Napló, 1990. április (Veszprém, 46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-01 / 77. szám
Azt mondják a pecásokra: csendes őrültek! Azt mondom: azért szép szenvedély („őrület") ez, benne a természet szeretetével és féltésével is. (Sok millió forinttal mérhető, amit évente a horgászok a környezetvédelemért, a tavak, a táj szépségéért tesznek.) Nos, fotósunk április elsején, e verőfényes, csodás vasárnapon „futott" egy kört a Balaton mellett - a móka, a vicc, a bolondok napján ugyebár -, s maga is nagy pecás lévén, a „csendes kollégákat" kereste, kattintotta le. A tópartra szinte mindenütt ki lehetett volna tenni a „foglalt" táblát, oly tömegben lepték el a téli kényszerpihenő után a Nagy Hohók a fényben úszó Balatont. Más kérdés: a csillogó víztükör alatt halak úszkálnak-e? Erről egyre lehangolóbb a pecástömeg véleménye . .. Ám szent „bolondériájuknak” akkor is hódolnak, akkor is ott vannak, mert itt a pecaszezon, s akkor nincs maradás, menni kell... Április elsején is! Legfeljebb megvicceli őket a jó, öreg Balaton, s nem ad halat. Legfeljebb gyanúsan néz este az asszony, az üres szák láttán: „Te, Józsi, tényleg horgászni voltál...?” Tényleg. A képeinken felismerhetőkről itt a bizonyíték. (j.b.) » : íStfts ' x < I így Áprilisi pecásrajzás ! Bolondériás napon,4 ff,mr jjr iita ' ^ Ezt a zsutitl Almádi partjait megszállták a Nagy Hohók! Kapás nincs - üdítő van Hahó ül hosszú, méla lesben Borbás János felvételei Ez már bizonyíték a feleség előtt. .. Zöldségbár A bár olyan, amilyennek egy salátabárnak lennie kell. A személyzet kedves, készséges, já 'kiszolgálás gyors, udvarias, jó hely tiszta, kulturált, a saláták finomak, egyáltalán ez egy szolid, európai hely. Szolid európai árakkal. A gond, hogy az ember pénztárcája csak szolid magyar, és ennek megfelelően lapos. Így hát a parizeres zsemle, s körözött és kifli, poharas tej, pohár nélküli üdítő gyakrabban szerepel az „étrendben", amit jem törődve azzal, ahogy sorba kell értük állni, az üres üveget a pulthoz vissza kell vinni stb., szóval, mit sem törődve a szolid magyaros körülményekkel, mint amilyenek az egyetem E büféjében vannak, illetve, mint amilyenek voltak. Merthogy a salátabár nyitásával párhuzamosan a büfé, s egy közeli kis élelmiszerbolt bezárt, ezáltal adva témát jó időre az egyetemieknek, környékbelieknek. Igazándiból nem is érdekes, hogy ki, miért zárta be ezeket a boltokat (bár annak a sokat emlegetett közös európai háznak a lakói sem szokták becsukniz olasz, francia, spanyol, orosz, indonéz, kínai stb. éttermet, ha meg akarnak nyitni egy indiait), hiszen biztosan meg tudja indokolni, a lényeg az, hogy belátható időn belül megoldása legyen a fejtörőnek, hol lehet olcsón reggelizni, napközben gyorsan bekapni pár falatot, meginni egy kávét, üdítőt anélkül, hogy a pénzügyi háztartás össze ne omolna. Aztán hajrá neki, legyen verseny - amiről úgyis annyit beszélünk az európaiság kapcsán —, és ha a fogyasztó is úgy akarja, éljen meg, sőt viruljon az a salátabár és menjen csődbe a büfé! Vagy fordítva. A politika választási lehetőségei mellett szükség van a hétköznapok választási lehetőségeire is. Persze az ember tudja, a saláta a vitamindús, kalóriaszegény, korszerű táplálkozás része. Aki akar (és aki teheti),táplálkozzon egészségesebben! Éljen az egészség! De miből éljek én? K. E. E. Export- és importügyeinek intézését bízza a Pink Külkereskedelmi Kft.