Napló, 2003. október (Veszprém, 59. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-30 / 253. szám
6 NAPLÓ RÖVIDEN Védnöki táblák Tapolca (kn) — A három Balaton-parti kamara, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság az idén 18 vendéglátó-ipari helyiségnek adott védnöki táblát. Ezt Veszprém megyében az almádi Pinkóczi csárda, a nemesvámosi Betyárcsárda, a balatonfüredi Bergmann cukrászda és kávézó, a Blaha Lujza és a Borcsa étterem, a kenesei Hotel Marina Port étterme, a tihanyi Kolostor söröző, az alsóörsi Halásztanya étterem és az örvényesi Huszár vendéglő érdemelték ki. Vasútmodellek Veszprém (ke) - A Baross Gábor Vasútmodellező és Vasútbarát Klub országos kiállítását 2003. november 6- 9. között rendezi meg a Szakszervezetek Házában, mely naponta 10-19 óra között várja az érdeklődőket. Magyar modellekkel, makettekkel pályázni is lehet a klub által alapított díjra, egy M41- es mozdony modelljére. Bemutatják a szombathelyi és veszprémi klub modul terepasztalát, hazai és külföldi járműmodelleket, a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány vasutas fotópályázata anyagát. A belépők árát a szervezők a megyei kórház gyermekosztályának ajánlják fel. Költünk, keveset takarékoskodunk Fogyasztási lázban ég az ország - Nem számítanak a túlzottan magas kamatok sem Veszprém (Kovács Erika) - Nem kedvez a gazdaságnak, hogy az utóbbi években érezhető reálbér-emelkedés és a gyors ütemben növekvő belső fogyasztás mellett kisebb mértékben gyarapodott a betétállomány - vélekedett Leitold László, az OTP Rt. veszprémi igazgatója. Dinamikusan nőtt a lakosság körében a hiteligénylés. Másoknak viszont jelentős jövedelme képződött, és ezért több megtakarítással rendelkeznek. Az utóbbi három-négy évben mindkét téren jelentős növekedés érezhető. A betét is nőtt, csak ennek az üteme jóval kisebb, mint a hitel növekedésének dinamikája. A betétállomány ötnyolc százalék körüli sávban emelkedett, a hiteleknél viszont ketté kell választani a dolgot. Egyfelől a fogyasztási kölcsönre, mely rövidebb távú, maximum három-négy éves hitelt jelent, illetve a lakásvásárlási vagy építési-beruházási hitelekre. Utóbbi hosszú távú, 15, 20 vagy akár 30 éves futamidejű. A fogyasztási hitelek negyven százalékkal nőttek, és ötven százalékkal emelkedett az építésivásárlási célú hitelfelvétel. Utóbbinál a lakosság nagyon érzékeny a kamatra és a minél olcsóbbra törekszik, addig a fogyasztási hiteleknél nem ez motiválja őket. Itt nem azt tartják szem előtt, hogy 20 vagy akár 35 százalék kamat mellett vesznek fel kölcsönt, hanem arra figyelnek, hogy a havi többezres — sok esetben több tízezres — részletet képesek törleszteni a fizetésükből. - Szakmai körök, gazdasági statisztikák szerint szárnyal a belső fogyasztás. Tehát többet költünk, mint amennyit megtakarítunk. Milyen hatással lesz ez a gazdaságra? - A lakosság többet költ, mint amit megtermel. A jövedelmek növekedési üteme ugyanis meghaladja a nemzeti össztermékét, és az emberek a takarékosság rovására előtérbe helyezik a költekezést. Tetemes lakossági hitelt igényeltek magas kamatok mellett. Ez kedvezőtlenül érinti a gazdaság finanszírozását, fejlődését. - Milyennek látja a jövőt, vajon folytatódik-e ez a tendencia, vagy pedig a kezdeti költekezési eufória után a megtakarítás lesz az elsődleges? - A fogyasztási kölcsönök népszerűsége valószínűleg töretlen lesz. Ugyanakkor a rendkívül élénk építési láz mellett - melyet elsősorban hitelből fedez a lakosság - egyre kevesebbet tud fogyasztásra költeni. Középtávon, legalább három év múlva érzi mindenki, hogy kicsit túlköltekezett, és akkor ismét előtérbe kerül a takarékosság. Emellett szólnak a leépítések, melyek növelik a munkanélküliséget és visszafogják majd a fogyasztást. - Veszprém megyében menynyire takarékos a lakosság más megyékhez képest? - Középmezőnyben állunk. Ebben a megyében 80-100 milliárd az éves betétállomány. Az ország kettészakadt, a Dunántúl kedvezőbb helyzetben van. Dinamikusan nőtt a lakosság körében a hiteligénylés. Másoknak viszont jelentős jövedelme képződött, és ezért több megtakarítással