Napló, 2002. december (Veszprém, 58. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

2002. december 9., HÉTFŐ A VÁROS, AHOL ÉLÜNK: PÁPA NAPLÓ 9 Ahol az alkotás életre kel Szellemi műhellyé vált a koordinációs központ ■ Németh Sándor A művészetet, a szépet és jót kedvelőknek aligha kell bizony­gatni, a több mint két éve műkö­dő Kiállítások és Rendezvények Koordinációs Központja mára több lett mint egyszerű hivatal. A város művészeti életének köz­pontjává vált. Olyanná, ahol az a szándék, hogy az alkotások ne csak önmagukban létezzenek. Köszönhető mindez Borbély Lajosnak, aki nemcsak vezetője az intézménynek, hanem alkotá­sai révén alakítója, formálója a falakon belül és kívül is a meg­pezsdült művészeti életnek.­­ Amikor megfogalmazódott a gondolat, hogy létre kellene hozni ezt az intézményt, már ak­kor többet láttunk benne, mint csak egy koordinatív szerepkö­rű intézményt. Az is hamar vi­lágossá vált, hogy nemcsak a képzőművészeteknek kell méltó helyet adni, hanem az összes művészeti ágnak. Egyfajta mű­vészetek háza szerepkört kép­zeltem el az intézménynek. - Ami aztán mára már való­sággá is vált. - Három galéria folyamatos működése, anyagának sűrű vál­togatása mellett egyfajta mű­vészeti menedzselést is próbá­lunk megvalósítani. Mégpedig a művészetek minden ágában. Ennek köszönhető, hogy olyan művész munkájával is találkoz­hattunk, aki nemzetközi hírű, s először állított ki Pápán. - Az elmúlt egy év is bizonyít­ja, egy-egy kiállítás megnyitása szinte társadalmi eseménynek számít a városban. - Létrejött egy olyan értelmi­ségi csoport, akik rendszeresen részt vesznek a rendezvénye­ken. Mellettük a civil szervező­dések is megérezték a művésze­tek ízét, hangulatát. Talán kö­szönhető ez annak is, hogy itt szakszerű tárlatvezetést kapnak. - Említette, arra törekedik, hogy az alkotás ne maradjon egyedül. Hogyan kell ezt érteni? - Rendszeresen szervezünk közönségtalálkozókat. Teadélu­tánoknak nevezzük ezeket, ahol az alkotó beszélhet műveiről, a küzdelmeiről, álmairól, így az­tán az alkotások emberközelbe kerülnek. A jövő útja minden­képpen ez, így adott a feladat is: olyan szellemi műhelyt kialakí­tani, ahol az alkotó, az alkotása és a közönség egységet alkot. Borbély Lajos : - Az a célunk, hogy az alkotások emberkö­zelbe kerüljenek Önálló kultúrájú középváros Dr. Kálmán Attila iskolaigazgató a pápaiságról és a polgáriságról . Toldi Éva Pápa megközelítőleg egyenlő távolságra van Budapesttől, Bécstől és Pozsonytól. Ha a ha­tárok könnyebben átjárhatóvá válnak, akkor nem csupán a tá­volságok lesznek azonosak, ha­nem a megközelítési idők is - vallja dr. Kálmán Attila, a Pápai Református Gimnázium igazga­tója, a Dunántúli Református Egyházkerület világi főgondno­ka, mikor arról faggatom, mit je­lent számára a pápaiság. - Már épül a termálfürdőnk, folyik a Győr és Celldömölk kö­zötti vasúti pálya villamosítása, azaz néhány év múlva városunk az intercityvel is megközelíthe­tő lesz, s akkor még nyitottabbá válunk - folytatja. - Városunk­nak jelentős múltja mellett biz­tató jövője is van. A kitárulko­zás előtt azonban számba kell vennünk valós értékeinket, érté­kes hagyományainkat. Tudato­san megőrizni, gyarapítani, át­örökíteni azokat. Szeretnénk, hogy ennek az önálló kultúrájú „középvárosnak”, a megmaradt barokk hangulatú utcáknak, te­reknek, az igényes iskoláknak, a nagyszámú és rendkívül tevé­keny civil szervezetnek, a virág­zó lokálpatriotizmusnak az eredményeit megőrizhessük, sőt, felmutathassuk