Napló, 1969. augusztus (Veszprém, 25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

Úttörőváros épül Zánkán Kétszerte nagyobb Csillebércnél — Nyaranta: 50 ezer pajtás táborozhat Stadion, sivegház, színházterem, posta, üzletek — Lerakták az alapkövet A balatoni út mentén tegnap reggel min­denütt piros nyakkendős úttörőket lehetett látni: a környező sátortáborokból Zánka felé vonultak a pajtások, hogy tanúi lehessenek egy nagyszabású építkezés első, ünnepélyes aktusának, a zánkai Központi Úttörőváros alapköve letételének. A fellobogózott tisztá­son — a leendő parancsnoki épület helyén — ötszáz egyenruhába öltözött úttörő és kis­dobos sorakozott fel, délelőtt tizenegy órakor és fehér kendőket lobogtatva köszöntötték a megérkező vendégeket: Tímár Mátyást, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mi­niszterelnökhelyettesét, Méhes Lajost, a KISZ KB első titkárát, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége küldöttségét, a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok vezetőit. Az ünnepségen megjelent Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára. Rostász József, a megyei KISZ bizottság első titkára. Müller István, megyei úttörőtitkár, a tapolcai járási pártbizottság, KISZ-bizottság és tanács, va­lamint Zánka község vezetői, képviselői. 300 milliós ajándék . A mai napon egy olyan nagy ajándék alapkövének letételé­re kerül sor, amelyet dolgozó népünk ad a gyermekeknek, a kis­dobosoknak és úttö­rőknek. A párt, mely javasolta e hatalmas létesítmény megépí­­tését, több mint öt­­ven éve harcol azért, hogy szebb legyen az emberek élete, hogy minden jót és szépet megkapjanak a gyer­­mekek, hogy biztosít­va legyen harmoni­kus fejlődésük és bol­dogságuk. 1948-ban épült fel Csillebércen az úttö­rő nagytábor, ahol eddig több mint száz­ezer magyar és sok­ezer külföldi gyer­mek töltött el vidám heteket Sok létesítmény épült azóta is, de az úttörő­szövetség fennállása óta a most elkezdett zánkai köz­ponti úttörőváros a legna­gyobb beruházás: háromszáz­­millió forintba kerül, terüle­te több mint kétszerese Csil­lebércnek, s ha teljesen el­készül, évente ötvenezer út­törő és kisdobos töltheti itt a nyarat. — Szép jelkép, hogy most, alkotmányunk 20. születés­napja előtt kerül sor e nagy vállalkozás alapkőletételi ün­nepségére. Az alkotmányban szerepel az is, hogy „a Ma­gyar Népköztársaság külö­nös gondot fordít az ifjúság nevelésére, következetesen védelmezi az ifjúság érdeke­it.” Ennek megvalósításáért az elmúlt húsz esztendő alatt rengeteget tett államunk, s ennek az ifjúságpolitikának reprezentálója lesz majd a Zánkán felépülő tábor is. Az előadó kitért arra is, hogy milyen nagy lehetősé­gek vannak az úttörőtábo­rokban: az egyéni élmények mellett lehetőséget nyújt a közösségi nevelés elmélyíté­­sének, a pajtások szellemi és fizikai gyarapodására: haza­­szeretet, bátorság, kötelesség­teljesítés, barátság, és sok más olyan tulajdonság for­málására, amelyek gazdagít­ják a gyermekeket. A táj szépsége — közvetlenül a Ba­laton mellett fekszik az épí­tésre kijelölt 307 holdnyi, er­dőkkel, tisztásokkal, dom­bokkal, patakkal övezett te­rület — hozzájárul, hogy igazi gyermekparadicsom le- Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára köszöntötte a vendégeket és az úttörőket, majd Méhes Lajos mondott ünnepi beszé­det. gyen majd az úttörőváros. Ezután Tímár Mátyás mi­niszterelnökhelyettes elhe­lyezte az úttörőváros alapkö­vét, illetve az alapítólevelet és a felszabadulás óta kiadott pénzérméket tartalmazó vö­rösréz urnát. Tímár Mátyás, Méhes Lajos, Szabó Ferenc és — a magyar úttörők ne­vében — Fehér György, az 1405-ös számú úttörőcsapat pajtása kopogtatta meg a kő­műveskalapáccsal a márvány alapkövet. Milyen lesz az úttörőváros A vendégek és a