rendelkeznek. Még néhány évig a forint marad a hazai fizetőeszköz. Kézzelfogható lehetőség kamatra vagy felhalmozásra Fotó: Andrányi András Veszélyben a kisboltok: több ezret fenyeget bezárás Veszprém (be) - A szakmai érdekképviseletekkel történő előzetes egyeztetés nélkül jelent meg az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozó 90/2003. (VII. 30.) FVMESZCSM együttes rendelet. Vágó Péter, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) Veszprém megyei szervezetének titkára az országos szervezet közleményére hivatkozva megjegyezte: a rendelet a bolti kiskereskedőknél előírja a HACCP rendszer elvei alapján az élelmiszer-biztonság terén kritikusnak tekinthető tevékenységet a biztonsági eljárásokkal együtt, és felsorolja a jogalkotók szerint ehhez szükséges követelményeket. A Kisosz felhívja a figyelmet arra, hogy a rendelet módosítás nélküli alkalmazása több ezer kis üzlet bezárásához vezethet. Kifogásolják, hogy azonos feltételeket határoz meg az élelmiszer-előállításra és az élelmiszer-forgalmazásra, noha a bolti kiskereskedők az árut csak továbbítják az eladótérben a vevőknek. A rendelet előírásaitól való eltérést október 31-ig meg kellene szüntetni, amely olyan műszaki átalakításokat igényelne, hogy a határidő betarthatatlan, illetve egyes előírások fizikailag nem valósíthatók meg. A bolt működtetéséhez olyan dokumentációkat, utasításokat ír elő, amelyek a napi működés mellett feleslegesek, és külön szakmai hozzáértést igényelnek. Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése, főleg néhány fős családi vállalkozásoknál felesleges. Ilyen körülmények között néhány megyében már a helyi ellenőrök a boltok bezárásával fenyegetik a vállalkozásokat. A Kisosz kifogásolja az adminisztárciót. Az üzlet felszerelésével kapcsolatban előírás, hogy ahol az élelmiszer előkészítését, kimérését, adagolását és/vagy csomagolását végzik, legfeljebb három méteren belül önálló kézmosót kell felszerelni, a használt eszközökhöz legalább kétmedencés mosogató és csepegtetőtálca felszerelése szükséges. A vásárlókosarak tisztításához hideg-meleg folyóvízzel, zuhannyal ellátott helyiségre van szükség. Ezt a kisboltban nem lehet megvalósítani. A zöldség-gyümölcs terméket, valamint a tojást külön raktárhelyiségben kell tárolni, az élelmiszerrel közös raktárban egyéb áruk, eszközök, berendezések nem tárolhatók, az eladótérben külön hűtőtérbe lehet tenni a tejet és tejterméket, a húskészítményeket, a cukrászati és hidegkonyhai készítményeket. A kisboltokban új raktárak létesítésére nincs lehetőség. A rendelet önálló eladót ír elő önálló mérleggel a zöldség-gyümölcs termékek forgalmazására, és ez vonatkozik a hentesárura is. Az egy-két személyes kisboltok többletmunkaerőt nem tudnak foglalkoztatni, miközben a kistelepülés ellátása Magyarországon hagyományosan vegyesbolti működéssel történik. A Kisosz kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát. Javasolják, hogy az élelmiszer-forgalmazókra vonatkozó szabályozás különüljön el az élelmiszer-előállítástól. A működési engedéllyel rendelkező boltoknak a műszaki, létesítményi előírásoktól való eltérést ne kelljen megszüntetni, mert ez több boltban lehetetlen. Kérik a felesleges adminisztrációs kötelezettség megszüntetését. Az uniós országokban alkalmazott előírásoknál a rendelet szigorúbb követelményeket állapít meg. Építőipari balesetek Veszprém (rt) - A munkabiztonsági szabályok be nem tartása miatt ebben az évben megyénkben már négy építkezésen történt halálos baleset. Veszprém megyében az év első kilenc hónapjában hét halálos munkahelyi baleset történt. Egyikük közlekedési balesetben vesztette életét, a veszprémi postást munka közben érte rablótámadás, a harmadik egy szerencsétlen baleset volt. Legveszélyesebb helynek az építőipar bizonyul, e területen ebben az évben már négyen vesztették életüket, tájékoztatott Nesztinger Péter, a Veszprém megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese. Az építkezés területén durva mechanikai hatásokra kell számítani, ezért veszélyes üzemnek számít. A baleseteket főleg az okozza, hogy a dolgozó leesik