Napló, 1989. november (Veszprém, 45. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-01 / 258. szám

Pozsgay Imre Montrealban „A mai Magyarország, bár magában hordozza azokat a képességeket, lehetőségeket, amelyekkel önmagát felemel­heti, sorsát megfordíthatja, ah­­hoz, hogy a képességeket ki­bontakoztathassa, szüksége van a külvilág támogatására. Jóindulatú figyelmére, s enél­kül nagy vállalkozása csak el­szigetelt kísérlet marad”.­­ Ezt hangsúlyozta Pozsgay Im­re államminiszter a torontói programja befejezéseként tisz­­te­letére adott díszvacsorán. A magyar politikus, aki a Kona-’­dóban élő magyar közösség vezető személyiségeinek meg­hívására látogatott a tenge­rentúlra, kedden Montrealba utazott. Pozsgay a vacsorán elhang­zott üdvözlő beszédében köz­szünetet mondott a rendkívül meleg, szívélyes fogadtatásért, a figyelemért, amely az új­szülött Magyar Köztársaság példátlan vállalkozásának, a diktatórikus­­szocializmust felváltó európai jogállam meg­teremtésének szól. — Nem hisz­­szük ugyanakkor — folytatta­­, hogy különbek lennénk más nemzeteknél. Csak hosszú­hosszú idő óta most ismét sze­­rencsénk van, s talán élni is tudunk lehetőségeinkkel. De nem kívánunk más népek ta­nítómestereként fellépni, hi­szen az elmúlt századokban mink­et is iskolamesterek hada vett körül, a saját programja­ikra, életformájukra próbálván tanítani. S mi mégis megtalál­tuk a saját utunkat. A vacsorán Michael Wilson pénzügyminiszter üdvözölte a magyar vendégeket Meleg szavakkal méltatta a Magyar­­országon végbemenő „léleg­zetelállító változásokat" és emlékeztetett arra, hogy kor­mánya - a tőkés országok 24- es csoportjának tagjaként is - konkrét segítséget nyújt a reformok útján járó kelet-euró­pai államoknak. Mint mon­dotta, ösztönözni kívánják a kanadai cégek­­magyarországi beruházásait, s rámutatott ar­ra a megkülönböztetett sze­repre, amelyet a kapcsolatok fejlesztésében a kanadai, ma­gyarok vállalnak. Pozsgay Imre Montrealban először a város magyar kö­zössége által fenntartott öre­gek otthonát kereste fel. El­­beszélgetett az óhazából több­nyire már sok évtizede elszár­mazott, de nyelvüket, magyar­ságukat őrző, s az otthoni dol­gokat élénk figyelemmel kísé­rő idős emberekkel. Ezután a Mogill egyetemre látogatott, amelynek orvosi fakultásán magyar ösztöndíjasok is töké­letesítik tudásukat, részt vesz­nek a kutatómunkában. A történelmi felelősség szellemében a az MSZP parlamenti csoportjának felhívása A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja a békés átmenet politikai feltételeinek megteremt­ésében vállalt i k­öté­­­lezettségeinek történelmi sú­lyát és felelősségét átérezve, a nyilvánosság erejét­­ igény­be véve felhívással fordul a parlamenthez, az ország fele­lős politikai tényezőihez, pár­tokhoz, társadalmi szervezetek­­hez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról, jövőjéről felelősen gondolkodó magyar állampol­gárokhoz. A demokráciába való békés politikai átmenetnek és felté­teleinek biztosítása minden demokratikus politikai ténye­zőnek legfőbb törekvése, hőn áhított célja, egyben törté­nelmi felelőssége. Csak az erőszakmentes fo­lyamat felel meg a nemzet érdekeinek, és vezethet a vál­ság leküzdéséhez, a felemel­kedéshez. A Magyar Szocialis­ta Párt parlamenti csoportja ezért a nehézségek és remé­nyeik feszültségeitől vibráló közhangulatban a békés át­menetet veszélyeztetőnek és felelőtlennek tart minden szél­sőséges megnyilvánulást. Ké­ri a társadalom demokratikus erőit: józan mértéktartással segítsék elő,­­hogy az amúgy is ellentétes érzelmekkel­ telí­tett politikai légkörben, köz­hangulatban ne uralkodhas­son el az ellenségeskedés. Határoljuk el mag­unkat és óvjuk meg szervezeteink te­kintélyét