Napló, 1969. szeptember (Veszprém, 25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

____ _ _____ Hosszú, forró ősz Itáliában Eredménnyel ért véget a francia vasutas-sztrájk Növekszik a görög ellenállás „Európa lágy alsótestének”, annak idején még Winston Churchill brit miniszterelnök nevezte Olaszországot. A má­sodik világháború alatt hasz­nálta ezt a kifejezést, straté­giai szempontból, amikor a nyugatiak — a várt igazi má­sodik front megnyitása he­lyett — csupán Olaszország­ban szálltak partra. Nos, Churchill hajdani kifejezése mostanában politikai érte­lemben is mind inkább helyt­álló, szinte a „NATO lágy al­sótestének"* nevezhetjük az egyre mélyülő politikai vál­ságokba sodródó Itáliát. Az amerikai „hosszú, forró nyár" mintájára „hosszú, forró ősz”-nek nevezték el a politikai megfigyelők és nyo­mukban a világsajtó a jelen­legi olaszországi eseménye­ket. A múlt heti Fiat-sztrájk nyitánya után most már 900 ezer építőipari munkás is csatlakozott a munkabeszün­tetéshez. S most ért véget 220 ezer vegyipari munkás sztrájkja. Ugyanakkor orszá­gos vasutassztrájkról érke­zett friss jelentés. Az olasz dolgozók megmozdulása min­den eddiginél magasabb hul­lámokat ver, valóságos ost­rom alatt tartják a munkál­tatókat a bérek emelése és a szociális körülmények javí­tása érdekében. Noha alig múlik el nap anél­kül, hogy Papadopuloszék fa­siszta juntája ne hencegne a 67. április 21-én bevezetett szélső­jobboldali görög re­zsim szilárdságával, most már anélkül is kevés nap múlik el, hogy az ellenállási mozgalom ne adna hírt ma­gáról. Csütörtökön például a Görögországban működő kül­földi vállalatok kaptak figyel­meztető levelet az ellenállók­tól: számolják­­ fel cégeiket és hagyják el Hellászt, mert a görögországi külföldi beru­házások hozzájárulnak egy olyan tarthatatlan helyzet fennmaradásához, amely a görög népet megfosztja sza­badságától. New York-i hírek szerint U Thant ENSZ főtitkár mun­kaebéden látta vendégül ro­­mikót. Úgy tudják, hogy itt, szó esett a Közel-Keletről is. Szombaton este U Thant a négy nagyhatalom külügy­miniszterét és larringot, a közel két­»« különmegbízottját hívja meg vacsorával egybe­kötött tanácskozásra. Ugyan­akkor folytatódnak az ame­rikai-szovjet megbeszélések is a Közel-Keletről. Égetően szükség van minderre, még h­a egyelőre reménytelennek tűnik is a konfliktusból való kilábolás. vítkozott, hogy néhány szó kíséretében felolvasta Nixon elnök szeptember 16-i nyilat­kozatát, amellyel újabb csa­pategységek kivonását jelen­tette be. Dinh Ba Thi, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány küldöttségének helyet­tes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttsé­gének helyettes vezetője rész­letesen elemezte és bírálta Nixon elnök kedden nyilvá­nosságra hozott bejelentését. Dinh Ba Thi, a DIFK képvi­selője mindenekelőtt rámu­tatott: voltaképpen nem is le­het tudni, mennyi amerikai katonának a visszavonását határozta el az amerikai el­nök, az amerikaiak által nyil­vánosságra hozott számadatok ugyanis homályosak, és gyak­ran ellentmondanak egymás­nak. Győzött a vasutas-sztrájk Párizsban Csütörtökön zárult vasutas­sztrájk és a változatlanul tartó metró­sztrájk szerda este még hatalmas forgalmi dugókat okozott Párizsban. A mozdonyvezetők és a ka­lauzok követeléseinek kielé­gítése után eredményesen véget ért tárgyalások tették lehetővé a hét napja tartó vasutas-sztrájk befejezését. A kedden kezdődött metró­­sztrájkkal kapcsolatban csü­törtök délelőtt ültek össze a szakszervezetek és az igaz­gatóság képviselői újabb tárgyalásra. A kormány — és ezt, sok polgári lap is támogatja­ — igyekszik a lakosság hangu­latát a sztrájkolók ellen for­dítani. Ez csendült ki már Chaban­ Delmas miniszterel­nök keddi parlamenti beszé­déből és Pompidou köztársa­sági elnök szerdai nyilat­kozatából, amely a minisz­tertanács ülésén hangzott el rohamoztak meg és gyújtot­tak fel. Negyven autóbusz is a lángok martalékává vált. Az eseményeknek eddig két halottja és sok sebesültje van. A rendfenntartó erők körülbelül 1000 embert vet­tek őrizetbe. 