Napló, 1982. február (Veszprém, 38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

MAGAZIN Magyarország múzeumai Az István király Múzeum • A székesfehérvári István ■király Múzeum az ország, legrégibb múzeumai kö­zé tartozik, az 1873 óta­ fenn­álló gyűjtemény 1929-ben köl­tözött jelenlegi épületébe. A múzeum 900 ezernél több tár­gyat őriz, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a legnagyobb hazai gyűjteménynek tekinthe­tő. Régészeti anyaga a­ legje­lentősebb, említésre méltó a néprajzi gyűjtemény (csákvári fazekasság, kismesterségek, né­pi bútorút) és az elmúlt év­tizedekben kifejlődött képző­­művészeti gyűjtemény, modern magyar anyagával igen gaz­dag a múzeum könyvtára (35 ezer kötet). Jelenleg két állandó kiállí­tás látható: Fejér megye az őskorban és a római korban témájú régészeti és Székes­fe­hérvár 1000 éve című város­­történeti kiállítás. A régészeti kiállítás a megye területén fa­lállt legfontosabb leleteiket mu­tatja be, az őskori részben a bronzkori földváraikon talált edényekkel, csont- és bronz­­eszközeikkel. A kiállítás római kori részében a megye leg­szebb római tárgyai mellett Gorsium leleteiből kap válo­gatást a látogató, köztük az első tápi Venus bronzszobra látható. A várostörténeti kiál­lítás a­ régészet és történet eszközeivel ad képet Székes­fehérvár szerepéről az ország történetében. A kiállítás három részből áll, a­ látogató körsé­tát tesz, a jelenből indul el és oda­ tér vissza. A múzeum udvarán és kő­tárában a­ megye területén ta­lált római kőem­lékek, sírkövek, mérföldkövek állnak. A kőtár melletti szabadtéri szoborpark­ban mai magyar művészek, el­sősorban Schaár Erzsébet és Vilt Tibor szobrai láthatók. Az István király­i Múzeum 1962 óta, egyben a megye mú­zeumainak központjai, irányító­jai is, amióta a magyar mú­zeumok megyei szervezetben működnek. Székesfehérváron jelenleg az István király Múzeum épületén kívül még 5 kiállítás várja a látogatókat. A középkori Romkert István, király bazilikájának romjait mu­tatja be szabadtéri múzeum­iként a hozzátartozó kőtárral A Csók István képtár nagy­arányú kiál­lítóterével főként a múzeum időszaki képzőművé­szeti kiállításainak ad helyet. Itt volt 1962-ben a Csontváry­­i kiálllítás és itt rendezzük a 60- as évek közepétől a XX. száza­­di magyar művészetet bemuta­tó sorozatot, amely a század­fordulótól követi nyomon a képzőművészet alakulását. Je­lenleg a sorozat 10. tárlata, az 50-es évek művészete lát­ható. Ebbe a helyiségünkbe, erre a térre komponálta Schaár Erzsébet utolsó nagy alkotását, az Utcai című művét A hangulatos, copf stílusú Budenz házban látható az Ybl­­gyűjtemény. Az építész Ybl Miklóst adó család hagyaté­ka és Ybl Ervin művészettör­ténész képzőművészeti gyűjte­ménye nyert itt elhelyezést. A gyűjtemény jó áttekintést ad a XX. század­ első felének ma­gyar képzőművészetéről. A Fekete Sas patika, az or­szág egyik legszebb barokk pa­tikája, 1975-től nyílt meg mint múzeum. Az egykori jezsuita gyógyszertár első és második berendezése, bútorzatai, a­ miin­­denkori patikai edényeinek so­rozata a művészi élmény mel­lett , történeti folyton­osságot sugároz, és a patika históriá­ját nyújtja­ a látogató számára. Hátulsó kis termében kap he­lyet a havonta változó Hónap tárgya bemutató, amely a mú­zeum különböző gyűjteményei­ből mutat be egy-egy kivá­lasztott darabot. A Fekete Sas patikával szemben, az egykori jezsuita rendház barokk épülete az Ist­ván király Múzeum legújabb egysége. A múzeum adattára, műhelyei, előadóterme mellett az első emeleten az Új ma­ gyar képtár első 4 helyisége nyílt eddig meg. Négy művész: Bokros Birman