Viharsarok, 1950. április-június (7. évfolyam, 77-149. szám)
1950-04-01 / 77. szám
VII. ÉVF. 77. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR • Felkészült a tanyavilág felszabadulásunk évfordulójának méltó megünneplésére A csongrádi Butomixemben az április negyediki felajánlás óta 7 százalékkal emelkedett a termelés SZOMBAT, 1950. ÁPRILIS I. Igazságszolgáltatásunk ünnepnapja Az igazságszolgáltatás célja, hogy biztosítsa mindenkivel szemben az uralkodó osztály akaratának érvényesülését. Minden államnak, tehát — legyen az haladó vagy reakciós irányzatú — saját bírósága van, amelynek hivatása és kötelessége az állam társadalmi rendjének óvása. Lenin ismételten hangsúlyozta a bíróság szervezetének nagy jelentőségét az állam, hatalmi szervek rendszerében. Mégis, mi a különbség a reakciós és haladó társadalmi rendszerek igazságszolgáltatásában? A kizsákmányoló államokban a bíróság a kizsákmányolók, az elnyomók érdekeit szolgálják. Gyűlöletesek voltak ezek a bíróságok a dolgozók előtt úgy a cári Oroszországban, mint az úri Magyarországon. „A bíróság még a feketénél is sötétebb“ — így jellemezte a forradalom előtti költő a cári Oroszország „igazságszolgáltatási“ rendszerét; — „gazdaggal ne pereskedj“ — tartotta a magyar közmondás az urak bíróságán ról; — „ha cipót loptál, börtönbe zárnak, de ha egy egész vasútat elloptál, beválasztanak a szenátusba“ — járja még ma is Amerikában a példabeszéd. A nép kollektív ítélete jellemezte így a burzsoá államoknak a szegényekkel szemben tanúsított rideg és szigorú bíráskodását, amelyben a korrupció és az igazságtalanság volt a vezérlő elv: könyörtelen ítélet a védtelen dolgozók és szegények, elnéző ítélet a vagyonos osztályokból származó bűnösök ellen! Az Októberi Forradalom győzelme, a szovjet hatalom megszilárdulása jelentett ezen a téren is történelmi fordulatot. A szovjet kormány rendeletileg számolta fel a kizsákmányolók érdekeit védő bíróságokat és állított fel újtípusú, a dolgozók rendjét és érdekeit védő bírósági szerveket. Lenin elvtárs írásaiban foglalkozik a szovjet bíróság hivatásával és meghatározza teendőit: megbüntetni a nép ellenségeit, az uralmukat visszaállítani próbálkozó kizsákmányolókat; kényszert alkalmazni a szovjet állam törvényeinek megszegői ellen; ugyanakkor feladatai közé tartozik a dolgozók nevelése is — ítéleteivel forradalmi éberségre, a szocialista törvényszerűség szigorú betartására, a szocialista tulajdon kíméletes kezelésére tanítani a dolgozókat. Igazságszolgáltatásunk célja, hogy biztosítsa mindenkivel szemben az uralkodó osztály akaratának érvényesülését — sokszorosan áll ez a tétel a mi büntető igazságszolgáltatásunkra is. Alkotmányunk világosan leszögezi: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“ — de megállapítja azt is:’A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartására“ — a nép közvetlen részvétele tehát az igazságszolgáltatásban a szocializmus felé haladó népi demokráciánk alapkövetelményei közé tartozik. A nagy Szovjetuniónak a bíráskodás terén szerzett gazdag tapasztalatai, de a mi eddigi gyakorlatunk is azt mutatja, hogy a néphez hű bíró jogászi szakképzettségét a népi ülnökök, a nép igazi képviselői az igazságszolgáltatásban, velük született ősi proletár igazságérzetükkel s a dolgozókat jellemző egészséges életösztöneikkel megfelelően egészítik ki. Csak így lehet biztosítani azt, hogy az igazságszolgáltatás ne legyen jóvagy rosszakaratú, üres paragrafusvágás, sohse szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hűséges kifejezője legyen a nép őszinte igazságérzetének és akaratátának. Az ülnökök és a szakbíró helyes együttműködése megszűnteti azt a távolságok amely dolgozó népünk millióit a bíróságoktól úgy a múltban, mint a közelmúltban is még elválasztotta; az ülnök és a szakbíró helyes együttműködése fokozza a bíróság iránti bizalmat, amely nélkül nincs sem megbecsülés, sem tekintély; az ülnök és a szakbíró helyes együttműködése alapkövetelménye a valóban demokratikus igazságszolgáltatásnak. Büszkén és örömmel mondhatjuk ezúttal ismét el: az ülnökbíráskodás minden szakban való bevezetésével a földek, gyárak, üzemek, bankok, nagykereskedelem után a bíróságok is a népé, a nép bíróságai lettek. Ezért ünnep a