másoknak. - Ha Pápáról, pápaiságról beszélünk, már csak a múlt okán is elkerülhetetlen, hogy tovább kérdezzek: Mit jelent az ön lelki szótárában polgárnak lenni? - Polgárnak lenni nem isko­lai végzettség, foglalkozás, fa­luban vagy városban lakás kér­dése. Polgár az, aki nem azt vár­ja, hogy csupán mások törődje­nek vele, dolgozzanak vagy döntsenek helyette, hanem min­den tőle telhetőt elkövet magá­nak és családjának boldogulá­sáért. De nem mindenkin átgá­zolva, hanem tisztelve az együttélés írott és íratlan szabá­lyait, a másik ember jogait, ér­dekeit is. Sőt, a maga vagyoná­nak, idejének, energiájának je­lentős részét arra fordítja, hogy vele segítsen másokat (egész­ségügyi, oktatási, kulturális és egyéb rendezvényeket, egyesü­leteket, alapítványokat). A pol­gár értékeket igénylő, képviselő és terjesztő személy. A legfőbb polgári értékek: tisztesség, szor­galom, hűség, segítőkészség, igényesség. De pápai polgárnak lenni ma ellentmondásos dolog. Nagyobbrészt jó érzés, mert az utóbbi években rengeteget fej­lődött a város. Nem csupán új lé­tesítményekkel és a régiek fel­újításával, hanem szellemében, lelki időben is. Gazdag hagyo­mányai, közösségeiben aktív polgárai és a nagyvárosoktól va­ló távolsága miatt nem valame­lyik megyeszékhely „holdudva­rában” él, hanem önálló kultúrá­ja, „fénye” van. Valószínűleg elsők lennénk az országban, ha azt mérnék, hogy évente ezer la­kásra hány kiállítás, hangver­seny, illetve más közéleti-kultu­rális vagy sportrendezvény van itt. Sok a szobor, az emléktábla és a helyi kiadvány is. Sokat tesz a város vezetése azért, hogy kul­turáltabb körülmények között éljünk, s a többség ezt meg is be­csüli. Zavar azonban, hogy még mindig sok a szemetelés, rongá­lás, hangoskodás, olykor durvák a politikai viták, elszaporodtak a belvárosban a szórakozóhelyek, s azok többségében szeszes ital­lal és cigarettával kiskorúakat is kiszolgálnak, hogy kevés a vi­rág az utcákon és az ablakokban. - A Pápai Polgári Kör veze­tőjeként, a református gimnázi­um igazgatójaként, egyházi ve­zetőként milyen célokat tűzött maga elé, s miképp igyekszik azokat megvalósítani? - A városi polgári kör elnö­keként elsősorban olyan rendez­vények szervezését támogat­nám, ahol a polgári értékek ala­posabban megismerhetők, gya­korolhatók. A Pápai Református Gimnázium igazgatójaként pe­dig a polgári értékrenden túl a keresztyén szemléletmód és életforma közvetítésére is törek­szem. Ennek lényege: olyan is­mereteket átadni, tapasztalato­kat, élményeket szereztetni, amelyek elősegítik a hit ajándé­kának elfogadását. Azért, hogy minél több ember ne csak a saját erejéből akarjon boldogulni, ha­nem találja meg az utat Terem­tőnkhöz, aki erőt ad terhei hor­dozásához, a harmonikus, ma­gunk és mások számára is gyü­mölcsöző élet kialakításához. Polgár az, aki nem azt várja, hogy csupán mások törődjenek ve­le, dolgozzanak vagy döntsenek helyette, hanem minden tőle telhetőt elkövet magának és családjának boldogulásáért - vall­ja dr. Kálmán Attila Tízéves a pápai Boroszlán Rt. VíZ-, gáz- és csatornaépítéseknél a tervezéstől a kivitelezésig bizonyították tudásukat A rendszerváltozást köve­tő néhány év a gazdasági élet szereplőiben is komoly kérdéseket vetett fel. Arra kellett választ adniuk, hogy a megváltozott körülmények között miként tudnak majd talpon maradni. Erre keresték a választ a mai Boroszlán Rt. alapítói is, amikor 1992-ben ketten betéti társaságot hoztak létre. Majd ezt később 1997-től kft.