Napló, 1972. április (Veszprém, 28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
4. Növendék, tag, érdemes tag Újszerű nevelési értékrendszer a Szabó Gáspár Leánykollégiumban A megye kollégiumai között folyó verseny évenkénti értékelése oda vezette a Szabó Gáspár Leánykollégium közösségét, önkormányzatát és nevelőit, hogy az eddiginél intenzívebben vizsgálják a közösség fejlettségi állapotát, az egyén és közösség egymásra hatásának rejtettebb, finomabb mechanizmusát. A szocialista pedagógia az emberformálás tudománya. Embereszménye a közösségi ember, akit tevékenységében és személyiségének alakulásában a kollektivizmus jellemez. A kollégiumban folyó sokoldalú munka szervezésébe, irányításába egyre nagyobb mértékben vonták fl a diáktanácsot. A verseny első szakaszában az elsődleges közösségekre bontották le a tevékenységek követelményrendszerét és bevezették a kiváló csoport, jó közösség minőségi megkülönböztetést. E minőségi csoporton belül is megmutatkozott természetesen a különbség egyén és egyén között a közösségi célok, normák elfogadásában. Ez a felismerés késztette a kollégium önkormányzatát és nevelőit arra, hogy a tanulók értelmi és érzelmi megnyilvánulásaiban behatóbban vizsgálják a kollektív szellem fejlődését. A további előrelépés érdekében a csoportok között meghagyott verseny mellett mozgalmat indítottak az „élkollégista” cím elnyerését. Azonban ez a „mérce” is csak általánosságokra szorítkozott. A havonkénti értékelés megkövetelte a tanulmányi munkában való előrelépést, továbbá azt, hogy az értékelési időszak — egy hónap — alatt ne merüljön fel magatartásbeli „kifogás” az ellen, aki a cím elnyerésére törekszik. Aki tehát az egyik hónapban „élkollégista” volt, az a következő hónapban elveszíthette a megtisztelő címet, mert mondjuk valamiből becsúszott egy rossz jegy. A módszer gyengéje volt az is, hogy átmeheti, gyors elnyerésére arra nem érdemesek is lehetőséget kaptak. Az új tanévet nyitó közgyűlésen az egész kollektíva foglalkozott az értékelési rendszerrel. Egyértelműen állást foglaltak: ahogy van, túl nyers, céljaiban nem konkrét, nem jelent érdemi elismerést. A diáktanács a közgyűlés állásfoglalása alapján perspektivikusan olyan konkrét értékrendet alakított ki, amelyhez a kollektíva tudatos és kritikus véleménye vetette el. Ennek értelmében: 1. „Kollégiumi növendék” az a kollégista, aki még nem KISZ-tag. A felvétel az ismert feltételekhez kötött. A közösségi megbízatások teljesítését, kommunista eszmeiséget, a tanulmányi munkában szorgalmat követel meg. A kollektíva elvárása e téren következetes. A tanulócsoport segíti tagjainak fejlődését. A diáktanács felmérte, hogy egy-egy tagfelvétel milyen mennyiségi és minőségi alakulást eredményezett. 2. A „Kollégiumi tag” cím a KISZ-be történt felvétel alapján már magasabb és komolyabb követelményeket igényel. Itt már követelmény, hogy képes legyen a közösséghez való viszonyát tudatosítani, azzal minden tekintetben pozitívan azonosulni. Részvétele a kollektíva munkájában tudatos kell legyen. Kritikusabban kell szemlélnie társait és önmagát. Az így formálódó közösségi érzés kialakítja a kollektíva védelmének igényét, érdekeinek, egységének óvását, védelmezését. A személyiség pozitív tulajdonságai gazdagon bontakozhatnak ki ebben a szakaszban. 