Napló, 1970. május (Veszprém, 26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

A Maros apad, a Tisza tovább árad Nincs szünet az árvízvédelmi munkában A Tiszán levonuló árhul­lám hétfőn délelőtt Tiszafü­rednél elérte és már egy cen­timéterrel meghaladta a maximumot, a 765 centimé­teres vízszintet. Ezen a sza­kaszon azonban még további áradás várható, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság irányításával az utóbbi 48 órában több mint 7000 ember védte a gátakat a hullámveréstől és sok helyen szorítógátakkal, ellennyomó medence építésével küzdöt­tek a buzgárok és a felfaka­dó víz ellen. A Maros Makónál már csaknem 80 centimétert apadt a tetőzés óta, de a védekezés­ben nincs szünet, folytatják a munkát a gátak erősítését. Ferencszállásnál az átázás következtében egy helyen megroskadt a töltés alja, de terméskövekkel és homok­zsákokkal sikerült megtá­masztani. A víz felől pedig szinte fóliába csomagolták ezt a 45 méter hosszú gát­szakaszt, hogy csökkentsék a szivárgást. Hétfőn az időjá­rás már kegyesebb volt az árvédekezőkhöz, mert kissé felszikkasztotta a töltések te­tejét, s így könnyítette védel­mi anyagok szállítását. Hétfőn délelőtt Szegednél, Ka-sor és más házak pincéi- 907 centimétert jelzett a víz­­ben, kertjeiben rendszeres mérce, ami azt jelenti, hogy „őrjáratot” tartanak, hogy a folyó árhulláma 14 centi­ . . . méternyire megközelítette az vízfeltürés esetén azonnali 1932. évi maximumot. A sze- beavatkozással előzték meg gedi Tiszapart-menti klim­k­a bajt. Fock Jenő a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai vasárnap az árvízsújtotta területeket látogatták meg. Képünkön: Fock Jenő és Kerekes Szilveszter ezredes a Tisza—Maros szöget védő honvédségi erők parancsnoka a hadári gáton. (MTI fotó: Tormai Andor felvétele — KS) Az árvízkárosultak megsegítéséért: Táviratok — levelek — telefonok Naponta érkeznek szerkesz­tőségünkbe a táviratok, a le­velek, és telefonon is közlik az intézmények, vállalatok, üzemek kollektívái, milyen segítséget kívánnak nyújtani az árvízsújtotta vidékek la­kóinak. A legtöbb értesítés azzal zárul, hogy „már át­utaltuk” vagy „már elküld­tük”. A köveskáli Vöröscsil­lag TSZ az árvízkárosultak megsegítésére 20 ezer forin­tot küldött, a Kapi Egyenlő­ség Termelőszövetkezet 95 dolgozója egy napi átlagke­resetét ajánlotta fel. A kiegé­szítő üzemágban dolgozók vasárnap „árvízvédelmi mű­szakot” szerveztek és kerese­tüket felajánlották a károsul­tak megsegítésére. A pénzbeni segítség mellett sorra érkeznek olyan értesí­tések, hogy munkájukkal igyekeznek támogatni a Fel­­ső-Tisza és a Szamos vidéké­nek lakóit. A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Veszprém megyei kirendeltségének ve­zetői és szocialista brigádjai elhatározták: az országos ár­­vízvédelmi kormánybiztosság által kijelölt termelőszövet­kezetek telepének újjáépítési tervdokumentációját és egy árvízsújtotta község utca ré­szének új víz és lakóépület helyreállítási tervét — a leg­rövidebb időn belül elkészí­tik. Devecser nagyközség taná­csa végrehajtó bizottsága és a KISZ devecseri bizottsága az árvízsújtotta területről jú­niusban — a balatonszepezdi úttörőtáborban — 150 gyer­mek üdültetését, teljes költ­séggel vállalja. A Péti Nitrogénművek Vö­röskereszt szervezetétől kap­tuk a hírt: a dolgozók, vörös­keresztes tagok 10 gyermek elhelyezését, gondozását vál­lalják. Zánkán, a háziipari szövetkezet dolgozói takaró­kat küldenek a bajbajutot­taknak. A balatonudvari köz­ségi tanács és a tömegszerve­zetek is felajánlották anyagi segítségüket. A Bakonyi Ba­uxitbánya vállalat kollektí­vája 200 ezer forintot már át­utalt az árvízkárosultak csekkszámlájára. Külföldi szakszervezeti vezetők Balatonfrízsön Nagygyűlés a Nitrokémiában Húsz évvel ezelőtt, 1950 ta­vaszán, 13 ország 18 szak­­szervezetének részvételével Budapesten alakult meg