Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)
1956-10-04 / 234. szám
T13S proTitdrJnTegye te ! jetek ! t —‘ 1 * '* . .........B " VIHARSAROK. ________________AZ MJP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 234. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. október 4. Legyen politikai tényező a népfront ! Sok szó esik manapság a népfront-mozgalomról, s annak különböző kérdéseiről. Nem véletlen ez. Aki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy a Hazafias Népfront tevékenysége nem olyan, amilyenre számítottunk. Az egyesülés lendített ugyan a mozgalmon, de az azóta végzett gyakorlati munka azt bizonyítja, hogy sok zökkenő van a mozgalom útjában, amelyek gátolják a kibontakozást. Ezt tükrözte Apró Antal elvtárs sajtótájékoztatója is. Csak helyeselni lehet a sajtótájékoztatón elhangzott bejelentést, mely szerint széleskörű vitát tartunk a népfront elvi és gyakorlati kérdéseiről. Ez sok haszonnal járhat, s a vita hamarabb sem ártott volna. Lássunk egy-két problémát amely gátolja a mozgalom életképességét. Mindenekelőtt meg kell említeni a népfront politikai és társadalmi helyét. Ezt a kérdést elvileg eldöntötték, de a gyakorlati megvalósításában még sok hiba van. Elsősorban az irányítás körül van probléma. Mi most a helyzet? Ha pártunk, vagy kormányunk egy-egy fontos feladat előtt áll a politikai, vagy gazdasági életben, akkor határozatot hoznak, hogy ezt és ezt a kérdést, illetve feladatot így és így fogjuk megoldani. A Hazafias Népfront már a kész tényt, a kész határozatot kapja megoldandó feladatul, hogy ezt és ezt így kell végrehajtani, így aztán nemegyszer megesik, hogy a végrehajtás közben felelevenednek a viták, felszínre kerülnek az ellenvetések és nincs egység a végrehajtásban. Nem érzi mindenki magáénak így a határozatot. Ezen változtatni kellene oly módon, hogy akár országos, akár megyei, vagy községi határozatról van szó, mielőtt megszületnék, alkotó vitában bontakozna ki a széles tömegeket érintő határozat vázlata, így kellene megjavítani a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb területek legfontosabb kérdéseit. Így éreznék a lakosság széles rétegei, akik támogatják a népfrontot, hogy az ő véleményük tényleg szükséges ahhoz, hogy az ország mielőbb zökkenőmentesen haladjon a szocializmus felé Éreznék azt, hogy támaszkodnak rájuk és várják is véleményüket, összefoglalva: a nép az ország gazdája, vitassunk meg mindent a néppel és utána egységesen cselekedjünk, így jutunk majd gyorsan előre és válik politikai tényezővé is a Hazafias Népfront és nem lesz majd anynyi hiba az ország, a megye, a város, vagy egy-egy község irányításában sem. A pártirányítás régi módszerei is akadályozzák a népfront-mozgalom fejlődését. Kicsi dolog például, de említésre méltó, hogy a népfront-bizottságok — erre van példa megyénkben is — rendezvényeinek meghívóin, plakátjain legtöbbször szerepel az illetékes pártszervek neve. Formai dolog ez. De nem húzódik-e meg mögötte az a bizalmatlanság, ami a népfront iránt még ma is tapasztalható? Az a bizalmatlanság, amely azt vallja, hogy ha nem szerepel a pártszervezet neve a meghívón, vagy plakáton, akkor könnyen ellenséges csoportosulássá válhat a rendezvény, vagy elveszti a pártszervezet a tekintélyét. Az lenne a helyes, ha a népfront rendezvényeit a benne részvevő kommunisták jó munkája tenné mindig olyanná, amely csak előreviszi az ország ügyét. A kommunisták tekintélye is így lesz meg, ha a népfrontban is ott küzdenek az első sorokban és valóban betöltik a „motor” szerepét, olyan motorok lesznek, akik a tömegekből merítik „üzemanyagukat”. A kommunisták tekintélyét ma sem kel félteni. Ez megvan! Minden igaz ember elismeri azt hogy a kommunisták tettek legtöbbet a haza ügyéért, de viszont azt is el kell ismerni, hogy volt idő, amikor elszakadtunk a néptől, és a személyi kultusz irányította kezünket. A néppel való szoros kapcsolatra kiváló mód a népfront-munka. Azon kellene tehát dolgoznunk, hogy a népfrontban részvevő kommunisták valóban dolgozzanak is. A demokratizmus fejlesztéséről is sok szót ejtettünk már, de a népfront-mozgalom esetében csak odáig jutottunk, hogy sok esetben még mindig görbe szemmel nézik a benne részvevőket. De ha egy népfront-elnök, népfront-bizottsági tag, vagy egy becsületes dolgozó őszintén nyilvánítja véleményét, és bírálóan beszél a III. típusú tsz-ről, ezt