Napló, 1972. április (Veszprém, 28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
szombat, 1972. április . Élüzemünnepség a Várpalotai Szénbányák gépüzeménél (Tudósítónktól) A Várpalotai Szénbányák üzemei közül Bántabánya és a gépüzem nyerte el az 1971. évi munka alapján az élüzem címet. A gépüzem dolgozói tegnap a KISZ székházban tartották ünnepségüket, amelyen megjelent Martinkó Mátyás, a Várpalotai Szénbányák Vállalat igazgatója is. Az úttörők köszöntője és a megnyitó után Marczona Antal üzemvezető mondott beszédet. Hangsúlyozta: az eredményt valamennyi dolgozó összefogásával érték el. Különösen jól dolgoztak a szocialista brigádok. Kiemelte a forgácsoló, a villamos és tekercselő műhelyek, valamint a meleg üzem kollektíváját, amelyek a pajzsgyártásban is nagyszerűen dolgoztak és elnyerték a szocialista műhely címet. Ezután átadta a jutalmakat, harminchárman kaptak kiváló dolgozó jelvényt, ketten pedig miniszteri kitüntetést. A szocialista brigádok tagjai közül sokan részesültek pénzjutalomban. Á tsz további fejlődése több szakembert igényel A megyei tanácstagok veszprémi Élési csoportjának ülése Nagyvázsonyban A múlt évi választások óta sorrendben a negyedik ülését március 30-án Nagyvázsonyban tartotta a megyei tanácstagok veszprémi járási csoportja. Az ülésen megjelentek .Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára, Jávor József és Z. Papp Sándor országgyűlési képviselők, a tanácstagi csoport tagjai, köztük Rostási József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megyei párt-vb tagja, Nagyvázsony és körzetének megyei tanácstagja, valamint a község politikai és társadalmi életének vezetői. Képviseltette magát a veszprémi járási hivatal és a járási népfront-bizottság is. A megjelenteket Mészöly László, a tanácstagi csoport elnöke üdvözölte majd Vágvölgyi István, a nagyvázsonyi Kinizsi elnöke ismertette a gazdaság munkáját, eredményeit, terveit. A vita során felszólalók a szakemberek — mérnökök, technikusok — alkalmazásának szükségességét, a további töretlen fejlődés biztosításához a növénytermelésben a terméseredmények növelését, az állattenyésztésben az önköltség csökkentését hangoztatták. Az ülés második napirendi pontjaként Pető István a körzeti általános iskola igazgatója Nagyvázsony kulturális intézményeiről adott tájékoztatót A helybeli gyerekek mellett a körzet négy községéből a felsőtagozatos tanulók is Nagyvázsonyba járnak. Az átlagosnál kevesebb a mulasztás, a tanulmányi átlag a járásinak megfelelő. Az iskola felszereltsége jó közepes. A tanulócsoportok elhelyezése nem megfelelő, de már megkezdődött az új, nyolctantermes iskola építése. Mostoha körülmények között működik azonban az általános iskolai napköziotthon. Bár az óvoda számára újépületet építettek saját erőből az igényeket nem tudják kielégíteni. Egyre sürgetőbbé válik a felvételt kérő gyermekek elhelyezésének megoldása. A művelődési otthon és a könyvtár elhelyezése csak a legminimálisabb követelményeknek felel meg. A közművelődési eredmények ennek ellenére jók. örvendetes, hogy a közös tanács kulturális ágazatának évi költségvetése meghaladja a másfél millió forintot de ilyen nagy összeggel való gazdálkodás önálló számadó alkalmazását tenné szükségessé. Az iskola igazgatójának tájékoztatója után Werner Ottó, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a veszprémi járás közoktatási és közművelődési helyzetét, amit a tanácstagi csoport tagjai és a meghívott vendégek is jónak értékeltek. Egyúttal azonban rámutattak hogy az általános iskolák felszereltségén és a közművelődés helyzetén társadalmi támogatással javítani kell. (man) NAPLÓ A Gazdagok faluja Két marokkal szórja aranyait a márciusi nap. Az Alkotmány utcábanmár szemre is duzzadnak a rügyek a visszametszett rózsatöveken. A lugasnak ültetett Otelló is gyűjtené a nedveket a szürke port lehelő talajból. Tegnap esett az éjjel is dobolt az eső az ablakpárkányokon. De még kevés volt a csapadék, gyéren serkenti a tavaszi életet. Az udvaron motoros nyergeli a Pannóniát. Nyurga lány hajol a fiú fölé. Csókkal búcsúznak, azután