Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)

1971-10-15 / 241. szám

Fiatal színház, fiatal közönség ú­gy elrepült az idő, mintha csak ma lett volna, pontosan tíz évvel ezelőtt A kőszívű ember fiai díszelőadásával megszületett megyénk önálló színtársulata, a Veszprém megyei Petőfi Színház. Hogy­ne lett volna nagy az öröm és a bizakodás azokban a napokban, hiszen a színház azok közé az intézmények közé tartozik, amelyeknek meghatározó szerepük van egy vidék kulturális arculatában. Nagy volt tehát a bizakodás Veszprémben tíz évvel ezelőtt De a felszín alatt mindjárt gyűrűzni kezdtek a kétségek is: lesz-e elég ereje idegyökeresedni annak az együttesnek, amely, minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, rendkívüli feladatot vállalt magára? Soha nem kényeztette el a vidéket a magyar szín­házi élet igényes színi kultúrával. A mi színjátszó ha­gyományaink is — bár elég régiek — inkább csak arra a szerény törekvésre korlátozódtak, hogy egyál­talán legyen itt valami, ami Thália jelenlétét legalább névlegesen reprezentálhatja. Alkalmi színtársulatok vagy vendégegyüttesek mutattak be nálunk többnyire operettet, légsúlyú vígjátékot, elvétve egy-egy értéke­sebbnek számító művet. Az új veszprémi társulat pedig már megalakulása pillanatában azt a célt tűzte maga elé, hogy a legmaga­sabb rendű kultúra szolgálatába szegődik. Egy új, eddig még nem próbált színházi modellel akarta közvetíteni közönségének a drámairodalom klasszikus értékeit és az ugyancsak születőben levő új magyar drámát. Elkez­dődött a küzdelem, szívós következetességgel, azért, hogy a veszprémi ne csak egy vidéki színház legyen a sok közül, hanem­ hogy olyan színházi kultúra ala­kuljon itt ki, amely éppen azzal, hogy nem szállítja le a magasra emelt mércét, meghódítja a színházi közvé­leményt, s ezen belül saját közönségét. Meghódítja? Megteremti! Mármint a közönséget. És ez volt a nehezebb, hiszen az eddigi alkalmi szín­­házbajárók közül is sokan már a kezdet kezdetén hiá­nyolni kezdték a „szórakozást”. Azt a fajta szórako­zást, amely művészet helyett művészetpótló illúziókkal altatja el az ébredező igényeket. A Petőfi Színház a még feltöretlen területeken kereste meg a maga közönségét: munkáslakta telepü­léseinken, a szakmunkásképző intézetekben és a közép­iskolákban. Az értelmiség színházi igénye magától ér­­tetődőbb. A munkásokat és a fiatalokat meg kellett nyerni az ügynek. Sikerült következetes műsorpolitikával, a kitűzött művészi elvekhez ragaszkodó vezetéssel, jó társulattal. És hogy a megszületése óta eltelt tíz év alatt a fiatal színháznak valóban sikerült megteremtenie fiatal kö­zönségét, mi sem bizonyítja ékesebben: a tizedik évad tíz magyar bemutatója iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. Ez az igazi szolgálat. A magyar műve­lődés és művészet, a szocialista kultúra szolgálata. Kisebb-nagyobb kudarcok és országra szóló sike­rek váltották egymást a Petőfi Színház eddig eltelt tíz éve alatt. Csak egy volt, amjit soha nem változott: a tár­sulat mindig készen állt az újabb és újabb küzdelmek megvívására. Ma, amikor újra díszelőadásra készül­t a jubileu­mon Madách Imre Csak tréfa című, eddig soha elő nem adott vígjátékát mutatja be­­ a Veszprém megyei Petőfi Színház, csak egyet kívánhatunk a társulatnak. Azt, hogy folytassa, amit elkezdett, ugyanolyan művészi igényességgel, kultúrpolitikai következetességgel, le­­gyűrhetetlen küzdőszellemmel. " Világ proletárjai egyesüljetek ! HM'HIWWwhiw ni .................... W& a MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS # MEGYEI­ TANÁCS K­PJI Péntek, 1971 október 15. Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam — 341. szám Az ifjúsági munkaversenynek sokmilliós haszna van Tanácskozott a KISZ keszthelyi járási küldöttértekezlete A KISZ VIII. kongresszu­sára készülő keszthelyi járás fiataljai tegnap tartották meg küldöttgyűlésüket. Az érte­kezleten a járás 25 alapszer­vezetének kislistáit 65 kül­dött képviselte. A VII. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáról és a legutóbbi választás óta vég­zett munkáról Kenesei Zol­tán, a KISZ járási titkára számolt be. Konkrétan és ön­kritikusan elemezte az ered­ményeket és a hiányosságo­kat.­­ Az elmúlt években 30— 46 között váltakozott az ok­tatási körök száma. Az if­júsági politikai nevelőmunka e jól bevált formája évente általában ezer fiatalt moz­gósított. A kiváló oktatási kör címet a már többszörö­sen kiváló gyenesdiási alap­szervezet mellett Vindornya­­szőlős, Várvölgy, Karmacs és Sármellék nyerte el. Tavaly azonban visszaesést is tapasz­taltunk: míg korábban a KISZ-tagokon kívül a nem kiszista fiatalok is részt vet­tek ezeken a foglalkozásokon, tavaly még a KISZ-tagoknak is csak egy része járt a po­litikai körökbe. Az ifjúság szocialista mun­kaversenyeinek a termelést segítő hatását a beszámoló nagy számokkal igazolta. A növénytermesztő brigádok ta­valyi versenyén 7 millió 300 ezer forint értékű munkát vé­geztek a részt vevő brigádok. 1968-ban az ifjúsági trakto­rosok egyéni versenyén 133 ezer, 1970-ben 185 ezer fo­rintot takarítottak meg a fia­talok. Az 1969-ben meghir­detett felszabadulási terme­lőszövetkezeti munkaver­senybe bekapcsolódtak a já­rás fiataljai is: a vállalt 936 ezer forinttal szemben há­rommillió forinttal járultak hozzá üzemük többletbevé­teléhez. Az MSZMP X. kong­resszusa tiszteletére hirde­tett munkaversenyben 332 fiatal vett részt, s hárommil­lió 154 ezer forint többletbe­vételhez juttatták a közös gazdaságokat A beszámoló ezután kitért a fiatalok szabadidejét hasz­nosan kitöltő ifjúsági klubok tevékenységére, majd az elő­adó így folytatta: " A kong­resszusi alapszervezeti beszá­molók általában nem érték el a kívánt szintet. Ennek az volt az oka, hogy a most le­köszönő vezetőségek egy ré­sze már hosszú idő óta csak adminisztratíve létezett. Né­hány helyen a vezetőségek szervezetlenségre, a konkrét munka hiányára hivatkozva fölöslegesnek tartották a be­számolót. Csak néhol talál­koztunk igazán jól sikerült, polemizáló, előremutató be­számolókkal, ahol azonban a fiatalokat valóban érdeklő kérdésekkel foglalkoztak, a KISZ-tagok lelkesen vettek részt a vitában. A járási KISZ-bizottság beszámolóját hozzászólások követték. Horváth Imre za­­laszántói kultúrházigazgató az ifjúság számára jól felsze­relt klubok és szakkörök te­vékenységéről beszélt. El­mondotta még, hogy közsé­gében nem veszik eléggé fi­gyelembe a fiatalok vélemé­nyét, sokan ezért, s nem a fizetés miatt hagyták ott a téeszt. Berták Sándor tanár, a gyenesdiásiak küldötte nem ért egyet az MTI azon határozatával, amely szerint csak minőségi sportra lehet központi alapból áldozni , így a fiatalok tömegsport iránti igényét nem elégítheti ki a KISZ. Kaszás Margit karmacsi küldött arról szá­molt be, hogy a tsz 200 szá­zalékos