Napló, 2004. február (Veszprém, 60. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-21 / 44. szám
8 NAPLÓ A kis sánta Pirandello ■ Keller György Hihető és valószerűtlen mesék keringenek az állatok gyógyító hatásáról. Egy nemrégiben készült német felmérés szerint a háziállatok közelsége előnyösen befolyásolja egészségünket. Ideális lesz a vérnyomásunk és a koleszterinszintünk, ritkábban íratunk fel gyógyszert, nő az önbizalmunk, az önbecsülésünk, miközben kevésbé gurulunk méregbe, s könynyebben leküzdjük a stresszt, a depressziót. A kialakuló gondoskodás erősíti kommunikációs képességünket is, egyre több ismerősünk akad, akikkel kicserélhetjük tapasztalatainkat. Egyszóval ne uralkodjunk kedvenceink felett, inkább legyünk megértő társak, s hálájuk nem marad el. Régóta foglalkoztat az a különös történet, amely immár másfél évtizede szinte a közelemben zajlik. Az ötvenéves asszony, miután megrendítő hirtelenséggel elvesztette halálos beteg férjét, befogadott egy egyszerű kis cirmos macskát. Pirandellónak nevezte el a kandúrt, mert akkoriban éppen a Nobel-díjas olasz író, Luigi Pirandello egyik művét olvasta. Amikor a barátnői megkérdezték tőle, hogy hogyan lehetett ilyen képtelen nevet adni egy macskának, az asszony nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni, Pirandello csak úgy a szájára jött, megragadt benne. A macskát aztán ivartalaníttatta, és tizenkét évet éltek együtt. Pirandello egyik pillanatról a másikra pusztult el szívrohamban. Az asszony ettől kezdve elkeseredésében eszeveszetten gyűlölni kezdte a macskákat, kutyákat, egyre ellenszenvesebbé váltak neki, minden ajánlatot elhárított, pedig szebbnél szebb cicákkal és kutyusokkal akarták megajándékozni. Annyira imádta a felejthetetlen Pirandellót, hogy képtelen volt egy másik macska társaságát elviselni. Másfél év telhetett el Pirandello halála óta, amikor az asszonyt szívroham érte, kórházba került, pacemakert kapott, hogy normális legyen a szívritmusa. Vártam, hogy kissé megerősödjön és visszatérjen az életkedve. Akkor aztán meglátogattam. Felújított, patinás díványán Pirandello hasonmása heverészett. Ő az én kis sánta Pirandellóm, mondta az asszony, és a régi tüzet, szeretetet láttam a szemében. Amikor a mentő hazahozta a kórházból, a féléves kiscica a ház bejárata előtt futkározott, szakasztott olyan volt, mint Pirandello. Az asszony nem hívta be, de mindennap megetette, s az állat nem tágított mellőle, hízelkedve dörgölőzött hozzá, hempergett a papucsán. Észre sem vette, hogy Pirandellónak szólítja. Aztán egy nap valamitől megsántult a cica, jobb mellső lábára bicegett. A lába csak nem javult, az asszony orvoshoz vitte, s a macska fájdalomcsillapító injekciót kapott. Otthon már nem hagyta kint az udvaron, a kis sánta Pirandellót az ölében tartva bevitte a lakásába. Azóta két boldog lénnyel találkozom a látogatásaimkor. " f.......1 I J m ^ Franciaországban fejik a méheket - tudtuk meg Illés Ferenctől, a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Alkotóház igazgatójától, aki maga is aktív méhész, a Magas-Bakonyi Méhész Egyesület alapító elnöke. Fiával megpróbálta begyűjteni a méhmérget. Ehhez egy fémből készült rácsot használtak, melyet puha anyaggal vontak be és az aljára fóliát szereltek. Az állatok természetes körülmények között belepusztulnak a mérgük leadásába, mert fullánkjuk recézett és potro- Méhcsípéssel a fájdalom ellen hűlt végével együtt kiszakad, ha megszórnak egy másik élőlényt. A ravasz méhészek gyenge áramot vezetnek a dróthálóba, ami, ha rövidre zárják, a méreg leadására serkenti a rovarokat. A kísérlet nem volt sikertelen, de igen kis mennyiségű anyagot nyertek. Külföldön lehet kapni olyan gyógyszereket, melyeken feltüntetik, hogy méhek mérge az alapanyaguk. Főként ízületi és izomgyulladásokra, csontfájdalmakra használják tablettában vagy oldatban, szájon át szedve. A méhcsípés gyógyító hatását a magyar népi gyógyászatban is régen felismerték. Illés Ferenc apósa szintén méhész volt. Az ő idős szomszédja gerincfájdalomtól szenvedett, s megkérte, csíptesse meg a fájdalmas részt a méhekkel. A beavatkozást hetente megismételték és nem túl hosszú idő után a szomszéd meggyógyult. A veje nem használja ezt a módszert. Nemcsak azért, mert nem akarja elpusztítani az állatkárt, hanem óvatosságból. A méhcsípés sok emberből allergiás tüneteket válthat ki és a gyógyítás éppen ezért kockázatos. A méhméreg szintetikusan egyelőre nem előállítható. Az biztos, hogy hangyasav van benne, de ez az összetevőknek csak csekély hányada. A többi méhészeti termék alkalmazása előtt is meg kell győződni arról, hogy nem okoznak-e allergiás tüneteket. A propolisz vagy más néven méhszurok gyógyító hatása is ismert. Ezt az anyagot a méhek a keretek rögzítésére, a nyílások lezárására használják. A méhészek tiszta, 96 százalékos alkoholban oldják fel és cseppenként, például kockacukorral veszik