a magasból, rádől valami vagy éppen áramütést szenved. Az adatokat annak kapcsán vettük számba, hogy befejezték a veszprémi haláleset vizsgálatát. A legutóbbi tragédia egy hotel építkezésén történt. A segédmunkások a pincerészen földmunkát végeztek. A 2,2-2,4 méter magas partfalat nem támasztották meg, amely leomlott. Az aláhulló földből több dolgozó is kapott, egy embert pedig maga alá temetett. A 44 éves zirci férfi a helyszínen életét vesztette. A munkabiztonsági felügyelők megállapították, a tragédia azért következett be, mert a technológiai sorrend meghatározásakor nem gondoskodtak a föld szakaszos kitermeléséről vagy a megtámasztásról. A dolgozók veszélyeztetése miatt a munkáltatóra munkavédelmi bírságot szabtak ki, a felelős személlyel szemben pedig eljárás indult. GAZDASÁG 2003. október 30., CSÜTÖRTÖK Előnyben a gyógyturizmus Kedvezőtlenül érintheti a szállásadókat az áfa növelése ■ Kiss Nikolett Tapolca - A három Balatonparti megye közül Zala megyében a legmeghatározóbb a német piac jelenléte, derült ki Szemes Mária, a Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei igazgatójának előadásából. A három balatoni megye: Veszprém, Zala és Somogy kereskedelmi és iparkamarái által rendezett szezonértékelő turisztikai konferencián az igazgatónő elemzéséből kiderült: a Balaton-régiót tekintve a belföldi vendégek aránya a legnagyobb, 38,4 százalék. Somogy és Veszprém megyében a küldő piacok tekintetében a dobogó első helyén Magyarország, a második helyen pedig Németország áll. Zalában ez a sorrend felcserélődött, ott a németek voltak többen az év első nyolc hónapjában. Somogyban a harmadik legtöbb vendég holland, Veszprémben dán, Zalában pedig osztrák volt. Az egész régiót tekintve a bronzérmet a dánok szerezték meg. Az átlagos tartózkodási idő csökkent a tónál, a korábbi 5,5 éjszakával szemben most 4,7 éjszakát töltenek el itt a vendégek. A legtöbb időt Vonyarcvashegyen, Ábrahámhegyen, Révfülöpön és Balatonakaliban töltötték el a nyaralók. Zalában a német, osztrák, svájci túlsúly az egészségturizmusnak köszönhető. Dr. Lukács Ferenc, a hévízi Hotel Carbona vezérigazgatója elmondta, Hévízen nincs olyan négycsillagos szálloda, amely 75 százalékos telítettség alatt működne. Lukács Ferenc szerint hatalmas igény jelentkezik a tó mellett a nagy szállodákra, ugyanis a tapasztalatok szerint a vendégek szívesebben veszik igénybe ezeket, mint a magánszálláshelyeket. A vezérigazgató elmondta, komoly előrelépésre lenne szükség a marketing területén. Hozzátette, az országos kampányt össze kellene kapcsolni a regionális, illetve helyi kezdeményezésekkel. Ezenkívül javítani szükséges a tó megközelíthetőségét is. Az ország még mindig túlságosan Budapest-centrikus, örvendetes, hogy kormánydöntés született a sármelléki reptér hasznosításáról. Lukács Ferenc hangsúlyozta azt is, hogy a szálláshelyek áfájának megemelése kedvezőtlenül érinti a szállásadókat. - Nem azzal van baj, hogy megemelték, hanem hogy hirtelen, év közben - mondta. - A szakmában mindenki tudja, ha jövőre vendéget akarunk, akkor már idén májusig a szálláshely legalább 40-50 százalékát értékesíteni kell. Ennek megfelelően alakítottuk az árainkat is. Ezzel az intézkedéssel a mi szállodánk jövőre rögtön 50 millió forint mínusszal indul. De ha előre tudjuk, belekalkulálhattuk volna az árainkba. Nemcsak a vendégek száma, de a „minősége” is csökken - mondta Rákos Györgyi, a tapolcai Opus Idegenforgalmi Kft. igazgatója. Tapasztalatai alapján a vendégeknek nincs pénze költeni, egyre nehezebb eladni a programokat. Emelni kell a szolgáltatások minőségét is, ebben nagy szerep hárul az önkormányzatokra. A bérterhek, járulékok miatt a vendéglátásnak már csak minimális tartalékai vannak mondta Mayer Gyula, az alsóörsi vendéglátó-ipari szakember. A vendéglátósoknak az ellenőrző hatóságokkal is gyakran akad problémájuk: véleménye szerint az önkormányzatok szinte sehogy, a szakhatóságok viszont túlzottan durván ellenőriznek. Együttműködésre, valamint párbeszédre lenne szükség közöttük. Kellemes időtöltés a gyógyfürdő. Kitörési lehetőség a hazai idegenforgalomnak