Napló, 1963. február (Veszprém, 19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

1963. február 14. A laoszi vezetők Moszkvába érkeztek Savang Vatthana laoszi király, Souvanna Phouma miniszterelnök és a többi laoszi vezető szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A magasrangú vendégeket Nyi­­kita Hruscsov, Leonyid Brezsne­v és más szovjet vezetők, valamint a moszkvai dolgozók fogadták a feldíszített képviselői repülőtéren. A vendégek vnukovái­ták a moszkvai helyőrség fogad­dísz­századának tisztelgését, miközben elhangzott Laosz és a Szovjetunió állami himnusza és 21 tüzérségi díszlövést adtak le. A repülőtéren Leonyid Brezs­­nyev mondott üdvözlő beszédet. — Hazánk a független, semle­ges és békeszerető Laosz igaz ba­rátja — hangsúlyozta Brezsnyev, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magasrangú vendégek lá­togatása „hozzájárul majd a Szov­jetunió és Laosz barátságának további erősödéséhez”. Savang Vatthana válaszában a laoszi nép baráti és testvéri üd­vözletét tolmácsolta a szovjet em­bereknek. Elragadtatását fejezte ki azok fölött a sikerek fölött, amelyeket a szovjet nép a gazda­ság, a kultúra és a tudomány te­rületén elért, és nagy elismerés­sel nyilatkozott a szovjet népnek a világbékéért vívott következe­tes harcáról. Méltatta a Szovjet­uniónak a laoszi kérdéssel foglal­kozó genfi értekezleten betöltött kiemelkedő szerepét, amely hoz­­----------------­zájárult ahhoz, hogy hazája az önálló fejlődés és semlegesség út­jára léphessen. A repülőtéren lezajlott ünnepé­lyes fogadtatás után a laoszi ven­dégek a városba hajttattak. A Kremlig — a király szállásáig — Leonyid Brezsnyev Savang Vat­­thanával és Souvanna Phouma miniszterelnök Nyikita Hruscsov­­val ült egy gépkocsiban. Moszkva utcáin a dolgozók ez­rei melegen üdvözölték a laoszi vendégeket és a szovjet vezetőket. ----------------­ Mindenkivel akarunk kereskedni Ernesto Guevara nyilatkozata — Kétségbevonhatatlan tény az, hogy a kubai forradalomnak a szocialista országokkal kapcso­latos politikája mindig a testvéri barátság politikája lesz. Ami tőkés országokat illeti, tőlük függ, a hogyan alakul politikánk. Mi m»g mindig törekszünk gazdasági kap­csolatokra a világ összes országá­val, amelyek a maguk részéről ilyen kapcsolatokat akarnak ve­lünk. A jövőben gazdasági hely­zetünk kevésbé függ már a cu­kortól, bár továbbra is nagy cu­kortermelők maradunk — jelen­tette ki Ernesto Guevara kubai iparügyi miniszter a CBC kana­dai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. Ernesto Guevara rámutatott ar­ra, hogy Kuba jelenleg már a szocializmust építi. A Kuba és az Egyesült Államok között fennálló kapcsolatokról szólva, a kubai iparügyi minisz­ter kijelentette, hogy ezek alaku­lása az Egyesült Államoktól függ. „Ha az Egyesült Államok fenye­get bennünket, mi szembe­széliünk a fenyegetéssel — hangsúlyozta —, de jobb, ha nem fenyeget ben­nünket. Minden országgal aka­runk kereskedni, így az Egyesült Államokkal is.” Fanfani homályosan, Andreotti egyértelműen beszél Olaszországban éleződik a vita a fegyverkezésről Luigi Caputo, az MTI római tu­­­­dósítója jelenti. A Pravdának azt a leleplezését, amely szerint Nápoly lenne az amerikai atomtengeralattjárók egyik támaszpontja, nem cáfolták még sem amerikai, sem olasz hivatalos körök. A közvéle­mény és a sajtó jelentős része vi­szont részletesen foglalkozik a hírrel. Általános az a meggyőződés, hogy egyre zavartabb és egyre tarthatatlanabb az olasz kormány hivatalos hallgatása, ha tekintetbe vesszük különösen, Andreotti hadügyminiszternek, a Keresz­ténydemokrata Párt jobbszárnya egyik vezetőjének tevékenységét. Andreottinak azt az intézkedé­sét például még a­ Minisztertanács