-re! Korrekt ajánlatokkal, szolid szolgáltatási díjjal várjuk tisztelt ügyfeleinket hétfőtől péntekig, 9-15 óráig. Veszprém, Budapest u. 5. Tel.: 23-222/133-as mellék Nálunk a munka... Mi lép a jelszavak helyébe ? A szocializmusban legfőbb érték az ember! Kételes, fehér táblán jó arasznyi betűkkel ez a felirat ordított ránk 25 évvel ezelőtt, amikor beléptünk a technikum gyakorlóműhelyébe. A jelmondatra külön is felhívta figyelmünket Kökény tanár úr, aki inkább tűnt megtermett mészárosnak, semmint lánglelkű pedagógusnak. Ámbár voltak makarenkói nevelő hajlamai - szeretett kollégiumi nevelőtanárként pofozkodni -, viszont mészáros hajlamaira utalt, hogy a folyosón, takarodó után lopakodó kollégistát olyan tarkóütéssel taglózta le, hogy arról koldult, ő így nevelt. A jelszó ellenére. Hiszen sem akkor, sem azóta nemigen találkoztunk a meghirdetett tartalmú szocializmussal, sem azt nem tapasztaltuk soha, főként manapság, hogy legfőbb érték az ember. Az ember, mint szubjektum, mint egyéniség, mint személyiség. Az ember, mint olyan, csupán egy arctalan társadalmi massza képében öltött testet. Ha igazak voltak is, azóta teljesen megfakultak a jelszavak ... # Megfakultak a jelszavak, mint az a munkaversenyzászló, amelyet otthoni munkaszobámban őrzök a falon. Majdnem téglalap alakú, alul keskenyedő, vörös selyemanyagból készült. Immár fakó, bojt lóg róla. A hímzőasszonyok sárga cérnával ezt varrták rá: Vándorzászló - Újíts bátran és merészen — Újítással a békéért! — Az elmúlt hó legjobb újítójának. A zászló közepét emblémacsokor uralja. Középen, egy kék alakú pajzsban négyszögletű diagram, melynek tűzpiros görbéje meredeken ível fölfelé, ráírva a „termelés” szó. A pajzs fölött s körül nemzetiszínű és internacionalista vörös lobogók... Ez egy sztahanovista vándorzászló, azokból az évekből, amikor Várpalota szomszédságában, Inotán, az erőművet építették. S ahol a sikeres újító — különben régi szocdemes papa, talán él még — jó munkájával véglegesen elnyerte a vándorzászlót. Akkor az volt a jelszavak egyike ugye, hogy „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga!” Hát, mára valahogy ez is megváltozott, sajnos. Először is nálunk a munka, de kinél a haszon? Nálunk a munka . .., de manapság sajnos már sokaknak nem jut. Tavaly még csak 13—30 ezer körüli munkanélkülit jósoltak az országban, 1990-re ez a szám a százezerre emelkedik majd. Ahonnét ez az újításra serkentő zászló származik, ott is százakat érinthet a munkanélküliség. De a „becsület dolga" hiányzik - főként pályakezdő fiatalok körében - Ajka, Pápa térségében, vagy Balatonfüred környékén. * Nálunk a munka . . . megélhetési kényszer, áhított kereseti lehetőség sokak számára. S hol van már a közveszélyes munkakerülés fogalma? Helyébe a munkavállalás jelszava léphetne. De módosulásra szorulnak a kor szellemének megfelelően egyéb jelszavaink is. Ránézek a zászlóra. Az újítómozgalom igazán soha nem tudta betölteni szerepét. Felpumpált eredményei idővel formalitásokba torkolltak. Elszállt a kedv, kikoptak a zászlók, miként a jelszavak. Mi lépett, minek kell lépniük a helyükbe? Az új fazonú demagógia helyett őszinte szavaknak és tetteknek, munkának. Mert minálunk a munka piaci áru, létalap, megélhetés, a munkás, az értelmiség képességeinek áruba bocsátása. Mármint annak, akinek megadatik a foglalkoztatás, a farkastörvényekre váltó világunkban. Ahol azért létezik jelszó: Dolgozni, élni, túlélni! Bráz