Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-03-23 / 24. szám

_ FEST« Megjelenik e politikai , tudo­mányos és művészeti lap minden héten kétszer: Szerdán és Szom­baton , két-két íven.­­ Hűtője közöl minden hirdetményt egy négyes szelet sorától három ezüst kiért. Előfizethetni helyben a szer­kesztő-hivatalban ( Sebestyén­­utcza 288 sz. alatt , földszint) félévre postán 0­, különben 5 e. forinttal, az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. fő­­postahivatalnál becsben. Szerda. — Ш. — Ш V. X А К X A löl: Magyarország. Névváltoztatás. — A megyék. — Hildai casino közgyűlése. — Pestmegyei köz­gyűlés. — Tudósítások : H­i­h­a­r , Csongrád, Po­zsony, Hont­ és Baranya megyék közgyűlé­siről. Magyar partvidék. — Hírlapi kalászok (folyta­tás ) Igazítás. Külföld Nagybritannia Sir Robert Peel a spanyol és franczia viszonyokéal.— Hölgy hallgató­ság az angol parliamentben. — Orosz társulat évi lakomája, Francziaorszá­g.Előkészületek a követválasz­tásokra (miniszteri választó biztosság.) A mostani Pa­ris.— Az abolitionista vagy rabszolgaság - törlesztő társaság levelezése a belügyministerrel. Feat. Portugallia. Alkotmány és eskü. Olaszország. Orgyilkolások Nápolyban. Németország. A würtembergi kormányja­­vaslat a büntető eljárásra nézve megbukik. China. Vegyes közlések. Őr. Országos adósságok és országos papírok. — Napraforgók. Hirlő. Hivatalos jelentések.­ Magyarország. Szinger Thaddé, Eszterházy hg számtartója és fia S­zinger nép. János köz- és váltó-ügyvéd Pesten legfensőbb helyiül engedelmet nyertek ve­­zetéknevöknek, ,,Makfalvay‘ra változtathatására. Ф Pest martzius 23. 1842. A Megyék. (­ Közlés. Előszó) Minden gép rendes mozgását a működő erők egyensúlya eszközli,­­s ha ezek közül bármellyik túlnyomó, a gép mozoghat ugyan még egy ideig, sőt ollykor lát­szólag minden várakozást meghaladó eredmény­nyel , de a mozgás nem tartós, vagy legalább nem a kitűzött czélra vezető. Tanúsítja ezt az anyagi világ szintúgy, mint a szellemi. Ha tehát r­e­n­­des mozgás, kitűzött ez élünk, törek­vésünket az egyikben úgy valamint a másikban, és mindkettőt magában foglaló státus-életben­­is oda kell intéznünk, hogy az egyensúlyt fentart­­suk, vagy hol ez nem létezik, helyre­állítsuk.­­ Azonban kétséget nem szenved, hogy mint e mű­ködés az anyagi világban könnyű, mert itt ,egy­­szer-egyi­ számolás az alap, vagy legalább az ok­os okozat szemlélhető, úgy az érintettek hiá­nyával nehéz ez a szellemi világban, legnehezebb pedig a status-életben. Itt ezer meg ezer, kön­nyen figyelem nélkül hagyott, vagy eléggé nem méltányolt factor lép fel; — itt gyakran mit ok­nak tartunk, egy másik, messze távolságban levő s csak az ügyes vizsgáló által észrevett, a pártatlan biráló által pedig méltányolt oknak oko­zata; — itt végre a munkálkodó erők nem ki­jelölt mozgású a­utó­za­tok, hanem mo­rális szabadsággal felruházott, sőt ezt is gyakran áthágó egyének ’s testületek, 's igy legyen bár­­milly jeles a statusgép szerkezete, az egyensúly nem tökéletes; — 's bármilly értelmes a po­litikus számola, még is az eredmény nem két­ségtelen; 's legtöbb, mit itt is,mint minden­ben emberileg elérhetünk, az, hogy az egyen­súly tökélyéhez közeledjünk, a politikai eredménye­ket pedig okosan sejdíthessünk. Szükségesnek tartok feljegyezni ezt, hogy feladásunk fontossága érzetében hasonlíthatatlan .Megyei rendszerünk­ körüli nézetüiket a legna­gyobb óvatossággal, és minden elbizottságtól men­tesen terjesztvén elő, talán másokat is hasonló cselekvésre buzdítsunk , — feljegyzők még, ’s pedig főleg azért, hogy figyelmező­leg a status­­gépezetben munkálkodó erők fentebb érintett mo­rális