Világ Ifjúsága, 1959 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

A bécsi Rathaus — Városháza — gótikus épülete A Seiler stätt e kis utca Bécs szívében. A járókelő innen néhány lépésnyire találja a Stephan splatz-ot, a város központját, az osztrák főváros legjellegzetesebb épületével, a Stephan skirehe-vel. A bécsiek jogos büszkesége, a világhírű Bécsi Opera körülbelül ugyanolyan messze van a Seilerstätte-től, csak éppen az utca másik végén. Az utca közepén van a város első varietészínháza, a Ronacher, s ugyancsak néhány lépésnyire a városi park, a városképet tarkító kertek legszebbike. Ugyanebben az utcában látjuk azt az épületet, amelynek második emeletén helyezkednek el a VII. Világifjúsági Találkozó Nemzetközi Előkészítő Bizottságának irodái. Az előszobában állandó és lázas forgalmat figyelhetünk meg. A mindennapos látogatók között találkozunk a már hajnalban csöngető postással, akinek a Fesztiválbizottság révén sok munkája akad. Nap mint nap tucatjával hozza a leveleket és levelezőlapokat a világ minden tájáról Valóságos kincsesbánya a bélyeggyűjtők számára! Az Egyesült Államok egyik egyetemének könyvtára előfizet a „Fesztivál“ című lapra, egy román ifjúmunkás szeretne egy bécsi fiatallallevelezni, egy japán barátunk beszámol arról az ünnepségről, amelyet a Fesztivál előkészítése érdekében rendeztek. A Német Demokratikus Köztársaság egyik diákja a részvétel feltételei iránt érdeklődik, az uruguayi szervezett ifjúmunkások közlik a fiatal vasasok találkozójának tervét, egy osztrák tanár be szeretné szerezni a „Fesztivál“ újság angol és francia nyelvű számait, ausztráliai barátaink beszámolnak a VII. VIT ottani előkészületeiről, értesülés érkezik az USA Nemzeti Fesztiválbizottságának megalakításáról — és mindez a hatalmas napi postának csak kis töredéke. Mialatt a titkárság rendezi a postát, a többi szobában teljes gőzzel folyik a munka. Néhány osztrák sportfunkcionárius a Nemzetközi Előkészítő Bizottság egyik tagjával megvitatja a VII Fesztivál sportprogramját érintő kérdéseket. Éles vita zajlik le a könnyűatlétikai versenyek irányelveiről, hosszadalmas tárgyalásokat folytatnak a nagy labdarúgó tornáról, amelynek nézőserege zsúfolásig megtölti majd a bécsi stadiont. A bécsi városi hatóságok szerencsére megígérték, hogy a Fesztivál megnyitásáig végetérnek a munkálatok, s 90 000 néző foglalhat helyet a lelátókon. A másik szobában a Fesztivál kulturális versenyeinek szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a végleges határidőket, továbbá a rendezvények színhelyét. A másik íróasztalnál ketten ellenőrzik a chilei és argentínai ifjúsági szövetségek részvételével kapcsolatos fontos nyilatkozat szövegének német fordítását. Egy olyan, az egész világot felölelő szervezetben, mint amilyen a Nemzetközi Fesztivál Bizottság, természetesen sok problémát jelent a különböző nyelvek használata. A leggyakrabban használt nyelv a francia, s ha valaki nem tudja magát másképp megértetni, más nyelvekből kölcsönzött szavakat használ, s amenynyiben ez sem segít — a Fesztiválok jól bevált módszeréhez folyamodva, kézzellábbal „beszél“. A nyelvek különbözősége nem akadályozza a kölcsönös megértést. Egyébként meg kell említeni, hogy az Állandó Bizottság tagjai szorgalmasan tanulják a német nyelvet. Mindig hasznos, ha az ember meg tudja értetni magát a vendéglátó ország nyelvén. Megismerkedünk egy barátunkkal, aki Francia Egyenlítő Afrikából jött, s a diákbizottság helyiségében hallgatja az Argentínai Diákszövetség képviselőjének, Luis Milendez-nek fejtegetéseit a VIT diákprogramjáról. A szomszéd helyiségben a Nemzetközi Fesztiválalap Bizottságának munkatársai vitatják meg egy dél-afrikai orvosnővel, miként lehetne megszervezni a dél-afrikai fiatalok ideutazását, ami igen költséges dolog. Valamivel odébb két osztrák barátunk fejtegeti, hogy hol lehetne Bécs területén felállítani a legjobb sátortábort, míg a szomszédos szobában buzgón zakatol a sokszorosítógép. Sokezer példányban készül az a tájékoztató, amelyet még ma elküldenek a világ minden tájára: a VII. Fesztiválon részt vesz az