mai nap. Ünnepe nemcsak az igazságügyi dolgozóknak, hanem az egész Viharsarok dolgozó népének: a szegedi felsőbíróság egész területén ma, április első napján lép életbe a büntetőügyekben az ülnökbíráskodás! Erre az ünnepi napra sem került volna sohasem sor, ha Lenin és Sztálin által vezetett orosz munkásosztály a győzelmes Nagy Szocialista Októberi Forradalom által meg nem dönti a cár hatalmát so ha két évtizedes céltudatos és egyedül csak a kommunistákat jellemző következetességgel meg nem teremtik az új, szovjet emberekből alakult — s ma már joggal legyőzhetetlennek tudott — diadalmas Vörös Hadsereget. Ez a Hadsereg volt az, amely történelmi győzelmek sorozatán keresztül felszabadította hazánkat a rabság, a fasiszta elnyomás, a dolgozókat a kizsákmányolás alól. A Viharsarok igazságszolgáltatásának mai ünnepe ezért fonódik össze szorosan és elválaszthatatlanul dolgozó népünk legnagyobb ünnepével, felszabadulásunkat meghozó április 1-ének ötödik évfordulójával. Ülnökbírák! Elvtársak! Most, amikor a Viharsarokban is kialakuló népi igazság- íj szolgáltatásnak úttörőiként elfoglaljátok helyeteket az igazságot osztó bírói emelvényen, legyetek büszkék népünk államának hatalmára, de sohse feledjétek, egy pillanatra sem azt a határtalan bizalmat, amellyel a sok megpróbáltatást kiálló, sok igazságtalanságot elszenvedő osztályotok utatokra bocsát. Népünk igazságát kérlelhetetlen szigorúsággal és következetességgel hajtsátok végre az osztályellenséggel, a tudatos osztályárulókkal szemben, de legyetek nevelői és védői a megtévedt vagy megtévesztett dolgozóknak. Ezt várja és ezt követeli Tőletek a végre jogához jutott dolgozó nép, nagy Pártunk: a Magyar Dolgozók Pártja és a dolgozó magyar nép vezére: Rákosi elvtárs! í ¥ [UNK]: Á A minisztertanács rendelettervezetet fogadott el április negyedikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról Rákosi Mátyás elvtársat a Magyar Munkaérdemrend arany fokozatára terjesztette fel a kormány A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el április 4- nek, Magyarország felszabadulása napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáró. Elhatározta a minisztertanács, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztést tesz Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettesnek — a Magyar Népköztársaság kiépítése és megszilárdítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül — a magyar munkaérdemrend aranyfokozatával való kitüntetésére. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult az ország egész területén a finom lisztjegy megszüntetéséhez és a finomliszt teljesen szabad forgalmához. A Diósgyőri Kohászati Üzemek válasza a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozóinak versenyfelhívására A Rákosi Mátyás vas- és fémművek dolgozóinak felhívására, a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozói röpgyűléseket tartottak, amelyeken nagy lelkesedéssel, örömmel elfogadták a kihívást. A diósgyőriek annál inkább örülnek ennek a kihívásnak, mert — mint a röpgyűlésen felszólalók mondották —, így végre mód nyílik arra, hogy a Rákosi Mátyás vas- és fémművek és a Diósgyőri Kohászati Gyár között az elsőbbség kérdését eldöntsék. A megtartott műhelyi röpgyűléseken a diósgyőri dolgozók konkrét felajánlásokkal feleltek a csepeliek kihívására. A Martin IL számú kemencéjénél a Gácsibrigád felajánlotta, hogy 1950-es évi tervét nem október 10-én, mint ahogyan az április 4-ére tett felajánlásában vállalta, hanem október 1-én fejezi be. A Martin IV-es számú kemencéjének ifi-brigádja vállalta, miután április 4-ére tett 20 százalékos felajánlását március 29- ig teljesítette, ezt a vállalását május 1-ére még 5 százalékkal túlteljesíti. A kohók dolgozói már március 27-én teljesítették 1950-es évi első negyedévi tervüket. A röpgyűlésen vállalták, hogy a nagyolvasztó május 1-ig szóló tervét április 24-ére teljesíti. A vasöntő dolgozói vállalták, a csepelieknek azt a felhívását, hogy az április 4-ére felajánlott 30 százalékos megemelt termelésüket az év végére 20 százalékkal még fokozzák, az ötéves terv első évét október 1-ével befejezik és a selejtet most 2 százalék alá csökkentik. A 200-as magkészítő brigád nevében Hofmaister János brigádvezető bejelentette, hogy