Napló, 1988. szeptember (Veszprém, 44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

Patrónus és rendőr Beszélgetés Tétényi Pál akadémikussal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkájáról A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése, amely szeptember 19-től 23-ig ülésezett Bécsben, ismét ráirányította a ügyeimet az ENSZ e szakosított szervezetének munkájára. A NAÜ méltó a közvélemény érdeklődésére, mert igen hasznos, sokirá­nyú tevékenységet fejt ki az atomenergia békés célú felhaszná­lásában és az erre irányuló nemzetközi együttműködésben. Erről beszélgetett az MTI bécsi tudósítója Tétényi Pál akadémikussal, az OMFB és az Országos Atomenergia Bizottság elnökével, aki a közgyűlésen a magyar küldöttséget vezette. — Mivel foglalkozik a NAÜ? — Alapító okmánya szerint két feladata vol: egyrészt elő­mozdítja, másrészt ellenőrzi az atomenergia békés hasznosí­tását. E­­két feladat két elté­rő szerepkört jelent, amelyek azonban jól megférnek egy­mással: az ügynökség rész­ben „patrónusa” az atomipar világméretű fejlesztésének, „rendőrként" pedig ügyel ar­ra, hogy a nemzetközi forga­lomba­­kerülő nukleáris anya­gokkal és berendezésekkel ne történjék visszaélés, ezeket csakis békés célokra használ­ják. Az ügynökség harmincegy éve működik, és kezdettől fog­va­­igyekszik jól megfelelni mindkét­­szerepkörének, bár törekvéseit sokszor keresztez­ték a nemzetközi élet külön­féle feszültségei. Az enyhülési­­irányzat uralkodóvá válásával ezek a gondok nagyrészt el­múltak, és ma a 113 tagállam­ból álló szervezetet a benne részt vevők együttműködési készségének állandó növeke­dése jellemzi. Munkájának elő­terében­­azok a kérdések áll­nak, amelyek a világ minden megosztottsága ellenére az emberiség alapvető közös problémái­­közé tartoznak. Ilyen a világ óhatatlanul fokozódó energiaszükségletének lehető legcélszerűbb kielégítése. Ál­talános felismerés, hogy hosz­­szabb távra jelenleg reálisan csak­­két olyan energiaforrás kínálkozik, amely a legkevésbé károsítja a természeti­­környe­zetet: a nukleáris és a vízi energia. Az 1986-os cserno­bili baleset után és nyomán azonban a világ az atomener­gia fejlesztésében­­megtorpant. Bár a Csernobil okozta „sakk” lassanként múlni látszik, vilá­gos, hogy a nukleáris ener­gia csak akkor nyerheti visz­­sza ígéretes távlatait, ha az atomerőművekben tovább nö­vekszik az üzembiztonság. Az ügynökség ezért az utób­bi években­­igen nagy figyel­met fordított az atomenergia­termelés­­biztonságának foko­zására. Ennek eredményeként a mostani közgyűlés új, a ko­rábbiaknál sokkal szigorúbb nukleáris biztonsági ajánláso­kat fogadhatott el és az álla­mok túlnyomó része ezek alap­ján kívánja kidolgozni saját nemzeti rendszabályait. Nálunk­­már az ajánlások tervezete alapján meg is kezdődött ez a munka. A NAÜ vállalta, hogy bármely ország felkéré­sére kiváló szakértőivel közre­működik a­­már működő atom­erőművek­­biztonsági rendszeré­nek felülvizsgálásában és tö­kéletesítésében is. Eddig már 25 alkalommal végzett ilyen biztonsági vizsgálatot. A­­szervezet ugyancsak jó eredményeket ért el az atom­ipari biztonságot szolgáló nemzetközi­­megállapodások ki­dolgozásában. Részvételével a csernobili­­baleset óta két ilyen konvenciót dolgoztak ki. Az egyik előírja az államoknak, hogy a területükön­­­történő és sugárzó anyag kibocsátásával járó atombalesetekről hala­déktalanul értesítsék a többi országot. A másik egyezmény az ilyen eseteikben szükséges nemzetközi műszaki, egészség­­ügyi és egyéb jellegű segítség­­nyújtás teendőit tartalmazza. A mostani közgyűlés során 34 állam egyezményt írt alá ar­ról, hogy egyesítik az atom­­balesetek okozta­­károk­­megté­rítéséről, az