is helytelenítette, hogy hivatalos látogatásra Spanyolországba küld­te az olasz vezérkari főnököt. Fan­fani akkor felszólította a kor­mány tagjait, a saját hatáskörük­ben ne tegyenek olyan intézkedé­seket, amelyek hatással lehetnek az egész kormány politikájára. Andreotti azonban nem hallgatta meg Fanfani kívánságát és két újabb lépésre szánta el magát. Először arra, hogy megerősítette a vezérkari főnök hivatalos ki­küldetését és szoros kapcsolatait francia katonai körökkel, másod­sorban pedig egy cikket írt, amelyben nyíltan kimondja, hogy az egyetlen helyes külpolitika az Atlanti Szövetség és az atom­fegyverkezés politikája. Kijelen­tette, a szociáldemokratáknak el kell fogadniuk ezt a tételt, ha a Kereszténydemokrata Párt szövet­ségesei akarnak lenni. Vissza kell utasítani — írta cikkében a had­ügyminiszter — egyesek veszé­lyes illúzióit. Megfigyelők szerint ez az utób­bi rájelentés magának Fanfani miniszterelnöknek szól. Pedig Fanfani kétértelmű, homályos ki­jelentései úgy látszik kielégítették a köztársaság pártiakat és a szo­cialistákat is. Ez a két párt még vasárnapig felvilágosításokat kért Fanfanitól és interpellációt is je­lentett be a Polaris-rakétákkal felszerelt atom tengeralattjárók ügyében, hétfőn és kedden már magatartást változtatott, és tá­madta a kommunistákat, hogy pá­nikot akarnak kelteni. A kérdés pedig egyszerű: az olasz kormány politikája az-e, amit Fanfani hirdet: megszüntetik a szárazföldi rakétatámaszponto­kat és a Polaris-rakétákat ame­rikai atomtengeralattjárókon he­lyezik el s ezeknek nem lesz tá­maszpontjuk olasz kikötőben. Vagy pedig az, amit Andreotti hirdet: a szárazföldi rakétatá­maszpontokat csak átalakítják, a Polaris-rakétákat pedig olasz ha­jókon, például a Garibaldi nevű cirkálón helyezik el. Az Unitá az utóbbi napok ese­ményeiből két következtetést von le: az egyik az, hogy a köztársa­ságpártiak és a szociáldemokra­ták, bár részt vesznek a kormány­ban, ennek lényeges határozatai­ról mit sem tudnak; a másik az, hogy a közeledés politikai és ka­tonai téren Franco Spanyolorszá­gához az atlanti politika közvetlen következménye. Eb­ben a vonatkozásban pedig — hangsúlyozza a lap — szó sem lehet kompromisszumról, mert ilyet Olaszország antifasisz­ta öntudata nem viselne el.­ ­ ■ ...... A tizenhatodik menet­­ a lordok házában A Papp László— Aldridge Európa­­bajnoki ökölvívó mérkőzés befejezése utáni menetet a Lor­dok Házában vívták meg, ahol lady Sum­merskill volt mun­káspárti közegész­ségügyi miniszter, az ökölvívó sport e he­ves, engesztelhetetlen ellensége elpanaszol­ta, hogy a BBC ren­des hírszolgálatát több ízben elhalasz­tották az ökölvívó Arifeit televíziós adása miatt, úgy, hogy a nézők milliói, akik irtóznak a „dur­va és undorító” lát­ványtól, mégis aka­ratlanul szemtanúi voltak annak. Han­goztatta: a BBC na­gyobb gonddal állít­sa össze műsorát. A kormány nevé­ben Lord Chesham közlekedésügyi ál­lamtitkár kijelentet­te: az ilyen mérkőzé­sek időtartamát nem lehet előre tudni, mert például az egyik felet bármikor kiüt­hetik. Egyébként aki­nek nem tetszik a mérkőzés, az nyugod­tan kikapcsolhatja a készüléket és várhat, míg a híranyagot le­adják. Lord Champion ki­jelentette: én tökéle­tesen élveztem azt, amit a nemes lady durva és undorító látványnak nevezett, és végtelenül bos­­­szantó lett volna, ha helyette hóviharokat ábrázoló képeket ad­nak a televízión. NAPLÓ 5 A csehszlovák határ Szinte eltűnt a hírügynökségi jelentések között az a néhány so­­ros közlés, hogy hamarosan fran­cia csapatokat vezényelnek Nyu­­gat-Németország délkeleti részére, a csehszlovák határ közelébe. Az az egyezmény ugyanis, amelyet De Gaulle kötött Adenauerrel, előírja katonai egységek