Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
D - Djogo Gojko - Djoković Milan - Djonović Janko - Djonović Mileta
dó agresszív nyomásáról’, 1951); Legenda Njegosu (’Legenda Njegosról’, 1952); Nesavr- Seno drustvo (1957, Kovács J., Az új osztály, Zürich-Stuttgart—Bécs, 1958, Bp., 1964, 1989; angolul: The New Class. An Analysis of the Communist System c., New York, 1957; németül: Die unvollkommene Gesellschaft Jenseits der „Neuen Klasse” c., Bécs—München—Zürich, é. n.); Susreti sa Staljinom (Találkozások Sztálinnal’, [1962], angolul: Conversations with Stalin, 1963; n. n., Beszélgetések Sztálinnal, Brüsszel, Nagy Imre Intézet, 1963; Radics Viktória, uo., 1990); Njogos (ua., monogr., angolul, 1966; szerbül, Belgrád, 1988); The Unperfect Society: Beyond the New Class (1969; n. n., A tökéletlen társadalom, 1970); Tito (monogr., 1980; n. n., Tito. Kritikai életrajz, 1982). Egyéb fő művei: Anatomy of a Moral (’A morál anatómiája’, tan., New York, 1959); Der junge Revolutionär. Memorien 1924-1941 (’A fiatal forradalmár. Emlékek 1924—1941’, önéletrajzi napló, Bécs-München-Zürich, 1976); Der Krieg der Partisanen. Memorien 1941-1945 (’Partizánháború. Emlékek 1941-1945’, önéletrajzi napló, uo., 1978); Rise and Fail (’Felemelkedés és bukás’, önéletrajz, 1985);judo Vasilija Ostroskog (’Vaszilij Osztroszki csodája’, monogr. a 17. sz.-i szerb szentről, 1987); Vlast (’A hatalom’, vallomások, 1989). ( Magyarul még: Lenin a szocialista államok viszonyáról (n. n. Új Vidék, 1949); A szocializmus útjain (n. n., uo, 1950); Időszerű témák (n. n., uo, 1950); A társadalom szerkezetének változása (n. n., h. n., 1958); 1—1 interjú (Szalma Laura, Varga Zsuzsanna, Hitel, 1988, 1.-1989, 2.; Csordás G., Magyar Napló, 1989, 3.); 1 cikk (Gyömrői T., Magyar Napló, 1989, 3.); 1-1 interjú (Heckenos R, Beszélő, 1991, 37.; Bódis G., Szabad Európa, 1992, 9.; Kovács M., Népszabadság, 1992, 109.). O írod.: Kiss A.: Az „új osztály” - fantázia és valóság (1971); E. Fehér R. Gyilasz olvasása közben (Kritika, 1978, 12.); Gombos Gy., Igazmondók (1981); Csala K.: A kommunizmus kedvence és renegátja (Népszabadság, 1989. márc. 1.); Dombrovszky S.: Gyilasz és kiadója, az új osztály története (Köztársaság, 1992. 22.); P. Palavestra: O Djilasu kao piscu (NIN, 1989. aug. 27.-szept. 3.); J. Radjenovic: O zlodnu, o mrznji, a ljubavi (Stavranje, 1995, 1—2.). Bugajev Sándor Djogo, Gojko (Vlahovici, Hercegovina, 1940. nov. 1.—): szerb költő, író, publicista. A belgrádi bölcsészkaron végzett 1964-ben. Belgrádban újságíró és szerkesztő, a Knjizevna rec c. folyóirat alapító tagja (1972). Erőteljes nyelvezetű gazdag érzelemvilág, dús fantázia jellemzi költészetét. Első verseskötetében (Tuga pingvina, ’A pingvin bánata’, 1967) egyaránt megtalálható a szociális dolgok iránti fogékonyság, valamint a humanista elrendeltetés. Második kötetét (Modrica, ’Kék folt’, 1974) a költői képek gazdagsága, sikerült megoldásai jellemzik. A Vunena vremena (’Gyapjas idők’, 1981) c. verseskötetét politikai bírálatok érték, betiltották, le is tartóztatták a költőt, és csak a szerb írók tiltakozása és nemzetközi nyomás hatására engedték szabadon 1983-ban. A kötetet 1992-ben újra kiadták német nyelvű fordítását követően. Az ügynek Svájcban is, az NSZK-ban is nagy sajtóvisszhangja volt. O Egyéb verseskötetei: Kukuta (’Bürök’, 1977); Izabrane i nove pesme (Válogatott és új versek’, 1986). O Magyarul: 4-4 vers (Böndör P.: Új Symposion, 1979, 168.; Vujicsics Sz., Új, 1985, 10.). Orod.: M. Danojlic: Pravo na aluziju (Knjizevna rec, 1982. júl. 25.); M. Petrovic: Poetska antropologija Gojko Djoga (Letopis Matice srpske, 1994, 1-2.). Bugajev Sándor Djokovic, Milan (Belgrád, 1993. dec.). A jugoszláv drámai színház vezetője volt 1970 és 1974 között. Oroszból fordított (Gorkijdrámák, Dosztojevszkij). A Pozsveta és a Nolit kiadók vezetőségi tagja, az utóbbinak elnöke is volt (1973-ig). A Srpska Knjizevna Zadruga, majd a Vuk-alapítvány közgyűlésének szintén elnöke volt. Gyilkosság áldozata lett. Művei még: Vozdova nesanica (’A vezetői álmatlanság’, elb.-ek, 1985); Dragisa Locevic (un., reg., D. Milojkóval, 1985); Zemlja mala a granica mnogo (’Kicsi a föld, de sok a határ', reg., 1991); Onaj stari Beograd (’Ama régi Belgrad’, befejezetlen önéletrajz, 1993). ( írod.: S. Lukic: Jedan Beogradjanin Milan Djokovic (Knjizevnost, 1994, 1—2-3.). Bugajev Sándor Djokovic, Jankó: A Crna Gora-i írószövetség titkára, majd 1968-tól elnöke, újságok, folyóiratok szerkesztője, a belgrádi Nemzeti Könyvtár vezetője (1955-1966) volt. 1972- ben a Jugoszláv írószövetség delegációjával Mo.-on tartózkodott. A Crna Gora-i Tudományos Társaság tagja (1973), 1974-től a művészeti szekció vezetője. Művei még: Nuno iz Urugvaja (’Nuno Uruguayból’, komédia, 1970); Kamenice (’Kőedények’, válogatott versek, 1971); Strah od zaborava (’Félelem az elfeledéstől’, tan.ok, 1988). Magyarul: 1 vers (Csuka Z., Adriai tengernek múzsája’, anto., 1976). Bugajev Sándor Djonovic [gyonovity], Mileta (1943-): szabadkai szerb költő. Zomborban érettségi