bért fizet a KISZ-ta­­gok munkavállalásaiért. He­­tényi Annamária, a sármel­léki fiatalok képviselője ar­ról fejtette ki véleményét, hogy a falun élő, s húsz éven felüli fiatal értelmiségiek mért maradnak távol a KISZ-től. Sándor Miklós fő­hadnagy, a katonafiatalok küldötte a járásból bevonul­tak aktivitásáról számolt be, közülük 58-an érték el a ki­váló és élenjáró katona cí­met. Márvány János, a já­rási pártbizottság első titká­ra a KISZ párttaggá nevelő funkciójáról beszélt, s arról, hogy éljenek a pártszerveze­tek a lehetőséggel és több 18 éves fiatalt vegyenek fel. Dr. Ács László, a járási hi­vatal elnöke a KISZ-bizott­­ság új feladatairól beszélt: ismertessék az egész járás fiataljaival az ifjúsági tör­vényt, s kössenek konkrét megállapodásokat a helyi szervekkel az együttműkö­désről. Varga Imre, a megyei KISZ-bizottság titkára hoz­zászólásában elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az ifjú­ságpolitikai határozatok je­gyében erősíteni kell a KISZ kommunista, közösségformá­ló jellegét. Szabó Tibor, a megyei pártbizottság munka­társa keveselte, hogy a já­rásban csak 53 tsz-ben dol­gozó fiatal tagja a KISZ-nek. A vita lezárása után az ér­tekezlet megválasztotta a 27 tagú új járási KISZ-bizottsá­­got, a héttagú végrehajtó bi­zottságot, és Kenesei Zoltánt ismét megbízta a titkári te­endők ellátásával. Megvá­lasztották azt a nyolc fiatalt is, akik a megyei küldöttér­tekezleten képviselik majd a járást. Nemcsak üzleti kapcsolat Együttműködési szerződést kötött a megyei KISZ bizottság és az OTP az if­júsági takarékbetétek növelésére Tegnap az Országos Taka­rékpénztár Veszprém megyei székházában Rostási József, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára és Bacsó János, az OTP megyei igazgatója ünne­pélyesen aláírták azt az együttműködési szerződést, amelynek keretében a ked­vezményes ifjúsági takarék­­betétek számát kívánják nö­velni megyénkben. A különböző kedvezmé­nyekre — kamaton felüli pré­mium, nagyobb összegű köl­csön — jogosító ifjúsági ta­karékbetétet pontosan egy éve, 1970. szeptember 1-én léptette életbe a pénzügymi­niszter rendelete. Ennek az új takarékossági formának a népszerűségét bizonyítja, hogy az országban 118 ezer, megyénkben 4500 ifjúsági ta­karékbetét szeződést kötöttek a múlt évben a fiatalok. A tegnap megkötött együtt­működési szerződés célja, hogy Veszprém megyében a K­ISZ-szervezetek és a taka­rékpénztár dolgozói közösen szervezett akció keretében mind szélesebb körben is­mertessék meg a fiatalokkal ennek a takarékossági for­mának az előnyeit, a későbbi családalapításban, a lakás­­vásárlásban számbajöhető szerepét A KISZ-bizottság első tit­kára is, az OTP megyei igaz­gatója is az együttműködési szerződés aláírásakor egybe­hangzón hangsúlyoztá, hogy ' y*' ***► ^ a fiatalok életbeindításának segítésén kívül, az ifjúsági takarékbetétnek olyan célja is van, hogy takarékosságra nevelje a fiatalokat, megta­nítsa őket saját céljaikért na­gyobb erőfeszítések vállalá­sára. Így nemcsak üzleti kap­csolat ez a fiatalok érdekvé­delmét vállaló KISZ és az OTP között, hanem olyan fel­tételek megteremtésére való együttes törekvés, amelyek ösztönzik is az ifjúságot a ta­karékosságra. Ugyancsak egybehangzóan kiemelték, hogy eddig is szép eredmé­nyei vannak már megyénk­ben az együttműködésnek, hiszen az országban a leg­több — ma már 1100 — KISZ-társasház épült fel az OTP és a