Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-03-23 / 24. szám

_ FEST« Megjelenik e politikai , tudományos és művészeti lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton , két-két íven. Hűtője közöl minden hirdetményt egy négyes szelet sorától három ezüst kiért. Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyénutcza 288 sz. alatt , földszint) félévre postán 0, különben 5 e. forinttal, az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál becsben. Szerda. — Ш. — Ш V. X А К X A löl: Magyarország. Névváltoztatás. — A megyék. — Hildai casino közgyűlése. — Pestmegyei közgyűlés. — Tudósítások : Hihar , Csongrád, Pozsony, Hont és Baranya megyék közgyűlésiről. Magyar partvidék. — Hírlapi kalászok (folytatás ) Igazítás. Külföld Nagybritannia Sir Robert Peel a spanyol és franczia viszonyokéal.— Hölgy hallgatóság az angol parliamentben. — Orosz társulat évi lakomája, Francziaország.Előkészületek a követválasztásokra (miniszteri választó biztosság.) A mostani Paris.— Az abolitionista vagy rabszolgaság - törlesztő társaság levelezése a belügyministerrel. Feat. Portugallia. Alkotmány és eskü. Olaszország. Orgyilkolások Nápolyban. Németország. A würtembergi kormányjavaslat a büntető eljárásra nézve megbukik. China. Vegyes közlések. Őr. Országos adósságok és országos papírok. — Napraforgók. Hirlő. Hivatalos jelentések. Magyarország. Szinger Thaddé, Eszterházy hg számtartója és fia Szinger nép. János köz- és váltó-ügyvéd Pesten legfensőbb helyiül engedelmet nyertek vezetéknevöknek, ,,Makfalvay‘ra változtathatására. Ф Pest martzius 23. 1842. A Megyék. ( Közlés. Előszó) Minden gép rendes mozgását a működő erők egyensúlya eszközli,s ha ezek közül bármellyik túlnyomó, a gép mozoghat ugyan még egy ideig, sőt ollykor látszólag minden várakozást meghaladó eredménynyel , de a mozgás nem tartós, vagy legalább nem a kitűzött czélra vezető. Tanúsítja ezt az anyagi világ szintúgy, mint a szellemi. Ha tehát rendes mozgás, kitűzött ez élünk, törekvésünket az egyikben úgy valamint a másikban, és mindkettőt magában foglaló státus-életbenis oda kell intéznünk, hogy az egyensúlyt fentartsuk, vagy hol ez nem létezik, helyreállítsuk. Azonban kétséget nem szenved, hogy mint e működés az anyagi világban könnyű, mert itt ,egyszer-egyi számolás az alap, vagy legalább az okos okozat szemlélhető, úgy az érintettek hiányával nehéz ez a szellemi világban, legnehezebb pedig a status-életben. Itt ezer meg ezer, könnyen figyelem nélkül hagyott, vagy eléggé nem méltányolt factor lép fel; — itt gyakran mit oknak tartunk, egy másik, messze távolságban levő s csak az ügyes vizsgáló által észrevett, a pártatlan biráló által pedig méltányolt oknak okozata; — itt végre a munkálkodó erők nem kijelölt mozgású autózatok, hanem morális szabadsággal felruházott, sőt ezt is gyakran áthágó egyének ’s testületek, 's igy legyen bármilly jeles a statusgép szerkezete, az egyensúly nem tökéletes; — 's bármilly értelmes a politikus számola, még is az eredmény nem kétségtelen; 's legtöbb, mit itt is,mint mindenben emberileg elérhetünk, az, hogy az egyensúly tökélyéhez közeledjünk, a politikai eredményeket pedig okosan sejdíthessünk. Szükségesnek tartok feljegyezni ezt, hogy feladásunk fontossága érzetében hasonlíthatatlan .Megyei rendszerünk körüli nézetüiket a legnagyobb óvatossággal, és minden elbizottságtól mentesen terjesztvén elő, talán másokat is hasonló cselekvésre buzdítsunk , — feljegyzők még, ’s pedig főleg azért, hogy figyelmezőleg a statusgépezetben munkálkodó erők fentebb érintett morális