Dezső, Vajda Lajos, Ország Lili és Kondor Béla válogatott alkotásai jel­zik egyelőre a leendő képtár skörvon­alait. Az ötödik kiállítóhely a­ Csák István képtár melletti Smohasy ház belső épülete, ahol Schaár Erzsébet szobrászművész han­gyatéka kapott helyet. A há­rom szobából álló kiállítás rö­vid áttekintést nyújt­­a XX. szá­zadi magyari képzőművészet kiemelkedő alakjainak pályájá­ról A székesfehérvári István ki­rály Múzeum több mint 100 éve gyűjti, őrzi és adlja közre szőkébb pátriája, Fejér megye kulturális emlékeit,­­regisztrálja jelenét. Kulturális és tudomá­nyos centrum a szó mais ér­telmében, ahogyan ma a mú­zeum fogalmát értjük. Dr. F. Petres Éva Középkori Romkert, István király bazilikájának maradványai. Bronzkori urnasír az István ki­rály Múzeum régészeti kiállí­tásából Az I. táci Venus, római bronz szobor Gorsiumból A gorsiumi kút bemutatása, részlet a székesfehérvári kiál­lításból Szilvásváradi séták A festői szépségű Szalaj­ka­­völgyben a XVIII és XIX. szá­zadiban gyorsan fejlődött a manufakturális­­ipar. Foglalkoz­tak Itt halmazsirtózással, üveg­gyártással, vasbán­yászattal. Hiszen a hegy, az erdő bizto­sította az ásványokat, a kőze­teket és a fát. Grál Keglevich Ádám és Zsigmond 1790 körül építtette az első vashámort, fia egykori leírá­sok utalnak a­r­ra, hogy ez évente mintegy négyezer mázsa kovácsolt va­sat termelt. A mezőgazdasági szerszámo­kat elsősorban az Alföldön ér­tékesítették. A hajdani termé­kek közül még ma is megvan­nak a helybeli r református templom­­homlokzatát díszítő felirat betűi, itt készült az egri Bazilika előtt álló Pál apostol kezében lévő kard, valamint a falubeli katolikus kápolna ha­rangja. Innen származik az egykori Fazola-kan­cellária jele­gű erdészház küszöbe alól ki­emelt Vasfvldlap az alábbi fel­irattal : „Tilalmas itt a halászat, ebadta". Elképzelhető, hogy a környéket uraló gróf, aki már az 1700-as évek végén foglal­kozott pisztrángtenyésztéssel így próbál­ta riasztani az ille­tékteleneket Valalha kőedénygyár is mű­ködött itt. Az agyagot Bélapát­falváról és a Borsod megyei Mucsányból hozatták. A szín­vonalas tevékenységre utal­ az is, hogy a készítményeik az 1846-ban rendezett iparmű-ki­állításon szép sikert arattak. A szlovák telepeseik, a Tót­­falu-völgyben, valamint a fenn­síkon az üveggyártással is megpróbálllkozta­k. Ennek emlé­két őrzi a Hűtőnél A Keglevich g tófoktól gróf Erdődy Rudolf vásárolta meg a birtokot. A világháború előtt pedig egy cseh iparmágnás, Wessely lovag lett Szilvásvárad ura. Ő építtette a bélapátfalvi cementgyárat. 1912-ben mész­­üzemet és kőbányát nyittatott a községiben, s 1908-ban uta­sítására elkészült a gőzüzemű iparvasút is. A Tanácsköztársa­ság bu­kása után az új földesúr — Pallavicini őrgróf — drótke­rítéssel záratta el a kirándulók elől a Bükik ékességét, a festői Szalaiiska-völgyet és a feninsík­a birtokához tartozó részlét, s csak különleges eseteikben en­gedélyezte a látogatást. A szilvásvárad­i panorámát a 35 méter magas, klasszicista stílusú, négyos­zlopos reformá­tus körtemplom uralja. Terveit Pách János vagy Hild József készítette. A munkálatokra 1837-­től 1840-ig mintegy 40 ezer ezüstitóm­stát áldoztak. Felhasználták a gót stílusú cseh templom anyagát­­is. A harangláb az 1600-as eszten­dőikből származik, s a haran­gok egyike­ 1488-­ban, készült. A Shikha katolikus gróf Keg­levich­­Miklós azért vállalkozott az építésre, mert valamilyen ügy m­iatt összeveszett Pyn­ker érsekkel, így a­­reformátusok­nak szánt ajándékkal a­kart borsot törni az egyházfejede­lem orra alá. Könnyen megközelíthetjük az ősparkot, amelynek ékessége az egymást váltó