Napló, 2005. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-04 / 258. szám
2005. NOVEMBER 4., PÉNTEKKULTÚRA Szavazzunk a nagy műre! Megyei körkép - Azt már elértük, hogy Jókait beszavaztuk a legjobb száz közé. Sőt, Az arany embert is sikerült a legjobb tizenkettő közé bevinnünk. De nem elégedhetünk meg ennyivel. Mindenki, aki Veszprém megyei, aki szereti Jókait, üljön a tévé elé november 5-én, és nézze meg a Nagy Könyvakció Az arany ember című versenyfilmjét. Emlékezzen a nagyszerű könyvre! A nemes szívű Tímár Mihályra, az ártatlan Noémira, a gonosz Krisztyán Tódorra, a velejéig romlott Athalie-ra, a derék Teréz mamára és szavazzon! Mindenki szavazzon Az arany emberre! Nem engedhetjük meg, hogy Jókai ne győzzön! Vigyük be őt a döntőig és az első helyig! Szavazzunk a mi Jókainkra! Balatonfüred: Ez a város Jókai városa. Ez a város Az arany ember városa. Az író sok szép esztendőt töltött feleségével a településen. Mindenki szavazzon Jókaira! Hívják fel a rokonaikat, ismerőseiket az országban és szavaztassanak Jókaira! Szólja-Ő nevezte ezt a vidéket a magyar Tempevölgynek, a tündérek szép hazájának nak a nyári vendégeiknek, szavazzanak Jókaira! Pápa: Ne feledkezzenek meg róla, hogy Jókai ennek a városnak a díszpolgára! Az emléktáblák, szobrok, könyvek köteleznek. Szavazzon mindenki Jókaira! Pápai diákok! Ne hagyjátok, hogy dicső diákelődötök lemaradjon! Szóljatok mindenkinek, hogy szavazzon veletek együtt Jókaira! Veszprém: Ne feledjék, hogy Jókai füredi villáját egy hajdani veszprémi polgár vásárolta meg! Hogy Jókai hányszor megfordult a városunkban. Hogy itt olvasnak legtöbben Jókait. Szavazzunk mindannyian Az arany emberre! Vállalkozók! Tímár Mihály az önök embere! Szavazzanak rá! Herend: Ne feledjék, hogy Jókai járt a manufaktúrában! A gyári munkások egy szép porcelánkakassal ajándékozták meg. Most önök ajándékozzák oda a szavazataikat Az arany embernek! Porcelánfestők! Most önök aranyozzák be Jókait! Mindenki a megyében. Ne feledje senki, hogy erről a tájról a legszebb sorokat Jókai Mór írta. Ő nevezte ezt a vidéket a magyar Tempevölgynek, azaz a tündérek meseszép hazájának. Tartozunk neki annyival, hogy cserébe mindannyian Az arany emberre szavazunk! Hogyan kell szavazni? Telefonon, sms-ben és interneten! Nézze a tévé műsorát 5- én este, s abból megtudja a részleteket. Nem lesz nyugtunk, amíg mindannyian nem szavazunk! A füredi nyaralót ábrázoló levélpapír Jókai írásával (fent). A neves pályatárs, Mikszáth Kálmán ihletett kötete Jókai Mórról (alul) Kedvelik a legendás mesélőt A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár adatai arról, mikor melyik szerző volt a legkeresettebb az olvasók körében: 1968. Jókai Mór, Krúdy Gyula, Stendhal. - 1975. Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán. - 1985. Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Galgóczi Erzsébet. - 1995. Szabó Magda, Jókai Mór, Robert Merle. -2004. Jókai Mór, Kertész Imre, Marquez. -2005. január 1. és október 10. között Jókai kölcsönzött műveinek száma: 238. Ezek között leggyakrabban Az arany embert keresik. Ahogy Jókait, az írót látták Válogatás klasszikusok, kortársak méltatásából Veszprém - A város díszalbuma Jókai Mórnak írói működése 50. évfordulója alkalmából, 1894. január 6-án az alábbi bejegyzést tartalmazza: „Nagyságod nemes törekvését és munkásságát siker koronázta, irodalmi munkái nemcsak minden Honfi és Honleány előtt lettek a legkedvesebbek és legbecsesebbek, hanem azok iránt a külföld is elismeréssel adózott..." Ady Endre: Kicsoda volt Jókai Mór?... Egy megelevenedett Pantheon. A mi büszkeségünk. Móra Ferenc: Én csak anynyit tudok, hogy a magyar tele van csillagokkal, s azok közül is a Szinuszéval fölér a Jókai tündöklése. Jaj annak a nemzedéknek, amelynek számára láthatatlan csillag ez a szikrázó ideál, de áldott és boldog lesz, és a jövendő