ezzel kapcsolatos polgári jogi, vállalati­­szintű felelősség érvényesítéséről a­­hatvanas években kötött­­pári­zsi és bécsi nemzetközi kon­venciót, közös nevezőre hoz­zák eze­k előírásait. A szocia­lista országok és más államok — így az atomerőművel nem rendelkező Ausztria is —, in­kább olyan kártérítési egyez­mény kidolgozását szorgalmaz­zák, amely a kártérítést az ál­lamok felelősségére alapozná. Párhuzamosan erről is folynak tárgyalások a NAÜ keretében. Az ügynökség munkájának fontos része a fejlesztési se­gítségnyújtás a tagállamok­nak. Az ehhez rendelkezésre álló összegek, amelyek a tag­államok önkéntes hozzájárulá­saiból származnak, miintegy 75 százalékban kutatási, egész­ségügyi, oktatási célokra, az i­zaló­mha­sz­nos­í­tá­s szé­les­ítés­é­re, tehát­­nem energetikai terme­lési célokra­­irányulnak. A NAV pénzjuttatáson kívül szakértők küldésével, ösztöndíjak folyósí­tásával­, műszerek átadásával is­­segíti­­tagállamait.­­ Miben érvényesül az ügy­nökség „rendőri" szerepe? — Az 1968-ba­n az atomfegy­verek elterjedésének megaka­dályozásáról létrejött és a vi­lág országainak többsége ál­tal aláírt atom­sorompó-egyez­mény végrehajtásának ellen­őrzésére az ügynökség kapott megbízást. A NAÜ szigorú, egyebek­­között a helyszíni el­lenőrzés eszközét is alkalma­zó szavatossági rendszere gon­doskodik arról, hogy az álla­mok a más országoktól átvett nukleáris anyagokat és beren­dezéseket ne­­használhassák fel fegyvergyártásra, katonai célokra. Az egyezmény és el­lenőrzési rendszere lényegében beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Ezért magyar ál­láspont szerint — amelyet most a közgyűlésen is kifejtettünk —, jó lenne, ha a­ -nukleáris le­szerelési­­megállapodások vég­rehajtásához, a fegyverzetből kivont­­hasadóanyagok békés felhasználásának ellenőrzésé­hez szintén igénybe vennék a NAÜ szolgálatait. — Hogyan vesz részt Ma­gyarország a szervezet munká­jában? — Természetesen nemcsak pénzügyi hozzájárulásainkkal,­­hanem minden más lehetsé­ges form­á­ban is,­­hisz fon­tos érdekeink fűződnek ehhez. A NAÜ révén hozzájuthatunk a szervezetben felhalmozódó ér­tékes tapasztalatokhoz és in­formációkhoz, s élvezői va­gyunk az ügynökség a­nyag­­­i műszaki segítségének is. Tá­mogatást kaptunk tőle példá­ul a KFKI­­atomreaktorának felújításához és a debreceni atom­kutató intézetben ciklo­tron létesítéséhez. Magyaror­szág a­láírta a NAÜ közremű­ködésével és égisze alatt kö­tött összes jelentős nemzetkö­zi konvenciót. Folyamatosan több szakemberünk dolgozik az ügynökség bécsi központi szervezetében, a­­bécsi magyar­­ENSZ-misszió pedig napról napra figyelemmel kíséri és se­gíti e­­szervezet egész végre­hajtó munkáját. Aktivitásunk elismerésének jele többek kö­zött, hogy tagjai vagyunk az ügynökség 35 állam képvise­­lői­ből álló kormányzótanácsá­nak. — Végül: miként összegezné a most véget ért közgyűlés eredményeit? — Az ügynökség e legfőbb fóruma most is hasznos, tar­talmas munkát­­végzett. Alapo­san, kritikus szellemiben tár­gyalta meg a NAÜ tavalyi mű­ködéséről és a szavatosság­i rendszerről­­készített jelentést, a nukleáris üzembiztonság to­vábbi fejlesztésének tenniva­lóit, a szervezet új kétéves munkaprogramját és költség­­vetését, s a­­többi időszerű gyakorlati kérdést. Röviden azt mondhatnám: újabb lépéseket tett előre a Nemzetközi Atom­energia ügynökség fontos cél­jainak megvalósításában. Sebestyén Tibor Figyelem! Importból származó használt ruhák kaphatók olcsón, nagy választékban, tisztított állapotban az alábbi üzleteinkben: — Pápa, bőr-, szőrmetisztító szalon. — Ajka, Deák F. u. 6—8. — Tapolca, szolgáltatóház — Veszprém, Diósi M. u. Ha. — Balatonalmádi, Lenin u. 2. — Sümeg, Kossuth