Viharsarok, 1956. január-március (12. évfolyam, 1-78. szám)
1956-03-22 / 70. szám
f 2 történt és külpolitikában ? Áll*>ift-szerte hatalmas vá adozás előzi meg J l. A. Bulganyin és JS. Sz. Hruscsov nagybritanniai látogatását Az ENSZ leszerelési albizottságának jelenlegi londoni ülésén az angol—francia leszerelési terv tanulmányozása folyik. Ez az angol—francia terv lényegében Guy Mollet francia és Eden angol miniszterelnök március 11-i megbeszélése során alakult ki és a már ismert szovjet—angol—amerikai—francia javaslatok francia kidolgozású szintézise, kiegészítve néhány angol indítvánnyal. Az Egyesült Államok megbízottja, Harold Stassen több fenntartást jelentett be az angol— francia javaslattal szemben, miután e javaslatokat Washingtonba továbbította. Miközben Londonban tovább folynak a nagy érdeklődéssel kísért leszerelési tanácskozások, a Lengyelországban tartózkodó Mose Piade, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában válaszolt több, a leszereléssel összefüggő kérdésre. — „Véleményem szerint — mondotta Piáde a megegyezés kilátásairól — mind a leszerelés, mind a tömegpusztító fegyverek eltiltása kérdésében reális és lehetséges a megegyezés a nagyhatalmak között, sőt elengedhetetlenül szükséges“. Mose Pradé nyilatkozata további részében annak a véleményének adott kifejezést, hogy még a tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatkozó megállapodás előtt lehetséges és kívánatos, hogy részleges megegyezés jöjjön létre a hőmagfegyverek kipróbálása kérdésében. *m „Úgy gondolom — mondotta —, hogy már megértek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a kísérletek megszüntetésére vonatkozó megegyezés létrehozását. A leszerelési megállapodás “ mondotta nyilatkozata befejező részében Prádé — nemcsak lényegesen megkönnyítené a többi nemzetközi probléma, így a kollektív biztonság kérdésének békés megoldását is, hanem egyszersmind szavatolhatná megoldásuk sikerességét“.Most már bizonyos, hogy Bulganyin és * * Hruscsov elvtársak angliai látogatásán ra április 18-án kerül sor. A szovjet államférfiak ekkor érkeznek meg egy szovjet hadihajó fedélzetén Portsmouth kikötőjébe és április 27-ig maradnak Angliában. Ezen idő alatt igen eseménydús programot bonyolítanak le, azonban — mint Eden angol miniszterelnök az alsóház keddi ülésén ezzel kapcsolatos tájékoztatójában megjegyezte„ elegendő idő áll majd rendelkezésükre, hogy tárgyaljanak Eden miniszterelnökkel. Eden hangsúlyozta: a tárgyalásokat tekinti a látogatás elsőrendű céljának. Bulgatyin és Hruscsov elvtársak angliai látogatása elé egyre nagyobb érdeklődéssel tekint az angol közvélemény, miután a látogatás igen nagy jelentőségű az angol—szovjet viszony további alakulására nézve. A Szovjetunió londoni nagykövetsége és kereskedelmi képviselete angol városok törvényhatóságaitól, különféle szervezetektől és magánszemélyektől leveleket kap. E levelekben meghívják a szovjet államférfiakat, látogassák meg ezt, vagy azt a várost, szervezetet, vagy vállalatot. Több angol polgár meghívta a szovjet vezetőket, látogassák meg otthonukat, hogy egy csésze tea mellett elbeszélgethessenek. A levelek általában azt a reményt fejezik ki, hogy a Szovjetunió és Nagy- Britannia vezetőinek küszöbönálló tárgyalásai az angol—szovjet viszony megjavulására, a világbéke megszilárdítására vezetnek. Kedden Douglas Dillon, az Egyesült Államok párizsi nagykövete a párizsi külföldi sajtóklub ebédjén mondott beszédében feltűnést keltő kijelentéseket tett. A nagykövet, aki beszéde során észak-afrikai, elsősorban algériai problémákkal foglalkozott, hogy — mint mondotta — „eloszlasson bizonyos félreértéseket“, amelyek szerint az Egyesült