Napló, 1982. július (Veszprém, 38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Az öreg bükk „halála" A Magas-Bakony szocialista brigád igyekszik megmenteni, amit még tehet. Madárdal, susogó lombolk, idegnyugtató erdei csönd honol most a tájon. Csaknéha töri meg a némaságot a Sthil-motorfűrészek sivítása, meg az LKT csuklós traktorok dörrenése. Már lecsillapodott, megült e szél a Bakony rengetege, Királykapu, Odvaskő, a Gerencevölgye felett. Csupa békesség itt minden, a felhők közül kimosolygó nap sugarai is bearanyozzák a fák koronáit. Ám a „harag napjának" nyoma, a rombolás, különösen a magasabban fekvő területeken elszomorító. Mondják: a bakonyfaési erdészet területén mintegy 400 köbméternyi fát döntött ki a vihar. Az ugodi erdészetnél érvnél jóval többet. Az eddigi felméréseik és számítások szerint körülbelül 1500 köbméternyi bükk esett a vihar áldozatául. A múlt héten elementáris erővel cetékonyra zúdult, bőszült erővel tomboló orkán különösen a 39/A, a „Tolvaj-út" erdőrészen, aztán az egzótakert felett, a 14/C erdőrészen és a „Kádár-ikilátónál" okozott súlyos károkat. „Jószerivel nem is tudtuk teljesen felmérni a veszteséget — mondja Weibl Elemér, az ugodi erdészet vezetője. — A mogyoró és dió nagyságú jeget hullató eső különösen a bükkösökben, főként a gémbank területén okozott nagy károkat. Megtizedelte az állományt és valósággal a földre verte a várható idei, bőmakktermés nagy részét." A 39/A erdőrészen, a fennsík bükkösében a Magas-Bakony szocialista brigád tagjai serénykednek. A kidöntött, a fergeteg által összetört bükköket most késlekedés nélkül, sok erőfeszítés árán, rengeteg gépi és emberi munkaráfordítással feldolgozzák. Hogy minél kisebb legyen a kár. A szocialista brigádok egymás után tették meg a vállalásokat, mert ha valaki tudja, ők nagyon is „a bőrükön" érzik a „harag napjának” természetromboló, kegyetlen erejét. Mert az őserő ilyen: az is tud nemcsak alkotni, de rombolni is, akár az ember. A megmaradt bükkök beérlelik a termést. Az ember — majd szorgos munkával — öszszegyűjti, kipergeti a makkot, elülteti a csemetekertekben, aztán óvja, gondozza és kiülteti a kidöntötteik helyére. És hol tört karokkal vádlón állítok, hasadt törzsekkel a százados bükkeik, ott majd seregnyi új sarjad, hogy szépüljön a Bakony, s dédunokáink, ükunokáink is gyönyörködhessenek és termelhessenek majd bennünket követve. S. Nagy-Péterfay Vihar után a Magas-Bakonyban Derékba tört százéves bükkök — Brigádvállalások a károk csökkentésére — Jelentős erőfeszítések az ugodi erdészetnél A vihar által letarolt erdőrész Hangyaszorgalom Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkár-helyettese Így érvelt a veszprémvarsányi Jóbarátság Termelőszövetkezet ünnepségén: - Csak az a kollektíva érhet el sikereket, amelyik alkotó módon viszonyul a munkához. Szavai összecsengtek dr. Németh Ervin tsz-elnök kijelentésével, miszerint az eredményesség feltétele a hangyaszorgalom. E két gondolat mintegy mottója is lehetne a szövetkezeti gazdálkodásnak. Veszprémvarsányban számos jelét adják, hogy nem csak a kiváló szövetkezeti ünnepségen beszélnek ezekről, hanem a napi cselekedeteket is e gondolatok vezérlik. Teljesítménybérben A lázi gépműhelyt könnyen felismeri, aki gyalog közelít feléje, ütemes kalapácsütések hallatszanak már messziről. Ahogy a műhelybe lép a látogató, a nyugodt munka látványa fogadja. Nincsenek kulccsal szaladgáló szerelők, satupadra támaszkodó emberek. Megbújnak a gépek mellett, hibás alkatrészek fölött szorgoskodnak. Maguknak teszik — állítja Vigh László, a műhely vezetője. Teljesítménybérben dolgoznak a kombájnok kijavításán. A kísérlet tavaly kezdődött. A tapasztalat szerint egyegy aratógép javítására 350— 400 órát fordítottak a szerelők, s ezt sokallták a gépesítés