u. 9. —Jánosháza, Kossuth tér 14. —­ Celldömölk, Tanácsköztársaság tér 12. Higiénia Szolgáltató Szövetkezet, Pápa, Fő u. 3—5. Telefon: 24-306. Felhívjuk kedves megrendelő­ink figyelmét, hogy október 1-től szőnyegtisztítást a lakosság érdekében csak helyszínen végzünk Bejelentéseket az előző szőnyegválla­­lási helyeken lehet továbbra is meg­tenni. Várjuk megrendeléseiket. Hi­giénia Szolgáltató Szövetkezet, Pá­pa, Fő u. 3—5. Telefon: 24-306. ŐSZI BNV ’80 Változó gépkorszak Azt mondják, a fogyasztási javak szakvására az őszi BNV. Javakban még csak-csak dús­kálhat a tekintet, de a fo­gyasztás ténye mindkét élén táncol egy zsilettpengének. Egy­részt mert olyan extra termé­keket - például luxusautókat — mutatnak be, amelyek a magyarok számára megfizethe­tetlenek. Másrészt mert hiába „fogyasztanánk” az árut — mint például a Hajdúsági Iparművek fagyasztóládáit —, ha nincs belőle elegendő. Utóbbihoz hasonlóan volt idő, amikor hiánycikknek szá­mítottak a veszprémi Robix Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat kerti kisgépei is. Most kiegyensúlyozott a piac. A cég a korábbinál nagyobb mérték­ben támaszkodik a bedolgozó, háttériparra - amely persze még mindig nem az igazi -, s egyebekben ilyen alapon is bővíti kínálatát. Csak a leg­kisebb teljesítményű, R-155- öshöz is két új adaptert dol­goztak ki. Gyártják immár hoz­zá a pótkocsit, hasznos újdon­ságnak számít továbbá a mini kómaró. Hagyományos termé­keik, adaptereik - mint pél­dául a fűnyíró - piacképessé­gét bedolgozók foglalkoztatá­sával, ily módon az árak mér­séklésével javítják. Új kilátásai vannak a Robix elektromos kis­autójának, hallottuk Hankóczy György főosztályvezetőtől. A nullszéria gyártása már meg­kezdődött, van is megrendelé­sük itthonról másfél tucat jár­gányra. De hát ez nem tétel. A kölni szabadidővásáron be­mutatott háromkerekű elektro­­masina exportreményekkel ke­csegtet. Ausztriában golfpályá­kon jól gurulhatna. Ha már a hazai bevásárló, üzemjáró uta­kon nem megy úgy, ahogy szeretnék. Nézőpont kérdése, hogy ítél­jük meg a Bakony Művek gyújtógyertyáit, háztartási kis­megszakítóit - fogyasztási cik­kek, avagy sem? Akárhogy is vesszük, mindenkor ott a he­lyük a BNV-n, hiszen fontos részei mindennapjainknak. És meglepően nagy a kereslet irántuk. Felívelőben a gyújtó­­gyertya gyártása. Távol-keleti kereskedők már a vásár első perceiben vittek volna pár mil­lió darabot... ha nem javult volna napjainkra a gyártó cég pozíciója, és nem kötné magát az általa kért plusz egy-két centhez is. Idén hatmillió, jö­vőre nyolcmillió darab gyújtó­­gyertyát készít a veszprémi üzem. Az persze más kérdés, milyen áron, milyen nyereség­­tartalommal. A cég vezérigaz­gatója, Moravetz Tibor így fo­galmazott, ma már meglévő kapacitásuk gátolja az olyan váratlan megrendelések kielé­gítését, mint amelyet a BNV legelső napjáról idéztünk. De ugyanezt elmondhatnánk a kis­megszakítókról is, hiszen Csi­szár József vezérigazgató-he­lyettes szerint szinte nem volt még rá példa, hogy minden igényt ki tudtak volna elégí­teni. A fogyasztási javak őszi szakvásárán tucatnyi termék­­csoportban kínálják áruikat a gyártók. Vannak természetesen átfedések is, ezért önkényesen mi a gépiparhoz soroljuk a pápai Elekthermax meglehet lakberendezési tárgynak szá­mító gyártmányait. A céggel csak kis szerencse árán szem­besülhettünk az őszi BNV-n. Képviselőjük ugyanis elmondta, a magas részvételi költség — egymillió forint — miatt sokáig tűnődtek a részvételen. Végül is ott vannak. Nagykonyhai ké­szülékeikkel ősbemutatónak számítanak. Újdonságként jegyzik a már tavalyról ismert elektromos konyhai törpetűz­helyüket. Már árulják buda­pesti mintaboltjukban, továb­bá