3. „Érdemes tag”-gá akkor válik a kollégiumi tag, ha huzamos időn át (a negyedik évfolyamban érhető csak el) társaiért és önmagáért értékes, alkotó tevékenységet végez, közösségi magatartásai kifogástalan, megbízatását maradéktalanul teljesíti. Tanulmányi eredménye a négy év folyamán négyesnél nem lehet rosszabb, eszmei szilárdság, politikai tisztánlátás, magasfokú önképzés jellemzi. Magatartásával, példamutatásával ki kell vívnia társai elismerését. Az „érdemes tag” -gá minősítést először a félévi közgyűlésen végezte a kollektíva. A diáktanács három jelöltet terjesztett elő titkos szavazásra. A közgyűlés rajtuk kívül még két tanulót javasolt és egyhangúan választotta meg őket. A közösség és a nevelők véleménye szerint is mind az öten valóban megérdemelték az elismerést. KISZ és önkormányzati funkciójukat magas szinten, kiemelkedő szorgalommal látták el. Tanulmányi eredményeik 4,3 és kitűnő között mozgott. Értelmes, logikusan gondolkodó, áldozatokra is kész, magasfokú eszmeiséggel rendelkező tagjai a közösségnek. Mindnyájan segítik a nevelői munkát, részt vesznek a kollégiumi nevelési programok kidolgozásában (!!) és végrehajtásában. Keresik a közösség fejlődésének tartalmi és módszerbeli új útjait. A Szabó Gáspár Leánykollégium szűk falain belül kialakított értékrend a társadalom ügyeivel pozitívan azonosulni tudó „érdemes tagokat” nevel. Az erkölcsi elismerés mellett az egyén alkotó tevékenységének megbecsülésére, újabb tevékenységre is ösztönöz és serkent. B. Csaba Miklós Műsoros divatallstó a Petőfi Színházban „Divat a sorsolás” címmel kétrészes műsoros divatbemutatót tartottak vasárnap a Petőfi Színházban. A műsor címét a belépőjegyhez mellékelt sorsjegyek indokolták, melyek sorsolása az idén szilveszterkor lesz az Erkel Színházban és a főnyeremény egy személygépkocsi. A VEDITEX Kereskedelmi Vállalat és a OKTSZ Labor legújabb tavaszi és nyári ruhamodelljeit — a legfrissebb női-, bakfis- és férfihivatal — valamint az Északdunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalat fürdőruha kollekcióját mutatták be az OKISZ Labor manökenjei. A divatbemutatót Molnár Wal konferálta. A majdnem három órás szórakoztató műsorban többek között fellépett Zalatzay Sarolta Szécsi Pál Szegedi Molnár Géza, a Balikó-nővérek, a Mini és a Kék Csillag együttes. A műsoros divatbemutató nagy érdeklődést váltott ki, a délutáni és esti előadáson is telt ház volt a Petőfi Színházban. A VEDITEX Kereskedelmi Vállalat az OKISZ Laborral együttműködve az idén még öt hasonló jellegű, sőt divattanácsadással is egybekötött bemutatót rendez a megye városaiban, községeiben. „Egésznapos iskola“ — egy osztályban Az új tanévben, szeptembertől, a veszprémi 3. számú (Béke téri) általános iskolában az egyik első osztályban bevezetik az egésznapos iskola rendszerét. Ebbe az osztályba azok a gyerekek járnak majd, akiknek a szülei a legjobban igénylik, hogy gyermekeikkel reggel 8-tól délután 5-ig foglalkozzon az iskola. Az „egésznapos osztály” tantermét otthonosan igyekeznek berendezni — az egyszemélyes tanulóasztalokat már megrendelték a Faáru gyártól. A kis elsősöknek két nevelőjük lesz, ezek egymás között felosztják a tantárgyakat, s ugyanaz a tanító foglalkozik majd velük az egyes tantárgyak „házi feladatainak” megoldásakor (tehát a „napközis” foglalkozásokon), mint az órákon. Kötetlenebb lesz az órabeosztás is: délelőtt és délután egyaránt lesznek órák és játékos foglalkozások is. A gyerekek munkaeszközeiket (tankönyveiket, füzeteiket, írószerszámaikat) bent hagyják az iskolában, otthon már nem kell tanulniuk. Gazdag program a fC@i-insElia!S A Veszprémi Vegyipari Egyetem kiváló címmel kitüntetett KOL-klubjának igen változatos a programja Vasárnap Márton Géza, a budapesti magnós klub vezetője a diaporámáról tartott előadást, hétfőn pedig Szelényi Pál, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa a magyar népzenéről. Ma Lukács József, a Világosság főszerkesztője „Egyház és szocializmus” című előadása hangzik el. Több vidám estet is rendeznek az egyetemisták: készülnek a szertartásos ünnepi estükre amelynek keretében a legnépszerűbb oktatónak címet adományoznak. Az idén először a legjobb színészi alakításért aranygyűrűt adnak át Képünk: szavazás közben készült a klubban. (Fotó: Péterfay) NAPLÓ Kedd, 19772. április 18. Vitában — UllBillSSKlM&Sil Feltettem a kérdést és vártam a választ, ami késett. Varga Károly, a veszprémvarsányi községi tanács elnöke máskor