mindazoktól,­­ akik demokráciát hirdet­nek, de az anarchia felé ta­szítanak; - akik az erőszak ellen pré­dikálnak, s közben szellemi terrort alkalmaznak; - a­kii­k szabadságot hirdet­nek, de másokat száműznének a közéletből; - akik pluralizmust igényel­nek, de a más nézetűek­kel szemben türelmetlenek; - akik közmegegyezést kí­vánnak, de sokaikat ebből l­i­re­kesztenek ;­­ akik a nyilvánosság­ ere­jét felelőtlen agitációra, iz­gatásra használják;­­ akik békéről szónokolnak, ugyanakkor ellenséges érzüle­tet, indulatokat, félelmet kel­tenek. Az MSZP­­képviselőcsoport­­jának tagjai a Magyar Köz­társaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés méltóság­­­teljes megünneplésének részt­vevőiként őszinte örömmel­ lát­hatták­­a jelenlévők nagy többségének alkalomhoz illő emelkedettségét. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanitt a magyar történelem legrosszabb emlékeit felidéző vég­l­etes meg­nyilatkozásokat is, demagóg szovjetellenessé­­get, gyűlölködő antikommunis­­ta hangulatkeltést, a parla­mentünket is becsmérlő kiro­hanásokat. Mindezek ellen ez­úton is határozottan tiltako­zunk. A válto­zásokat békés úton elérni akarók körében vissza­tetszést, sokakban megdöbbe­nést és félelmet keltett. Velük együtt azt valljuk, hogy a de­­mo­krácia ott kezdődik, ahol a félelem megszűnik. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kéri az Országgyűlést, a tisztelt kép­viselőket, hogy utasítsák visz­­sza, határolják el magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, törekvésektől, nyilvánvaló pro­vokációktól, amelyek a békés átmenetet veszélyeztetik, s ezzel a nemzet érdekeit sér­tik. A tisztelt parlament maga­tartásával ebben a kérdésben is tegyen tanúbizonyságot tör­ténelmi felelősségérzetéről, po­litikai érzékenységéről, példát mutatva és ösztönzést adva a demokratikus erőknek, hig­gadtságával a bizalmat erő­sítve a becsületes állampolgá­rokban. Budapest, 1989. október 31. MSZP parlamenti csoportja Szűrös Mátyás találkozója a pártok képviselőivel Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kedden az Országház Munkácsy-termé­­ben a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából találko­zott a különböző pártok és szervezetek képviselőivel. Szűrös Mátyás bevezetőjé­ben utalt arra, hogy az or­szág nehéz helyzete szüksé­gessé teszi az együttgondol­kodást. Elengedhetetlen a különböző pártok és szerveze­tek együttműködése, demok­ráciára és humanizmusra van szükség ahhoz, hogy mihama­rabb kilábaljon az ország a jelenlegi válságból. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy a magyar társada­lom és gazdaság megrefor­málását magunknak kell vég­­hezvinnünk. Mindehhez nagy türelem, megértés szükséges, s ehhez kérte Szűrös Mátyás a jelenlévő különböző pártok és szervezetek támogatását. Szívesen vállal tisztséget az újjászerveződő MSZMP-ben Grósz Károly nyilatkozata : Nem szabad elhamarkod­ni az MSZMP kongresszusá­nak összehívását; nem az a fontos,­­hogy azt még az idén megtartsák, hanem az, hogy elkészüljenek azok a­­kiérlelt programok, amelyeket a kong­resszusnak kell majd elfogad­nia - nyilatkozta Wagner Ta­másnak, az MTI munkatársá­nak kérdésére Grósz Károly, aki továbbra is az MSZMP tagja. Mint mondta, válság­menedzselő programot kell el­készíteni, ki kell dolgozni töb­bek között a szervezeti sza­bályzatot is. A Magyar Szo­cialista Párt mostani működé­si szabályzatában nagyon sok olyan, értékes, új vonás van, melyet hasznosítani lehet. A demokratizmus és a centraliz­mus kérdésében azonban az MSZMP másként vélekedik. Grósz Károly ,hangsúlyozta: semmi algat nem hajlandó ten­ni, ami az MSZP dolgát nehe­zítené, s szeretné, ha az MSZP megerősödne. Ám az más kér­dés, hogy ő személy szerint az MSZMP megszilárdulásán mun­kálkodik. Mint mondta, no­vember 15-étől nyugdíjas lesz, s ezen nem kíván­ változtatni, de­­ha felkérik, szívesen vál­lal tisztséget az újjászervező­dő MSZMP-ben. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a volt MSZMP is több részre szakad, Grósz Károly rá­mutatott: az alulról jövő szer­veződések előbb-utóbb egysé­ges rendszerré fognak össze­állni, meg kell találn­i azt a közös pontot, amely alapján a baloldal együtt tud működni. Hozzátette: abban is bízik, hogy az újjászerveződő MSZMP több kérdés ijén együtt tud működni az MSZP-vel. Szólt arról is, hogy az elmúlt három hétben folyamatosan, fogadta a különböző intézőbizottságo­kat, szervezőcsoportokat, ám a nyilvánosság előtt egyelőre nem kíván megjelenni. Véle­ménye szerint ugyanis az ő ál­láspontja ismert az MSZMP-vel kapcsolatban. Elmondta azt is: szerinte az állampolgári jogok csorbítását jelenti, hogy a munkahelyeken egyáltalán nem működhetnek pártok. Hozzá­tette: tíz éve harcol azért, hogy az üzemekből a terület­re helyezzék át a politikai munka súlypontját, de nem ért egyet azzal, hogy ezt törvény szabályozza. Grósz Károly véleménye: a kongresszuson pártszakadás történt. Ezzel kapcsolatban el­­mondta, hogy ő már négy hó­nappal előtt ajánlotta Pozsgay Imrének: tudatosan és higgad­tan közelítsenek ehhez a kér­déshez, mégpedig­­ úgy, hogy készítsenek két programot, s az eltérő nézeteket egyértel­műen fogalmazzák meg. E programokat kellett volna oda­adni a párttag­ságnak, hogy a tagok dönthessenek, melyiket támogatják. Nyers Rezsővel kapcsolatban elmondta: tiszteli őt, nagyra becsüli politikai bölcsességét, s szívesen dolgozott együtt ve­le. Mint mondta, annak ide­jén ő kérte meg, hogy vállal­jon szerepet a pártvezetésben, s örült, hogy a politikus erre igent mondott. Megjegyezte: a mostani lelkes reformerek közül Nyers Rezsőn kívül nem emlékszik senkire, aki hason­lóan gondolkodott már a 60- as években is. Végezetül arról szólt, hogy a korábban kialakult jó nem­zetközi kapcsolatai továbbél­nek. Az elmúlt 3 hétben Nyu­gat-Európa bár több politikus­sal, gazdasági szakemberrel találkozott a lakásán, mint amikor még a hivatalában dolgozott. Hozzátette: keleti politikusokkal nem folytatott megbeszélést. Mindazoknak a politikusoknak köszönő levelet írt, akik az elmúlt években se­gítették munkáját. Mint mond­ta, ezekre különböző hőfokú válaszokat­­kapott. Elmondta azt is, hogy a napokban Bécs­ben és Kassán járt magánlá­­togatáson. Megjegyezte, hogy a szóbeszéddel ellentétben egyetlen csehszlovák politikus­sal sem találkozott. A közel­jövőben magánlátogatást ter­vez Ausztráliába, Izraelbe és Kanadába is. Akadémiai részvétel a Petőfi-vizsgálatokban A Magyar Tudományos Aka­démia részt vesz Petőfi Sán­dor feltételezett sírhelyének és földi maradván­yaiina­k szovjet­­unióbeli és hazai vizsgálatai­ban. Az MTA elnöksége ked­den tartott ülésén határozott erről, miután megvitatta az egy hónappal ezelőtt felkért szakértők javaslatait. A testület új orvossza­kértői, antropológiai vizsgálatok el­végzésére bizottságot kért fel. A bizottság vezetője Harsányi László professzor, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetének igazgatója. A szekértők fel­adata annak tisztázása, hogy a feltehetően 1856-ban el­hunyt, jeltelen sírba temetett személy csontimaradványain vannak-e olyan biológiai tu­lajdonságok, amelyek ala­pjá­n feltételezhető,­­hogy azok Petőfi földi maradványai. Ha ezek az elemzések ki­zárják az azonosítás lehetősé­gét, akkor a továbbiakban társadalomtudományi módsze­rekkel folytatják a kutatást Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az azonosítás lehetősége fennáll, folytatják mind az