szabadságára, működésünk ezek tökéletesíté­sére legyen főleg intézve —■ Miknek méltánylása bennünket legalább arra bir, hogy minden alka­lomhoz nyúljunk, figyelembe hozni ismét s ismét azt, a mi szünet nélküli figyelmünket olly nagy­mértékben igényli, ’s ez ebbül áll: „Hogy a status-gépezetben munkálkodó erőknek értel­­mességét képezve, a vallást , erkölcsiséget és a közjóért bármi áldozatoktul rettegni nem tudó érzelmeket nev­eljük­‘ ‘ 'S nevezzétek bár ismételve kijelentett óhaj­tásokat ábrándoknak, utópiai álmoknak, vagy Titan-harcznak, 's utasítsatok bár bennünket a morális Philosophia cathedrájára, mi, ’s nem an­nyira mi, mint a mult ’s jelen történetek viszsza­­adják nektek az ,ábrándozó­ nevezetet, tinektek, kik hiszitek vagy elhitetni akarjátok, hogy az ugynevezni tetszett utópiai kivánatink elmellőzésével képesek vagytok olly statusgépelyt szerkeszteni, 's olly szabad institutiókat alkotni, mellyek a rendes mozgást 's nemzeti jólétet esz­közölhessék Vagy Görögországot köztársasági fénypont­jában a lélek-emelő , habár hibás mythosznak, az erények 's hazafius áldozatoknak honát; a szép­­művészetek, bölcseség 's az átalános emberedés bölcsőjét a szabad institutiók hi­ánya­­, vagy nem inkább az süllyesztő el, hogy isteneit gúny tár­gyaivá engedé tenni­, a­nélkül hogy helyeit job­bakkal pótolta, vagy az egy élő Istent ismerhet­te volna? — nem az-é, hogy Solon 's Lykurg, Phidias és Praxiteles, Plato és Sokrates, Arisli­­des és Epaminondas honában annyira elenyészett a hazadul áldozatok iránti méltánylás, hogy a vér­tül ázó­­s a becsületet, az adott szó,­­s a letett eskü szentségét nem ismerő Lysandernek oltáro­kat épített akkor, midőn a nép érzelmeinek hí­zelegni nem tudó, de hazafias áldozatokban tün­döklő legjelesb fiait ostracismus alá vetette, So­­cratesnek pedig a méregpoharat nyújtotta? M­s nem az-e, hogy a köztársasági erények helyét Iso­lates által e szavakkal leírt romlottság foglalta el: „kik­ a jövendő gonosztevőket megfoszták azon lehetőségtől, hogy őket felülmúlják, kiknek semmi vétek eléggé nagy 's borzasztó nem vala, é s kik azért, hogy honukat büntetlenül ostorozhas­sák, készek valának a holotok előtt is rabszolga­­kint térdelni." "S mit mondatok az óriási Roma elenyésztem! ? nem valának é itt is hasonló okoknak hasonló kö­vetkezményei ? De ha ezek távulesnek tőletek, kérdezzétek a jelentő­­s felszólalandóvilág-uralkodásért egy­kor küzdő, most forrólázas rángódásban (Zu­ckungen) csak éltéért vívó Spanyolország és a pa­takzott polgárvér hangosan égbe kiáltandja azon igazságot, „hogy mit a tudatlanság ’•A vakbuz­góság elkezd, azt az erkölcstelenség , s val­­lástalanság szokta befejezni, — (i nemzeti süllyedést/ — 's hogy lehet változtatni alkot­mányokat, de a siker egy, ha az emberek nem 'változnak/ — E panaszok echoját visszaadja Spanyolhonnak rokon testvére Portugallia! ’s vég vonaglási közt ismétli a keleti birodalom! De sejtjük az ellenvetéseket, azt mondand­­játok: A félhold serail-uralkodása nélkülözé a sza­bad institutiókat 's azért teng most kétes jelenben 's jobb jövendőt aligha várhat, Spanyolország s Portugallia pedig csak rövid ideig élvezi ezeknek üdvös befolyását, 's az előbbi szolgai nyomatás által felizgatott szenvedélyek még le nem csila­­podhattak, 's azért még most üdvös eredményt nem várhatni; de különben is az institutiók nem eléggé szabadok?! —­ 's hiszünk szavatoknak, ha úgy akarjátok; de mit fogtok vájjon mondani Francziaország ,s Nagybritannia jelen állapotjára . — biztosítják é az elsőt szabad institutióji, ’s a s népfelség a tüzteljes vulkán minden órában ki­törendésétül? — 's megszüntetik é