meghí­vottak előtt ezután ismertet­ték a leendő úttörőváros fel­építését. A modern, kényelmes tá­borban 480 fős lakóegységek lesznek, bennük 120 fős altá­­borok. Központi színházte­rem, tornaterem, üzletek, bü­fék, postahivatal, egészség­ház, önálló vízmű és vízto­rony, transzformátorállomá­sok és utak lesznek a tábor­ban. A szabadtéri színpad 1500 néző befogadására, a központi stadion ötezer sze­mély szórakoztatására lesz alkalmas. Emellett vala­mennyi sportág űzésére nyí­lik lehetőség a stadion mel­lett épülő sporttelepen. Min­den lakóegységnek külön ját­szótere, pedagóguslakása, a tábornak külön kertészete — üvegházzal — s már elké­szült s szennyvíztisztítómű is. A strand, amelyet már építenek, 400 méter széles­ségben húzódik. , Határidő: 1974 május 30. Az építkezés előkészületei már tavaly megkezdődtek, sőt — a szennyvíztisztítómű mellett — elkészültek a ku­tak, lefektették a szennyvíz főgyűjtő és az ivóvíz főnyo­móhálózatát. 1970 nyarára el­készül a strand, a kikötő, a lábház, a kertészet, a belső utak és elektromos rendszer. 71 nyarától — a korábban el­készült objektumok kihasz­nálásával — többezer úttörő nyári sátortáborozására ke­rülhet sor. A munka teljes befejezésének határideje: 1974. május 30. A vendégek körbejárták a leendő tábornak azt a részeit, ahol már megkezdődött a munka, majd díszebéddel fe­jeződött be az alapkőletételi ünnepség. B. S. Felvonulnak az úttörők az ünnepségre Méhes Lajos ünnepi beszédét mondja Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese elhelyezi az alapkövet I 15 fSU n | mBf I­­­A­I ■ A ■ I 1­8 f­B nincs apja^B Terítéken az árak Az Anyag és Árhivatal jelentése a Gazdasági Bizottság előtt A kormány Gazdasági Bi­zottsága az Országos Anyag­ és Árhivatal elnökének je­lentése alapján megtárgyalta az 1968. végén és az idén be­vezetett, a fogyasztói árakat érintő központi intézkedések hatásait, eddigi tapasztala­tait. A jelentés utal arra, hogy a jelek szerint különösen a hatósági árak változtatása ál­talában elérte a kívánt célt. A ruházati cikkek piacán 1968 második félévétől bizo­nyos mértékű áremelkedés tapasztalható, s ez — bár las­suló ütemben — az elmúlt hónapokban is folytatódott. Az ipari és kereskedelmi vál­lalatok éltek azzal a lehető­séggel, hogy a ruházati árak egy részét egyelőre nem, vagy a központi adóintézke­désnek megfelelő mértékben módosítsák. Az adócsökken­tés azonban mindenképpen befolyást gyakorolt az ár­színt alakulására. A szabad árak körének bő­vítése az árszínvonalban eddig érdemleges problé­mát nem jelentett: az 1969-re várható átlagos fogyasztói árszínvonal — a becslések szerint — az elő­irányzott kereteken belül ma­rad. Ebben jelentős szerepe lehet a zöldség- és gyü­mölcsárak második félévi kedvező alakulásának és a ruházati piacon tapasztalható feszültség enyhülésének. A jelentés ezután az intéz­kedések gyakorlati tapaszta­latait elemzi. A leszállított árucikkek közül a hazai bri­kett forgalma az első neg­­­gyedévben (az előző év első­­ negyedéhez képest) csaknem­­ 60 százalékkal, a tűzifáé 21 százalékkal emelkedett. A Mecalor olajból az árleszál­lítás utáni napokban megkét­szereződött a forgalom. Ez a forgalomnövekedés azonban csak részben az árintézkedé­sek eredménye. A hazai bri­kett forgalmát befolyásolta például az, hogy hiányzott az NDK-ból származó brikett. E­gyébként a tűzifa forgalmá­nak növekedése még min­dig kisebb, mint amekkorára számítottak. Az új, maga­sabb oktánszámú motorben­zinből, amelynek árusítása április 1-én kezdődött meg — annak ellenére, hogy­­az új üzem beindítása késett — zökkenőmentes az ellátás. A vendéglátóiparban úgy alakultak az ételárak, mint ahogyan ezt a dotáció csök­kentésekor számították. A szúrópróbaszerű vizsgálatok szerint az elmúlt hónapok­ban elsősorban a tanácsi