or­vosszakértői, antropológiai, mind pedig az irodalom- és történettudományi vizsgálato­kat. A társadalomtudományi vizs­gálataik elvégzésére az elnök­ség felidérte Fekete Sándor irodalomtörténészt, Gergely Andrást, a történelem-, és Kiss Józsefet, az irodalomtu­domány kandidátusát, Kosá­­ry Domokos akadémikust, Spi­­ra Györgyöt, a történettudo­mány doktorát és Váradi Sternberg Jánost, az Ungvári Hungarológiai Központ pro­fesszorát. A vizsgálatok első eredmé­nyei 3—4 hónap múlva vár­hatók. Nem lesz húshiány Nincs Magyarországon glo­bális húshiány, és várhatóan az év végén sem lesz - tájé­koztatta kedden az MTI mun­katársát Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium áru­forgalmi főcsoportfőnöke. El­mondta azt is, hogy helyi el­látási zavarok tapasztalhatók, ezek megelőzésére a minisz­térium intézkedéseket tett. Azért, hogy ez a helyzet megszűnjön — húzta alá a fő­csoportfőnök —, s ne kelljen még átmeneti húshiánnyal sem számolni sem mostanában, sem az év végén, az ünnepek előtt, a Kereskedelmi Minisz­tériumban — a kormány hoz­zájárulásával — úgy határoz­tak: átütemezik a további sertéshúsexportot, az év vé­géig. Ezért visszavonták a je­lenlegi exportengedélyeket, és újakat adtak ki a vállalatok számára, ám azzal a megszo­rítással, hogy csak annyit vi­hetnek ki külföldre, amennyi nem veszélyezteti a kiegyen­súlyozott hazai sertéshúsellá­­tást. Egy felmérés szerint, ha erre az intézkedésre nem ke­rett volna sor, akkor mintegy 10 000 tonnányi sertéshúshi­­ánnyal kellett volna számolni az év utolsó negyedében, a hazai piacon. Ülésezett az MSZP megyei politikai intézőbizottsága (Folytatás az 1. oldalról) zottság a párt szervezésének kérdéseivel, s megvitatták a megyei pártértekezlet megren­dezésének lehetőségeit. Végül egyéb ügyek tárgya­lása során állást foglaltak egyebek között a pib tagjai abban, hogy a legutóbbi me­gyei pártértekezleten elhang­zott javaslatnak megfelelően a Politikai Tanulmányok Inté­zetének volt oktatási létesít­ményei a továbbiakban Veszp­rém megye oktatási feltételei­nek javítását szolgálják. Az eddigi igények figyelembevé­telével szó lehet egy ipari iskola céljaira történő, vagy a vegyipari egyetem profilbőví­tését segítő hasznosításról. Péten véget ért a türelem (Folytatás az 1. oldalról) nekrttal, de ugyanakkor jogos felháborodással vette tudomá­sul, hogy a vállalat tegnapi árverése nem hozott eredményt és sorsa továbbra is teljesen bizonytalan. Kötelességünk­nek tartjuk tájékoztatni a par­lamentet, hogy az itt dolgozók jelenleg semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy itt a jövőben is tisztességesen meg lehet élni. Az erkölcsi alap elfogyott arra, hogy az eddigiekhez ha­sonlóan, szakembereinket meg­próbálják itt tartani, a telje­sen bizonytalan jövő felvázo­lásával. Leszögezzük, hogy ez évi tevékenységünk az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nyereséges, mely tényt a sza­náló szervezet vezetője is meg­erősített. Érdektelennek nyil­vánítjuk magunkat abban, hogy a Péti Nitrogénművek melyik belföldi vállalat tulaj­donába kerül, és főként ab­ban, hogy mennyiért. Kérjük, ebben a hitelező vállalatok kollektívájának megértő szoli­daritását is. Dolgozóink döntő többsége itt akar megélni, ezért fel­szólítjuk a T. Parla­mentet, hogy kötelezze a kor­mányt, hogy állami pénzügyi intervencióval rendezze a vál­lalat állami szervekkel szem­beni korábbi adósságát. Felkérjük a kormá­nyt, hogy ennek megfelelően vevőként vegyen részt a november 27-i árverésen. Meggyőződésünk, hogy ezen árverés, ha ismételten meg­hiúsul, ez a tény a vállalat teljes összeomlásához fog ve­zetni, amelynek felelősségét a kormánynak kell viselnie. A bizalmi testület tisztelettel meg­hívja és elvárja 1989. novem­ber 