földesura­k 'kastélya, amely ima SZOT-üdü­­llő. A tornyos épületet Valószí­nűleg Ybl Miklós tervezte. Ezt azonban Erdődy és Pallavicini átformná­litatta, méghozzá neo­barokk stílusban. A parkban fbanaingolva a hangulatos tó­­partján a szo­morú bükk­re és a mocsári fe­nyőre találunk. Érdemes ezek­nél elidőzni, hiszen az ország­ban csak néhány helyen talál­ható ilyen faékesség­, innen nem kell messzire mennünk, s máris ott vagyunk az állami gazdaság lovasmúzeumában, amely 1969-ben nyitotta ka­puit. Pécsi István Az egykori kastély, ma SZOT-üdülő. S­Q - NAPLÓ - 1982. február 20., szombat TÉLI ÉJSZAKA Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. József Attila hangulatos versének folytatása a rejtvény vízszintes 16., valamint a függőleges 1. számú so­rában olvasható. VÍZSZINTES: 1. Hibás légvétel miatti beszédzavar. 7. ... Szabó Béla (József At­­tiai-díjas költő). 13. Ritka női név. 14. Pénzt utalványon kül­dő. 15. A szomszédija füzetéből írja le a megoldást 16. Az idézet folytatása (Zárt betűk: É, N). 17. Talajjavításban használt föld alatti cső. 18. Kritikus, filmesztétás (Lajos, 1901-1943). 19. Dolgozói a­ termékek minőségét ellenőrzik. 20. 0­. 21. Török kikötőváros az azonos nevű öbölben. 23. Vas megyei községi. 24. A víz­szintes 54. számú sor utolsó betűi. 25. Thaiföldi, olasz és osztrák kocsik­­betűjele. 26. Gépkocsi 28. Névutó. 29. Le­­véltárirat. 30. A kötelező mun­kaidőt­ meghaladó munkahelyi tevékenység. 31. Nemtetszését fejezi­­ki a kutya. 32. Verdi­­aperai, egyik szereplője Amne­­■ris. 33. Károly becézése. 34. Vízhordó edény. 36. Száraz fénymásoló eljárás. 38. Gyü­mölcs nedve. 39. Olasz férfi­név. 41. Kikötőválros a Vörös­­tenger indiai-óceáni bejáratá­nál 42. Szintén­­nem. 43. Gö­rög betű. 44. Kopasz. 45. Gal- Hi-Curci énekesnő személyne­ve. 47. Novoszibi­rszk folyója. 48. Szájat szélesre nyit. 49. ANM. 50. Falevélre illő jelző. 53. Brazília szövetségi államai. 54. Tetszetős. 55. Orvosihoz teli­ for­dulnia. 56. Falira felhordott ha­barcs. 57. Napjainkban elemes fajtái divatosak, névelővel FÜGGŐLEGES: 1. Az idé­zet befejező része (Zárt betűk: A, L). 2. Azbesztcement építő­anyag. 3. Belépőjegy. 4. Ide­gen Ilona. 5. Ismert karikatu­­rista névjele. 6. Mélái egyne­mű betűi. 7. CTÖ. 8. Sugdo­­lódzás. 9. „... szőlői most érik" (népdal). 10. El..., kar­­tettválrás az USA Texas álla­mában. 11. Az ilyen szoba: va­lójában nem szoba. 12. Izga­tottan várja a pénteket. 14. Esőn álló. 16. A szerelmi köl­tészet múzsája. 18. Erkel­ Fe­renc szülőhelye. 22. Világbajnoki autóversenyző (Niki). 24. Zúz­za. 27. Gyermektápszer. 28. Bordázott szövet 30. Fiatal ökör. 31. USA-tagá­llaim, fővá­rosa Augusta. 32. Andrea be­cézve. 33. Nyelvész, ai magyar mondattani szakértője (Imre Antal, 1883—1963). 35. Főváro­sa' l Montgomery. 37. Churchill angol és Inonü török államfő 1943. évi találkozójának szín­helye. 38. A földre gyűr. 40. Édes burgonya. 42. Valami el­vesztése miatt kesergő. 44. Ét­kezéshez készülődik. 46. Le­ka­­nalazza a leves tetejét. 48. ... Gobibi, olasz énekes. 49. ... novai, a 14. századiban ki­bontakozó szabadabb zenei stílus. 51. Fekete István egyik állathősa. 52. Kihalt germán törzs. 53. Festetten, durva posztó. 55. Ajak szélei! BEKÜLDENDŐ:M­ai víz­szintes 16. és a függőleges 1. számú satok megfejtése. N. B. Megfejtés, nyertesek Múlt heti keresztrejtvényünk meg­fejtése és a nyertesek: Részeg eső, Szabad szó, Kormos ég, Szakadék, Elindult szeptemberben, Októberi köd. Könyvjutalmat nyertek: Hörömpöly Miklós Pápa; Kapusi Erzsébet Vár­palota; Pfitzner Tibor Veszprém; Regenye Zoltán Zirc, Steinmacher Erzsébet Pápa.

Next