Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
1 m wbA S 1 wm S 1 I i 1 iff 4 mm | WB f \ ;; I I 1 mm 4 WM 8 $ att I m 1 £V m «SB I m JMf 1 ■ A*«8 • El f j tJL JDM fBIHl jflSgcfflHEjB?) ” r Il .-tv 0 JggT Jj .tTr tr - |L ^^^^^SZMMESZFRtOEGY[niZOraG^^^[GY[naNic^flPJ^| „Bizalmukkal, munkájukkal támogassák nagy társadalmi célkitűzéseink megvalósítását” Fock Jenő választási nagygyűlése Tatabányán Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendégeket a Komárom megyei pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfront-bizottság titkára üdvözölte. A kormány elnöke felkereste a városi tanácsot, ahol a tanács vezetői tájékoztatták a város helyzetéről, fejlesztési terveiről. Ezután több üzemet látogatott meg. Délután a tatabányai népházban mintegy kétezer választópolgár jelenlétében választási nagygyűlésen mondott beszédet. Az alábbiakban részleteket közlünk a kormány elnökének választási beszédéből. Fock Jenő beszéde A keresetek növekedése következetesebben kapcsolódik a végzett munkához Fock Jenő, akit Tatabánya-Újváros lakói országgyűlési képviselőnek jelöltek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait. — Érzem a felelősségét, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a belpolitikai helyzet, nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk , ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket, majd részletesen kitért a harmadik ötéves tervnak eredményt elérni — mondotta Fock Jenő utalt arra, hogy a szolgáltatás nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. A jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány ellöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 szószolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon, megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Malékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. — Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azon(Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke beszédét tartja (A Napló képtávírója) időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. A gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. A szénbányászatnak van jövője országunkban A következő öt—tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változásokról, majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével is. Rámutatott, hogy a munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek. Az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akar AZ AJKAI ERŐMŰ (Fotó: Péterfay Endre) Ma választási nagygyűlés Ajkán Választási nagygyűlését Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ma délután Ajkán tartja. A városi művelődési központban rendezett nagygyűlésre 15 órakor kerül sor. „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet“ tá Vita Koszigin beszámolójéról A Kremlben szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A küldöttek megvitatták Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámolóját a népgazdaság fejlesztésének kilencedik ötéves tervéről. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus elnökségének a terembe lépő tagjait. „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet!” — kiáltották felállva a küldöttek. Ezt követően Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási minisztert szólította a szónoki emelvényre. Nyeporozsnyij miniszter néhány perccel 10 óra után megkezdte felszólalását. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt öt évben a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970- ben a Szovjetunió 740 milliárd kilowattóra villamosságot termelt, s ezt az eredményt 200—300 kilowatt kapacitású erőművekkel érte el. Üzembe helyezték a világ két legnagyobb vízierőművét a bratszkit és a krasznojarszkit. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezeték rendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesztése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a Béke-távvezetéket, amelybe a Szovjetunión kívül Magyarország, az NDK Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. A miniszter ezután az erőművek automatizálásáról beszélt, majd a falu villamosításának jelentőségét ecsetelte. Kiemelte, hogy ez két dolgot jelent: egyfelől a falusi háztartások villamosárammal való ellátását, másrészt a mezőgazdasági munkák villamosítását. Ezután Vaszilij Prohorov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen, kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint hetvenegy millióan vesznek részt. A verseny a termelés hatékonyságának, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja. Az elmúlt ötéves terv éveiben a műszaki fejlesztésen és a termelés korszerűsítésén munkálkodó mérnökök, munkások, alkalmazottak javaslatai 12 milliárd 500 millió rubelt kitevő gazdasági hasznot hoztak az országnak. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésével — mu(Folytatás a 2. oldalon) Nagyobb teret kérnek a fiatalok a tudományban Tanácskozást tartottak a veszprémi tudományos intézetek fiatal szakemberei Tegnap a veszprémi tudományos intézmények fiataljainak tanácskozásával befejeződött a megyénkben élő pályakezdő műszaki szakembereknek az az eszmecsere sorozata, amellyel a május utolsó napjaiban megrendezésre kerülő első országos, fiatal műszakiak és közgazdászok konferenciájának a megyei anyagát készítették elő. A KISZ KB kezdeményezésére eddig hat Veszprém megyei üzemben, intézményben tartották már meg a fiatalok tanácskozásukat. Ezeken mindenütt megvitatták saját vállalatukon belül jelentkező pályakezdési, érvényesülési és szociális gondjaikat. Megbeszélték ezenkívül az üzemek, intézmények vezetőivel, hogy a IV. ötéves terv műszaki fejlesztési problémáinak megoldásában milyen szerepet szánnak a fiatal műszakiaknak. A veszprémi tudományos intézmények fiataljainak tanácskozásán vitaindító előadást Hites Ferenc, a MÜKKI mérnöke tartott. Bevezetésként arról szólt, hogy az utóbbi két évtizedben több mint négyszeresére nőtt a felsőfokú műszaki képesítéssel rendelkezők száma. A középfokú végzettségű műszaki közgazdászoknak csaknem 50 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 46 százaléka fiatal. A felmérések szerint a fiatal műszakiak és közgazdászok egyharmada elégedetlen munkakörével. Kevésnek tartják az önálló alkotó munka végzésére lehetőségüket, kevésnek a bizonyítási, továbbképzési alkalmat és rossznak az intézmények, vállalatok fiatal szakemberekkel való „gazdálkodását” A veszprémi tudományos intézmények fiatal technikusainak, mérnökeinek helyzetéről többek között elmondta, hogy a négy intézmény összes dolgozóinak több mint a fele 35 évnél fiatalabb. A beosztási hierarchia azonban életkori bontásban nagyon is „természetes” képet mutat, vagyis azt a sokat bírált körülményt, hogy bizonyos pozíciók eléréséhez meghatározott életkorúnak kell lenni. Nincs a veszprémi intézményekben egyetlen 30 éven aluli főmunkatárs vagyó egyetemi docens. Az előrelépés csaknem automatikus. A fiatalok jövedelmére, szociális helyzetére természetesen rányomja bélyegét ez a számukra kedvezőtlen előre jutási rendszer. A résztvevő fiatal műszakiak és közgazdászok vitájukban elsősorban a szakmai továbbképzés intézményesített lehetőségeit, a külföldi tanulmányutakon való részvétel számukra megfelelő arányait és az idősebbek, vezetők nagyobb szakmai segítségét kérték. Természetesen az a felvetés is megfelelő teret kapott hogy a fiataloknak nemcsak igényekkel és követelésekkel kell előállni, hanem értékes kezdeményezőkészség, munkalendület és az önképzés különböző formáinak a gyakorlása is szerepeljenek törekvéseik között