28-án a vállalat új tulaj­donosát, vagy ennek hiányá­ban Németh Miklós miniszter­­elnök urat a 9 órakor kezdő­dő kibővített bizalmi testületi ülésünkre, vagy munkásnagy­gyűlésünkre. Kérjük a Tisztelt Elnök Urat, hogy a mai napon levelünket a záradékkal együtt ismertes­se az Országgyűléssel és a sajtóval.” A Péti Nitrogénművek kol­lektívájának a gyáróriás sor­sának rendezésére vonatkozó követeléseit támogatja az MSZDP Veszprém megyei szer­vezete. A levelet a pétiek megküldték mindazon pártok­nak, akik a vegyipari dolgozók szakszervezeti szövetsége múlt hét végi kongresszusán kinyil­vánították azon szándékukat, hogy az ágazat dolgozóinak érdekeit támogatják. A pétiek levele az Ország­­gyűléshez azt mutatja, hogy Péten véget ért a dolgozói türelem. Megemlékezés az MSZMP megalakulásának 33. évfordulóján Az MSZMP­­megalakulásá­nak 33. évfordulója tiszteleté­re tudományos emlékülést szervezett kedden a Magyar Szocialista Párt Politikai Pro­paganda- és Művelődési Köz­pontja. Az MSZP Villányi úti választási centrumában meg­tartott rendezvényen a részt­vevők előadásokat hallgattak meg többek között az MDP feloszlatásának és az MSZMP megalakulásának körülmé­nyeiről, az 1956-os események nemzetközi összefüggéseiről. A beszámolókban elhang­zott, hogy 1956. október 31-én nem az az MSZMP alakult meg, amely november 4-től­ egészen napjainkig működött. Sajnálatos módon ugyanis a Kádár-vezetés nem tudta el­kerülni a sztálinista módsze­rekhez való részleges visszaté­rést, és így sorra elhaltak a demokratikus pártellenzék és az értelmiség reformtörekvé­sei. A múlt hibáiból okulva, ezért azt a következtetést kell levonni­: csak a többpártrend­szeren alapuló demokratikus szocializmus kiépítése akadá­lyozhatja meg, hogy a jövő­ben ne fordulhassanak elő a hatalommal való visszaélés kü­lönböző formái — állapították meg az előadók. Életfogytig tartó­­egyház a sümegi gyilkos büntetése (Folytatás az 1. oldalról) brutális módon megölte Sü­megen, az úgynevezett Várrét­­dűlőben, tanyája közelében, egy erdős részen a 77 éves­ Rövid Lászlót és 57 éves élet­társát, Horváth Margitot. A két idős embert - először Rö­vid Lászlót, majd a helyszín­re később megérkező asszonyt­­ egy betondarabbal többször fejbe verte, majd a haldoklói két zsebkésével (úgymond: ne szenvedjenek) kétszer is nya­kon szúrta. Borzalmas tetté­nek elkövetése után - több héten át, letartóztatásáig - több mint harminc esetben követett el betöréses lopást, illetve ennek kísérletét. Letartóztatása után több hónapig elme-, ideggyógyásza­ti megfigyelés alatt állott, ahol a szakorvosok megállapí­tották, hogy közepes fokon beszámítható képességű. E kö­rülmény kizárja a halálos íté­letet, de nem jelenti azt, hogy Kustos ne lett volna tisztában tette következményeivel. A bírósági bizonyítási eljá­­rás után végül is egyrend­­beli, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben d­íjas indokból elkövetett emberölés, egyrendbeli kifosztás és 12 rendbeli lopás bűntettében, va­lamint 11 rendbeli lopás vét­ségében mondta ki bűnösnek a bíróság Kustos Ottót. Az ítélet: életfogytiglani, fegy­­há­zban vég­re­ha­jtaná a sza­bad­­­ságvesztés, tíz évig a köz­ügyektől eltiltás és jelentős összegű kártérítés. Enyhítő körülményként érté­kelték a vádlott tényfeltáró, beismerő vallomását, és korlá­tozott beszámító képességét, súlyosbítóként a részben al­jas indokot (ugyanis Horváth Margitot előbbi gyilkosságá­nak leplezése miatt ölte meg) és a korábbi bűnöző életvi­telt, majd a kettős gyilkos­ságot követő további bűncse­lekmény-sorozatot Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette, az elítélt és ki­rendelt védője enyhítésért fel­lebbezett. NAPLÓ - 1989. november 1., szerda - 1

Next