az embert most nem kiáltjuk ki „reakciósnak” — ez is eredmény —, de „nehéz’ embernek tartjuk, illetve tartják sokan, olyannak, akivel nem érdemes ilyen és hasonló kérdésekben vitázni. Ez egyeseknek ok arra, hogy lezárják a vitát. A demokratizmus nem ezt jelenti, így nem is fogunk meggyőzni senkit sem igazunkról. A vitát nem lezárni kell, hanem folytatni, nem nélkülözni kell ezeket a „nehéz” embereket, hanem elfogadni a bírálatot tőlük, figyelembe venni, felhasználni esetleges jó gondolataikat. A demokratizmust a népfront részére úgy is biztosítani kell, hogy a népfront öntevékeny, valamint hivatásos funkcionáriusaiul azokat válasszák meg, akiket a nép jónak tart. Ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondani, hogy az egyesülési gyűléseknél azokat választották meg jobbadán, akiket a pártszervek, az illetékes vezetők jónak láttak. Ennyi önállóságot lehet és kell adni a népfrontnak. Nem elég tehát feladatokkal ellátni a népfrontot, — ha azt akarjuk, hogy ne formális legyen —, hanem már a cél kitűzésébe, annak végrehajtási módszereinek kidolgozásába is be kell vonni. Egyszóval, felnőtt módjára kell bánni, foglalkozni és tárgyalni vele, tudatában lenni annak, hogy amikor a népfronttal tárgyalunk, a nép széles rétegeinek képviselőivel hányjuk-vetjük meg gondolatainkat. Ezeket a problémákat kell sürgősen a gyakorlatban megoldanunk, hogy elevenebbé, valóban az egész népet átfogó tömegmozgalommá tudjuk tenni a Hazafias Népfrontot. Czukor György a Hazafias Népfront megyei bizottságának alplnak. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározta, hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt és kivégzett elvtársainknak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált s párttagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkásmozgalom harcosait, forradalmárait megillető végtiszteletet. Rajk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség, s a Politikai Bizottság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor emársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető helyettesét a Kerepesi úti temetőben, katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottai számára fenntartott sírhelyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondoskodik kegyeletteljes temetésükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtárs temetésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest, 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtársakat 1956. október 6-án délután 3 óraikor a Kerepesi úti temetőben a munkásmozgalom nagy harcosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegyelettel örök nyugalomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állítják fel A párt, a társadalmi szervek és a dolgozók kegyele-A temetés megrendezésére tűket az elhúnytak ravatalakiküldött bizottság közleménül 1956. október 6-án 12 ésménye: 15 óra között róják le. A temetés megrendezésére bizottság alkuit. A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a temetés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki: Apró Antal, Bata István, Csábi Lajos, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Mód Péter, Münnich Ferenc, Vég Béla elvtársakat. Készülődés az őszi tárlatra Képzőművészeti életünk egyik igen jelentős eseménye az évről évre megrendezésre kerülő vásárhelyi Őszi Tárlat. Festő- és szobrászművészeink alapos munkával készülnek erre a kiállításra, mely az idén október 7-én, délelőtt 12 órakor nyílik a Tornyai Múzeumban. Képünkön egyik szobrászművész készülő művén dolgozik. Megyénk városaiban is megkezdték az élelmiszeráruk házhoz szállítását A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedése alapján, a lakosság jobb ellátása érdekében megyénk városaiban, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szegeden október 1-től megkezdték az élelmiszeráruk házhoz szállítását. A dolgozók kívánsága szerint a kora reggeli órákban 5 százalékos kezelési költség mellett házhoz viszik a tejet és a péksüteményt. Ugyanakkor a fűszer- és egyéb áruféleséget más időszakban is házhoz viszik, kezelési költségnél-1 ből a célból, kid, azonban azzal a feltétellel, hogy csak 30 forinton felüli vásárlás esetén vehető igénybe a házhoz szállítás. Hódmezővásárhelyen az ifjúsági Boltban, a mérleggyárral szembeni üzletben, a Kálvin téri és a Szántó Kovács János utcai fűszerüzletekben lehet kérni