cseréjét, köl­csönös kiképzését, így kerülnek De Gaulle fegyveresei Csehszlová­kia nyugati határának közelébe. Sok ága-boga van annak a szer­ződésnek, amelyet a két politikus kötött, de mi álljunk meg most ennél a pontnál, a fent említett bejelentésnél. Nyugat-Németor­­szág ellenségesen áll szemben a népi demokratikus Csehszlová­kiával, területi követeléseket tá­maszt vele­­ szemben, a Szudéta­­vidéket akarja. Éppen azt, amely­nek szomszédságában a francia csapatok felvonulnak. Nem valószínű, hogy De Gaulle megindítja hadseregét Szudéta­­föld visszafoglalásáért, de csu­­pán azzal, hogy odaküldi a kék­­- fehér-piros zászlót, segít tüntetni területi követelések mellett. Akár akarja De Gaulle, akár nem, támogatja a revansistákat, a „Ke­let felé törőket”. Csehszlovákiá­nak soha semmiféle ellentéte nem volt Franciaországgal — de Ade­­nauernek most sikerült francia csapatokat idemasíroztatni. Prága a történelem során soha nem állt szemben Párizzsal, De Gaullenak azonban most sikerült — Bauer kétes barátságáért — Ade­ko­mor árnyékot vetni e töretlen múltra. De Gaulle a francia nagyhatal­mi dicsőséget szeretné nyugatné­met segítséggel visszavarázsolni. S közben nem veszi észre, vagy sokkal inkább nem akarja észre venni, hogy a kancellárral folyta­tott barátkozás ünnepi fanfárai­­nak hangjába időszerű emlékez­tető vegyül: rekedt náci trombita és Kelet felé menetelő SS-csapa­­tok lábdobogása. T. I. Angol-amerikai ellentétek Ki viselje az indiai fegyverkezés költségeit? linget kér most arra a célra, hogy harminc hadosztályra növelje hadseregét, bővítse légierejét és új stratégiai utakat építsen észak­keleten és északnyugaton. Az amerikai kormány azonban, amelynek nehézségei vannak külföldi segélyekkel kapcsolatban a a kongresszusban — nem hajlan­dó az összes költségeket fedezni és azt javasolta, hogy a brit nem­zetközösség teremtse elő a szük­séges pénzt. Az angol kormány viszont nem hajlandó ilyen nagy­mértékben elkötelezni magát, el­sősorban a számára kedvezőtlen visszafizetési feltételek miatt. Az indiai kormány, amely arra számított, hogy a brüsszeli kudarc után Anglia „nemzetközösségi” politikát folytat majd, nem tit­kolja csalódottságát. Hírek szerint Új-Delhi most a „Segítsd Indiát!” konzorciummal próbálkozik. Eb­ben az egyesülésben több európai ország mellett Kanada is képvi­selve van. Londonban megjegy­zik, hogy a konzorcium minded­dig csakis nem katonai segítséget nyújtott Ellentétek merültek fel Nagy­­- Britannia, az Egyesült Államok és­­ India között India felfegyverzésé­­­­nek költségeivel kapcsolatban. In­dia állítólag százmillió fontszer- Ünnepi ülés Pekingben a szovjet-kínai szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából A szovjet-kínai barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés aláírásának 13. év­fordulója alkalmából a kínai fő­városban szerdán ünnepi rendeztek. Az esten Csang estet Csi­­hsziang, a Kínai-Szovjet Baráti Társaság központi vezetőségének ügyvezető főtitkára mondott be­szédet. Megállapította, hogy a szerződés formába öntötte a kínai és a szovjet nép hagyományos ba­rátságát és új távlatokat nyitott meg e barátság további fejlődé­séhez. — A kínai és szovjet nép barátsága és összefogása — mon­dotta — kedvezően segíti a harcot országaink közös ellenségei ellen, népeink közös ügyét, a világ né­peinek az imperialisták és lako­jaik elleni igazságos harcát, va­lamint a világ békéjéért vívott harc nagy ügyét. Beszédet mondott Cservonyen­­ko pekingi szovjet nagykövet is. — A szovjet-kínai szövetségi és kölcsönös barátsági, segély­­nyújtási szerződés és a szerződés alapján kibontakozott együttmű­ködés — hangsúlyozta — már eddig is óriási szerepet játszott és továbbra is