Napló, 1971. május (Veszprém, 27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Vilijg proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGO I$ A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1971. május 5. AratO fillér XXVII. évfolyam — 104. szám Legjobb tudásunk szerint a lakosság szolgálatában ünnepi alakuló tanácsülés Várpalotán és Tapolcán Várpalotán délelőtt 10 órakor gyűlt össze az április 25- én megválasztott 75 tanácstag, hogy megtartsák első ünnepi alakuló ülésüket. Kanizsa Antal korelnök köszöntötte tanácstag társait és a meghívott vendégeket, köztük Kovács Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Hardy Zoltánt, a megyei tanács vb titkárát és Kisgergely Lajost, a Péti Nitrogénművek igazgatóját, a város országgyűlési képviselőjét. Elsőként Nagy Antal, a városi választási elnökség elnöke számolt be az április 25- én megtartott választásokról. Ezután Bardócz Endre, a városi Hazafias Népfront elnöke javaslatot tett a tanács elnökének és helyettesének, valamint a végrehajtó bizottság tagjainak a személyére. A Várpalotai Városi Tanács elnökévé dr. Kátai Imrét, elnökhelyettessé Krasznai Bélát választotta, a megyei tanács vb javaslatára a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárává pedig dr. Czeitli Istvánt nevezték ki. A végrehajtó bizottság tagjaivá választották dr. Kátai Imrét, Krasznai Bélát, dr. Czeitli Istvánt, Ender Istvánt, Fenyvesi Ferencet, Gerhardt Gyulát, Horváth Józsefet, Jani Károlynét, Lehoczky Mihályt, Mezei Istvánt, Nagy Gyevi Bélát, Vancsek Lászlót és Völgyi Ferencnét. Megválasztásuk után a tanács tisztségviselői és a végrehajtó bizottság tagjai esküt tettek arra, hogy a következő ciklus idején legjobb tudásuk szerint fogják a város lakosságának érdekeit szolgálni. Dr. Kátai Im*■ * -talán is megköszönte a tanácsnak az előlegezett bizalmat. Röviden utalt a tanács előtt álló feladatokra. Hangsúlyozta, hogy több lett a város vezető testületének a joga, de ezzel párhuzamosan megnövekedett a felelőssége is. Arra kérte a tanácstagokat, hogy aktív, lelkiismeretes munkával igyekezzenek Várpalota gyors ütemű fejlődését előmozdítani. A városi tanács ezt követően megválasztotta a különböző munkabizottságok tagjait és vezetőit, dr. Kátai Imre pedig ismertette a tanácsi szakigazgatási szervek vezetőinek a névsorát. Köszöntötték a város tanácsi testületét és az újonnan megválasztott vezetőit, Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Nagy Gyevi Béla, a városi pártbizottság titkára, Nagy Pál, az Aknamélyítő Vállalat igazgatója és a város KISZ fiataljai, úttörői. Az alakuló tanácsülés befejezéseként megválasztották a tanácstagok a város megyei tanácstagjait. A város tanácstagjainak sorából megyei tanácstagok lettek: Bucs Ferenc, az Inotai Alumíniumkohó vegyészmérnöke, Jani Károlyné, a Vörös Október Férfiruhagyár szakoktatója, Szabó Gáborné, a Péti Nitrogénművek vegyészmérnöke, Vancsek László, a Várpalotai Szénbánya Vállalat I II. üzemének aknásza, valamint a város képviseletében a tanácstagok körén kívül Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára. ★ Tapolcán, a városi pártház tanácskozó termében gyűltek össze alakuló ülésüket megtartani az új tanácstagok. A legidősebb tanácstag, Kemény Ernő nyugdíjas nyitotta meg a tanácsülést. Részt vettek a tapolcai ünnepi ülésen István János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szabó Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Lendvai József, a városi pártbizottság titkára, a város országgyűlési képviselője. Dr. Ladics Ottó, a városi választási elnökség elnöke az április 25-én megtartott választásokról szóló értékelőjében elmondta, hogy azok Tapolcán a törvényesség előírásai szerint zajlottak le. A város lakossága megválasztotta országgyűlési képviselőjét és 60 városi tanácstagot. A városi tanács elnökének és helyettesének, valamint a vb tagjainak a személyére Reindl Erzsébet, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tett javaslatot. Ennek alapján a városi tanács elnökévé választotta Baski Sándort, elnökhelyettessé pedig Varga Kálmánná dr.-t. A megyei tanács vb javaslatára dr. Halász Istvánt nevezték ki a végrehajtó bizottság titkárává. A Tapolcai Városi Tanács végrehajtó Bizottságának tagjai lettek: Baski Sándor, Varga Kálmánné dr., dr. Halász István, Lendvai József, Layer Mihály, Kapronczay János, Wollák Tibor, Peák Károly, Horváth Géza, Tóth József és dr. Gauland Mária. A városi tanács tisztségviselőinek és a vb tagjainak eskütétele után Baski Sándor, a tanács újonnan megválasztott elnöke mondott köszönetet, és azt ígérte, hogy valamennyien a legjobb lelkiismeretük és tudásuk szerint fognak majd dolgozni a következő években Tapolca város további fejlődéséért, a lakosság igényeinek mind városiasabb szintű kielégítéséért. A városi tanács végrehajtó bizottságának munkáját segítő bizottságok megválasztása után Baski Sándor ismertette a szakigazgatási osztályok vezetőinek a névsorát. Az első ünnepi tanácsülés Tapolcán is a város megyei tanácstagjainak a megválasztásával zárult. A megyei Hazafias Népfrontbizottság javaslatára a Tapolcai Városi Tanács tagjai saját soraikból megyei tanácstagnak választották Baski Sándort, a városi tanács elnökét, György Lajos apátplébánost és Váradi Miklós honvédezredest. 