csatáját diadalmasan fogja megvívni az a nemzedék, amely szemével látja és szívébe engedi hullani ennek a csillagnak a sugarait. Kosztolányi Dezső: Nemegyszer megesik, hogy valamelyik nagy írót a kora túlbecsüli. Jókainál az ellenkezője történt. Kortársai nagyon is szigorúan ítélték meg, a bírálat a gáncsaitól nem tudta őt meglátni igaz mivoltában. Victor Hugóval kell összemérni ezt az óriást, kinek nemcsak káprázatos képzelőereje van, hanem andalító kedélye és megvesztegethető nyájassága is. Azok, akiket nálunk fölébe helyeztek, még feszesebben, idegenszerűen, nehézkesen írtak magyarul. Jókai az elbeszélő próza megteremtője. Hatása épp azért páratlan. Mondatai beivakodtak az egymás után következő nemzedékekbe, alakjai ma is élnek az egész országban, fogalommá váltak. Szerb Antal: Ma Jókai elsősorban ifjúsági olvasmány A legszebb korszak az volt, amikor Móricz bátyám Az arany embert írta és ebben a minőségben tölt be nemzetnevelő feladatot. Fenntartja a szellem kontinuitását a magyar múlttal és meséin keresztül minden új nemzedéknek átadja a XIX. század legendáját. Márai Sándor: Műve volt az ablak, amelyen át benézett a világ a magyar életbe és látott egy különös fenomént: a „magyart". A magyar, akit Jókai műve mutat, tökéletesen más, mint akit a világ sablonos kliséivel asszociált: nem „tüzes”, „lovagias" magyar, hanem egy emberfajta, aki más, mint a környező népek, germánok, szlávok. Másféle emberi reflexekkel, hibákkal és erényekkel. Szabó Magda: Jókai Mórtöbb mint író, ma is több, Jókai mindenképpen jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk még akkor is, ha irodalmi életünk jelenleg éppen szokott fáziseltolódásai egyikét éli, és Joyce, Woolf és Kafka korszakát magyarítja, így aztán egy kezdő esztéta szemében majdnem nevetséges lehet egy a Zalán keletkezése és a percek múlva kitörő ezerkilencszázötös orosz forradalom között élt alkotó optikája. Nem kell félteni, hadd nevessék ki, elviseli Jókai, ha mostanában nem divat is kiejteni a nevét és a külföld is nyilván elfelejtette, világjelenség, legjobb önmagunk, legrosszabb önmagunk összefoglalása, éppúgy a nemzet lelke, mint Arany János vagy Petőfi Sándor. Németh László: Mi volt Jókai titka? A ráérő magyar nemességnek sok haszontalan és bűbájos tulajdonsága közt nem utolsó az, hogy kitűnő elbeszélő. A régi, dunántúli kisnemesi élet maradványfoltjain, közbirtokos pusztákon, gyümölcsösök mögé elsáncolt tornácokon még mi is élvezhettük ezt a mindent színné és csattanóvá másító szófényűzést, mely anynyira különbözik a kulák nép darabos emlékezgetéseitől s a mesélő szegénység gúnyos mélabújától. Ez a fajta mesélő kedv csi____ gatésztás húslevesek s a pontot tevő főtt kukorica mellől fakad, koloncos kutyák hevernek körülötte, csupa humor és cifrázat, de akinek a villogó foga mögül kiárad, nagyon is realisztikus szemmel vág oda a felhajtón fölsurranó béres népre. A habja ez a beszéd valaminek, ami maga konok és sötét, de szeret szikrázó hab alatt ülni. Jókai ezt a habot verte föl regényeiben a hozzá tartozó sötétség nélkül. A sötétség iránt őneki már nem is volt érzéke... Jókai Etelka: ...ebben a házban a legszebb korszak az volt, amikor Móricz bátyám Az arany embert írta. Ha az iskolai feladatot jól elvégeztük, akkor nekem és Feszty Árpádnénak egyes részleteket olvasott fel felejthetetlen hangján... Az egész regényt itt írta s közben néha sétált ki messzebbre, a Szeretetház felé, amelybe Levitinczi Tímár Mihályt odaálmodta. Sziklay János: A legtöbb teret a Balatonnak Jókai Az arany ember című regényében szenteli. És nagyon, de nagyon sokat tett ezzel a Balaton népszerűsítésére. Hányan lehetnek szép Magyarországon, akik csak attól fogva érdeklődtek a Balaton iránt, hogy Jókainak ezt a regényét olvasták? Micsoda megragadó, pompás leírása van benne a téli halászatnak, a rianásnak! Fokozta hatását a regény