a házhoz szállítást. Egyelőre minden városban 5—5 fű szerű zletben engedélyezték a kifutó fiúk beállítását cb- Október végén Budapesten folytatódnak a megyart jugoszláv energiaügyi tárgyalások mentálja a közelmúltban Belgrádban folytatott magyar—jugoszláv energiaügyi tárgyalásokat. E tárgyalásokon kitűnt, hogy a két ország energiaügyi együttműködésének kedvező feltételei vannak — hangoztatja a szírügynökség. Tanulmányozták Jugoszlávia északnyugati villamosenergia-rendszere összekapcsolásának lehetőségét a magyar energiahálózattal és megállapították, hogy kölcsönös árucserére kerülhetne sor. Ennek figyelembe vételével megbeszélések folytak arról, hogy Varsód és egy magyar város között 110 kilowatt feszültségű távvezetéket építenek. A két ország energiaügyi tárgyalásait október végén Budapesten folytatják. Belgrád (MTI) A press hírügynökség Jugokom- A Minisztertanács határozata a belföldi államkölcsönökről A Magyar Közlöny száma közli a Minisztertanács határozatát a belföldi államkölcsönökről. Amint azt Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke az országgyűlésnek már korábban bejelentette, a Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára elhatározta, hogy a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében 1956- ban és a következő években államkölcsönt nem bocsát ki. Egyidejűleg az államkölcsönökkel járó terhek arányosabb elosztása érdekében a Minisztertanács módosította az államkölcsönök visszafizetésének egyes feltételeit és valamennyi államkölcsönre nézve kimondotta, hogy az utolsó sorsolásokat 1974. december 31 napjáig kell megtartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Ötödik és Hatodik Békekölcsön visszafizetési ideje egy, illetve két évvel rövidebb lett. Az 1956. évre kitűzött sorsolásokat az eredeti terv szerint tartják meg. Azúj visszafizetési feltételek szerint a sorsolásokat 1957. július 1-től kezdik meg újból és valamennyi államkölcsönnek csütörtöki változatlanul évente két sorsolása lesz. A kötvényeket nem cserélik ki, mindenkinek a régi kötvénye marad birtokában. A kamatozó kötvényeket azonban ki kell cserélni és a kötvénytvkötvényeket kaphatnak. A cserét 1957. június 30-ig kell lebonyolítani. Az egyes államkölcsönök új sorsolási terveit a kötvénytulajdonosokkal az üzemekbenlajdonosok választása szerint hei vállalatoknál szétosztásra kerülő lyettük új kamatozó kötvénye- külön tájékoztató részletesen két, vagy Hatodik Békekölcsön-l fogja ismertetni. Éjszakára adjanak pufajkát a traktorosoknak A Makói Gépállomás egyik traktorosa levélben arról panaszkodott a szerkesztőségnek, hogy bár éjszakai műszakban is dolgozik, a gépállomás vezetői ezt nem méltányolják eléggé. Mint írja: az igazgató, Török elvtárs megígérte, hogy október 1-e után megkezdik kiosztani a pufajkát a traktorosoknak. E nagyszerű ígéretben bízva Árgyelán István brigádvezető október 1-én összehívta a brigádját azzal a szándékkal, hogy átveszi a ruhákat és kiosztja. Azonban ebből nem lett semmi, mert a traktorosok pufajkáit még javítják, foltozzák. Egyetértünk a traktoros csvsáktárssal abban, hogy ha beszélünk az emberek megbecsüléséről, akkor cselekedjünk is aszerint. A traktorosok különben is nehéz és felelősségteljes munkát végeznek az idei száraz őszön, ezért dolgoznak éjjel is. Ezzel nemcsak saját maguknak hoznak hasznot, hanem az ország népének, a nép- gazdaságnak is. S mivel éjjel már meglehetősen bűvös az idő, nagyon helyesen tenné az illetékes javító vállalat, ha a traktorosok szükséges ruháit soron kívül mielőbb kijavítaná, hogy az éjszakai műszakban azt napokon belül használhat Iszapfürdő a Szegedi Kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinakkérésére az üzem öltözője mellett kis iszapfürdőt létesítettek. Naponta húsz dolgozó részesül orvosi ellenőrzéssel iszap pakolásban. Az iszapot az ország híres gyógyfürdőhelyeiről hozatják. A jól felszerelt üzemi gyógyfürdőt kényelmes heverőkkel ellátott pihenőhelyiséggel is kiegészítették. ALMASZÜRET NAGYMÁGOCSON Megyéit; legnagyobb gyümölcstermelő gazdaságában, a A nagymágocsi Állami Gazdaságban megkezdődül az almaszüret. 1. kép: Máté Anna kosara gyorsan megtelik az ízes gyümölccsel, amelynek egy részét külföldre szállítják. 2. kép: — Finom ez (Szécsi I. felvételei. Hmv. Fény. Szöv.) az alma — mondják jóizűt harapva a mosolygós almába a jókedvű szüreteiül: Ács Rozália és Madarász Ilona*.