Napló, 2002. december (Veszprém, 58. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-09 / 286. szám
2002. december 9., HÉTFŐ A VÁROS, AHOL ÉLÜNK: PÁPA NAPLÓ 9 Ahol az alkotás életre kel Szellemi műhellyé vált a koordinációs központ ■ Németh Sándor A művészetet, a szépet és jót kedvelőknek aligha kell bizonygatni, a több mint két éve működő Kiállítások és Rendezvények Koordinációs Központja mára több lett mint egyszerű hivatal. A város művészeti életének központjává vált. Olyanná, ahol az a szándék, hogy az alkotások ne csak önmagukban létezzenek. Köszönhető mindez Borbély Lajosnak, aki nemcsak vezetője az intézménynek, hanem alkotásai révén alakítója, formálója a falakon belül és kívül is a megpezsdült művészeti életnek. Amikor megfogalmazódott a gondolat, hogy létre kellene hozni ezt az intézményt, már akkor többet láttunk benne, mint csak egy koordinatív szerepkörű intézményt. Az is hamar világossá vált, hogy nemcsak a képzőművészeteknek kell méltó helyet adni, hanem az összes művészeti ágnak. Egyfajta művészetek háza szerepkört képzeltem el az intézménynek. - Ami aztán mára már valósággá is vált. - Három galéria folyamatos működése, anyagának sűrű váltogatása mellett egyfajta művészeti menedzselést is próbálunk megvalósítani. Mégpedig a művészetek minden ágában. Ennek köszönhető, hogy olyan művész munkájával is találkozhattunk, aki nemzetközi hírű, s először állított ki Pápán. - Az elmúlt egy év is bizonyítja, egy-egy kiállítás megnyitása szinte társadalmi eseménynek számít a városban. - Létrejött egy olyan értelmiségi csoport, akik rendszeresen részt vesznek a rendezvényeken. Mellettük a civil szerveződések is megérezték a művészetek ízét, hangulatát. Talán köszönhető ez annak is, hogy itt szakszerű tárlatvezetést kapnak. - Említette, arra törekedik, hogy az alkotás ne maradjon egyedül. Hogyan kell ezt érteni? - Rendszeresen szervezünk közönségtalálkozókat. Teadélutánoknak nevezzük ezeket, ahol az alkotó beszélhet műveiről, a küzdelmeiről, álmairól, így aztán az alkotások emberközelbe kerülnek. A jövő útja mindenképpen ez, így adott a feladat is: olyan szellemi műhelyt kialakítani, ahol az alkotó, az alkotása és a közönség egységet alkot. Borbély Lajos : - Az a célunk, hogy az alkotások emberközelbe kerüljenek Önálló kultúrájú középváros Dr. Kálmán Attila iskolaigazgató a pápaiságról és a polgáriságról . Toldi Éva Pápa megközelítőleg egyenlő távolságra van Budapesttől, Bécstől és Pozsonytól. Ha a határok könnyebben átjárhatóvá válnak, akkor nem csupán a távolságok lesznek azonosak, hanem a megközelítési idők is - vallja dr. Kálmán Attila, a Pápai Református Gimnázium igazgatója, a Dunántúli Református Egyházkerület világi főgondnoka, mikor arról faggatom, mit jelent számára a pápaiság. - Már épül a termálfürdőnk, folyik a Győr és Celldömölk közötti vasúti pálya villamosítása, azaz néhány év múlva városunk az intercityvel is megközelíthető lesz, s akkor még nyitottabbá válunk - folytatja. - Városunknak jelentős múltja mellett biztató jövője is van. A kitárulkozás előtt azonban számba kell vennünk valós értékeinket, értékes hagyományainkat. Tudatosan megőrizni, gyarapítani, átörökíteni azokat. Szeretnénk, hogy ennek az önálló kultúrájú „középvárosnak”, a megmaradt barokk hangulatú utcáknak, tereknek, az igényes iskoláknak, a nagyszámú és rendkívül tevékeny civil szervezetnek, a virágzó lokálpatriotizmusnak az eredményeit megőrizhessük, sőt, felmutathassuk