dramatizálása. Krúdy Gyula: Ismerik önök Az arany ember bűbájos, elandalító és szívcsónakáztató históriáját?... A legideálisabb házasságtörő regény Az arany ember. Sohasem tudja vala meg a világ Tímea asszony és a komáromi gazdag Tímár Mihály szerelmi cselszövevényét, ha Jókai Mór regényében meg nem írja. A Senki szigete azóta is felfeltűnedezik a szentimentális férfiak képzelődésének folyóján, mint egy halkan, zenélve úszó hajó. Nagy Miklós, írónk Tímár megalkotásában közelíti meg legjobban a 19. századi realisták emberábrázolását. A szokásos rendkívüli testi-lelki képességek csupán a házasságig, a pályacsúcsig jellemzik, a jégen eltévedve szimbolikusan is teljes tagadásává lesz a Kárpáthy Zoltán-féle eszményképnek. Ámde az emberi alkat biológiai jellegű megközelítéséről, lélektani nyomozásról, analízisről ezúttal sem lehet szó (a feleség frigid magatartása például csaknem hangsúlytalan jelenség marad). Teréza és Mihály jellemrajzában meghúzódik a művész önportréja is: kertészkednek, elfordulnak a hittételektől, egyházaktól, panteista szenvedéllyel ölelik át a fákat, növényeket. Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával Füreden, 1873 augusztus közepén. A nyarakat a tó partján töltötték (fent). György Miklós hangulatos illusztrációja Az arany ember 1960-as kiadásából (alul) Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Érdemes újra fellapozni a regényeit Szalma Tamás színművész szerint Jókai Mór emlékezetes hősei esendő emberek Veszprém - Szalma Tamás, a Petőfi Színház színművésze jó ismerője Jókai regényeinek, idén, év elején Tímár Mihály szerepét alakította a színpadon. Szalma Tamás sok Jókai regényt olvasott, ezeknek a könyveknek kitüntetett szerepük volt a szülői házban. Bár manapság az emberek keveset olvasnak - nehézségekkel jár, leszoktatták őket -, Jókai regényei tudnának segíteni abban, hogy könyvvel a kezünkben, gondolkodva éljünk. Érdemes újra fellapozni a klaszszikus műveket, hiszen kiderülhet, hogy szereplői ugyanolyan modern, esendő, hús-vér emberek, mint mi. Néhány emberöltő választ el egymástól bennünket, a regény kezet nyújt a következő nemzedéknek. - Egy színész általában empátiával közeledik azokhoz az alakokhoz, akiket megformál. Különösen érdekelnek azok a feladatok, amikor tiszta hősöket, bálványokat kell bemutatni. Tímár Mihály-alakításommal azt akartam ábrázolni, hogy ő nem egy bálvány, hanem a velünk élő örökség. Benne magunkra ismerhetünk, hiszen ugyanolyan esendő ember ő is, mint mi vagyunk. Tímár Mihály én vagyok. Szalma Tamás reménykedik abban, hogy az emberek nem olvasás helyett, hanem amellett járnak színházba. A humán értékek láncot alkotnak: olvasás nélkül nincs színház, színház nélkül nincs tanítás, tanulás, nincs kultúra. OH O m *Posz 'Su'Hot . Tímár Mihályban magunkra ismerhetünk, mondta a színművész NAPLÓ • 7 Tímea, a barna hajú könyvtárosgyakornok Veszprém - Lukács Tímea informatikus-könyvtáros hallgató. Két hónapja él párjával Veszprémben, s közben a megyei könyvtárban tölti gyakorlati idejét. A könyvtárban aranyemberlázban égtünk éppen, hiszen ennek az oldalnak az öszszeállításán dolgoztunk. Igyekeztünk minden érdekes vonatkozást kideríteni, így természetes volt, hogy megkérdeztük tőle: tudja-e, mely híres, sokak által kedvelt magyar regényben szerepel Tímea. Meglepődtünk a frappáns válaszon: - Édesanyám kedvenc regénye volt Az arany ember - mondta Lukács Tímea. - S amikor ő volt fiatal, épp akkor mutatták be a filmet. A név is tetszett neki, de az is, hogy Tímea olyan sötét hajú, sötét szemű, amilyen kislányt ő szeretne magának, így lett. Tímea 1982-ben megszületett, haja sötétbarna, szeme fekete. Mosolya épp olyan gyönyörű, mint a könyvbéli, filmbéli Tímeáé, ám olyan meleg, mint Noémié. Az oldalt készítették: Balla Emőke, Kellei György, dr. Praznovszky Mihály, dr. Herth Viktória, dr. Ács Anna