125 éves a balatoni hajózás MAHART tájékoztató a jubileumról Tegnap délelőtt Siófokon, a Beloiannisz hajó fedélzetén sajtótájékoztatón látta vendégül az országos és megyei lapok közlekedéssel foglalkozó munkatársait Lékei Elek, a MAHART vezérigazgatója. A tájékoztatót, a MAHART 1971. évi megnövekedett tervei és a balatoni jubileum tette indokolttá. Ez évben a magyar tengerhajózás két új óceánjáró hajóval gyarapodik, s ugyancsak 1971-ben ünnepli a balatoni hajózás 125 éves évfordulóját. 1847. szeptember 21-én indult az első menetrend szerinti hajó, a Kisfaludy gőzös a Balatonon, hogy vízi úton is összekösse Balatonfüredet és Keszthelyet. A dátum indulását jelzi egyben a balatoni idegenforgalomnak is, s így ez az év nemcsak a hajózás jubileuma. Lékai Elek elmondotta, hogy a MAHART a múlt évben összesen 2 400 000 tonna árut szállított, s 1971-ben e mennyiséget növeli. Ezt a magyar külkereskedelem tengerentúli forgalmának növekedése és a hazai vállalatoknak a belföldi vízi szállítások iránti igénye indokolja. A negyedik ötéves tervben több új önjáró uszály és két 12 ezer tonna teherbírású új óceánjáró beszerzése is szerepel. Az utóbbiakat a Szovjetuniótól vásároljuk Dr. Kopár István, a MAHART siófoki üzemigazgatóságának vezetője adott tájékoztatót a balatoni jubileumi ünnepségekről Az egész idei nyár a jubileum jegyében zajlik le a MAHART - nál. A balatoni hajózás megalapítója és elindítója Széchenyi István emlékére a Balaton-parton több helyen — például Balatonfüreden — emléktáblát lepleznek le. A jubileum napját megelőző szombaton a balatoni flottila díszfelvonulást rendez a két parton. A MAHART 21 kikötőjében tűzijátékkal és helyi ünnepségekkel köszöntik a hajósokat és hajókat. A jubileumi év jegyében könyvet adnak ki a balatoni hajózás 125 évéről, s egyben bemutatják a siófoki üzemigazgatóság terveit is. Ezek között a legérdekesebb az az új kéttörzsű üdülőhajó melynek tervezését a napokban kezdték meg a balatonfüredi hajógyárban: 490 személyes katamaránt rendelt a MAHART a hajógyártól. A személyszállításon túl kirándulásokra, bálokra is megfelelő kiképzésű lesz. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött vesz részt. Képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, továbbá Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. Az elfogadott napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tantácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Az ügyrendi kérdések után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és félmillió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széleskörű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók vélemény-nyilvánítása, vitakészsége főleg ■ az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikai elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk eredményeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak az emberek. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valmennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával rések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve e munkamegosztásnnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Gáspár Sándor utalt arra, hogy a szakszervezetek feladata, a bérből és fizetésből élők számára olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsenek kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi ellátás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. ötéves terv. A reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek Tisztelt Elvtársak! Az elmúlt években gyakran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői eltérően hatnak a különböző rétegekre. Régebben, a szocializmus építésének korábbi szakaszában az alacsony lakbér és közlekedési tarifa, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára, valamint a társadalmi juttatások árszínvonala általánosabban érzékelhető volt. Most ezek a fontos életszínvonal-összetevők változóan hatnak. Az árak, különösen a szabadabb árformába tartozó cikkek árai, a társadalmi juttatások és szolgáltatások árainak változásai a korábbinál nagyobb hatást gyakorolnak az életszínvonal alakulására. Mindez a nyereségre alapozott gazdálkodás és főleg az év-I Folytatáts a 3. oldalon) Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen (MTI fotó: Pálfai Gábor felv. M KS) A szakszervezetek is részt vesznek a politika alakításában Tisztelt Kongresszus! A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve tovább haladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nem, csak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez hanem az is hogy cselekvően részt vennének a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Szocialista körülmények között a szakszervezeti munka bonyolultsága, sok ellentmondása és gyakorlati nehézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A szocialista társadalomban kibékíthetetlen ellentmondások nincsenek. De természetesen léteznek és keletkezhetnek kisebb-nagyobb érdekellentétek, összeegyeztethető, feloldható ellentmondások. A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének egyeztetésének, az ütkö