KISZ-szervezetek közös erőfeszítése nyomán. Az ifjúsági takarékossági akció új vonása, hogy a leg­több új fiatalt beszervező KISZ-alapszervezetnek az OTP jelentős jutalmakat is ad majd. Aczél György látogatása Vas megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára szerdán és csütörtökön látogatást tett Vas megyé­ben Az első napon Szombat­helyre érkezése után a párt­­székházban beszélgetést foly­tatott Kovács Antallal, a megyei pártbizottság első titkárával, Czirák Ferenccel és Csonka Györggyel, a me­gyei pártbizottság titkárai­val, valamint dr. Gonda Györggyel, a megyei tanács elnökével. A beszélgetés so­rán a megyei politikai, gaz­dasági és kulturális helyze­tével összefüggő kérdéseket vitatták meg. Ezt követően a Központi Bizottság titkára Kovács An­tal és dr. Gonda György tár­saságában városnézésre in­dult, s látogatást tett a Ber-­­­zsenyi Dániel megyei könyv­­­tárban a forradalmi mú-­­ zeumban, a napokban fel-­­­avatott Smidt Múzeumban, valamint a zeneiskolában Aczél György csütörtökön délelőtt ugyancsak a megye vezetőinek társaságában fel­kereste a gencsapáti Alkot­mány Termelőszövetkezetet és a nemrég főiskolai­ tago­zattal bővült szombathelyi tanítóképző intézetet, dél­után pedig a megyei párt­székházban megrendezett aktívaülésen az időszer­ű kérdésekről tartott tájékoz­tató előadást. Megyénkben ülésezett a KGST építőanyagipari munkabizottsága A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetben tartott záróülésen tegnap be­fejezte munkáját a KGST­­országok­ építőipari állandó bizottságának az építőanya­gok fejlesztésével­ foglalkozó munkacsoportja. A háromnapos megbeszé­léssorozatot Balatonfüreden az építők üdülőjében rendez­ték meg. A tanácskozás legfonto­sabb témái többek között a leggyakoribb építőanyago­kat gyártó berendezések mű­szaki követelményeinek a kimunkálása, és a munka­­csoport 1972. évi tevékeny­ségi tervének az összeállítá­sa voltak. Az építőipari szakemberek jövő évi tervei között szere­pel, hogy tovább folytatják az építőgépgyártás szakosí­tásának előkészületeit, új építőanyagszabványokat dol­goznak ki, összehangolják a tagországok új és korszerű építőanyagkutatásait. Első helyen például a speciális tulajdonságú cementek és a korszerű tetőfedő szerkeze­tek kutatását kívánják koor­dinálni. A konferencia külföldi résztvevői a szakmai tanács­kozások szüneteiben termé­szetesen megismerkedtek Veszprém és a Balaton-part természeti szépségeivel is. Tartui vendégek Veszprémben Tartui pedagógusok orvo­sok, tanács­­dolgozók és pártmunkások 35 fős cso­portja érkezett Veszprémbe. Megyeszékhelyünk észt test­vérvárosának küldötteit teg­nap délelőtt Bajczi Gyula, a városi pártbizottság titká­ra és Kovács János, Veszp­rém tanácselnök-helyettese fogadta a városi pártbizott­ságon. A tartui vendégek tegnap is és ma is városunk­ kultu­rális intézményeivel — isko­lákkal, kultúrházakkal,­ a Napló szerkesztőségével — is­merkednek. Ajtai Miklós látogatása Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese csü­törtökön meglátogatta a Mű­szaki Fizikai Kutató Intéze­tet és a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetet. A két intézetben tanulmányozta a szilárdtest fizikai és félveze­tő kutatásokat, megbeszélte az intézetek vezetőivel és tudományos munkatársaival e kérdésekben terveiket, munkájukat. Csendesen kanyarog a Szamos. (Szamosközi képek című riportunk a 3. oldalon)

Next