15 halott, 23 sebesült Dél-vietnami partizánok csütörtökre virradó éjszaka merész rajtaütésszerű tá­madást intéztek az ameri­kai t­engerészgyalogság egyik megerősített állása ellen Quang Tii tartományban. Az amerikaiak veszteséglis­táján 15 halott és 23 sebesült szerepel. Ugyancsak ameri­kai közlés szerint a partizá­nok 22 embert vesztettek. A harcban résztvett tengerész­­gyalogos egység egyike azok­nak amelyek a Nixon ame­rikai elnök által bejelentett létszámcsökkentése alapján hamarosan kivonulnál­ Dél- Vietnamból. Lebontják a barikádokat Belfastban Bokáig törmelékben járt csütörtökön reggel Belfast la­kossága, miután szerdán meg­kezdték a városban a bari­kádok lebontását. Mint az UPI jelenti, augusztus köze­pe — a zavargások kezdete — óta most először mutat­koztak az emberek az utcán teljesen zavartalanul. Feltű­nően sok volt a járókelő csü­törtökön reggel. Az éjszaka incidens nélkül telt el “,kö­zölte egy szóvivő, habár a város továbbra is katonai tá­borhoz hasonlít. Vietnami értekezlet Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csü­törtökön megtartott 34. ülése is. Henry Cabot Lodge nagy­követ, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szó­ Rosarióban katonaság­ vette át a hatalmat Csütörtökön Dél-Amerika második legnagyobb orszá­gát Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hul­lám. Rosarióban, amely a ko­rábbi jelentések szerint is a leghevesebb összecsapások színhelye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Robinson brigád­­tábornok, a második gyalo­gos hadtest parancsnoka, pa­rancsot adott arra, hogy csa­patai azonnal minden előze­­t­es figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet, ha ..zavargá­sokra kerül sor”. Rosario utcáin hullámzik sztrájkoló vasutasok és a velük rokonszenvező mun­kások tömege. A jelentések szerint a tüntetők szerdán ismét vasúti létesítményeket lakosság. Tíz nap múlva urnák elé járul a nyugatnémet Felvételünk Frankfurtban készülte a választási plakáterdőkre! (A Napló képtávírója) N­AP­LÓ Olajárverés Alaszkában A világ egyik legjelentő­sebb és legkülönösebb olaj­árverését tartották a minap az alaszkai Anchorage-ben. A Sydney Lawrence Csarnok körül eszkimók és indiánok tüntettek , miközben oda­bent a tőkés világ elsőszámú olajcápái hét órán át, össze­sen több mint 1100 kala­pácsütésre és csaknem egy­­milliárd dollár értékben megvásárolták az USA Alasz­ka nevű tagállamának ponto­san 179 szeletét. Jószerivel ugyan­ez a 179 parcella tund­ra és jégsivatag, mélye azon­ban, akárcsak az afrikai ho­moktengereké­n mérhetet­len olajkincseket rejteget. A fúrás és a kitermelés jogáért versengett hát az árverésen az ESSO, a Shell, a BP és a többi olajtársaság, a hazai termelés korlátozá­sát pedig a tartalékok ki­­uzsorázása elleni megelőző rendszabályként. Az alaszkai olaj megjelenése azonban ép­pen ezt az utóbbi hivatkozási alapot fogja megtépázni: ha ugyanis eddig az Egyesült Államoknak „takarékoskod­nia” kellett az olajtartalé­kaival, ezentúl aligha kell, mert az alaszkai mezők kin­csét 10—50 milliárd hordóra becsülik, ami kereken más­félszer akkora, mint az Egye­sült Államok „bemért” tar­talékai. S ha ez még önmagában nem lenne elég, az alaszkai olaj — feltéve, hogy sikerül vízi úton szállítani — még a kontinenst körülutazva, tehát Le Délnek, a Panama-csator­nán áthajózva is csupán két­harmadába kerül majd, mint a — szintén nem csekély tá­volságot beutazó — texasi olaj a keleti, New York-i partvidéken... Alaszkai útján a Manhattan tankhajó Nixon beszéde az ENSZ-ben videsen megindulnak a meg­beszélések a stratégiai fegy­verek korlátozásáról is, ame­lyet a legfontosabb kérdés­nek minősített. „Bár a probléma bonyolult, készek vagyunk arra, hogy komolyan, gyakorlatiasan és célratörően tárgyaljunk ró­la, és határozott kísérletet te­gyünk arra, hogy ne csak megakadályozzuk a stratégiai fegyverek tárházának bővü­lését, hanem meg is fordít­suk ezt a folyamatot” — mondotta Nixon. Az elnök csak igen röviden él, ugyancsak általánosságok­ban foglalkozott a közel-ke­leti helyzettel, azt hangoz­tatva, hogy a rendezésnek az ENSZ fegyverszüneti hatá­rozatán kell alapulnia. „Meg­győződésünk, hogy nem jö­het létre béke akkor, ha lé­nyeges változásokat akarnak végrehajtani a Közel-Kelet térképén. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint a felek köte­lező és megmásíthatatlan elhatározásán, hogy béké­ben élnek egymással. Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi között kijelentette, a világszervezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozására. Ugyan­csak az ENSZ feladatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gazdasági fejlődés és a születésszabályozás elő­segítése a fejlődő országok­ban és az űrkutatás előmoz­­dítása. A közgyűlés 24. ülésszaka körülbelül egy hónapig tart, s a felszólalók számát több mint százra becsülik. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága egyébként megállapodott már a napirendben, illetve a napirendi pon­tok elosztásában a teljes ülés, valamint a bizottságok között. A napirendben összesen 103 kérdés szerepel, ezek között olyanok, mint a leszerelés kérdései, a közel-keleti helyzet, a fajüldözés és a faji elnyomás problémái, a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-tagsága és a megszálló csapatok kivonása Dél-Koreából. A bizottságok elé terjesztik U Thant főtitkár szokásos évi beszámolóját, amelyet pénteken délután hoz­nak nyilvánosságra. A vita ma folytatódik, ekkorra várják Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét. (Folytatás az első oldalról í­rással” akarják eldönteni Dél-Vietnam sorsát.) Az amerikai elnök ellen­tétben a nyilvánvaló tények­kel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgya­lások elhúzódásáért. Felszólította az ENSZ azon tagjait „akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”, hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA bé­kés szándékát a bombázások megszüntetésével és az ame­rikai csapatok létszámának csökkentésével igyekszik bi­zonyítani. A kelet-nyugati kapcsola­tok és főként a szovjet-ame­rikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell tovább lépni. „Az a vé­leményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjet­unióval a kölcsönös megbe­csülés szellemében kell építeni, elismerve nézetkü­lönbségeinket s egyben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink külön­bözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szö­vetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői tárgyalnak egymással a Közel-Keletről kijelentette, reméli, hogy rö­ k­ülöngép a csekkeknek Amikor az árverés ered­ményét kihirdették, a 25 olajcégtől kapott és Alaszka államnak címzett csekkeket különrepülőgép vitte New Yorkba, hogy minél előbb kamatozzon a pénz Alaszká­nak: a pénzügyi­­ élet köz­pontja ugyanis nem Ancho­rage-ben van . .. Az Anchorage-i eszkimó és indián tüntetés ismét felhívta a figyelmet az alaszkai ősla­kosság helyzetére, amellyel különben éppen idén április­ban szenátusi albizottság is foglalkozott már. Nem túlzás ha azt mondjuk, hogy az alaszkai állapotok kísértetie­sen hasonlítanak arra a ször­nyű látomásra, amelyet a