Napló, 2002. január (Veszprém, 58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

2002. január 24., CSÜTÖRTÖK UTAZÁSI MAGAZIN Mária Valéria végre újjászületett A hölgyek korát nem illik fir­tatni - mondják. A Mária Va­léria nevét viselő híd azon­ban életének csak kis részét töltötte aktívan, így korából jócskán letagadhat. Még a XIX. század utolsó év­tizedében határoztatott el, hogy híd íveljen át a Dunán Eszter­gom és Párkány között. Alig két évig tartott az építés, a különös nevű Cathry Szaléz és Fia cég 1893 novembere és 1895 szep­tembere között építette meg a pontosan 514 méter hosszú hi­dat, szeptember végén meg is tartatott az ünnepélyes átadás. 1919. július 22-én rémséges baleset, lőporrobbanás csúsztat­ta a párkányi ívet a Dunába, így csak gyalogszerrel lehetett úgy­­ahogy átjutni, kocsik, szekerek nem kelhettek át Mária Valéria hátán a túlpartra, egészen 1927- ig, az első újjáépítésig. Aztán jött a második világhá­ború, mentek a németek, és im­már a híd középső három ívét veszítette el a szándékos rombo­lás okán. Ötvenöt évig volt és nem volt Mária Valéria. Egy híd, aminek a közepe hiányzik, jelképe a háborús pusztításnak. Meg a közóhajnak, miszerint megint meg kellene építeni. De hát ott voltak a bősi viták, meg a pénzhiány. Az első komoly megmozdulás az új hídavatás érdekében Párkányban volt 1989-ben, polgári kezdeménye­zésre. A következő évben az esztergomiak szorgalmazták, történjék már valami. 1991-ben közös hídbizottság alakult, pénzgyűjtő hangversenyeket rendeztek magyar és szlovák részről is. És 1995-ben, hosszas lobbizás után az Európai Unió jelezte, állja a költségek felét. Aztán jöttek a látványos meg­állapodások, Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor 1999-ben a Du­nán írt alá szerződést arról, hogy ismét állni fog Mária Valéria. A magyar-szlovák közös vállal­kozásban épült híd már az új évezredben készült el, 2001-től ismét van teljes hídív Esztergom és Párkány között a folyón. Ke­rékpárok, autók, buszok, teher­autók, gyalogosok egyként jár­nak át ide és oda, egyik partról a másikra. Mária Valéria neve a két háború között szegénytele­pet jelentett Budapesten. A har­madik évezred fordulójától egy hidat, amelynek múltja van, je­lene van, így jövője is lesz. A hidat 1895 szeptemberében adták át először a nagyközönségnek Florida gyöngyszeme, a híres Miami Beach Ez a gyöngyszem valódi, nem talmi, nem utánzat, nem tenyésztett gyöngy. Itt a luxus luxusát ismerheti meg a vendég. Aki manapság keresi fel ezt az üdülőparadicsomot, nem gondolná, hogy a XIX. század végén még valódi paradicsom termelésével foglalkoztak itt, az egykor mocsaras vidéken. Zöld­séget termelt a területen egy far­mer. 1919-ben szeretett bele a szigetbe egy Carl Fischer nevű milliomos, aki a farmban vala­mivel többet látott. Beszállt az üzletbe, hidat építtetett a közeli szárazföldig, Miamiig, kikotor­­tatta a Biscayne Bayt, hajóút, feltöltések következtek, és a hú­szas évekre elkészültek az akkor divatos Art Deco — vagy fran­ciásan Art Noveau - stílusában, jellegzetes ró­zsaszín, kék, sárga, marci­pánszínekben a szállodák. Van, aki ma is flori­dai stílusnak hívja ezt az irányzatot, amelynek mind kevesebb a tár­gyi emléke. Kell a hely, új hoteleket építe­nek a hangula­tos épületek he­lyén. A Fon­teinblue, az Eden Rock ma már azok a szállodák, ahol sikk meg­szállni, mert a sztárok is ide jár­nak nyaralni. Aki igazán gaz­dag, annak persze villája van, yacht- és csónakkikötővel a szi­geten. Szórakozni mindenki a Collins Avenue luxusszállodái­nak bárjaiba, mulatóiba jár, ahol fellépnek a szórakoztatóipar legnagyobbjai. Aki kultúrára is vágyik, az a Bass Museum kö­zépkori gyűjteményét - furcsa látvány itt, az örök nyárban - keresheti fel. És nem csupán a sziget, a víz is tartogat meglepe­téseket. A kis hajókkal keresz­­tül-kasul bejárva