a vegyipari-, petróleum-, kő­olaj- és rokonszakmabeliek (papír, üveg, porcelán stb.) szakszervezetének nemzetkö­zi szövetsége, amely most tar­totta Budapesten 20. üléssza­kát. A szervezet, amely megalakulásakor mintegy 1,6 millió dolgozót képviselt, azóta megerősödött, jelenleg 31 ország 55 szakszervezetét — több mint 6 millió dolgo­zót — tömöríti magába. Az ülésszakra hazánkba ér­kezett vendégek egy csoport­ja (a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, az NDK-beli, a koreai NDK, a francia, az olasz és az argentin delegá­tusok) tegnap a fűzfői Nitro­­kémia Ipartelepeket láto­gatták meg. A vendégeket, köztük Roger Pascrét, a nemzetközi szövetség elnö­két, Guy Ballangert, a szö­vetség francia titkárát, For­gács Pált, a szövetség ma­gyar főtitkárát, Kamarás Mi­­hálynét, a Vegyipari dolgo­zók Szakszervezetének titká­rát és Szabó Kálmát, a me­gyei pártvégrehajtó­ bizottság tagját, az SZMT vezető tit­kárát a vállalat gazdasági, párt-, szakszervezeti- és KISZ vezetői fogadták. Wer­ner Gyula igazgató néhány szóval tájékoztatta a vendé­geket a gyár múltjáról, a felszabadulás után elért fej­lődésről, s a jelenlegi gyárt­mányokról. Ismertette, hogy a mintegy 6500 dolgozót fog­lalkoztató nagyüzem milyen szociális és kulturális lehető­ségekkel rendelkezik. A ven­dégek kérdésére válaszolva megemlítette, hogy a gyár dolgozóinak mintegy 40 szá­zaléka nő. A delegátusok a tájékozta­tó után megtekintették a gyár sport és kulturális léte­sítményeit, a különféle pá­lyákat, a csillagdát, a műve­lődési házat, a könyvtárat és az ottani bélyegkiállítást, majd nagygyűlésen találkoz­tak a gyár dolgozóival. A színházteremben mintegy 350 dolgozó előtt Oroszlán János szakszervezeti titkár köszön­tötte a vendégeket. Roger Pascre elnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szövet­ség a különféle társadalmi berendezkedésű és fejlettsé­gű államok vegyipari és ro­konszakmabeli szakszerveze­teit egyesíti magába. A fő cél, hogy megtalálják az utat és a módot a közös harcra a dolgozók jobb létéért, a ha­ladásért, a békéért. A koreai NDK küldöttje Hvang Djai Bahn beszédé­ben a koreai vegyipari dol­gozók szívélyes üdvözletét tolmácsolta és megköszönte azt a támogatást, amelyet a magyar munkásosztály, köz­tük a vegyipari dolgozók nyújtanak az amerikai impe­rializmus ellen küzdő koreai dolgozóknak. Werner Oertelt, a Német Demokratikus Köz­társaság vegyipari szakszer­vezetének titkára beszámolt a nemzetközi szervezet eddi­gi munkájáról és az admi­nisztratív bizottság jelenlegi tevékenységéről. Elmondotta, hogy 1971 május 11—17-én az NDK-beli Lénában tartják a szövetség VI. világkonferen­ciáját A nemzetközi proleta­riátus harca mindjobban erő­södik az imperializmus ellen, s a szövetségbe tömörült szervezeteknek kötelessége ezt a harcot minden erővel támogatni, hogy a monopo­listák a technika legnagyobb vívmányait ne fordíthassák a dolgozók elnyomására, ki­zsákmányolására. A küldöttség tagjai ezután Tihanyba utaztak. Gazdálkodása 11 éve alatt tízszer tüntették ki a zalavári Új Idők Termelőszövetkeze­tet. A kormány vándorzász­laját hatszor, elismerő okle­velét pedig négyszer nyerte el a „Kiváló Termelőszövet­kezeti Gazdaság” címmel együtt. Az országos árutermelési versenyben — az 1969 évi eredmények alapján — im­már hagyományosan a leg­jobbak közé került a fiatal nagyüzem. A múlt évben to­vább növekedtek a termés­hozamok: búzából 25, őszi ár­pából 22, kukoricából 35 (má­jusi morzsolt), burgonyából 110, silókukoricából pedig 154 mázsa átlagtermést takarítot­tak be holdanként, a termés­hozamok növekedésében je­lentős szerepe volt az öntözé­ses gazdálkodásnak; összesen 1039 katasztrális hold kapott mesterséges esőt, mintegy 733 ezer köbméter vizet. Jó eredményeket értek el az állattenyésztésben is. Az állattenyésztés hozamértéke megközelítette a 10 millió fo­rintot. A