gyorsan fogalmaz, kész a felelettel. Most arra kell választ adni, miként alakult a tanácsi önállóság egy év alatt. A tanácstörvény egyértelműen fogalmazott: a végrehajtási utasítás egyértelműen intézkedett de ahány község, tanács, annyi féle a megvalósulás. Maga a szó — önállóság — magában rejti a változatosságot, a helyi lehetőségek kibontakozását, így van ez Veszprémvarsányban is ... A tanácselnök vallomása . A tanácsok megalakulása óta tagja vagyok a testületnek. Mindig az volt a vágyam, hogy ne szóljanak bele felülről a helyi tanácsok intézkedéseibe. Ne mondják meg helyettem, a testület helyett, hogy mikor, hol és mit kell tenni. Tudtuk és tudjuk mi azt nagyon 561. Már korábban is azt kértem: ha törvénysértő határozatot hozunk akkor szóljanak, figyelmeztessenek. De azt is hozzátettem, hogy az ilyen figgyelmeztetésre aligha szolgálunk majd rá. Azután jöttek a közigazgatási változások. Veszprém varsányhoz került Lázi és Sikátor. Területileg is, gazdaságilag is évek óta egységet alkotott a három község, de igen meglátszik rajtuk a korábbi, fejlesztési politika káros hatása. Hiszen akkoriban az volt a divat, hogy minden falu épít mindent, amire csak pénze és lehetősége kínálkozik, így azután van kultúrház Láziban és Veszprémvarsányban, van iskola — felső tagozatttal — mind a két községben. A telkeket is úgy alakítottuk ki annak idején, hogy még csak véletlenül se közeledjenek egymáshoz. A termelőszövetkezet is elválasztotta egymástól a falukat a korszerű telepeivel. És akkor, ezek után egyesült közigazgatásilag a három falu. Most pedig tőlünk várják, hogy egységes, a községek népének is, a felsőbb vezetésnek is tetsző községpolitikát alakítsunk ki... Amikor a zirci járás megszűnt, Veszprémvarsány és a hozzá tartozó két község is a pápai járáshoz került. Zircen már jól ismertek mindenkit. Ismerős volt az adóügyes és a népművelési felügyelő. Pápán viszont új kapcsolatokat kellett keresniük. Ezt is megszokták volna, de újabb változást hozott a tavalyi esztendő: a járási tanácsok helyett járási hivatalok lettek, másfelé Nagyobb önállóságot kaptunk. Emlékszik rá akkoriban többször is beszélgettünk róla és nagyon örültünk az új lehetőségeknek — mondja a tanácselnök. — Bár azt is tudtuk az első pillanattól, hogy az önállóság nagyobb felelősséget is jelent és sok-sok vitát, aminek nem mindig mi vagyunk a győztesei. Talán baj van a járási hivatallal, rosszul alakulnak a pápai kapcsolatok? — Ha most panaszkodunk is néha, elsősorban magunknak tehetünk szemrehányást De nem panaszkodunk, inkább vitatkozunk, önmagunkkal a vb üléseken, a tanácsülésen vagy éppen a bizottságokban. Most is van vitatéma Veszprémvarsányban. — A legnagyobb téma a lázi iskola sorsa — mondja a tanácselnök. — A Karcsai házaspár (a férj az iskola igazgatója) rövidesen végleg elköltözik Dunaújvárosba... Itt kapcsolódik be a beszélgetésbe Szpevár János, a községi tanács vb tagja, a Hazafias Népfront újdonsült, helyi titkára. Csak utoljára említi, hogy a veszprémvarsányi általános iskolát igazgatja. — Az iskolánk körzetéhez tartozik a szomszédos Sikaadatokkal és más szerepkörrel az államigazgatás nagy egységén belül. tor, Bakonypéterd és Vecsenypuszta. Amikor Láziban tudomást szereztek a szülők arról, hogy a Karcsai házaspár elköltözik, írásban kérték tőlünk: a jövőben a tanácsi körzeti központból irányítsák Láziban is az iskolát. Szerintünk is ez lenne a célszerű. Veszprémvarsányban úgy is fejlesztenünk kell az intézetet Előbb vagy utóbb de meg kell építenünk az új már tornateremmel is felszerelt iskolát. Akkor pedig Láziból is ide járhatnak a felsőtagozatosok Varsányban öt szakosított pedagógussal oktatjuk a gyerekeket, így a láziak idecsatolásával még magasabb színvonalú oktatást biztosíthatunk ... Ha egyszer így célszerű, akkor gyerünk, ne késlekedjünk a megvalósításával. Csakhogy még mindig adnak instrukciókat, a