már csak a por jelzi a távozó útját — A férje? — Csak lesz... majd 15-én — mondja lángba borult arccal a menyasszony, Koller Ottó kisebbik lánya. A konyhában ma készült el öt, nagyüveg lakodalmas csalamádé, apróra vágott káposzta és hagyma ecetes lében alaposan beáztatva. És ma reggel hoszszasan panaszkodott Koller a feleségének: ideges, pedig még csak most csatolták a romándi üzemegységhez a szomszédos Gipet. Idegessége tipikusan mai betegsége az embernek. Egészen más kór kínozta odakint az Újhegyen, ahol sremáruti örmények laktak valamikor. A Koller családnak volt egyedül cserép a feje felett de csupán azon az áron, hogy egyszer leégett a házuk. A nádfedelet már nem tették vissza a tetőre. — Miért költöztek le a hegyről? — Mindenki jött... mi is! Csak négy család maradt, azok már nem is jönnek. A Suliban pedig senki sincs, az is a szegények telepe volt... — És az Alkotmány utca? — Ez? Mondjam, hogy a „gazdagoké”? Nézzen körül__ Vezeték kapaszkodik a magasba a fal mentén. A csap vizet prüszköl, a sarokban halkan duruzsol a Lehel hűtőgép. A gáztűzhelyen vizet melegítenek ebéd utáni mosogatáshoz. A fürdőszobában VIM-el súrolták hófehérre a fürdőkádat, annak végében őrként posztól a fatüzelésű kályha. Kelleme mindenüvé elkísér: — Ne gondolja hogy csak nálunk van így — mondja a vésén, — majd minden házban megtalálja a saját vízvezetékét. Magunk csináltattuk... Az asztal mögött simahajú, élénk figyelmű férfi ül: Szűcs László iskolaigazgató A négy fiút, akivel eddig túlórában foglalkozott, most szélnek ereszti. A vendég leül az első padba. Szívesen felelne még számtanból, történelemből, de most fordított a helyzet, ő kérdez és az iskola intersiatója kádt is kiér azokról a változásokról, amelyeknek már 19 esztendeje a részese, tanúja Romándon. — Amikor idekerültünk a feleségemmel még 1953-ban, 115— 120 gyerek járt az iskolába, ma pedig csupán 73. Azért nem ilyen sötét az ég. Lassan emelkedik a tanulólétszám. Az idén már 13 elsősünk lesz. Régen volt ennyi. A kezdőkkel a feleségem előkészítőn foglalkozik, ez is új Romándon. Aztán az ötvenes években 4—5 tanulónk jelentkezett gimnáziumba. Most a szakközépiskola lett a divat a végzősök számára. A fiúk ismerték fel előbb, hogy a gimnáziumnál jobb a szakközépiskola. Ez lesz a második esztendő, hogy minden nyolcadikosunk továbbtanul valahol. Én azokat is idesorolom, akik a termelőszövetkezetben bognárnak, esztergályosnak tanulnak. Ma már ez is fejlődésnek, sőt rangnak számít a faluban. — A gimnáziumtól félnek a romándi gyerekek? — Inkább arról beszélnek ma már, hogy csak kapálni jó. Amelyik gyerek gimnáziumba jelentkezik az négy évet veszít, ha csak nem készül nevetemre... Furcsa falu — Románd. Svábok lakták egykor, azokat kitelepítették. Az üres házakba Pozsonypüspökiből jöttek csupa német nevű magyarok, a Volgsingerek, a Hammerek és a szlovákiai Garamdanázsdról költöztek a faluba a Juhászok, a Kovácsok. ▲ keattetl etteDsaeier már elsímult. Ezt azzal is hangsúlyozzák, hogy az őslakók és a beköltözők gyerekei gyakrabban összeházasodnak. A termelőszövetkezet is összefogja őket. Együtt veszekednek a munkáért Mondják, hogy még őkről is képesek elhozni a munkaegységet. Megtanulták, ha boldogulni akarnak „nem a küszöböt kell nyergelni’’, hanem a munka után kell nézni. S a munkából lett 47 új Családiház két évtized alatt és 14 személygépkocsi. Már azon tanakodnak, ha így megy tovább, megalakítják a Magyar Autóklub romándi csoportját. Új, városi szokás honosodott meg az utóbbi években. Amikor eljön az ebédidő, bezárnak a romándi boltok, megürülnek az irodák, a földekrőlvisszafelé jönnek az emberekkel megrakott kocsik. A Trabant is ebédlőket hoz, a fürge motorok tucatja is. — Pedig valamikor — méláz a gondolaton Szimmer Károly tanácselnök a falu szülötte — kint ért bennünket az ebédidő a földeken. A 28 romándi gazda oda küldte utánunk a babot, a gombócot. A nőcselédek fejükön egyensúlyozták az ételtől súlyos edényeket. Kidagadtak az erek a nyakukon, mire elértek a határba. Dehát az arató napszámosnak mindig a gazda szabta meg, mikor legyen éhes az