másoknak. - Ha Pápáról, pápaiságról beszélünk, már csak a múlt okán is elkerülhetetlen, hogy tovább kérdezzek: Mit jelent az ön lelki szótárában polgárnak lenni? - Polgárnak lenni nem iskolai végzettség, foglalkozás, faluban vagy városban lakás kérdése. Polgár az, aki nem azt várja, hogy csupán mások törődjenek vele, dolgozzanak vagy döntsenek helyette, hanem minden tőle telhetőt elkövet magának és családjának boldogulásáért. De nem mindenkin átgázolva, hanem tisztelve az együttélés írott és íratlan szabályait, a másik ember jogait, érdekeit is. Sőt, a maga vagyonának, idejének, energiájának jelentős részét arra fordítja, hogy vele segítsen másokat (egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb rendezvényeket, egyesületeket, alapítványokat). A polgár értékeket igénylő, képviselő és terjesztő személy. A legfőbb polgári értékek: tisztesség, szorgalom, hűség, segítőkészség, igényesség. De pápai polgárnak lenni ma ellentmondásos dolog. Nagyobbrészt jó érzés, mert az utóbbi években rengeteget fejlődött a város. Nem csupán új létesítményekkel és a régiek felújításával, hanem szellemében, lelki időben is. Gazdag hagyományai, közösségeiben aktív polgárai és a nagyvárosoktól való távolsága miatt nem valamelyik megyeszékhely „holdudvarában” él, hanem önálló kultúrája, „fénye” van. Valószínűleg elsők lennénk az országban, ha azt mérnék, hogy évente ezer lakásra hány kiállítás, hangverseny, illetve más közéleti-kulturális vagy sportrendezvény van itt. Sok a szobor, az emléktábla és a helyi kiadvány is. Sokat tesz a város vezetése azért, hogy kulturáltabb körülmények között éljünk, s a többség ezt meg is becsüli. Zavar azonban, hogy még mindig sok a szemetelés, rongálás, hangoskodás, olykor durvák a politikai viták, elszaporodtak a belvárosban a szórakozóhelyek, s azok többségében szeszes itallal és cigarettával kiskorúakat is kiszolgálnak, hogy kevés a virág az utcákon és az ablakokban. - A Pápai Polgári Kör vezetőjeként, a református gimnázium igazgatójaként, egyházi vezetőként milyen célokat tűzött maga elé, s miképp igyekszik azokat megvalósítani? - A városi polgári kör elnökeként elsősorban olyan rendezvények szervezését támogatnám, ahol a polgári értékek alaposabban megismerhetők, gyakorolhatók. A Pápai Református Gimnázium igazgatójaként pedig a polgári értékrenden túl a keresztyén szemléletmód és életforma közvetítésére is törekszem. Ennek lényege: olyan ismereteket átadni, tapasztalatokat, élményeket szereztetni, amelyek elősegítik a hit ajándékának elfogadását. Azért, hogy minél több ember ne csak a saját erejéből akarjon boldogulni, hanem találja meg az utat Teremtőnkhöz, aki erőt ad terhei hordozásához, a harmonikus, magunk és mások számára is gyümölcsöző élet kialakításához. Polgár az, aki nem azt várja, hogy csupán mások törődjenek vele, dolgozzanak vagy döntsenek helyette, hanem minden tőle telhetőt elkövet magának és családjának boldogulásáért - vallja dr. Kálmán Attila Tízéves a pápai Boroszlán Rt. VíZ-, gáz- és csatornaépítéseknél a tervezéstől a kivitelezésig bizonyították tudásukat A rendszerváltozást követő néhány év a gazdasági élet szereplőiben is komoly kérdéseket vetett fel. Arra kellett választ adniuk, hogy a megváltozott körülmények között miként tudnak majd talpon maradni. Erre keresték a választ a mai Boroszlán Rt. alapítói is, amikor 1992-ben ketten betéti társaságot hoztak létre. Majd ezt később 1997-től kft.