vezetői. Igazuk lett. Az elmúlt évben ugyanezen masinák mellett már csak 145 órát szorgoskodtak átlagosan a szakemberek. Közben nem történt más, mint az órabéres elszámolást felváltotta a teljesítménybéres munka. A műhely vezetői megállapodtak a szerelőkkel, hogy a kombájnok kijavításáért 6120 forintot kapnak. Akkor is ennyi a fizetség, ha babrálnak csak a gépeken, de akkor is, ha gyorsan befejezik a munkát. A magasabb jövedelem megszerezhetősége serkentette a szerelőket. Vigh László ezt számokkal is igazolja. — Korábban 16—19 forint órabért fizettünk egy-egy szerelőnek, s miután bevezettük a teljesítménybéres javítást, 22 forint körül mozgott az órabér. Jobban járt a szerelő, de a termelőszövetkezet is. Két héttel hamarabb befejeződött a gépek javítása, s ezalatt más munkát tudtak végezni munkatársaink. A teljesítménybéres munkának persze számos előfeltétele van. Az egyik legfontosabb, hogy mindig legyen alkatrész, amit a meghibásodott gépekbe építenek. Enélkül ugyanis nem lehet a teljesítményhez kötni a jövedelmet. Az alkatrészre várakozó szerelő joggal elégedetlenkedne, hiszen a saját kárára ácsorogna. Varsányban nem beszélnek ilyesmiről, mert időben megrendelték az alkatrészeket, a kiselejtezett kombájnok pedig mintegy vésztartalékként várakoznak a megbontásra. Aztán a munka minőségét is biztosítania kellett valamiképpen a szövetkezetnek. Ezt ugyancsak az anyagi érdekeltség megtermelésével tették meg a szövetkezet vezetői. Azok az emberek ülnek aratáskor a kombájnokra, akik a javítást végezték. S mivel az aratás is teljesítménybéres, voltaképpen az ésszerű földhasználat az egyik oka a varsányi kertészeti termelésnek is. Samu Csaba, az ágazat vezetője még a korszerűtlen, rossz fajtaösszetételű gyümölcsösöket is védi. — Nem vághatjuk ki ezeket sem, mert semmilyen más növénnyel nem tudnánk akkora értéket előállítani azokon a területeken, mint a gyümölcsössel. Inkább a hasznosítás módját kellett megtalálni. A magas törzsű fákról leverjük az almát, s lének feldolgozzuk. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás erőteljes ágazat a szövetkezetben! Évente 350-400 tonna szilvásgombócot gyártanak, 500-600 tonna tököt dolgoznak fel. Az élelmiszeripari feldolgozás jövedelmező a gazdaságban, tavaly a hétmillió forint árbevételnek 25 százaléka maradt nyereségként a bankszámlán. Az alapanyagot magunk mindenkinek érdeke a gondos munka. Ésszerű földhasználat A kora nyári határszemlét végző szakemberek elégedettséget tükröző arca ugyancsak a gondosságot bizonyítja. A terepjáróval már ötven kilométert is utaznak a szemlézők, amikor Ballók Bertalan, a megyei földhivatal vezetője szinte megsimogatta a derékig érő búza kalászait. — A kiváló gazdálkodás valamennyi követelményének megfelel a szövetkezet vetéskultúrája — nyugtázta a látottakat a földhivatal vezetője. Társai folytatták a gondolatot. — A derékig érő búza nemcsak a földi érdeme vélekedett Székely Bertalan, a megyei tatemeljük — érvel Samu Csaba — így mintegy 20—30 százalékkal alacsonyabbak a költségek. A tagság pedig szívesen vállalkozik a kertészkedésre, mert ezzel kiegészül a család jövedelme. Három éve még csak 35 termelővel álltunk kapcsolatban, tavaly már 155 helyről szállították a feldolgozóüzembe a tököt. Fontos előnynek tartjuk, hogy a községek asszonyai munkát találnak a szövetkezetben, nem kell a messzi városba utazniuk. S a feldolgozás teremtette meg a szövetkezet kertészkedéséhez az állandó munkaerőt is. Nyáron a gyümölcsösben, epresben dolgoznak az asszonyok, máskor a feldolgozóüzemben találnak munkát. Varsányban bizonyítják azt is, hogy a kertészkedésből is lehet élni, ha okosan alakítják a termelés szerkezetét. Farkas József náci mezőgazdasági osztályának munkatársa. - A föld önmagában, gondos agrotechnika, kellő