Ifjak és Leányok Kongresszusa, az Autonóm Diákszervezetek Országos Szövetsége, a Demokratikus Ifjúsági Liga, továbbá a legjelentősebb japán ifjúsági szervezetek, a Japán Ifjúsági Mozgalmak Tanácsa, a Szociáldemokrata Párt ifjúsági tagozata, a Szakszervezeti Ifjúság Szövetsége. A Fesztiválirodában mindenütt lázas munka folyik, fontos megbeszéléseket folytatnak, írógépek zörgése, telefonok csöngése visszhangzik a levegőben. Ez a kis látogatás már ízelítőt ad a Fesztiválból, nemcsak azért, mert olyan sok nyelven beszélnek, hanem azért is, mert jelentős feladatokat kell megoldandók: ki kell dolgozniok a programot, gondoskodniuk kell a résztvevők étkeztetéséről, a különböző rendezvények színhelyének dekorálásáról Minden kérdést komolyan megvitatnak, nincs olyan csekély részletkérdés, amelyben kizárólag egy ember döntene, mert minden esetben tekintetbe veszik a különböző véleményeket. A Fesztivál sikere ugyanis nemcsak az ott lezajló nagy rendezvényektől függ, hanem a Fesztivál „mindennapos életének” sokezer apró összetevőjétől is. Több hónapos munka szükséges ahhoz, hogy a Világifjúsági Találkozó valóban beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Ez a munka folyik most a bécsi Seilerstätte barokk stílusban épült régi palotájában. Kurt Stimmer (Ausztria) BÉCS, 1959. JÚLIUS 26 — AUGUSZTUS 4 Cüald&q, áf énei! 1959 — a VII. Világifjúsági Találkozó esztendeje. Ez év nyarán Ausztria szép fővárosában, Bécsben találkoznak egymással a világ ifjúságának küldöttei, hogy megvitassák közös problémáikat, hitet tegyenek a népek békéje és barátsága mellett, bemutassák egymásnak hazájuk legszebb dalait, táncait, baráti vetélkedésben mérjék össze tudásukat a sport különböző ágaiban. A VII. VIT évében minden kedves olvasónknak a munkában, tanulásban sok sikert és minden jót kívánunk. A SZERKESZTŐSÉG TÁMOGATJUK A VII. FESZTIVÁLT A Mohamed Mahdi El Gawari, az egész arab világban jól ismert nagy iraki költő az alábbi nyilatkozatot tette: Szívből üdvözöllek benneteket, az egész világ fiataljait és diákjait, benneteket, akik előkészítitek a Fesztivált. Noha ima már ősz a hajam, s az élet utolsó csatáit vívom, valamikor én is fiatal voltam. Most, hosszú évek után is ugyanazok a célok és remények lelkesítenek engem, mint benneteket, együttérzése nemes lelkesedésetekkel, ameylyel fel akarjátok építeni a mainál jobb és nagyszerűbb világot. És ,mihelyt áthatnak engem a ti nemes érzelmeitek, úgy érzem, mintha új vér csörgedezne ereimben, mintha új erő töltene el. Fiatalok és diákok azt hiszem, mindanynyian átéreztétek a mai világban folyó harc keserűségét, hiszen a világon a jó és a rossz, az igazságos és az igazságtalan, a szeretet és a gyűlölet, az egység és a megosztás és mindenekelőtt a béke és a háború harcolnak egymással. És ha akad is köztetek olyan, aki maga nem szenvedett ebben a harcban, biztos, hogy apja vagy anyja, bátyja vagy nővére megjelente ezt a keserűséget. Akadnak köztetek olyanok, akiknek hazája a múltban szenvedett vagy ma is szenved a hódítók vagy lakásaik igája alatt. Ti, akik hozzájárultak e keserű harc megszüntetésének nemes ügyéhez, megérdemlitek hogy a béke erői fegyvertársaknak tekintsenek benneteket abban a küzdelemben, amelyet a háborús gyújtogatók, a szabadság ellenségei, az imperialisták teljes megsemmisítéséért vívnak. Fiatalok és diákok, tetteitekkel közelebb hozzátok a boldogság napját, hozzájárultak a béke, a népek közötti barátság és testvériség megteremtéséhez. A világ napról napra, óráról órára halad a hajnal felé. Fiatalok és diákok, a legjobbat kívánom nektek, szívből köszöntelek benneteket. Mohamed Mahdi El Gawari A barátság erősítéséért Az ifjúsági fesztiválok erősítik a baráti kapcsolatokat az egész világ fiataljai között, hozzájárulnak a béke megszilárdításához. Üdvözlöm mindazokat, akik hozzájárulnak a közelgő bécsi VII. Fesztivál sikeréhez. Chaik Abdul Karem El Maszah, iraki vallási vezető Az afrikai Togo-ban nemrégiben labdarúgó tornát rendeztek a VII. Fesztivál tiszteletére. A tornán 16 csapat vett részt, képünkön a döntőbe került két együttes látható .