-vé, a gazdasági kihívásoknak megfelelően 2000-től pedig részvénytársasággá alakították át. Az rt. vezérigazgatója, Vörös László szerint az elmúlt tíz év alatt - annak ellenére, hogy nem volt könnyű az útjuk, sikerrel vették az akadályokat. A kezdeti időszakban az alapítók profiljának megfelelően vizes beruházásokkal foglalkoztak. Bármennyire is meg-Vörös László: - Csak minőségi munka kerül ki a kezünk alól, lépőnek tűnik, de a megye, a térség vízhálózata tíz évvel ezelőtt még korántsem volt teljes. A mai állapot megteremtésében elévülhetetelen érdemeket szereztek az akkor még betéti társaságban dolgozók. Befejeztével következett az újabb infrastrukturális fejlesztési hullámban, a gázberuházásban való részvételük. A megye nagy részén, főleg Pápa környékén, de más megyében is szerephez juthatott a kft., illetve a későbbiek során a részvénytársaság. Időközben persze a társaság vagyona is gyarapodott, s ezek tették lehetővé az átalakulásokat, valamint az eszköztárak megújulását. A vezérigazgató szerint a kezdeti időszakában keleti típusú gépekkel végezték a földmunkákat, s csak lassanként cserélték le gépeiket. Mára már a legkorszerűbb, a szakma által is kiválónak minősített gépekkel dolgoznak. A gázberuházások befejeztével kezdődtek el a csatornaberuházások. Veszprém megye ezen a területen sem dicsekedhetett, az országos átlaghoz viszonyítva csak mintegy harminc százalékos volt a kiépítetettség, így aztán volt és van munkája Boroszlán Rt.-nek, annak a részvénytársaságnak amelyik átlagban ötven - hatvan embert foglalkoztat. Csúcsidőben persze ennél többet is. De, mint azt a vezérigazgató elmondta, az említett törzslétszám szinte az alakulástól kezdve dolgozik velük. Ebbe beleszámít az a tíz-tizenöt fős adminsztratív és mérnöki gárda is akik a tervezéstől a kivitelezésig kísérik figyelemmel a tevékenységet. Mert a Boroszlán Rt. nemcsak kivitelez, hanem a tervezőgárdájával megálmodja és megvalósítja a csatornaberuházásokhoz szükséges tisztítóberendezéseket, műtárgyakat, a munka koronájának is nevezhető szennyvíztelepeket. Mondhatnának azt is, a tervezőasztalon meghúzott első vonaltól az ünnepélyes átadásig mindent a részvénytársaság csinál. S hogy miként? Vörös László szerint ha más nem is, az mindenképpen bizonyítja szaktudásukat, a minőségi munkájukat, hogy számos településen a víz, gáz és a csatorna beruházásokat is ők csinálták. Ugyancsak fokmérő lehet az a tény is, hogy az általuk tervezett épített szennyvíztelepek paraméterei megfelelnek az európai szabványnak, s az elvárható paramétereket teljesíteni tudják. Az rt. tevékenységét 1997 óta természetesen más is minősíti, független akreditáló nyugati szervezet tanúsítványa szerint a részvénytársaság az idén már magasabb kategóriába léphetett, elérte az ISO 9001- es minősítést. Ezt kiegészítették a környezetvédelmi minősítéssel is. - Mi úgy dolgozunk, hogy a települések érdekeit is szem előtt tartjuk. Az a célunk, hogy mindenki elégedett legyen és mindenki jól járjon - mondta vezérigazgató, aki szerint a működési idejük alatt eddig már több mint kétezer kilométer árkot ástak ki, víz-, gáz- és csatornavezetékeknek. S abban bízik, hogy újabb tíz év múlva ezt a távolságot sikerül megduplázniuk. (X) A gyors, pontos és szakszerű munkát jól felkészült szakemberek végzik A részvénytársaság dolgozói korszerű, modern gépekkel végzik a munkájukat A szennyvíztisztító telep a beruházás koronája. A képen a kupi szennyvíztelep látható