Államok ,,franciaellenes lázadásra bátorítja“ az algériai szabadságharcosokat. ,,Az Egyesült államok — mondotta Dillon — szilárdan Franciaország mögött áll abban a törekvésben, hogy liberális és méltányos rendezést találjon az algériai problémákra.:; Franciaország az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi abban a harcban, hogy liberális megoldásokat találjon, amelyek biztosítják északafrikai jelenlétének folytonosságát“. Dillon beszédét a francia jobboldali sajtó dicsérő kommentárokkal halmozta el, pedig — mint az Humanité e beszéddel kapcsolatos vezércikkében megállapítja — semmi ok sincs az örömre, mert, ha Washington már az északafrikai ügyekbe is beavatkozik, akkor az rossz jel. — „Franciaország — állapítja meg ezután az Humanité — hasonló ,támogatásokat már az indokínai háború idején is kapott ■. Dél- Vietnam esete tanúsítja: és Egyesült Államok ért ahhoz, hogy megegye azt a gesztenyét, amelyet mások kaparnak ki a tőzből“. Tömegmozgalom Japánban a szovjet—japán és a kínai-japán diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért Peking (Új Kína) A Zsen» mindzsipao keddi számában «Megfigyelő» kiemeli annak a tömegmozgalomnak jelentőségét, amely az utóbbi he ́ lekben bontakozott ki Japánban és követeli a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását mind Kínával, mind a Szovjetunióval. «A Londoniban folyó szov«jet—japán tárgyalások állapítja meg »Megfigyelő« — elhúzódtak a japánok észszerűtlen követelései miatt. Sigemicu külügyminiszter még azt is kijelentette nemrég, hogy esetleg félbeszakítják a tárgyalásokat«. «Ami a kínai—japán viszony normalizálását illeti, a japán külügyminisztérium elismerte, hogy ezt a kérdést rendezni kell. Ugyanakkor azonban azt is állította, hogy ennek a rendezésnek még nem jött el az ideje». «Japán álláspontját egy idegen hatalom befolyásolta. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok befolyása akadályozta meg eddig is a japán—kínai és a japán—szovjet viszony rendezését. Amerika szemmel láthatóan azért akarja megakadályozni, hogy normális kapcsolat alakuljon ki ezek között az országok között, mert így akarja továbbra is ellenőrzése alatt tartani Japánt és megakadályozni a nemzetközi feszültség további enyhülését. Ez a külföldi beavatkozás összeférhetetlen Japán nemzeti érdekeivel. A világesemények fejlődésének iránya a feszültség enyhítésének meggátlására irányuló kísérlete. A világosultabb japán államférfiak már rájöttek, hogy Japán számára a legbiztonságosabb politika a független politika, amilyet a japán nép is követel«. »A kínai nép kész arra, hogy megerősítse baráti kapcsolatait a japán néppel. Támogatja és rokon szervvel figyeli azt a mozgalmat, amely diplomáciai kapcsolatok felvételét követeli Kínával és a Szovjetunióval és amelyet a japán nép és több politikai vezető is folytat. A japán nép fáradhatatlan harcának lendülete egyre fokozódik és nem kétséges, hogy az útjába gördített mesterséges akadályokat sorra leküzdve, végül is győzelmet arat«, líivid külpő Dr. Walther Weinsipp rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Osztrák Köztársaság magyarországi követe megbízólevelének közeljövőben történő átadásával kapcsolatban szerdán, március 21-én látogatást tett Boldoczki János külügyminiszternél.