évi tervüket augusztus 20-ra a Népköztársaság alkotmányának ünnepére befejezik. Lehet cselekedni a béke érdekében — mondotta Frederic Joliot-Curie elvtárs a Béke Hívei Világkongresszusa vezetőségének sajtóértekezletén A Béke Hívei Világkongreszusának vezetősége Frederic Joliot.Curie elnökletével csütörtökön nagyszabású sajtóértekezletet tartott. Akik az atomfegyver betiltásával foglalkozó javaslatokat elutasítják, automatikusan leleplezik magukat, mint a háborús uszítók cinkosait. — mondotta Joliot-Curie. — Ha viszont megegyezés jönne létre ezekben a kérdésekben, a nemzetközi helyzet azonnal megenyhülne. Ez lehetővé tenné a kölcsönös bizalom helyreállítását. Ez a bizalom azon az igazságon alapulna, hogy igenis, lehetséges a két különböző rendszer békés megmaradása egymás mellett. Ez azután lehetővé tenné a hadiköltségvetések leszállítását, a hidegháború befejezését, a gazdasági kapcsolatok megjavítását és így közvetve a nép jólétének emelését. Be fogjuk bizonyítani a kétkedőknek, hogy igenis, lehet cselekedni a béke érdekében. Ezután Gilbert de Chambrun képviselő kimutatta, hogy Franciaországban a népi küzdelem az atomfegyver használata ellen máris komoly eredményekre vezetett. A legkülönbözőbb pártokhoz tartozó képviselők írták alá a pettíciót, amely háborús bűnösnek minősíti azt a kormányt, amely az atomfegyvert először használná-A bizottság egyik titkára ezután bejlentette, hogy a Béke Hívei legközelebbi kongresszusukat Olaszországban tartják meg az 1950-es év utolsó negyedében. „Rankovics jobban hazudik, mint Gyilasz” Gyilasz jobban, mint Göbbels, de a hazugságokba« Tito áll vezető helyen“ A „Scânteaa“, a Román Munkáspárt központi lapja „A Judás Tito árulásának 30 ezüstje“ című cikkében rámutat arra az egyre jobban fokozódó belső ellenállásra, ami Tito véreskezű terroruralma ellen Jugoszláviában megnyilvánul. Belgrád koránkelő lakossága — írja a lap — nap-nap után szórakoztató látványban részesülhet. Egyes kerületekben a házfalakon Tito karikatúráját láthatják, amelyen az elhájasodásban szenvedő fasiszta diktátor dagadt testét szuronyhegyeken pihenteti. Háta mögött ugyanilyen pózban Pijade látható, aki véreskezű gazdájának fülébe súgja: „A Tito-rendszer egyre erősebb.“ A karikatúra a következő magyarázó szöveggel van ellátva: „A szuronyokkal mindent lehet csinálni, csak rájuk ülni nem lehet . Ezeket a karikatúrákat, amelyek minden reggel megjelennek a belgrádi házfalakon, Rankovics Gestapójának szolgái nagy ecsetekkel igyekeznek eltüntetni. Andre Daguerre francia újságíró a közelmúltban Belgrádban járt és „Titotalitaria“ című, igen elmés cikksorozatában egy Belgrádban élő amerikai véleményét közölte Titóról, aki szó szerint a következőket mondta: ,,Tito disznó kutya, de az a fontos, hogy ez a kutya a mienk!“ Ebből az egyetlen, de találó kijelentésből is kiviláglik, hogy Tito az amerikaiak hűséges házőrző kutyája. Tito rémuralmáról a Belgrádban járt újságírók részletes beszámolókat adnak és még a nyugati lapok is elismerik, hogy Tito rendszerét csak a terror eszközök igénybevételével tudja fenntartani. Titóról egyre több éles, de őszinte bírálat forog közszájon. Ezek közül a legjellemzőbb a következő: Rankovics jobban hazudik, mint Gyilasz, Gyilasz jobban, mint Pijade, Pijade jobban mint Göbbels, de a hazugságok terén Tito áll vezető helyen. Tito kizsákmányoló tevékenysége eredményeként külföldre indított faanyagokat tartalmazó vagonokra ismeretlen tettesek a következőket írták fel: „Jugoszlávok! Ezekbe a vagonokba a mi fáink és a mi ifjúságunk élete van berakva! Ezek a vagonok a mi koporsóink!“ Tito úgy hiszi, hogy uralmát tovább folytathatja — írja a Sconteia. Rövidesen azonban meg fogja tudni, hogy a becsületes és öntudatos dolgozók milliói, akik fegyverrel a kezükben védték hazájuk becsületét, fizetni tudnak az árulóknak is. Senki és semmi nem tudja meggátolni őket az ítélet végrehajtásában. Harminc ítélet sem lesz elég ahhoz, hogy kiegyenlítse azt a harminc ezüstöt amelyet a jugoszláv népnek ez a tudása kapott árulásáért. Győzött a japán villamos munkások sztrájkja A japán villamosmunkások sztrájkja csütörtökön a munkások győzelmével végetért. A munkások megkapják a 16 százalékos béremelést, amelyet követeltek.