tizedik kitüntetést — a kormány elismerő oklevelét és a TOT emlékplakettjét — Fehér Lajosné, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa főosztályvezetője vasárnap délután ünnepélyes keretek között adta át Király Jenő tsz elnöknek, a község mű­velődési házában. Az első helyezettnek járó oklevelet és pénzjutalmat Németh Ele­mér, a területi szövetség el­nöke nyújtotta át. Kiváló munkáért 37 tsz-tag részesült kitüntetésben és pénzjuta­lomban. Az ünnepségen, a ki­tüntetések átadásánál jelen volt Sándor József, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Dobson Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Márvány János, a keszthelyi járási pártbizottság első tit­kára és Szedő Pál, a járási tanács vb elnöke. Király Jenő, a szövetkezet elnöke megemlékezett a haj­léktalanná vált árvízkárosul­takról. Bejelentette, hogy a termelőszövetkezet segít a bajbajutottakon anyaggal ál­lattal és terménnyel. A ter­melőszövetkezet 100 ezer fo­rint értékű anyagi segítséget nyújt az elemi csapás kár­vallottainak. Az ünnepség végén a Bu­dapesti Népek Barátsága Együttes és a helyi kultúr­­csoport színvonalas műsorral szórakoztata a tagokat. N. A. Tizedszer a legjobbak között eladják a kormány elismerő oklevelét a zalavári Új Idők Tsz-nek Fürdőt, mosdót és öltözőt épít traktorosainak a termelő­­szövetkezet. Teljesül a traktorosok és a szerelők vágya (Fotó: Péterfay Endre) Az országos árutermelési versenyben jelentős részt vállalt a szövetkezet kertészete is... A kertészeti munkások többsége szocialista brigádban dolgozik. H i Wk «I I J ■ I K Ifi n mg ___ vm, H I M író és olvasó kapcsolata a legszebb emberi kapcsolat Simon István, Tatay Sándor és Czine Mihály az ünnepi könyvhét megyei megnyitóján „A történelmet mozgásá­ban, a társadalmat fejlődé­sében, az egyes embert vál­tozásaiban ábrázolni, amint szenved és dolgozik, vívódik és lelkesedik, örül vagy bán­kódik, tétlenkedik vagy csel­­ekszik, előremegy vagy hát­­rahököl, egyszóval ahogy éli a maga és magáéban a min­denki életét, ez volna az iro­dalom első feladata.” (Veres Péter) A fenti idézet volt a mot­tója az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitójának. Az ün­nepi eseményre vasárnap délután három órakor a ba­dacsonytomaji művelődési központban került sor. Itt ta­lálkozott a nagy számban összegyűlt olvasókkal, fiata­lokkal és idősebbekkel, nők­kel és férfiakkal . Czine Mi­hály irodalomtörténész, Si­mon István Kossuth-díjas költő és Tatay Sándor József Attila-díjas író. Fónay Tibor Állami-díjas, a Tapolcai Járási Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­­zetője bevezető beszédében a többi között hangoztatta: Az ember ezer szállal tapad, kö­tődik az irodalomhoz. A kap­csolat, mely írót és olvasót összeköt, talán a legjelentő­sebb, legmélyebb, de min­denképpen a legszebb embe­ri kapcsolat. A továbbiakban elmondotta, hogy megyénk­ben napjainkban 305 könyv­tár működik, s a birtokuk­ban levő kötetek száma meg­haladja a másfélmilliót. — Eszembe jut hajdani helyem, Kővágóörs — mondotta —, ahol 40 évvel ezelőtt én tar­tottam számon az egyetlen szekrényben elférő 144 köte­tes „könyvtárat”. Ma ugyan­ott egy nyolcadik osztályos gyereknek több könyve van ennél — a falu könyvtára pe­dig 6 ezer kötettel várja az olvasókat. A továbbiakban néhány érdekes adattal il­lusztrálta az olvasómozga­lom terjedését. Megyénkben 14 éves korig a gyerekek 36 százaléka, 24 évesig 17 száza­léka, a felnőttek 28 százalé­ka rendszeres olvasó. Hol van a többi, a 60—80 száza­lék? Azokért folyik a harc, a küzdelem, értük is mond­juk, költőnket, Simon Ist­vánt idézve, hogy nem elég, s tenni, tenni kell. Ez a küz­delem a legnemesebb célért folyik — a kiművelt ember­főért. (Folytatás az 5. oldalon) Az ünnepélyes megnyílón Fónay Tibor mondott beszédet. Mellette Simon István és Tatay Sándor. (Fotó: Orbán János)

Next