az öblöket, csatornákat lehet igazán látni Miami Beachet, a szállodáit, vil­láit, régi és új részeit. És innen nézve érvényesül igazán az alapító-építő, Carl Fischer em­lékműve, valamint kastélya. Sokan álmodnak egy Miami Beach-i utazásról Vízum nélkül Hongkongba Megállapodás született ja­nuár 8-án a Magyar Köztársa­ság kormánya és a Kínai Nép­­köztársaság Hongkong Kü­lönleges Közigazgatási Te­rület kormánya között a ví­zumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről. A kétolda­lú vízummentességi megálla­podás értelmében a két or­szág érvényes útlevéllel ren­delkező állampolgárai 2002. február 7-től vízum nélkül utazhatnak be egymás terüle­tére, ott az első belépéstől számított 6 hónap alatt legfel­jebb 90 napig tartózkodhat­nak és kiutazhatnak. Azok­nak, akik 90 napot meghala­dó időtartamra, letelepedés, tanulmányok folytatása, va­lamint munkavégzés céljából kívánnak belépni a másik ál­lam területére, vagy ott jöve­delemszerző tevékenységet kívánnak folytatni, beutazá­suk előtt továbbra is vízumért kell folyamodniuk. Autóval külföldre Mielőtt gépkocsival ne­kivágnánk egy hosszabb külföldi utazásnak, nem árt tájékozódni az adott or­szágban érvényben lévő előírásokról. Ezt legegy­szerűbben az Autóklubon keresztül tehetjük meg, ahol mindenre kitérő in­formációkat kapunk (www.autoklub.hu). Külföldi utazás esetén kötelező az érvényes zöldkártya. Nemzetközi zöldkártya nélkül utaz­hatunk be Nyugat-Európá­­ba, Jugoszláviába, Hor­vátországba, Szlové­niába. Nemzetközi zöld­kártya szükséges a Bal­kán többi államába, Romá­niába, Lengyelországba és Oroszországba. A téli időszakban köte­lező a hólánc Ausztriában és Németországban. Nem csak a közúti ellenőrzések­nél ellenőrizhetik, hanem sokszor a határon is. Minden külföldre törté­nő utazás esetén kötelező elhelyezni az autón a H be­tűt. A utazási költségekbe mindenképpen bele kell kalkulálnunk az autópá­­lyadíjakat és a helyenként nagyobb mértékben eltérő benzinárakat (ezekről is tájékoztatást ad az Autó­klub). Hogy ne érjen ben­nünket kínos meglepetés és időveszteség út közben, vigyünk magunkkal ki­sebb címletű bankjegyeket ezekre a költségeir­e. Új gépeket vásárol a Ryanair? Az ír Ryanair új gépek vásár­lásáról tárgyal a Boeing és az Airbus repülőgépgyártókkal. Lapértesülések szerint az ala­csony tarifákkal operáló Rya­nair 75-100 új gépet venne, ami jelentős stratégiaváltást jelez. A Ryanair gépparkja eddig java­részt használt Boeingekből állt. NAPLÓ 9 Esztergom, királyok városa Az itt élt népek már húszezer éve felismerték kedvező fekvését Esztergom, bazili­ka, Várhegy, nyári fesztiválok, lant- és jazzkoncertek, Szent István-napi ünnepségek, ez jut eszünkbe azonnal, ha a határ menti érseki városunkra gondolunk. Szép város, Duna menti város. De volt e hely egykor királyi székhely, az or­szág szakrális és valóságos főváro­sa is. Esztergomot egy­szer már letörölték az ország térképéről, a török hódoltság ide­jén úgyszólván meg­szűnt létezni. Az újabb lassú betelepü­lés meg a tudósok és régészek munkája azonban fényes múl­tat igazol. Az egykor itt élt népek jó húsz­ezer éve már tudták, hogy a magaslat, a hegy fontos egy tele­pülésnek. Belátható a vidék, védhető a hely. A Várhegyen tárták fel a legrégebbi emlékeket. Jóval később kelták és rómaiak is lakták Pannónia provincia Solva nevű, a limes, a birodalom határa mellé telepí­tett városát. Végigsöpörtek a bi­rodalmon a hunok, hogy aztán eltűnjenek, hogy jöjjenek ger­mánok, avarok, frankok. Aztán a magyarok, Géza fejedelem a római erőd he­lyén telepedett le, és itt születik Saroltától fia, Vajk, aki ké­sőbb a kereszt­­ségben az István nevet kapja. Szent Ist­ván építi az első templomot a Várhegyen, Szent Adalbert emlékére. És saját palotáját is ide telepíti. Az Árpád-házi ki­rályok sorra itt laknak, itt van­nak mesterembereik, pénzver­déjük, itt