helyi elképzelésekkel ellentétes javaslatokat „felülről”. — Most ott tartunk — folytatja a tanácselnök —, hogy a végrehajtó bizottság javaslatát a tanácsülés elé terjesztjük és annak határozatát megvalósítjuk. Ehhez ragaszkodunk. Ha egyszer önállóságot kaptunk, akkor igyekszünk azzal úgy élni, hogy a választópolgárok javát szolgálja... Amiről már beszélgettünk Ami meg kellene könnyebb a kérdést feltenni — mint válaszolni rá: mi kellene még az önállóság kibontakozásához? — Egy építésztechnikus — véli az elnök — akkor az építésügyi hatósági munkát is helyben intézhetjük. Csak az a baj, hogy egy községnek nagy megterhelést jelentene az építésztechnikus alkalmazása. Ha keveset fizetünk, nem kapunk megfelelő végzettségű, gyakorlattal rendelkező szakembert. A nagyobb fizetéshez pedig lapos a pénztárcánk. Azt javasoljuk, hogy Veszprémvarsány, Románd és Pápateszér (valamennyi körzeti központi község, több külközséggel) közösen alkalmazzon építész szakembert. Most az a helyzet, hogy mire valaki Pápáról kijön mire intézkedik, napok is elmúlnak. A megyében több helyen is van példa ilyen megoldásra. Egy nap tapasztalatcsere valamelyik körzeti tanácsnál, nagyközségnél, egy nap tanácskozás a három központi község elnökeivel és feladhatják a pályázatot: építésztechnikust alkalmazunk, lehetőleg államigazgat tási gyakorlattal! A felelősséget gondok is kísérik. Nem elég az önállóság jegyében felkutatni a legalkalmasabb személyt, sok egyéb körülmény is növeli a tanácsi vezetők gondjait. — Korábban volt már Veszprém vagányban is. Láziban is kultursíáz igazgató, de egy sem maradt sokáig. Most újra körülnéztünk és találtunk egy, számunkra is, a beosztásra is alkalmas fiatalt. Bizony alaposan szemügyre kell vennünk, hogy kit alkalmazunk, kire bízzuk a kultúrházat. És a példánk bizonyítja, mennyire hasznos, ha megkérdezzük a kiszemelt személytől, milyen az érzelmi kötődése. A mi esetünkben a menyasszony magyar énekszakos tanárnőnek készül Pécsett. Veszprémvarsányban pedig énekszakos pedagógusra éppen szükségünk van. A kultúrotthon leendő igazgatója pedig „civilben” zenész. Reméljük, hogy kettőjük alkalmazásával fellendül az ének- és zenei oktatás a községben. Az önállóság örömében nemcsak előre, hanem viszszafelé is kell tekinteni. Ha ez túlságosan elvont és általános fogalmazás, akkor hétköznapi példának ott van a széles, síma aszfalt járda. Két faluban — egyszerre — Az egyesülés előtt Láziban is. Veszprémvarsányban is jelentős, nagy összegű járdaépítési programot fogadott el a községi tanács. A tanácsi körzet kialakítása után nem mondhattuk a láziaknak hogy ..első a központi község, azután jöttök majd ti!” Egyszerre kellett mind a két faluban járdát építnünk, így kívánta az igazságérzet és a választópolgárok érdeke is. Ahhoz, hogy a mai, a holnapi községfejlesztési programot összeállíthassák és megvalósíthassák Veszprémvarsányban a tanács vezetőinek tanulmányoznak kellett a korábbi tanácshatározatokat. A választópolgárok nem károsodhatnak abból, hogy korszerűsödik a közigazgatás, hogy a központi községből ma három falut irányítanak. Beszélgetésünket így summázza a tanácselnök: — Megnövekedett az önállóság, de vele a felelősség, a gond is. De azért ma már tisztábban látja az ember, hogy mit kell tennie a községért ... Gáldnyi Keia Iskolára előkészítés a veszprémi hatéveseknek Három veszprémi óvodában (a Dózsavárosiban, a Dózsa György utcaiban és az Úttörő utcaiban) április 15-én beindították az iskolára előkészítést. A június közepéig tartó „tanfolyamon” a város mintegy 600 hatéves, leendő elsőse közül 81 -en vesznek ■íészt. Hetenként két alkalommal 3—3 órás foglalkozást tartanak a nagycsoportos óvónők, amelyeken igyekeznek kialakítani azokat az alapvető készségeket, amelyek megkönnyítik a gyerekek iskolakezdését. Az előkészítőn résztvevők azok közül kerülnek ki, akik nem jártak óvodába.