Napló, 1999. január (Veszprém, 55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23 / 19. szám
1999. január 23., SZOMBAT KRÓNIKA Ösztönzés a jobb minőségre (Folytatás az 1. oldalról.) A tavalyi eseményekből azt a tanulságot vonták le, hogy nem jó, ha a hazai igényeknél sokkal több tejet termelnek. Az év első napjaiban emelték a tej felvásárlási árát is. Az árnövekedés mértéke 10-12 százalék, az extra minőségű tej literje 61,50 forint. A minőségi kategóriákban eltérő mértékben emelték fel az árakat, ezzel is a még jobb minőség termelésére akarják ösztönözni a gazdákat. A tejfeldolgozó vállalatok részben a nyerstej új ára miatt, részben pedig azért próbálkoznak magasabb árak érvényesítésével, mert őket is érinti az energiaárak növelése, és drágább lesz a munkaerő is. Az élelmiszer-ipari vállalakozások nyereségorientáltak. A tej és a tejtermékek ára átlagosan tíz százalékkal emelkedik, de az üzemek eltérő időpontban, esetenként más-más mértékben emelnek. Ma már csak az számíthat tisztességes jövedelemre a tejtermelésből, aki viszonylag olcsón a legjobb minőségű tej előállítására képes - állítja Takó Csaba, a veszprémi Doanimál Kft. ügyvezető igazgatója. Arra kell törekedni, hogy a megtermelt tejnek legalább a nyolcvan százaléka extra minőségű legyen és a többi minimum első osztályú. A kádártai tehenészeti telepen évente 1,2 millió liter tejet állítanak elő. Annak ellenére, hogy a növénytermesztők sokat panaszkodtak a gabonafélék gyenge piaca miatt, az ő gazdaságukban a tömegtakarmány előállítása mintegy tizenöt százalékkal drágult. Azt is fájlalják a tejelő teheneket tartó gazdálkodók, hogy a szarvasmarha-ágazatot idén az állam nem támogatja. Ezzel szemben a béremelés miatt mélyebben kell majd a kasszába nyúlniuk. Ahhoz, hogy gazdaságosan fejlődhessenek hitelekből, legalább 17-20 százalékos jövedelmet kellene tartalmaznia a tejnek, de ezt valószínűleg csak a legjobbak képesek elérni. V. I. Erődemonstrációt terveznek (Folytatás az 1. oldalról.) Arról viszont nem szólnak az információk, hogy a pedagógusok ezzel elveszíthetik gyermekkedvezményeiket, egy magsabb adósávba kerülnek, és szeptembertől megvonják a minőségi bérpótlékukat is. Végezetül, mondta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára, a béremelés nem vonatkozik az iskolák technikai dolgozóira, a minisztérium erről nem hozott döntést, csupán ajánlást juttatott el az emelésről az önkormányzatoknak. Mivel törvényi előírás nem született, így testületi döntéseiken, szociális mentalitásukon múlik, hogy mennyivel emelik a dolgozók illetményét. A befagyasztott új bértáblák, amelyek ráadásul az infláció figyelembevétele nélkül készültek, az uniós felzárkózást nem szolgálják. Egy többéves béremelési rendszert kellett volna alkotni, mutatott rá a főtitkár, mert így az inflációval tudnak csak lépést tartani. A mostani béremelés nem jelent bérmelkedést, hanem csupán egy adott fejlesztési bérkeret új rendszerben történő újraelosztását. Ráadásul az F és G kategóriáknál tovább fokozza a feszültséget. Már megkezdődött egy aláírásgyűjtés a technikai dolgozók körében, mondta, s tavasszal erődemonstrációt terveznek, ha a kormány újratárgyalási készséget nem mutat. A fórumon többen beszámoltak saját településeiken szerzett tapasztalataikról. A szakszervezeti főtitkár délután Pápán ottani pedagógusokkal találkozott. Hardi Zsolt ajkai üzletkötő naponta használja az autóját, sokat utazik külföldre is. - Naponta ezer forintot tankolok, tehát az üzemanyag árának változása keményen érint. Azt tapasztalom, hogy mára már nemcsak a mi fizetési viszonyainkhoz képest magas a benzinár, de a külföldi árakhoz viszonyítva is az. Nekem személy szerint ez jövedelemcsökkenést jelent, amit több munkával, végső soron saját magam nagyobb kizsigerelésével tudok csak kompenzálni. Papp István Székesfehérváron él, és egy nemzetközi árufuvarozó cég gépkocsivezetője, furgonnal jár. - Mivel