hatalmas szerepet fog betölteni a szocializmus és a kom­munizmus országainkban folyó építése szempontjából. E szerző­dést nagy jelentőségűvé teszi az is, hogy biztosítja a Távol-Kelet békéjét és biztonságát és elősegí­ti a világ békéjének megszilárdí­tását Újabb jelentések az iraki helyzetről Abdel Szalam Aref új iraki el­nök a MEN hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy amikor 1961 júliusában ki­szabadult a börtönből, megkezdte a Kasszem-kormányzat elleni fel­kelés megszervezését. A szervező munkában barátai támogatták. Aref a felkelés céljait így fogal­mazta meg: „Az egység, a sza­badság és a szocializmus megva­lósítása az iszlám vallás keretein belül.” Az elnök, amidőn megkérdez­ték, hogy milyen sors vár Kas­­­szem volt minisztereire, azt vála­szolta, hogy a forradalmi bíróság már meghozta ítéletét több vád­lott ügyében, mások ügyében fo­lyik a nyomozás. Sajtóértekezletet tartott Bag­dadban szerdán Talab Husszein ----------------­Sahib külügyminiszter. Kijelen­tette, hogy a kormány nem fog tűrni semmiféle külső beavatkozást Irak belügyeibe. Kijelentette, az új kormányzat minden erejé­vel az arab egység előmozdításá­ra törekszik és bízik Irak forra­dalmában. Az új kormányt szerdán elis­merte Indonézia is. Szerdán Irak fővárosában már csak a főbb útvonalakon és tere­ken láthatók harckocsik, s a vá­rosban őrjáratokat tartó milicis­­ták jelenléte utal az elmúlt na­pok eseményeire. A harcok meg­szűntek. A letartóztatások a hírek szerint azonban tovább folynak, de pontos számadatokat nem is­mernek. Az AFP bagdadi tudósí­tója szerint az olajipari miniszté­rium teljes személyzetét — két ember kivételével — őrizetbe vet­ték. A Teheránban megjelenő Kai­dan szerint az új iraki kormány ellenőrzése alá került a basrai ki­kötő, ahol négy napon át utcai harcok és tüntetések voltak az új kormány ellen. Az ellenállás új központja a lap szerint a Basrától mintegy 150 kilométerrel északra fekvő Amara lett. A külföldön tartózkodó iraki diákok általános szövetsége Lon­donban kiáltványt tett közzé. A kiáltványban a szövetség kijelen­ti, hogy az iraki népre véres dik­tatúrát kényszerítettek. Az iraki nép harca az új reakciós diktáto­rok ellen hosszú és nehéz lesz — hangzik a felhívás, amely a világ közvéleményéhez is fordul, fel­szólítva, hogy beavatkozásával mentse meg a fenyegetett irakiak ezreit. ________ Kuznyecov találkozott Fosterrel ms Kuznyecov, a tizennyolc hazai­leszerelési bizottságban a Szovjetunió képviselője, szerdán délelőtt látogatást tett Myrdal asszonynál, Svédország képvise­lőjénél és M. Mbunál, Nigéria kép­viselőjénél. V. V. Kuznyecov találkozott W. Fosterrel, az Egyesült Államok, képviselőjével. Kormányválság Szíriában Halil Kallasz szíriai pénzügymi­niszter benyújtotta lemondását. Két másik, szocialista miniszter, Abdel Halim Kaddur és Amin Nefuri már január 29-én lemon­dott. Kallasz lemondása kirobban­totta a már egy hete érlelődő kormányválságot. A kormányban a Muzulmán Testvériséget képvi­selő miniszterek szintén bejelen­tették, hogy lemondanak. ./ft­ess­ ’ll FEBRUAR H—17-IQ Ajka, Kossuth: PILLANTÁS A HÍD­RÓL. Olasz—francia film. 10 éven alul nem ajánlott Devecser, Szabadság: ELMENTEM A NAP UTÁN. Szovjet film. Korhatár nélkül. Hévíz, Park: CSUDAPEST. Magyar film. Korhatár nélkül. Keszthely, Petőfi: PINOCCHIO. Ame­rikai film. Korhatár nélkül. Pápa, Petőfi: MUNCHAUSEN BARO. Csehszlovák film. Korhatár nélkül. Sümeg, Petőfi: A NAGY MÉRKŐZÉS. NDK film. Korhatár nélkül. Tapolca, Petőfi: EGYIPTOMI TÖR­TÉNET. Magyar—egyiptomi film. Korhatár nélkül. Veszprém, Vörös Október: EGY PO­HÁR VIZ. Nyugatnémet film. Kor­határ nélkül. Zirc, Alkotmány: A NAGY OLIMPIA. Olasz film. Korhatár nélkül.

Next