Nemes István (szerk.): A Dunántúl településtörténete VIII. - Településtörténeti konferencia anyaga (Keszthely, 1991)
IV. FEJEZET: MŰVELŐDÉS- ÉS HIVATALTÖRTÉNET
turális együttműködésében is. A szekszárdi intézmény első tíz évéről szóló jubileumi évkönyv előszavában a következőket olvashatjuk. "Így adódott, hogy abban a megyében, amelyből elindult Illyés Gyula és európai műveltségre, hírnévre tett szert, abban a városban, amelyben I. Bélát királlyá koronázták, amelyben Liszt Ferenc (a "zenék királya") keze nyomán többször fölhangzottak világhírű zeneművészeti alkotások. Babits városában 1977. szeptember 13-án Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter megnyitotta a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Tagozatát" /47/. A Szekszárdon elindult munka műhelyei a tanszéki csoportok, amelyek a kaposvári főiskolai tanszékek "nagy önálósággal rendelkező részei". A szekszárdi intézményből kikerült hallgatók közül az első csoport 1980-ban végzett, a nappali tanítói szakon. A már említett, 10 éves jubileumi évkönyv tanúsága szerint 1980-ban 79 fő fejezte be sikeresen a tanulmányait /48/. A főiskolai szintű munka első éveinek záró gondolataként hadd álljanak itt Dr. Kanyar Józsefnek a szavai, amelyeket az Állami-díjas történettudós és megyei levéltárigazgató egyik művelődéstörténeti előadásában hallhattak az érdeklődők. "Az egyetemmé, vagy főiskolává válás nem csupán elhatározás, vagy döntés kérdése. Egyetemmé vagy főiskolává - a szó valódi, nemes értelmében - úgy lesz egy intézmény, hogy azzá teszik nagyhírű professzorai és tanárai, munkásságukkal, szakmai eredményeikkel" /49/. Akár vezérlő gondolat, vagy jókívánság is lehet ez a Kaposvári Tanítóképző Főiskola törekvő oktatói számára, a jövőbeli munkához és a további fejlődéshez. A főiskolai képzés első évei után a "magasabb osztályba" lépett intézmény munkájának kiteljesedése a '70-es évek legvégére, de még inkább már a '80-as évekre esett. Jegyzet /1/ Somogyvármegye. VIII. évf. 269. (2170) szám. 1912. szeptember 13., vasárnap 2. p. /2/ Ködöböcz József: Tanítóképzés Sárospatakon. A kollégiumi és a középfokú képzés négy évszázada. Tankönyvkiadó. Budapest, 1986. 377. p. 8. p. /3/ Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kiadása. Kaposvár, 1967. 584. p. 145. p. (A továbbiakban: Kanyar 1967) /4/ Somogyi kistükör. Szerk.: K. Pap János. Kaposvár, 1927. Fenyvesi Béla Könyvkereskedő kiadása. 102. p. Előlap, jelige. /5/ Domby Márton: Csokonai V. Mihály élete 's Némely még eddig ki nem adott munkái. Pesten, Trattner János Tamás 'betűivel. 1817. 143 p. 38. p. /6/ Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály. Nemzeti Könyvtár. Szerk.: AbafiLajos. Tizennegyedik kötet. Budapest, 1880. Aigner Lajos. 362 p. 155. p. /7/ Kanyar 1967. 142., 143. p.