jelentős a konkurencia, ezért az árainkat nem nagyon tudjuk emelni. Nincs tehát igazi lehetőségünk arra, hogy a költségnövekedést a megrendelőinkre hárítsuk. Marad egy variáció: a mi bérünkön kell ezt behozni. Én már érzem a változást abból, hogy jelentősen csökkent az órabérem. Érthető, hogy nagyon nem örülök az áremelésnek. Nem is szólva arról, hogy a kenyeret, tejet is szállítani kell, tehát a boltban mindent drágábban kapok meg előbb-utóbb. Kovács József, Kiscsősz falugondnoka: - Naponta viszem át Kiscsőszről Csöglére óvodába a fiamat. Elég gyakran kell bejárnom Ajkára is. A napi húsz kilométert „beleteszem” a Wartburgomba. Nincs arra lehetőségem, hogy az árkülönbözetet bárhol behozzam, tehát ez engem nagyon érint. Én is foglalkozom otthon állattenyésztéssel, de azon se tudom behozni a hátrányt, mert mifelénk százötven és kétszáz forint között lehet eladni a disznót. Le kell nyelnem és a családnak ki kell gazdálkodnia, nincs mese. (vs.) MEGKÉRDEZTÜK Mit szól a januári benzináremelésekhez? Az új esztendőből még csak három hét telt el, ám ez máris elegendő volt ahhoz, hogy az üzemanyagok ára - igaz, különböző okokból, de - kétszer is megváltozzon, természetesen emelkedjen. Arról kérdeztünk gépkocsi-tulajdonosokat, hogy mi a véleményük az üzemanyagár-emelésekről. Hardi Zsolt Papp István Kovács József NAPLÓ 3 Gazdag vagyok, mert magyar Az évezredek folyamán hatalmas változáson ment át anyanyelvünk, s befogadókészségével, hajlékonyságával, rendkívül gazdag szókincsével bármely európai nyelvvel felveszi a versenyt - mondta bevezetőjében a balatonfüredi ünnepi megemlékezés szónoka, dr. Kiszely Pál alpolgármester. A magyar kultúra napjának városi ünnepsége délben kezdődött a Kölcsey-szobornál, ahol a Himnusz közös eléneklése utáni szónoklat gerincét a régi és mai magyarság, valamint identitástudatunk boncolgatása adta. Mérlegre kerültek klasszikusaink, akik sok esetben könnyűnek találtatnak az igényességet az üzleti érdekek mögé helyező televíziós csatornákon. Eltűnőben vannak a külsőségek - panaszolta fel a szónok tudnak-e még fiataljaink csárdást járni, nem sütnék-e a nacionalizmus bélyegét egy díszmagyaros városvezetőre... Felborult gondolkodású hazánkban nagyon sok minden elbizonytalanít, ám mégis optimistán tekinthetünk a jövőbe, mert a történelem nem tört meg bennünket, s gazdagságunk záloga magyarságunk - fejezte be Kiszely Pál. Délután a Közösségi Ház Folyosógalériájában hirdették ki a Himnusz ihlette rajzpályázat eredményeit. A füredi általános iskolások a zsűri és a közönség szerint is színvonalas munkákat alkottak, így méltán kerültek a falakra a különféle technikájú művek. A díjátadáson a Ferencsik János Zeneiskola Kamarazenekara működött közre, Ferenczi Rita karnagy vezényletével. Kora este ugyanitt Benkő Dániel gitárművész lépett fel zsúfolt nézőtér előtt. Műsorán saját szerzemények, feldolgozások váltották egymást Bornemisszától Tinódin át Pálóczi Horváth Ádámig. A művész keveset zenélt, de magas hőfokon szólaltatta meg a letűnt századok dalait. Vendége, Ajtai Beáta nagy meglepetést okozott kulturált énekével, Szilas Cecília pedig táncával. Zatkalik A Lóczy gimnázium koszorúját is elhelyezték a füredi Kölcsey-szobron Áfrány-fotó Kitüntetéses a Várpalotán (Folytatás az 1. oldalról.) Várpalota önkormányzati képviselő-testülete Várpalota városért érdemrenddel ismerte el Lengyel László, a Jó Szerencsét Művelődési Központ nyugalmazott igazgatójának munkáját, kiemelve a néptánckultúra terén évtizedeken át kifejtett sikeres szervező-oktató és népszerűsítő tevékenységet, a díjat Leszkovszki Tibor polgármester adta át. A város nívódíját vehette át Vida Szabolcsáé, a Krúdy könyvtár munkatársa. Az ünnepen oklevéllel és könyvjutalommal ismerték el Hári Gyuláné, az inotai alkodó könyvtárosa, Vikol István, a Bán Aladár iskola karvezetője, Reif Mónika, a Faller szakközép karnagya, a szintén falleros Sándor Zsuzsa, az irodalmi