tápanyag-visszapótlás nélkül nem adhat jó termést. - Hektáronként 350 kilogramm hatóanyagot szórunk ki a búza alá - egészítette ki dr. Németh Ervin, a termelőszövetkezet elnöke. S akinek más a szakterülete, másként közelíti meg a gazdálkodást. Dr. Palatínus Sándor, a megyei földhivatal osztályvezetője eképpen vélekedett. Valamennyi területet az ingatlannyilvántartás szerint hasznosítanak Varsányban. A határt járva könnyű bizonyítani, hogy a föld védelme, észszerű hasznosítása napi követelmény a termelőszövetkezetben. Nem akar ünneprontó lenni Csáfárdi János, a járási földhivatal vezetője nem, csak mint tényt említi. - Néhány esztendeje még büntettük a szövetkezetet, mert műveletlen földterületet találtunk. Megélhetés a kertészetből Közösen Ízes Pipinkért Jegyzetek a népfrontraunkáról A szabadság, a pihenés, az erőgyűjtés - mostanában divatos szóval a feltöltődés - ideje a nyár. Nem mintha más évszakban nem találhatna örömöt a pihenni vágyó ember, de leginkább ilyenkor félév táján áhítozunk kikapcsolódásra. A pihenés napjai, hetei a megszokottból való kilépést jelentik. De nem szakíthatjuk ki - legtöbbször nem is akarjuk kikapcsolni - magunkat a körülöttünk történő eseményekből. Ha elutazunk is figyelünk a hírekre, szeretnénk tudni, mi történik a világban. Ez a beidegzettség, ami a hétköznapokon ránk rakódva érzékennyé tesz bennünket környezetünk dolgai iránt, nem szűnik meg a szabadság ideje alatt sem. Anyaszív A híreket hallgatva, olvasva néhol megriad az ember. Háború a Közel-Keleten, Dél-Amerikában, politikai és gazdasági ellentétek, tárgyalások, tiltakozó jegyzékek, sorolni is sok, figyelni is riasztó olykor az eseményeket. Aztán dolga után jár-kel az ember, s szűkebb környezetében kedvindító, apróságoknak tűnő, de fontos dolgokat tapasztal. Mint a minap is, amikor Ajkán járva munkájuk, terveik irént érdeklődve kerestem meg Liszai Ferencnét, a Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő társadalompolitikai bizottság vezetőjét. Munkahelye a városi tanács, így állandó a kapcsolata a lakossággal, s ugyancsak találkozik egy-egy városlakó gondjaival, örömeivel. Felelős beosztásban lévő, kétgyermekes családanya Liszainé, aki még 16 éves fejjel bekapcsolódott a nőmozgalomba, s az akkor kapott ösztönzéstől hajtva dolgozik ma is önzetlenül. A társadalompolitikai bizottság — e néven a legutóbbi népfrontkongresszus óta működik — az addigi nő- és rétegpolitikai bizottság feladatát vette át, s bővítette ki. Gyerekektől az idős emberekig, az egyes rétegek helyzetétől egyegy ember, család gondjaiig, mindennel foglalkoznak. Az ajkai asszonyok — mert ott csak nők alkotják e bizottságot — érzékenyen figyelnek a város életére. Van közöttük tisztviselő, gyári munkás, orvos, tsz-tag, kereskedő, adminisztrálókisiparos. Különböző körülmények között élnek, dolgoz". Egy azonban közös bennük: tenni akarnak valamint másokért. „Mi asszonyok, ha összerogunk, legyőzhetetlenek vegyünk” - idézte a nőmozgósorr régi jelszavát Liszainé, miközben beszélgettünk munkáról, a többet vállalás eredőjéről. Arról a régi kezdetről, amit sikerült átmenteni a mába, gazdagítani, s így átadni a fiataloknak. A gyakran közönybe, nemtörődömségbe fulladó hétköznapok után jó volt hallani Liszainé tárgyilagos, s mégis szenvedélyes szavait. A háborúról, amit átélt, és nehezen viselt. Félelméről, ami a hírek hallatán, mint gyermekeiért aggódó anyát eltölti. E féltő anyaszívet plántálná át a békemozgalomba, erősítve azt, hogy még inkább útját állja a pusztításnak. Nagy szó? Első hallásra annak tűnik, főként, ha előtte közösséget teremtő kirándulásokról, apró, a hétköznapokat szépítő segítségről hall ez ember. De minden bizonnyal az anyák, nagyanyák érzékenysége hajtja ezeket az asszonyokat és társaikat, hogy