-vé, a gazdasági kihívásoknak meg­felelően 2000-től pedig rész­vénytársasággá alakították át. Az rt. vezérigazgatója, Vörös László szerint az elmúlt tíz év alatt - annak ellenére, hogy nem volt könnyű az útjuk, si­kerrel vették az akadályokat. A­ kezdeti időszakban az alapítók profiljának megfele­lően vizes beruházásokkal fog­lalkoztak. Bármennyire is meg-Vörös László: - Csak minőségi munka kerül ki a kezünk alól, lépőnek tűnik, de a megye, a térség vízhálózata tíz évvel ezelőtt még korántsem volt teljes. A mai állapot megte­remtésében elévülhetetelen érdemeket szereztek az akkor még betéti társaságban dolgo­zók. Befejeztével következett az újabb infrastrukturális fej­lesztési hullámban, a gázberu­házásban való részvétel­ük. A megye nagy részén, főleg Pápa környékén, de más megyében is szerephez juthatott a kft., il­letve a későbbiek során a részvénytársaság. Időközben persze a tár­saság vagyona is gyarapodott, s ezek tették lehetővé az át­alakulásokat, valamint az esz­köztárak megújulását. A vezér­­igazgató szerint a kezdeti időszakában keleti típusú gé­pekkel végezték a földmun­kákat, s csak lassanként cse­rélték le gépeiket. Mára már a legkorszerűbb, a szakma által is kiválónak minősített gépek­kel dolgoznak. A gázberuházások befe­jeztével kezdődtek el a csa­tornaberuházások. Veszprém megye ezen a területen sem dicsekedhetett, az országos átlaghoz viszonyítva csak mintegy harminc százalékos volt a kiépítetettség, így aztán volt és van munkája Boroszlán Rt.-nek, annak a részvénytár­saságnak amelyik átlagban ötven - hatvan embert foglal­koztat. Csúcsidőben persze ennél többet is. De, mint azt a vezérigaz­gató elmondta, az említett törzslétszám szinte az ala­kulástól kezdve dolgozik velük. Ebbe beleszámít az a tíz-ti­zenöt fős adminsztratív és mérnöki gárda is akik a ter­vezéstől a kivitelezésig kísérik figyelemmel a tevékenységet. Mert a Boroszlán Rt. nemcsak kivitelez, hanem a tervező­­gárdájával megálmodja és megvalósítja a csatornaberu­házásokhoz szükséges tisztí­tóberendezéseket, műtárgya­kat, a munka koronájának is nevezhető szennyvíztelepeket. Mondhatnának azt is, a ter­vezőasztalon meghúzott első vonaltól az ünnepélyes átadásig mindent a részvény­­társaság csinál. S hogy miként? Vörös László szerint ha más nem is, az mindenképpen bi­zonyítja szaktudásukat, a minőségi munkájukat, hogy számos településen a víz, gáz és a csatorna beruházásokat is ők csinálták. Ugyancsak fok­mérő lehet az a tény is, hogy az általuk tervezett épített szennyvíztelepek paraméterei megfelelnek az európai szab­ványnak, s az elvárható para­métereket teljesíteni tudják. Az rt. tevékenységét 1997 óta ter­mészetesen más is minősíti, független akreditáló nyugati szervezet tanúsítványa szerint a részvénytársaság az idén már magasabb kategóriába léphetett, elérte az ISO 9001- es minősítést. Ezt kiegészítet­ték a környezetvédelmi minő­sítéssel is. - Mi úgy dolgozunk, hogy a települések érdekeit is szem előtt tartjuk. Az a célunk, hogy mindenki elégedett legyen és mindenki jól járjon - mondta vezérigazgató, aki szerint a működési idejük alatt eddig már több mint kétezer kilo­méter árkot ástak ki, víz-, gáz- és csatornavezetékeknek. S abban bízik, hogy újabb tíz év múlva ezt a távolságot sikerül megduplázniuk. (X) A gyors, pontos és szakszerű munkát jól felkészült szakemberek végzik A részvénytársaság dolgozói korszerű, modern gépekkel végzik a munkájukat A szennyvíztisztító telep a beruházás koronája. A képen a kupi szennyvíztelep látható

Next