van a tíz egyház fölé rendelt püspökség és a királyi vármegye központja is egyben Esztergom. Ne feledjük, a fo­lyó, a Duna is fontos vízi út, a közlekedés és kereskedelem színhelye. A tatárok a királyokat is el­űzik innen, IV. Béla és családja önként költözik Budára, ám a szerzetesrendek, az érsekek ma­radnak az első fejedelmi, királyi városban. Tatár után a török pusztít, e népnek úgyszólván minden tárgyi emlékét, fürdő­ket, dzsámikat, minareteket el­pusztítja a felszabadító ostrom. Romok maradnak utánuk. A tizennyolcadik században alakul ki a barokk városkép, a Széchenyi tér és környékének képe. A város lakói a magyarok mellett a betelepült szlovákok és németek. A vallásos lakosság nagy örömére tervezik egy új, mindennél nagyobb templom, a klasszicista bazilika építését. Eközben eltüntetik a Szent Adalbert- és Szent István-temp­­lom romjait a Várhegyen. Liszt Ferenc misét ír az 1856-os ava­tásra. A templom hatalmas méretei, a középkorból maradt Bakócz-kápolna, a szentek dí­szes ereklyéi, a festmények, az ötvösremekek, a kincstár, az impozáns kupola, a városké­pet meghatározó látvány za­rándokhellyé teszik Esztergo­mot. Az elmúlt években ide még a Szent Korona is eljött lá­togatóba. A hajdani paloták romjai, a Víziváros, a Prímási palota, a Főszékesegyházi Könyvtár a kódexekkel, Corvinával, a Bel­város, a Szent Tamás-hegyi ba­rokk kálvária, a strandfürdő vagy a Duna-part mind-mind hosszabb tartózkodásra biztat­ják a látogatót, aki érkezhet au­tóval, vonattal, de a legkelleme­sebb módon, hajóval is. Sőt gya­log. A túlpartról, Sturovóból, Párkányból, az újjáépített Mária Valéria hídon át. A forgalom persze kétirányú, hisz Simon Ju­da napján, amely a sturovói, pár­kányi vásár időpontja, óriási itt a jövés-menés, és most már nem kell a kompra várni, elég áthaj­tani vagy átsétálni a hídon. A klasszicista bazilikát 1856-ban avatták A város épületei a dicső múltról árulkodnak A Lukács és vendégei Megjelent a Szent Lukács gyógyfürdőt bemutató kötet a Budapest Gyógyfürdői és Hévi­zei Rt. kiadásában. A könyvet mutatós képek díszítik. A kiad­vány kitér a XIX. század végén épült és nemrég felújított fürdő történetére, jelenlegi szolgálta­tásaira, vizének gyógyhatására, valamint összeállítást közöl ar­ról, miért ragaszkodnak a Lu­kácshoz vendégei: neves mű­vészek, közéleti személyiségek és egyszerű emberek. Minderről három nyelven, magyarul, an­golul és németül is olvashatunk. Tanszálloda alakul a fogadóból Az idei év tavaszától, egészen pontosan március 31-től tanszállodaként lép működésbe az üszögpusz­tai Batthyány-kastély. A megújult fogadóban tan­konyhát és tanéttermet is kialakítanak, így a jövő vendéglátó-szakemberei csodás körülmények kö­zött, jól felszerelt környe­zetben tanulhatnak. ­ , WWZSUSZ Velencei karnevál záróünnepsége 2002. február 8-10. Indulás Balatonfüredről és Veszprémből Utazás autóbusszal és­­ idegenvezetővel Részvételi díj 9450 Ft/fő biztosítással együtt Jelentkezés: IBUSZ Balatonfüred, ________telefon: 87/482-248 CENTRAL TOURIST Kft. Veszrpém, Budapest u. 2.­­ /OTP-köz/Tel.: 88/569-510; f Fax: 88/569-511.­­ Nyaraljon télen Last Moment áron! Egyiptom 7 éjszaka, félpanzióval 65 900 Ft/fó T­unézia 7 éjszaka, félpanzióval 53 900 Ft/fó Grand Canaria 7 nap, félpanzióval 97 425 Ft/fó ellátás nélkül 82 425 Ft/fó Marokkó 7 nap, félpanzióval 119 925 Ft/fó Andalúzia 7 nap félpanzióval 74 925 Ft/fó Kenya 1 hónap teljes ellátással, szállodában 212 900 Ft/fó Thaiföld 11 éjszaka, félpanzióval 206 000 Ft/fó Velencei karnevál nonstop febr.1.,4.,7.,9­ 9 900 Ft/fó Prága 5 nap, programokkal körút 33100 Ft/fó Síutak: Szlovákia pályaszállás, félpanzióval 8/7 éjszaka 16 900 Ft/fó Ausztria 6/5 éjszaka félpanzióval 21900­t/fó Olaszország 6/5 éjszaka 16 300 Ft/fó Valutaváltás a legkedvezőbb vételi és eladási árfolyamon! EUR vétel-eladás!

Next