ven­déglátóipari vállalatoknál emelkedtek az árak, a szö­vetkezeti hálózatban az ár­emelés az előirányzott alatt maradt, illetve számos he­lyen az árak változatlanok. A forgalmi adórendszer egyszerűsítésének előkészíté­se oly módon történt, hogy az több területen lehetővé tegye az árszínt változatlanságát, vagyis a tervezett áremelke­dések és árcsökkenések ki­egyenlítsék egymást. A ru­házati termékek adókulcsai­nak összevonását úgy tervez­ték meg, hogy azok még ki­sebb mértékű árszíntcsökke­­nést is lehetővé tegyenek. Az első tapasztalatok szerint azonban a szabadabb árfor­mákba tartozó ruházati cik­keknél csak fokozatosan ér­vényesülnek ezek a célok. A vas­műszaki cikkek kö­zül a központi intézkedések főleg a lemezjátszókat és a centrifugákat érintették, ahol megszüntették az árkiegészí­tést. Arra számítottak, hogy az ezt követő áremelkedés hatására e cikkekből a­ for­galom csökken, vagy legfel­jebb változatlan marad. Ez­zel szemben a háztartási centrifugából ez év első két hónapjában, vagyis a dara­bonkénti ár 300 forintos emelkedése után, a kiskeres­kedelmi forgalom 45 száza­léval magasabb volt, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A lemezjátszóknál is megszűnt a 25 százalékos ár­­kiegészítés, a fogyasztói ár azonban csak négy százalék­kal emelkedett, mivel a gyár­tó vállalat a piac megtartása érdekében 21 százalékot nye­resége terhére átvállalt. A jelentésnek az árformák­ról szóló része megállapítja, hogy a lakosságot érintő ös­k­özes fogyasztási cikkek közül ez évben 1968-hoz képest a rögzített árformába sorolt cikkek aránya 20-ról 16, a hatósági korlátozások között mozgó árucikkeké 27-ről 24 százalékra csökkent, a maxi­mált áru­termékek köre 30- ról 31-re, a szabadárasoké pedig 23-ról 29 százalékra emelkedett. Az alapvető áruk kivételével az import fo­gyasztási cikkek szabad ár formába kerültek. Ezzel azt is el akarták ér­ni, hogy árkötöttségek ne akadályozzák az ellátás­­ja­vítását, bővítését import útján is. A Gazdasági Bizottság a jelentést tudomásul vette. Megnyitották Várpalotán a magyar vegyipar kamarakiállítását Tegnap délelőtt az újjá­építés alatt levő várpalotai vár egyik, már helyreállított szárnyában ünnepélyesen megnyitották a Magyar vegy­ipar fejlődése című kamara­kiállítást. A megnyitót Sze­keres Gábor, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezető helyettese tartotta. Méltatta a hazai vegyipar fejlődését és kiemelte tudósaink munká­ját. A kiállítás áttekintő ké­pet nyújt a látogatónak a magyar vegyipar fejlődéséről, kezdeti lépéseiről és jelenle­gi helyzetéről. Feladatunk — mondotta Szekeres Gábor — a vegyipar fejlődésének tör­ténetével összefüggő anya­gok további gyűjtése, rend­szerezése és bemutatása. A vegyipari kiállítást dr. Kátai Imre, a városi tanács vb elnöke vette át és hang­súlyozta, hogy megtisztelő dolog őrizni az értékes anya­gokat. A kiállítást Szepessy Géza múzeológus mutatta be a látogatóknak. A megnyitó alkalmával a gazdag anyag összegyűjtői­­nek és a kiállítás rendezőinek Szekeres Gábor okleveleket és könyvjutamokat nyújtott át. Képünkön­ fiatal múzeoló­gus veszi át a jutalmat. (Fotó : Antalfy) Kitűzőhajó próbaútja a Balatonon A hatodik, új típusú, modern berendezéssel ellátott ki­tűzőhajó készült el a Magyar Hajó és Darugyár Balatonfü­redi Gyáregységében. Az új vízi jármű pénteken futott ki első próbaútjára a Balaton vízén. A hajó a vízügyi igazgatóság ke­zelésében, a Dunán teljesít majd szolgálatot. Berendezései, felszerelései távvezérléssel működnek, s radarral, valamint ultrahangos mélységmérővel is ellátták. A gyorsan sikló és könnyűszerrel helyet változtató hajó a kisebb kikötőkben is le tud horgonyozni. A kitűzőhajó fe­délzetéről helyezik el és tartják karban a dunai víziút jel­zőberendezéseit

Next