figyeljenek a kereskedelmi ellátásra, az idős emberekre, a gyerekek szabad idejének eltöltésére és sok másra. Apróságokra, amelyek felvetésével, a megoldásban való segítséggel bizonyítják: nyugalomban, békében akarnak élni, egymásra figyelni, egymásnak segíteni. Oldódás Több éve működik Balatonfüreden a tanácstagok klubja. Rendszeresen meghirdetett öszszejöveteleik célja: könnyíteni a közösségi megbízatás ellátását, ismereteket, információkat adni a tájékozódáshoz. Különösen a fiatal, először megválasztott tanácstagok nyerhettek sokat e találkozókkal, hiszen a gyakorlati munkához tanácsot, segítséget is kaphattak tapasztaltabb társaiktól. A Hazafias Népfront városi bizottságának e hasznos kezdeményezése, amit a városi tanáccsal közösen valósítottak meg, az idő múltával bizony új indíttatást, új formát kívánt. Hiszen a tanácstagoknak amúgy is sok a kötelezettségük. A fogadóórák, beszámolók, az ülésekre való felkészülés és a részvétel, nem egyikük esetében pedig a népfront valamelyik bizottságában való részvétel is elfoglaltságot, munkát adott. Ezért is határozták el a változtatást a város vezető szervei közösen. A megvalósítás első lépcsőjét a közelmúltban az arácsi városrészben megtartott szűkebb körű összejövetel jelentette. A tanácsülést megelőzően e körzet tanácstagjait hívták össze, hogy a városrendezési terv készítéséről, a megvalósítás lehetőségeiről szóló előterjesztést kisebb csoportban vitassák meg, az illetékes előadó részvételével. Baráti beszélgetésnek indult, s a vártnál jobban sikerült a találkozó. Alapos vita, sokoldalú hozzászólások alakították ki a közös véleményt, amit azután a körzet tanácstagjai nevében egy választott tisztségviselő mondott el a tanácsülésen. Az eredmény: az oldott, tartalmas beszélgetés nyomán kialakított megalapozott vélemény ösztönzi további hasonló találkozók szervezésére a balatonfüredieket. Mindig más városrész tanácstagjait akarják ily módon részetesebben tájékoztatni. A lelkiismeret téglái Egy országosan ismert, mindenkinek fontos létesítmény megújulásához akartak több mint húsz éve hozzájárulni az úttörők, ezért téglajegyeket vettek, árusítottak. Az egyik kisfiú kedvesen ajánlgatta egy bácsinak: vegyen belőle, segítsen ő is. Türelmetlen elutasítás volt a válasz, mondván, hagyja őt békén, nincs köze a dologhoz. Megdöbbenve hallgatta a gyerek a kifakadást. Gyermekeit jellemezve mesélte fiáról a történetet a minap egy édesanya, jelezve, hogy idősebb gyermeke jobban beoltódott a közösség iránti felelősséggel. Régi lelkismeretességét megőrizve ma is tevékeny ember, aki kér és vállal is feladatot másokért. Akkori vélekedése naivnak tűnhet, de eredője mai tiszta emberi magatartásának. Az ilyen és hasonló indíttatásúak táborának gyarapításáért sokan és sokféleképpen dolgoznak. Cselekvési lehetőséget találhatunk a munkahelyen, lakóhelyünkön, a különböző tömegszervezetekben. S hogy a jó példa is lehet ragadós, arról nap mint nap meggyőződhetünk. A brigádokban, akik önzetlenül, sokszor kideríthetetlen ösztönzéstől hajtva dolgoznak társadalmi munkában, noha szakmájukat maszekban gyakorolva sok pénzt kereshetnének ez idő alatt. De említhetjük példának a kezdetben közömbösnek titulált város lakóit is, ahol néhány év alatt közös erővel közösséget teremtettek több rétegnek is, elfoglaltságot, hasznos időtöltési lehetőséget, s nem utolsósorban a fontosság érzetét megadva sok embernek. Hogy mitől jó a balatonfüredi nyugdíjasklub, mi hajtja a szocialista brigádot, nemegyszer nehéz kideríteni. Tennivágyásuk, cselekvőkészségük eredőjét megtalálni néha lehetetlen. De hogy a lelkiismeret téglái egymásra épülve, összekötve a közösségért érzett felelősséggel, hasznára legyenek mindannyiunknak, azért sokan tehetünk. Horváth Éva NAPLÓ - 1982. július 1., csütörtök -