exportálják. Belföldön úgy­mond az jut hozzá, aki nagyon akarja. Ugyancsak elekther­­maxos újdonság a bisztróknak szánt légkeveréses melegítő amelyből már 100—150 darab készült. (Bráz János — Vida András képes tudósítása) Új Robix-adapter az R-155-öshöz kifejlesztett mini hómaró A Bakony Művek gyertyája egyre nagyobb „lángon" ég. A külföldön is keresett termékből jövőre már nyolcmillió darabot készítenek. A fejlesztés „hatásirányai” Ebben az esztendőben a Bakonyi Bauxitbánya műszaki-fej­lesztési elképzeléseinek gyakorlati megvalósítására 41,6 millió fo­rintot tervezhetett, így például a vágathajtás korszerűsítésére 6 mil­lió, a nyirádi vízvédelmi rendszer kialakítására pedig 14,1 mil­lió forintot fordíthatnak a műszakiak ebben az esztendőben. Ezek a kutatási-fejlesztési témák az ágazaton belül is kiemeltek, s ezért az említett összegeket a Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) bocsátja a bányavállalat rendelkezésére. A felsoroltak mellett 15 millió forint jut az említett feladatokhoz kapcsolódó, járulékos költségekre, illetve a vállalat saját belátása szerinti fejlesztésekre. Teljesítménynövelés A vállalat illetékes szakem­berei előszeretettel különítik el a fejlesztéseket a tőlük várha­tó hatás irányai szerint. A rangsor ugyan önkényes, de a hatásirányt vizsgálva el­sőként a teljesítménynövelő fejlesztéseket tartják számon. Ilyen a gépi jövesztés korsze­rűsítése. A meddőben alkalma­zott berendezésnél a sokat emlegetett (lapunkban is szól­tunk már róla) Paurat géppel kapcsolatos műszaki fejlesztés már a „lecsengő" ágban van. Manapság a berendezés mű­ködtetése során szerzett ta­pasztalatok összegzése, s azok hasznosítása folyik. A többi kö­zött az érc, a bauxit gépi jö­­vesztésénél, ahol a teljesít­ménynövelésre, pontosabban a csökkenés elkerülésére törek­szenek a gépi berendezés ki­­fejlesztésével.­­Erre azért van szükség, mert egyre többször találkoznak olyan érctelepek­kel, ahol a hagyományos szint­­omlasztásos technológiára nin­csen mód. Ezekben a véko­nyabb telepekben a gépi jö­­vesztéssel elérhetik viszont, hogy a már megszokott telje­sítményszíntek ne csökkenje­nek. A kísérleteiket Halimba III. és Nyirád üzemeiben vég­zik. Ez utóbbi helyen sürgető a helyzet, mert már a jelen pilla­natban is gondokat okoz a te­lepek vastagsága. Tetézi a gondot, hogy a nyirádi bá­nyászat gyorsításával az ilyen ércelőfordulások­kal egyre in­kább számolniuk kell. A bauxit gépi jövesztésével kapcsolatos fejlesztésüket egyébként az elmúlt ősszel kezdték, s az első lépcsőn túl vannak. Sikeresen vizsgázott az az elv, amelyet a berende­zés megalkotásánál használtak. Ahogy sportnyelven mondani szokás, a magasság megvolt, de a léc azért még mozgott. A konstrukció ugyanis műkö­dött, az embereknek jó véle­ménye volt. A berendezést a tavaszi BNV-n már be is mu­tatták. Ahhoz azonban, hogy „a léc se mozogjon", le kell még csökkenteni a túl nagy tömeget, amit a berendezés szállítórésze hordoz. Emellett növelni kell a gép teljesítmé­nyét is. Eyeként a berendezések egy része már csak helyváltoztatás­kor üzemeltet dízelmotort. Most ősszel például olyan ra­kodó-szállító gép próbaüzemét tervezik, amely teljes mérték­ben, tehát a járórész meghaj­tásában is, elek­tro­h­i­d­rau­lik­u­s rendszerű. Az NSZK-beli GHH cégtől vásárlási kötelezettség nélkül kapnak egy ilyen gépet kipróbálásra. A berendezésnek elsősorban a mozgási­­szabad­ságfokát kell megvizsgálniuk, hogy tisztában legyenek: mi­ként „viselkedik" saját munka­­területeiken a „vendég”. A bauxitbánya vállalat fej­lesztői - bár „korszerűtlen" a hasonlat - „szívlapáttal" mé­rik a munkát. Az említetteken túl a dízelgépek föld alatti szervizelésekor