ebédjére. A közgondolkodás is változott. A falu értelmisége valamikor a jegyzőből, a papból és a kántortanítóból állt. Közös téma volt a tarokk és a cselédség engedetlensége Ma a tsz értelmiség előadásokat vállal a népfront felkérésére. Minden agronómus a saját szakmájából választott témát, hogy a téli estéken oktassa az érdeklődő romándiakat. A fejekben végbement változás jó mércéje, hogy az idegen előtt már nam az új házzal, a veteményes kerttel, autóval, motorral, tévével büszkélkednek. Inkább ilyeneket mondanak: — Nagyon jó orvosunk van. Régi párttag a Berki Miklós doktor úr! Meg azt mondták: kisstadiont építünk társadalmi munkában. A röplabdapálya kész, a futópályát a nyáron mérjük ki. A megyében egyik legszebb, falusi orvosi rendelőt is én említettem, ők csak megtoldottak azzal, hogy „gyomorbajost ne keressen ma már a faluban, legfeljebb Antineuralgikát szednek, ha valamiért bepörögnek’!! A kerítés még vegyes Romándon. A régi, vastag falú, vályogból rakott kerítés lassan „elfogy”. Helyébe vasból, cementből ’emeltek újat, de csak szemmagasságig, ezért látni engedi a gyarapodó portát, az új házat. A szegénység magántulajdon volt és ha volt, legalább ne lássák kívülről. A jobb mód már mindenkié. Azt leheti is, kell is mutogatni... Gárdonyi Béla !llll!l!lllllllli:illlllll!!lllllllll!lllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllll!l!lllllll 3 Hárc::i hét elioy Jöhetnek a csehszlovák szerelők Helyszínen az előőrs Gyors ütemben épül az új inotai gázturbinás erőmű Jó ütemben halad az inotai November 7 Hőerőmű bővítése, amely a IV. ötéves terv egyik kiemelt nagyberuházása: 200 megawattos gázturbinával gyarapodik az erőmű. Az új beruházás fő kivitelezője a Vegyipari Üzemeket Építő és Szerelő Vállalat nemcsak tartja a határidőket, hanem három hét előnyt is szerzett. Többek között a jó munkaszervezés eredménye az I-es gépegység építésének előrehaladása. A tervezettnél jóval előbb készültek el a kapcsolótér, a füstgázelvezető csatorna alapozásával. Lebontották az egyes gépegység feletti „téliesítő” graboplast sátrat is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jó idő miatt nincs már rá szükség, hanem azt is, hogy az építőipar rövidesen átadja helyét a szerelőknek. Elsőiként a 10 ezer köbméteres olajtartály szerelését kezdik meg a Hőtechnika Vállalat szakemberei. A VEGYÉPSZER munkásai jelenleg a föld visszatöltését végzik, betonozzák az ikerkábel, a hűtővízcsatorna aknáit. A napokban érkeznek meg teljes létszámban Csehszlovákiából a Tolmácsi Kazángyár szerelő szakmunkásai, akik a hazai építők sikeres munkájának eredményeként azonnal megkezdhetik az acélszerkezetek beszerelését. A csehszlovák partner egyébként már folyamatosan szállítja az egyenként 16 tonnás keretszerkezeteket és a két 46 méteres kémény lemezrészeit, melyeket a csehszlovák vendégmunkások előőrse fogad Inotán. Az erőműhöz szükséges gázturbina, generátor, gépházi nagydaru a vezénylőtermi villamos berendezés és a tüzelőtartály a Szovjetunióból érkezik. A beszereléseket szovjet és magyar szakemberek végzik majd. Az erőmű építésében a VEGYÉPSZER-en, mint fővállalkozón és a külföldi partnereken kívül még körülbelül 90 vállalat vesz részt, közöttük a Magyar Hajó- és Darugyár a Ganz Villamossági Gyár, CSŐSZER, az Országos Szakipari Szerelő Vállalat, az ÉPGÉP stb. A nemzetközi együttműködéssel készülő csúcserőmű a tervek szerint 1973 októberében megkezdi a próbaüzemelést. 1974 elején pedig teljes ütemben 200 megawatt energiát ad a népgazdaságnak. Osváth Sarolta Kész az I-es gépegység kéményének belső zsaluzása. Képünkön a Miklós kubikos brigád, akik 15 éve a VEGYÉPSZER dolgozói. A I1-es gépegység alatt az utolsó simításokat végzik a füstgázelvezető csatorna és a kettes kémény alapozásán. Az év második felére elkészült a 40 méteres kémény is, rövidesen versenyre kel a régi tornyokkal. (Fotó: Vida András) Három héttel a határidő előtt készült el vasbeton „műtárgyszinten” az I-es gépegység. Lebontották a graboplast sátrat, és a VEGYÉPSZER munkásai 34 méter hosszú, 6 méter széles turbinaasztal építését kezdték meg.