* London (TASZSZ). Londonban nyilvánosságra hozták a szovjet —japán tárgyalásokról kiadott, közös közleményt. A közlemény kimondja: A március 20-i ülésen J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője és C. Macumoto japán képviselője folytatták a szovjet—japán békeszerződés-tervezet cikkelyenkénti megvitatását* Etikai hírek A következő ülést a felek között történő kölcsönös megállapodás szerint hívják össze. * London (AITS): A londoni rádió beszámol arról, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását kérte a palesztinai kérdés megvitatására. * Párizs (MTI). A keddi hivatalos lap rendeletet közöl, amely szerint minden franciának vagy külföldinek, aki Algériába akar utazni, különleges Lacoste által jóváhagyott engedélyre van szüksége. A rendelkezés alól csak a diplomáciai kar tagjai, az átutazók, a francia tisztviselők és újságírók mentesek. » Edward Ochab a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottság első titkára Varsó (PAP) Varsóban szerdán az alábbi közleményt bocsátották ki: A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága március 20-án tartotta VI. plénumát, Boleslaw Bierut elvtárs betegségének lefolyásáról Józef Cyrankiewicz elvtárs adott tájékoztatást. A napirend következő pontjára áttérve a Központi Bizottság plénuma szervezeti ügyeket vitatott meg. A Központi Bizottság Politikai Bizottságának javaslatára Edward Ochab elvtársat választották egyhangúlag a Központi Bizottság első titkárává. OfftSrt Kft, 195«. március 21 Pártélet és pártépítés Makó áral függetlenSzett községi párttitkárainak tanácskozása A járási pártbizottság épületében azok tanácskoztak ez alkalommal, akik a járási pártbizottsággal együtt vezetik, irányítják a makói járásban a pártpolitikai munkát, ami a termelés fellendítésére, a tsz-mozgalom fejlesztésére irányul. A résztvevők A tanácskozást Zsetényi Józsefné járási első titkárnő vezette. Elöljárójában az SZKP XX. 1 kongresszus anyagáról és a Központi Vezetőség ezzel kapcsolatos határozatának gyakorlati végrehajtásának feladatairól tárgyaltak. Az értekezlet egyik tanulsága: megértették a kongresszusi anyag lényegbe vágó tanulságát, hogy a pártmunkának az építőmunkánk jobb megszervezésére, a nagyobb eredmények elérésére kell irányulnia. Erről beszélt Nanó elvtárs párttitkár, aki a kukorica négyzetes vetésének szélesebb körű alkalmazását igyekszik meghonosítani. Például a makói József Attila Tsz-ben 400 holdon vetettek négyzetesen kukoricát és a gépi munka nagyobb alkalmazásával, sok ezer kézi munkaóra megtakarításával, pénzben kifejezve 77 ezer forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak. i Tárgyaltak a tavaszi munkák jó megszervezéséről, előkészítéséről a tsz-ekben és az egyéniek körében, továbbá a gépállomások nagy szerepéről . Tanulságként szűrték le azt is, hogy a tsz-tagszervezésben nem értek el megfelelő eredményt. Ennek okát abban látják, hogy a termelőszövetkezet tagságát nem sikerült mozgósítaniuk a rendszeres agitációra, ezenkívül számos termelőszövetkezet nem mutat még elég vonzó példát különösen a jómódú középparasztok részére. Ezért — állapították meg — az a feladat, hogy a rendszeres pártpolitikai munkába a termelőszövetkezetek tagjait is szélesebb körben bevonják a tavaszi és a nyári munkák idején is arra törekedve, hogy a termelőszövetkezetek ez évben lényegesen jobb gazdasági eredményeket érjenek el, mint az elmúlt esztendőben» Megszűni ©lésre váró hibák. Szőnyi elvtárs, a járási párt« bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője önkritikusan állapította meg, hogy sok még a belső munka, kevés a dolgozó tömegek közötti pártpolitikai tevékenység. Gyakran a felsőbb szervektől átveszik az instrukciót és azt mechanikusan adják tovább. Számos esetben ezért nem elég eredményesek a taggyűlési beszámolók, s vesznek részt kevesen a gyakorlati pártmunkában, az elméleti, politikai és gyakorlati pártmunkában mind tapasztalt emberek, hiszen éppen ezért állította oda őket a párt a legnehezebb posztókra, ahol nagy, történelmi feladatok végrehajtására kell mozgósítaniuk