keletkező olaj­­szennyezés csökkentésére foly­tatnak kísérleteket a szerviz­helyeken, ahol a mosóvízből kell az olajat kiválasztani. Gyakorlatban ezt a vállalat Halimba III. üzemében végzik, biztató eredményekkel. A ta­paszta­la­tokat a később létesí­tett munkahelyeken is fel kí­vánják használni, azért hogy tisztítás után a mosóvizek élő­vízbe engedhetők legyenek. Ahogy gyarapszanak a ne­héz szerszámok, úgy a kiszol­gálással is foglalkozni kell a fejlesztési szakembereknek. Ezért célozták meg azt a fel­adatot, hogy a már alkalma­zott ,négytonnás bányaautó működési lehetőségeit kiter­jesszék. A járművek további módosítását a­­Hódgép szente­si gyárával közösen valósítják meg, öt célautót készítenek a szentesiek, köztük rakodólapos berendezést is. Az autó jelleg­zetessége a hidrosztatikus haj­tás, valamint mind a négy ke­rék kormányoz­hatósága. Je­lenleg azon dolgoznak a fej­lesztők, hogy - a csabpusztai bányanyitást figyelembe véve - a lejtaknás igénybevételhez igazítsák a bányaautókat. Befejezésül ismét egy tech­nológiai jellegű fejlesztést em­líthetünk, a nyirádi terület to­vábbi vízvédelmének kialakí­tását. A csabpusztai bányát vadonatúj földtani viszonyok között nyitják majd meg. Az úgynevezett krétamészkő füg­getlen, s más tulajdonságú, mint az eddigi triász rendszer. A szakemberek feladata: a vízrendszer tulajdonságainak oly mélységű megismerése, hogy előrelátóan tervezhes­sék az új bányáit, s az alkal­mazható technológiát. Jelenleg kutatófúrásokat végeznek, melynek során a krétamész­kö­­vet átfúrják úgy, hogy a triász­dolomitba szivárogtathassák le az előbb említett réteg vizét. A vízvédelmi rendszer kidolgo­zásánál ugyancsak kooperációs munka folyik. A hidrológiában jártas szakemberek és intéze­tek működnek közre a fejlesz­tési témában is. Laki Pál „Kímélni” a költségeket A gépi jövesztés megvalósí­tása után is marad még a rob­bantási munka a bányászati technológiában. Ennek a mun­kának a célgépesítésén szintén dolgoznak a vállalat fejlesztési szakemberei. Nemrég fejezték be egy olyan berendezés ki­próbálását, amelyet elsősorban a meddőben végzett vágathaj­tásnál használnak. Ez a szer­kezet is - szintén teljesítmény­növelő célzattal - kooperációs alapon valósult meg, nemzet­közi együttműködéssel. A hatásirányok szerint a má­sik jelentős témakörbe tartoz­nak a költségkímélő fejleszté­sek, így például az az újfajta robbantási technológia, amely­­lyel a jelenleg használt, előre­­töltött robbanóanyagot szeret­nék ömlesztettel helyettesíteni. Ez utóbb említett árát tekintve a negyedét teszi ki az eddig használtnak. Az Andó nevű robbanóanyag felhasználási lehetőségeit vizsgálják. Ez az anyag ammóniumnitrát műtrá­gya és dízelolaj keveréke. A hazai műtrágyák olajfelvevő képessége azonban a bauxi­­tosok számára nem megfelelő. Kapcsolataik révén találtak olyat, amely az igényeiket ki­elégíti. Az NDK-beli Mansfeld kombinát biztosított számukra megfelelő granulátumot. A költségkímélő fejlesztéseik között említhető még meg a puffasztható horgony és a hoz­zá tartozó célgépek kifejlesz­tése. Büszkék erre az importki­váltó fejlesztésre. Azonkívül, hogy maguk is felhasználják és kiváltják vele a drágább fém­biztosítást, a horgonyt, s a hozzá tartozó beépítő, ellen­őrző berendezést, más hazai cégeknek is eladják. Ezzel a kutatási eredményeiket értéke­sítik. A kőzethorgonnyal kap­csolatos importkiváltás ered­ménye már most milliós nagy­ság­rendű. Környezetvédelem, munkakörülmények A hatásirányokat tekintve fejlesztéseik közé tartozik a környezetvédelmi jellegű kísér­letek sora, így például az elektrohidraulikus rendszerek fejlesztései, melynek eredmé­ NAPLÓ - 1988. szeptember 26., hétfő -3

Next