szabadságára, működésünk ezek tökéletesítésére legyen főleg intézve —■ Miknek méltánylása bennünket legalább arra bir, hogy minden alkalomhoz nyúljunk, figyelembe hozni ismét s ismét azt, a mi szünet nélküli figyelmünket olly nagymértékben igényli, ’s ez ebbül áll: „Hogy a status-gépezetben munkálkodó erőknek értelmességét képezve, a vallást , erkölcsiséget és a közjóért bármi áldozatoktul rettegni nem tudó érzelmeket neveljük‘ ‘ 'S nevezzétek bár ismételve kijelentett óhajtásokat ábrándoknak, utópiai álmoknak, vagy Titan-harcznak, 's utasítsatok bár bennünket a morális Philosophia cathedrájára, mi, ’s nem annyira mi, mint a mult ’s jelen történetek viszszaadják nektek az ,ábrándozó nevezetet, tinektek, kik hiszitek vagy elhitetni akarjátok, hogy az ugynevezni tetszett utópiai kivánatink elmellőzésével képesek vagytok olly statusgépelyt szerkeszteni, 's olly szabad institutiókat alkotni, mellyek a rendes mozgást 's nemzeti jólétet eszközölhessék Vagy Görögországot köztársasági fénypontjában a lélek-emelő , habár hibás mythosznak, az erények 's hazafius áldozatoknak honát; a szépművészetek, bölcseség 's az átalános emberedés bölcsőjét a szabad institutiók hiánya, vagy nem inkább az süllyesztő el, hogy isteneit gúny tárgyaivá engedé tenni, anélkül hogy helyeit jobbakkal pótolta, vagy az egy élő Istent ismerhette volna? — nem az-é, hogy Solon 's Lykurg, Phidias és Praxiteles, Plato és Sokrates, Arislides és Epaminondas honában annyira elenyészett a hazadul áldozatok iránti méltánylás, hogy a vértül ázós a becsületet, az adott szó,s a letett eskü szentségét nem ismerő Lysandernek oltárokat épített akkor, midőn a nép érzelmeinek hízelegni nem tudó, de hazafias áldozatokban tündöklő legjelesb fiait ostracismus alá vetette, Socratesnek pedig a méregpoharat nyújtotta? Ms nem az-e, hogy a köztársasági erények helyét Isolates által e szavakkal leírt romlottság foglalta el: „kik a jövendő gonosztevőket megfoszták azon lehetőségtől, hogy őket felülmúlják, kiknek semmi vétek eléggé nagy 's borzasztó nem vala, é s kik azért, hogy honukat büntetlenül ostorozhassák, készek valának a holotok előtt is rabszolgakint térdelni." "S mit mondatok az óriási Roma elenyésztem! ? nem valának é itt is hasonló okoknak hasonló következményei ? De ha ezek távulesnek tőletek, kérdezzétek a jelentős felszólalandóvilág-uralkodásért egykor küzdő, most forrólázas rángódásban (Zuckungen) csak éltéért vívó Spanyolország és a patakzott polgárvér hangosan égbe kiáltandja azon igazságot, „hogy mit a tudatlanság ’•A vakbuzgóság elkezd, azt az erkölcstelenség , s vallástalanság szokta befejezni, — (i nemzeti süllyedést/ — 's hogy lehet változtatni alkotmányokat, de a siker egy, ha az emberek nem 'változnak/ — E panaszok echoját visszaadja Spanyolhonnak rokon testvére Portugallia! ’s vég vonaglási közt ismétli a keleti birodalom! De sejtjük az ellenvetéseket, azt mondandjátok: A félhold serail-uralkodása nélkülözé a szabad institutiókat 's azért teng most kétes jelenben 's jobb jövendőt aligha várhat, Spanyolország s Portugallia pedig csak rövid ideig élvezi ezeknek üdvös befolyását, 's az előbbi szolgai nyomatás által felizgatott szenvedélyek még le nem csilapodhattak, 's azért még most üdvös eredményt nem várhatni; de különben is az institutiók nem eléggé szabadok?! — 's hiszünk szavatoknak, ha úgy akarjátok; de mit fogtok vájjon mondani Francziaország ,s Nagybritannia jelen állapotjára . — biztosítják é az elsőt szabad institutióji, ’s a s népfelség a tüzteljes vulkán minden órában kitörendésétül? — 's megszüntetik