a járás kommunistáit és a dolgozó parasztság ezreit, tízezreit. A tag- és tagjelöltfelvételi munka sem kielégítő, nem is szólva arról, hogy a járás pártszervezeteiben még 26 egy évnél régebbi és 48 hathónapos tagjelöltségi időt túlhaladó tagjelölt van. Akadnak olyanok, akik nem akarják átvenni a tagjelöltigazolványt, mert a tagjelöltekkel való foglalkozás, azok kommunista nevelése nem kielégítő. A tszekben és az egyénileg dolgozó párttagoknál a tagdíjfizetési átlag igen alacsony. A pártrendezvények is rendszertelenek. S ezeket a hibákat meg kell szüntetni, s mert csak így dolgozhatnak a pártszervezetek, a kom? Több szenvedély Az értekezleten Lövő Ferenc megyei másodtitkár is felszólalt és hangsúlyozta, a munkamódszer elégtelenségét. A sokat ismételgetés miatt a pártrendezvények nem egyszer unalmasak. Mindig az eleven életet kell bemutatni a való helyzetet elemezve és abból kell kiindulni a párt- és kormányhatározatok végrehajtása során. Szólott a kollektív vezetés jelentőségéről, amely nélkülözhetetlen a jobb, a biztosabb pártvezetés kialakításához. Több szenvedélyt kell vinni a pártmunkába — mondotta. Ezt követően megemlékezett a DISZ-KSZ, amely nagy erő, hiszen a dolgozók 30 százaléka fiatal. De ez az erő hellyel-közzel nem látható a munkaversenyek során. Számosan nem látják azt sem, hogy a földművesszövetkezetek sok ezret számláló tagságában is milyen nagy erő lakozik. Falun pedig nagy jelentőségük van, hiszen egyedüli áruértékesítő szerv a szövetkezet és most már a tojás- és baromfibegyűjtés is hozzájuk tartozik. Szólott még a földművesszövetkezetek MDF csoportjai[ munisták szervezetten és ered ■ményesen a párt és kormány célkitűzéseinek megvalósításáért. A gépállomás falun a munkásosztály képviselője Gervai Miklós elvtárs járási gépállomás párttitkár élesen bírálta a Makó járási gépállomás sok pártszervezeteinek gyenge politikai tevékenységét. Különöösen gyenge a Királyhegyesi Gépállomás pártszervezetének politikai munkája, holott nekik kellene képviselniük a munkás* osztályt a falun, mivel a legtöbb községben nincsenek üzemek. A gépállomásnak nemcsak jó gépi segítséget kell nyújtania a termelőszövetkezeteknek, hanem sokkal nagyobb politikai segítségre van szükségük, mivel a 8 . osztályellenség hellyel-közzel áfommunkát végez. Politikai bázissá kell tenni tehát a gépállomásokat. Java soha: a párttagokat a lehetőségekhez mérten a brigádokba helyesen osszák be.j s a pártmunkálta tnak a létrehozásáról, a földművesszövetkezetek decentralizálódásának a jelentőségéről, s arról, hogy ezekkel a szervekkel sokkal többet törődjenek a községi titekár elvtársak. Végezetül Lövő elvtárs a tanáecsok, a tömegszervezetek jelen lévő képviselői előtt soronlévő feladatként jelölte meg az ár* vízsújtotta vidékek lakossági* nak megsegélyezésére indított gyűjtési akció jó megszervezését* Megfelelő ellenőrzést, jó szerveszettséget ajánlotta a tanácskozás résztvevőinek és akkor a gyűjtési munka jó eredménnyel fog zárulni Makó járásban. Az értekezletet Hetényx dw társnő zárta be, felhívta a figyelmet az SZKP XX. kongresszusa beszámolóinak sokkal behatóbb tanulmányozására. Ugyanez vonatkozik pártunk Központi Vészelőségének határozatára is. Főlleg abból a célból kell tanulmányozni a határozatokat, hogy milyen hasznos tanulságok vonhatók le a párt- és a termelő» j munka feladataira vonatkozóan» — n. . — A tsz-ekben nagyobb terméseredményekre kell törekedni tt indonéz kormány alakult London (TASZSZ). A Reuter dzsakartai tudósítójának jelentése szerint Szukarno, indonéz elnök március 20-án jóváhagyta Ali Szasztroamidzsozso új kormányának összetételét. Az új kormány 8 párt képviselőiből áll. A tárcák