magyar olvasó Madách Imre klasszikus művéből, Az em­ber tragédiájéból olyan jól ismer. A szenátorok, akik helyszíni vizsgálatra szálltak ki, az eszkimó-kunyhók lát­tán ugyanúgy hőköltek visz­­sza, mint a Tragédia-heli Ádám. Ha tudjuk, hogy ellá­togattak egy eszkimó faluba, amelynek lakói a sarkvidéki hidegben kénytelenek három kilométert gyalogolni az ivó­vízért, már nem is meglepő a többi adat: a munkanélküli­ség hatvanszázalékos, az is­kolázatlanság általános. Idegesség Texasb­an Érdekes módon azonban nemcsak az eszkimók nézik rossz szemmel az olajtársasá­gok alaszkai megjelenését , hanem egyes texasi olajérde­keltségek is. Ennek megérté­séhez tudni kell, hogy az Egyesült Államokban több­féle módon is kedveznek az olajmonopóliumoknak. E kedvezmények közül — az adóelengedéseken kívül — a legjelentősebbek a behozata­li korlátozások és a hazai termelés „visszafogása” — ezek révén ugyanis a társa­ságok zsebének jobban meg­felelő, magasabb árszintet lehet fenntartani. Elvileg természetesen nem erről van szó: a behozatali megszorításokat annak ide­jén „nemzetbiztonsági okok­ra” hivatkozva rendelték el. Péntek, 1959. szeptember 19 ESEMÉNYEK sorokban MOSZKVA Sztojan Gjurov moszkvai bolgár nagykövet csütörtö­kön Moszkvában letétbe he­lyezte a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződés bolgár ratifikációs okmá­nyait. TOKIÓ Mint az Új-Kína hírügynök­­ség jelentette, Csou En-laj, a Kínai Államtanács elnöke, szerdán baráti megbeszélést folytatott annak az algériai küldöttségnek a tagjaival amely Ahmed Kaidnak, a forradalmi tanács tagjának a vezetésével tartózkodik Pekingben. CENF Jövő keddre halasztották 3­25 hatalmi genfi leszerelési értekezlet legközelebbi ülé­sét. A halasztás oka: a csü­törtökre tervezett ülésen egy küldött sem volt haj­landó felszólalni. PÁRIZS Csütörtökön bomba robbant a Figaro című francia napi­lap központjában. A me­rénylet kisebb károkat oko­zott a bejárati előcsarnok­­ban. A rendőrség közlése szerint fel nem robbant bombát találtak a lap Champs Elysée-n található hivatalában is. RÓMA Szovjet rádió és televíziós küldöttség érkezett szerdán este Rómában ahol az együttműködési megállapo­dás megújításának módoza­tait vitatják meg. GENF A Légitársaságok Nemzet­közi Szövetsége (IATA) szerdán felhívással fordult az egyes kormányokhoz, hogy ne tűrjék a repülőgép­rablásokat. Az IATA java­solja, hogy a Biztonsági Ta­nács hozzon olyan határo­zatot, hogy a repülőgéprab­lások, kimerítik a nemzet­közi bűncselekmény fogal­­mát.­­ * » Jégtörő Manhattan Egy okkal több tehát hogy éber szemek figyeljék a Man­hattan nevű óriáshajó útját. Ezt a hajót — 40 millió dol­lár költséggel — három nagy olajcég azért bérelte ki, hogy kipróbálja rajta az alaszkai olaj rövidebb és olcsóbb út­vonalát: a Panama-csatorna helyett — az Északnyugati Átjárón. A 300 méter hosszú és 115 ezer tonnás tankhajót erre a vállalkozásra termé­szetesen át kellett alakítani hogy a sarki vizek jégpán­célja össze ne roppantsa. A Manhattan az első tűzpróbát — stílusosabban: jégpróbát — épp a napokban állta ki, amikor huszonnégy órára be­szorult az Északnyugati At-1 járó jegébe. Időközben azon­­ban sikerült folytatnia útját , hogy végeredményben mi­­lyen eredménnyel, majd csak akkor derül ki, amikor meg­teszi az egész, tizenötezer ki­lométernél hosszabb oda­­vissza utat. S bár az eszkimók aligha remélhetnek bármit is attól, hogy az alaszkai olaj „lekö­rözheti” a texasit, mégsem csak a vadnyugati kutak tu­lajdonosai lesik izgalommal a Manhattan tankhajó útjáról érkező híreket. Hanem­­ a hajóépítő cégek is. Mert eg­y törvény értelmében a belső kereskedelmi forgalomban közlekedő hajók építésére Amerikában — amerikai cé­geknek kell a megrendelést feladni... Serényi Péter

Next