a legundokabb királygyilkolási merényeket ? — 's biztos é diaijá­ban csak mátul holnapig is a csendes polgár élete 's vagyona ? — vagy nem majd minden évben 's az ország majd minden részeiben szemlélhető gá­lád gyülevész csoportok önkényésül függnek mind­ezek ? — ’S a nagy Albiont, hol a szabadság nem holt betű, hanem testté vált ige, kinek az egész ismert világ ömleszti kincseit, nem ráz­­kodtatják é meg a ma legyőzött de holnap is­mét fejét emelő, és minden társasági kötelékeket összetépő, 's a romlott nép aljábul öszveszedett chartisták vakmerő tömegei ? 's ezen aggodalmat nem nevelik é azon agitatiók, mellyek jelenleg a gabonatörvény ellen olly félelmetes alakban mu­tatkoznak? — De ezekre is gyanítjuk a feleletet, 's Fran­­cziaországot illetőleg, mellőzve a régibb idők történeteiből merített okoskodásokat, ti a f­ran­­czia forradalom eseményeit XIV Lajos által felál­lított gyakorlatilag is használt imer elvnek, status én vagyok (V­élat c' est mo is az ország­­gyülésre­ összehivás elmulasztásának,­­ a provin­ciális élet megszüntetésének,XV Lajos, 's minis­­terei kényuraságának, a gyenge, de népét hőn­­szerető, 's áldott jó fejdelem XVI Lajos azon cse­lekvésének , hogy a nemzet kivánatait annak ide­jében nem teljesité, tulajdonitjátok;a későbbi szin­te szomorú események okait pedig Napoleon vas­­pálczájában, 's gyakorlott azon elvében, mellyel XIVd. Lajoskint e szavakkal állitok­­ fel ,,a­z e­g­y­e­­temi akarat én vágyok" *) 's a Restau­­ratio reactiojában keresendőek; — 's a legujab­­bakat a septemben törvényekbül, az egyének jo­gai korlátlan megszorításából, a jurykre gyakor­lott kormányi befolyásbul ’sat, főleg pedig Lajos Fülöp „v á 11 о z h a 11 ап а к a r a tá b u 1" **) fog­játok következtetni.Angolországra nézve pedig sújt­játok a torykat, haladni nem kívánó, a nemzet valódi érdekeit nem képviselő 's méltánylani nem akaró to­rykat?!— 's minden okoskodástok végszava: Az institutiók nem eléggé szabadok, 's nem az örök igazságon, 's nem a kor kivonalin alapultak! — 'S mi, ha bár a franczia első forradalom távolabb okait nem annyira a szabad institutiók hi­ányában keresnék, mint inkább XIVd. Lajos udvarából az egész nemzetre átszivárgott erköl­csi romlottságban; — továbbá a kiskorú XV. La­jos, szerencsétlen emlékezetű Law ***) ministe­rének szédelgő s fondor speculatióiban, 's ezek által eszközlött fényűzésben, ’s a nemzet vállaira nehézkedett roppant 's elviselhetlen status-adós­ságban; nem különben mind kettő uralkodása alatt működő azon írók veszélyes seregében, kik lá­baikkal a legszentebbeket tiporva a megkezdett #) je suis la volonté génerale ##) a francziák sz érintett fejedelmet így szere­tik nevezni ,,la volonte inimitable." «)Law János, születésére skott, Orleansi Fü­­­lep, XV Lajos kiskorúsága alatti régens­ek­be (1716) azon javaslatot terjeszté, hogy a tömér­dek nemzeti adósság lerovására, ’s a keringő pénz hi­ánya pótlására nemzeti bank alapittassék. __Terve(1717) elfogadtatott.E­leinte képtelen szé­delgés lepé meg az egész nemzetet; s az uj intézet a gazdagság biztos forrásának tekintetvén,­ min­denki véres verítékkel szerzett pénzecskéjét is oda vitte , az actták tizszeri magosságra szök­kentek, a papirosnak nagyobb értéke vala mint a kész pénznek, ’s az illy nemű pénz tömérdek mennyisége a fényüzést mód felett neveli; de a Banknak a biztos alapja nem les­én ’s később a királyi kincstárral öszvecsatoltatva megbu­kott; — ’s az egyesek kiszámithatlan veszte­ségén kívül 1601 millióval szaporodott a külön­ben is alig viselhető nemzeti adósság;—a terv­­szerzője Franczia­országból elszökött’s milliók­nak átka követte.

Next