többségét az ország három legnagyobb pártjának — az Indonéz Nemzeti Pártnak, a Masumi Párt- nak és a Nahdatul Ulcma Páti- nak — a képviselői kapták meg. Az Indonéz Kommunista Párt, amely a választásokon több mint 6 millió szavazatot kapott és a negyedik helyen végzett, nem vesz részt a kormányban. Szovjet emberek az első csökkentett munkaidejű szombati napon Március első napjaiban a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a szombati és az ünnepnap előtti munkaidő csökkentéséről. Az első csökkentett szombati munkaidő 1958. március 10-én, szombaton volt. Mi történt ekkor Moszkvában? Ezt próbáljuk érzékeltetni Zarapin, Korsunova és Raszkaja riportja alapján. HAT ÓRA A GÉP MELLETT Szombat reggel a moszkvai Első Golyóscsapágygyárban hét órakor felbúgtak a gépek. Mellettük állanak gazdáik, munkások és munkásnők. Ügyesen, gyorsan kezeli a nagyteljesítményű sajtológépet J. A. Dmitrijeva. Régi munkásnő, már közel negyed századot töltött a gyárban. — Nem akármilyen nap ez a mai — mondja az idős munkásasszony. — Olyan ez, mintha vizsgát tennénk ma. Két órával rövidebb a munkaidő, de mi nem akarjuk, hogy a teljesítmény megcsappanjon. Nem is fog! Nézzen csak körül, hogyan dolgoznak az emberek! Magam is érzem ezt a friss lendületet, hiszen már négy óra alatt teljesítettem a napi normát. Tatjana Petrova fiatalabb munkásnő, mégis ezen a szombaton különösen remek teljesítményt nyújtott: hat óra alatt csaknem két napi normát teljesített. A Golyóscsapágygyárban átszervezték a szombati munkát. Az első műszak hét órától déli 1 óráig tart, a második este hétig, a harmadik műszakban pedig éjjel egy órakor hazatérnek. CSALÁDI KÖRBEN Déli egy órakor végzett a Trjohgornaja Manufaktúra Textilgyár délelőtti műszakja is. — Hát te miért nem sietsz jobban? — tréfálkozik az egyik munkásnő egy fiatalasszonnyal. — Miért sietnék? Előttünk az egész nap. Színházba is megyünk ma, a férjem már megvette a jegyeket. — Hová merre, Nyikolajics? — kérdi barátját egy munkás. *— Megyek az óvodába. Ma korában viszem haza a kislányomat ... Nyikityina elvtársnő régen dolgozik már a kombinátban. Élen jár a termelésben, de arra is büszke, hogy milyen kitűnő háziasszony. Az üzem dolgozói számára épült új házban laknak. Lakása otthonos, tiszta, világos. — Ma kitakarítok és megfőzöm az ebédet, mielőtt hazajönnének a férfiak — mondja nevetve és tréfásan megnyomja az utolsó szót. A »férfiak« ugyanis — a két kisfia, akikkel ma történik először, hogy későbben jönnek haza az iskolából, mint édesanyjuk a gyárból. A KÖNYVEK MELLÉ! Vaszilij Anyikejev komszomoltag, a Sztankolit gyár formázómunkása két barátjával együtt már előző nap megvette szombatra a mozijegyeket. De a moziba majd csak este mennek. Munka után Vaszilij kicsit kipiheni magát, aztán átmegy az üzemi szomszédságában lévő házba, ahol az üzemi gépésztechnikum működik. Vaszilij még csak az előkészítő csoportba jár, de néhány év múlva ő is középfokú szakképzettségre tesz majd szert. Szinyelscsikov, az első öntőműhely technológusa már negyedéves. Vizsgamunkájára készülődik. Ilyenkor bizony sok a tanulnivaló, erre szánja a vasárnap estét is. — Szeretek hét végén kimenni , »a zöldbe« — mondja —, szüleink kis hétvégi házába. Máskor csak vasárnap reggel utaztunk ki, most azonban már a szombat délutáni vonattal útnak indulunk feleségemmel és kislányommal együtt. • Egész Moszkva ünnepi képet öltött ezen a szombat estén. A közlekedésben megváltozott a csúcsforgalmi idő A múzeumokat, kiállításokat, előadásokat a szokottnál is több látogató kereste fel. Termelékenyen dolgoztak, kellemesen pihentek és szórakoztak a szovjet emberek az első csökkentett munkaidejű szombati napon. » i'