é a legundokabb királygyilkolási merényeket ? — 's biztos é diaijában csak mátul holnapig is a csendes polgár élete 's vagyona ? — vagy nem majd minden évben 's az ország majd minden részeiben szemlélhető gálád gyülevész csoportok önkényésül függnek mindezek ? — ’S a nagy Albiont, hol a szabadság nem holt betű, hanem testté vált ige, kinek az egész ismert világ ömleszti kincseit, nem rázkodtatják é meg a ma legyőzött de holnap ismét fejét emelő, és minden társasági kötelékeket összetépő, 's a romlott nép aljábul öszveszedett chartisták vakmerő tömegei ? 's ezen aggodalmat nem nevelik é azon agitatiók, mellyek jelenleg a gabonatörvény ellen olly félelmetes alakban mutatkoznak? — De ezekre is gyanítjuk a feleletet, 's Francziaországot illetőleg, mellőzve a régibb idők történeteiből merített okoskodásokat, ti a franczia forradalom eseményeit XIV Lajos által felállított gyakorlatilag is használt imer elvnek, status én vagyok (Vélat c' est mo is az országgyülésre összehivás elmulasztásának, a provinciális élet megszüntetésének,XV Lajos, 's ministerei kényuraságának, a gyenge, de népét hőnszerető, 's áldott jó fejdelem XVI Lajos azon cselekvésének , hogy a nemzet kivánatait annak idejében nem teljesité, tulajdonitjátok;a későbbi szinte szomorú események okait pedig Napoleon vaspálczájában, 's gyakorlott azon elvében, mellyel XIVd. Lajoskint e szavakkal állitok fel ,,az egyetemi akarat én vágyok" *) 's a Restauratio reactiojában keresendőek; — 's a legujabbakat a septemben törvényekbül, az egyének jogai korlátlan megszorításából, a jurykre gyakorlott kormányi befolyásbul ’sat, főleg pedig Lajos Fülöp „v á 11 о z h a 11 ап а к a r a tá b u 1" **) fogjátok következtetni.Angolországra nézve pedig sújtjátok a torykat, haladni nem kívánó, a nemzet valódi érdekeit nem képviselő 's méltánylani nem akaró torykat?!— 's minden okoskodástok végszava: Az institutiók nem eléggé szabadok, 's nem az örök igazságon, 's nem a kor kivonalin alapultak! — 'S mi, ha bár a franczia első forradalom távolabb okait nem annyira a szabad institutiók hiányában keresnék, mint inkább XIVd. Lajos udvarából az egész nemzetre átszivárgott erkölcsi romlottságban; — továbbá a kiskorú XV. Lajos, szerencsétlen emlékezetű Law ***) ministerének szédelgő s fondor speculatióiban, 's ezek által eszközlött fényűzésben, ’s a nemzet vállaira nehézkedett roppant 's elviselhetlen status-adósságban; nem különben mind kettő uralkodása alatt működő azon írók veszélyes seregében, kik lábaikkal a legszentebbeket tiporva a megkezdett #) je suis la volonté génerale ##) a francziák sz érintett fejedelmet így szeretik nevezni ,,la volonte inimitable." «)Law János, születésére skott, Orleansi Fülep, XV Lajos kiskorúsága alatti régensekbe (1716) azon javaslatot terjeszté, hogy a tömérdek nemzeti adósság lerovására, ’s a keringő pénz hiánya pótlására nemzeti bank alapittassék. __Terve(1717) elfogadtatott.Eleinte képtelen szédelgés lepé meg az egész nemzetet; s az uj intézet a gazdagság biztos forrásának tekintetvén, mindenki véres verítékkel szerzett pénzecskéjét is oda vitte , az actták tizszeri magosságra szökkentek, a papirosnak nagyobb értéke vala mint a kész pénznek, ’s az illy nemű pénz tömérdek mennyisége a fényüzést mód felett neveli; de a Banknak a biztos alapja nem lesén ’s később a királyi kincstárral öszvecsatoltatva megbukott; — ’s az egyesek kiszámithatlan veszteségén kívül 1601 millióval szaporodott a különben is alig viselhető nemzeti adósság;—a tervszerzője Francziaországból elszökött’s millióknak átka követte.