János Péten, a fiatalok érdekében Felépülhet hét lakás Riasztónak tűnik a 800 ezer forint, de reménykednek Pétfürdőn, az Ady Endre utcában, a templommal majdnem szemben, a 3. Sz. Általános Iskola jelenleg használaton kívül lévő épülete mellett, már évek óta elhagyottan áll a volt Naki (Nagynyomású Kísérleti Intézet) munkásszállója. A látvány nagyon lehangoló, sőt, megdöbbentő, mert az épület minden ablakát vandál módon betörték, a helyiségekben lévő parkettát feltépték, s jó részét eltüzelték, az ott hagyott olajkályhákat összetörték, az ajtókat leszedték ... Utólag már felesleges azon meditálni, hogy kik csinálhatták mindezt, de hosszú ideje ezt látva, az emberben inkább az fogalmazódik meg, hogy miért kell engedni, hogy megsemmisüljön egy ilyen épület, amikor lakásgondokkal küzdenek emberek, s leginkább a fiatal házasok. Ezért kerestem fel ez ügyben a legilletékesebbet - ugyanis a városi tanács tulajdonában van - Csővári Jánost, a Várpalota Városi Tanács elnökét. — A városi tanács épületének homlokzatán nagyon szép, réz betűkkel ez a felirat olvasható: Városháza. Ezért engedje meg, hogy önt polgármester úrnak szólítsam — mondtam Csővári Jánosnak, akit, úgy látszik, nem ért váratlanul e „provokáció”, mert csak mosolygott. Végleg rommá dől-e a volt Naki munkásszálló - ami régebben a fiatal pedagógusok átmeneti otthona is volt , vagy van valami elképzelés a megmentésére, hasznosítására? — Az épület hasznosítása sajnos elhúzódott, mert időközben megszűnt az ilyen jellegű céltámogatás. Már tavaly létrejöhetett volna a fiatal házasok lakásszövetkezete. Ezért most Péti Ifjúsági Szervezettel közösen, a lehető legrövidebb időn belül tető alá szeretnénk hozni. Az ingatlant fölértékeltettük, az ára 1 millió 23 ezer forint a telekkel együtt. Négy lakást lehetne itt kialakítani. - Kik szervezik, hogy a fiatal házasok lakáshoz juthassanak, azaz, hogy tudomást szerezzenek erről a lehetőségről? - Jó kapcsolatban vagyunk a Péti Ifjúsági Szervezettel - PISZ - és a titkára, Iker Zoltán mindent megtesz ennek érdekében. Megkerestem Iker Zoltánt, aki elmondotta, hogy a városi kábel tv-n keresztül tájékoztatták a város fiataljait a lakáshoz jutás lehetőségéről és folyamatosan szervezik e munkát. — Tudtommal a volt munkásszálló melletti, üresen álló iskolaépületet is be lehetne vonni a lakásszövetkezetbe. - Igen, ebben az épületben is lehetnének lakások. Az épületet 2,4 millióért tudnák a jelentkezők megvásárolni, plusz az iskola nagy telekrésze 600 ezerbe kerülne, de ezt építési célra értékesíteni is lehetne. Így együtt összesen hét lakás készülhetne el, körülbelül 70 négyzetméteres alapterülettel. — Mennyi lenne ebből a tanács bevétele? — Hét lakás esetén 264 ezer forinthoz jutna lakásonként. Az ő lojalitásukon múlik, hogy ebből a mielőbbi hasznosítás érdekében mennyit hajlandók elengedni - mondta Iker Zoltán. - Jelenleg milyen stádiumban van ez a lakásteremtés? - Elsőre 12-en jelentkeztek, de a körülbelül 800 ezer forintos beinvesztálás — vagy millió, ha önerővel nem járulnak hozzá az építéshez - kicsit elriasztónak tűnt. Aztán csak alakult a helyzet, és az utóbbi időben már csak egy jelentkező vacillált. De úgy néz ki, hogy ha a tanáccsal egy jó kapcsolatot alakítunk ki - bár a pénztelenség a tanácsokat is sújtja -, akkor belátható időn belül megkezdődhet az építkezés - mondta Iker Zoltán. B. J. NAPLÓ - 1990. április 2., hétfő - 3