be. Gyulladásokra használják. Nyilvánvaló, hogy a szájüregben és az emésztőcsatornában kifejti a hatását, de ezenkívül az ízületi gyulladásokra is jó, sőt, bizonyos fizikai elváltozásokat és egyes daganatokat is képes kordában tartani. A méz gyógyhatású. Hajdan az orvosok ajánlották azoknak, akik nagyon sápadtak voltak, hogy naponta egyenek belőle egy evőkanálnyit, fél éven belül normális lett az arcszínük. Bármi furcsa, a méz karcsúsít is, ha ezzel édesítik az ételeiket, akkor nem visznek be a szervezetükbe felesleges energiát. Mértékkel a cukorbetegek is ehetik. ■ Varga Ibolya HÉTVÉGE 2004. február 21., SZOMBAT Mire is kell az állat? Hasznos lenne, ha a család még a döntés előtt szakemberhez fordulna ■ Ármás János A Ji Mindenki gondolja meg, hogy mi az igénye, milyen kedvencet szeretne, s tegye ezt elsősorban a lakásba, házba fogadandó cica vagy kutya érdekében - vélekedik dr. Petneházy Szabolcs palotai főállatorvos, akivel a jogi és társadalmi háttérről is szót váltottunk. - Jönnek-e tanácsért, ajánlásért, hogy az állatorvos szerint mire kell, mire érdemes figyelni, ha egy család kiskutyát, kiscicát kíván befogadni? - Az állatorvosi praxis egy része tanácsadásból áll a szigorúan vett megelőző munkán túl is. A leendő tulajdonosok egy része nem tudja, valójában milyen hobbiállatot, kedvencet szeretne tartani, illetve mi volna számára praktikus. Ilyenkor az állatorvos is akkor tesz jót, ha visszakérdez: mire is kell az az állat? Mert más az igénye egy olyan ebtartónak, aki a telephelye biztonságát kívánja garantálni, s megint más, aki egy emeletes házba tényleg a család kedvencét gondolja hozni. - Mennyire tudják a leendő állattartók, hogy mire vállalkoznak? - A döntő többség változatlanul magára hagyatkozva dönt. Ez vagy jól, vagy rosszul sikerül. Példaként mondhatom, nem minden kutya megfelelő a gondolt feladatra, célra, nem mindegy, hogy haszonállatként vagy kedvencként kívánjuk tartani, mert az időjárástűrő képességére, de a testméretére is figyelni kell. Lakásban viszont praktikus okok alapján nem javasolt a nagy testű, hosszú szőrű állat. Ezzel a lakótársakra is figyelemmel lehetünk, őket sem illik a házi kedvenccel zavarni. - A jó döntés nyilván a család boldogsága. A rossz döntés mikor jelenik meg az állatorvosnál? - A problémákkal. Azoknak a többsége, akiknek korábban nem volt kutyája, nincs is tisztában azokkal az előírásokkal, igényekkel, amelyeket ilyenkor a jog, illetve az emberekkel szembeni elvárások megfogalmaznak. A lényeg: minden állat tartása, házi kedvencé, kutyáé, macskáé, nemcsak kellemes, baráti viszonyt feltételez, hanem ennek léteznek technikai, de anyagi vetületei és jogi szabályai. Említhetném a települési önkormányzat által rendeletben fogalmazott ebtartási kötelezettségeket. Jó lenne, ha ezeket előre ismerné a leendő ebtulajdonos. Ebben a „jogtudatlan” helyzetben miként segíthet az állatorvos? - Ha már otthon van a kiskutya, akkor az már kicsit késő, de ha valóban komoly az állattartás igénye - ha ez nem tényleg egy alkalmi fellángolás -, akkor természetesen el kell mondani a kötelezettségeket, amelyek ugyanúgy vonatkoznak a tartásra, mint a védőoltásokra, valamint mindig lehet jó tanácsot adni az elhelyezésre, etetésre is. Ha valaki kutyát tart, az elvileg kötelezően találkozik az állatorvossal az eboltáson, féregtelenítésen, amint a blöki elmúlt három hónapos, aztán tovább, a jogszabályok szerint. A gyerek kéri, könyörög, sír, így a szülő idővel úgyis enged. De ott vannak azok a zord, rideg paragrafusok, no meg a társadalmi együttélés íratlan normái is. Meg kell oldani az együtt alvás, a túlságosan közeli kontaktus kerülését: archoz, nyakhoz ne férjen az állat. Nem azért, mert beteg lenne, de a fertőzések soha nem zárhatók ki. Utalnék ismét a féregmentesítésre, ezt mi elvégezzük, de az újabb lehetőség akkor is adott. A kisgyereket is meg kell tanítani, hogy kutyával és cicával való játék után fontos a kézmosás, a fertőtlenítés. Ez a minimumfeltétel, hozzátartozik az állat érdeke, annak elhelyezési, táplálási feltételeinek biztosítása. - Az állatorvos milyen állatot tart? - Nagy sajnálattal mondom, hogy a kutyánk, egy tizenhat éves vizsla az elmúlt ősszel eltávozott közülünk. Nekem kellett elaltatni. Nehezen éltem, nehezen éltük meg lelkileg. Nem szívesen tettem, de meg kellett tenni. A bánat az én gondom. Feleségemre is való tekintettel még nincs új kutyus, de szeretném, ha a közejövőben egy új házőrző kerülhetne hozzánk. Én egy keverék kutyára gondoltam. Talán lelkileg nem kerül hozzánk olyan közel, mint az előző, de szeretjük majd, az biztos. A kutyák rendszeres sétáltatása több mozgást jelent a gazdának, de alkalmul szolgálhat ismeretségek kötésére is A leendő tulajdonosok egy része nem tudja, valójában milyen hobbiállatot, kedvencet szeretne tartani, illetve mi volna számára praktikus - vélekedik dr. Petneházy Szabolcs Gáspár Gábor felvétele