színpad mentora és Torba Ágnes, a Thuri gimnázium testnevelő tanára, a ritmikus sportgimnasztika csoport vezetője tevékenységét. Esztendőnként a várpalotai népművelők szavaznak, kit is illet a legjobbnak járó kristályváza. Ebben az évben két vázára kellett felgravírozni a nevet: Madaras Annamária, a polgármesteri hivatal humán közszolgálati irodájának vezetője és Pacsu Gergelyné Fodor Sára, Várpalota díszpolgára, köztiszteletben álló helytörténet-kutató vehette át a díjat. Lassú Tamás önkormányzati képviselő, a Bányász Sportkör ügyvezető elnöke adta át az elismeréseket Csapó Zsuzsi aerobicvilágbajnoknak és Weller Kitty ötödik helyezettnek. A sok-sok díj átadását követően az igazi elismerés mégis a kitüntetett Lengyel Lászlónak jutott: hosszú esztendők után ismét színpadra lépett Várpalotán az általa koreografált Bányász Táncegyüttes. (új) Monológ Örkény életéről A veszprémi Városi Művelődési Központ kultúra napi rendezvénysorozata tegnap délelőtt a Dózsavárosi Klubkönyvtárban kezdődött, ahol Csejteiné Ríz Ilona Weöres Sándor megzenésített verseit adta elő. Délután a VMK székházában az intézményhez kötődő klubok, szakkörök és egyéb civil közösségek vezetői tartottak baráti összejövetelt, majd Vincze László szentendrei papírmerítő szakmai bemutatója következett. Ezután Koncz Pál előadása a Veszprém megyei papírkészítők tevékenységéről szólt. Egy különleges kiállításra is sor került. Szykszian Wanda könyvtárgyait tekinthette meg a közönség. Este a színházteremben kezdődő műsoron köszöntőt mondott Domokos József. A veszprémi önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke hangsúlyozta, hogy január 22-e a magyar kultúra igazi ünnepévé vált az elmúlt esztendőkben. A polgári lét elsősorban műveltség kérdése, ezért a globalizálódó világban őrködjünk nemzeti kincseink felett. Domokos József megemlítette, felsorolta azokat a veszprémi kulturális intézményeket, amelyek igényes, sokoldalú feladatot látnak el igénytelenedő világunkban az értékek terjesztésében. A köszöntő után Azt meséld el, Pista! címmel Mácsai Pál Örkény István író életét felelevenítő előadása következett, amelyet a színész és Bereményi Géza írt, illetve állított össze. Bereményi szavaival: „Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.” - kgy- Válogatott patkai monológok Kegyetlenül és pontosan szólnak Széki Patka László versei. Hamis hang és érzelgősség nélkül a lényegre törekszik, soraiban nincs semmi romlandó - méltatta a Veszprémben élő költőt a székesfehérvári Árgus folyóirat főszerkesztője, Péntek Imre csütörtökön a megyei könyvtárban. A hivatalosan még át sem adott, megújult könyvtárépület konferenciatermébe nem győzték a székeket behordani, annyian jöttek el Széki Patka harmadik önálló kötetének bemutatójára, amely a Verselfogatás — feltételes szabadlábra helyezéssel címet viseli. A tavaly ötvenéves költő válogatott verseit Kádár Tibor rajzaival illusztrálva, hat ciklusba szerkesztve adta ki a Kollázs 2000 Művészeti Stúdió. Az élet és a természet csodáinak tudós számbavétele, az el- és visszavágyódás, a gyermekkor színterei, a költőkhöz és írókhoz való viszony, az erotika, a közélet és az idő múlásával való kíméletlen szembenézés mutatkozik meg Széki Patka verseiben, nem nélkülözve a morbid alliterációkat, a játékosságot és az egészséges frivolitást. A néha cinikusnak tűnő, érzékeny lelkű humanista hol „vádbeszédet ” fogalmaz, hol közhelyeket, tabukat és hamis illúziókat rombol, míg másutt humorral fűszerezi sajátos patkai monológjait. Péntek Imre, a pályatárs, külön is felhívta a figyelmet a kötetet záró, megrendítően szép Goetheátköltésre, amely méltó módon foglalja keretbe a gazdag, sokrétű versvilágot. A barátok, munkatársak, hozzátartozók, ismerősök és tisztelők együttléte Patka Heléna és Sándor Szabolcs verstolmácsolásával, valamint Gaál Ottó zongorán előadott dzsesszimprovizációival színesítve irodalmi élményszámba ment. - sbe -