Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-10-14 / 82. szám
82. PESTEN, 1843. —......- ■ ■ ■ ......... ..........^ Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.világ ьвьлвськш SZOMBAT, october 14. Előfizethetni helyben és BudánEmichGusztáv úr könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögeteni félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal,az Országban minden — azon kivül csak a cs kir. fő-postahivatalnál Bécsben. en .és »a Világ szerkesztő-hivatalának" czim alatt kéretik beküldetni. Variálom. Korteskedés és ellenszerei. — Hozzászólás. — Magyar tudós társaság közülése ’s titoknoki előadás a társaság 184-i.ki munkálatiról. — Fővárosi hírek. Országgyűlési tudósitás ©к : Oct. 6kán LXXI. kerületi ülés (Folytatása a városok ügyében kerületi választmányi munkálat vizsgálatának; a városok átalánosan vethetnek ki személyadót, de a nemesekre nem). Oct. 7kén LVI. országos ülése a FeRRknek (tanácskozási tárgy a t. RRk a magyar nyelv tárgyábani 3ik üzenete). Ugyan ezen napon: LXXIlI. ker. ülés (városok ügyébeni munkálat vizsgálatának folyt.; a közvetett adó a szerkezetből kihagyatik). Oct. 9kén LXXIVd. ker. ülés (a városi szerkezet első része bevégeztetik, ’s megkezdetik a városi községről ’s képviselő testületről szóló II. rész). Orsz.gyűlési rövid közlések: (az oct. 10., 11. és 12kén tartott, kér. ülésekről). — Megyei közlések: Zágráb, Bács és Csanád közgyűlésiről. Nagybritannia. (O’ Connell körlevelének vége. A rebeccaita és gabnatörvény elleni mozgalom. London új parliamenti követet választand. O’ Connell mérséklést ajánl a repealereknek ’sat.) — Francziaország (Toulonból Athénébe hadigőzös indul ’sat.)Spanyolország. (Madridban zavargás; Mazarredo madridi politicai főnök lesz. Prim és Amelder.) — Gö rö gország (a sept. Jokei események inditóokai ’sat.) Északamerika (Jackson nem halt meg.) Egyesületi közlés. Magyar Gazd. Egyesület közgyűlése. Hírlapi kalászok. Egy mű tragoediája. Hivatalos és magán hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Pest, october 14. 1843. Korteskedés és ellenszerei. Illy czimü könyvet vevénk nem rég a testvér Erdélyből. Erdélyből, hol — mint szerző mondja — „helyenkint űzetik ugyan korteskedés, de ritkán mutatkozott eddigien akkora kicsapongás, és olly közdepravatio, hogy megyei szoros rendőrségi szabályok a tanácskozás méltóságát, a vélemény szabadságát, és a szavazati jog szeplőtlenségét fentartani ne volnának elégségesek“; 's midőn átfutók a rövid könyvet, felsohajtánk őszinte kebellel: „köszönet nemes férfiú, te jó testvér vagy; bajunk érdekel, meghat, ’s iparkodol ügyes kezekkel közeliim a kórhoz, melly köztünk elharapózva, rémiszonyatosan űzi daemoni játékát, hogy összerázza roskadozó nemzettagjainkat, 's szétszórja velőtlen csontjainkat!“ Igen, igy sohajtánk mi, midőn Kemény Zsigmond úr e röpiratát, melly csak első füzete a három részre terjedendő munkának, átolvasva, asztalunkra tevők. A közhaza közbajának orvoslásához néze ő, 's hol ez forog fen, nem szoktuk mi kérdeni: ki az, melly pártnak férfia az, ki szól, de mit, és hogyan szól? Becsületes, elfogultlan nézetek rakják le e kis könyvecskében, épen úgy, mint polgárhoz, igazi honfihoz illik, ki a hazát, a nemzetet karolja föl meleg érzetével, ’s meggyőződésében, feledve minden salakos szenvedélyt, csak a szent czél tündököl előtte, mellyhez jutni siet. A munka általános ismertetésére , úgy hiszszük, elegendő a felebbi néhány sor; műbirálat pedig nem tartozik e sorok körébe; különben is nincs bevégezve a mű, mellynek első füzetét igen helyesen adá át szerző a közönségnek, hogy mig a másik kettő — mellyekben a kórállapot megszüntetésére ajánlandó kiindulási pontok , és végül az annak eltávolítására törvényhozásilag és megyehatóságilag teendők fognak elősoroltatni — hogy mondjuk míg e másik kettő megjelenhetni, addig is e fontos tárggyal, mint egy egy legfeledhetlenebb és leghalaszthatlanabbal foglalkozni kész honpolgár lássa a korteskedés veszélyes befolyását az erkölcsiségre, közszellemre , polgárerényekre 'sat., melly ezen első füzetben vázlatosan, de milly mesterileg ecsetelt vázlatokban van egész meztelensége, egész borzadályosságában szemeink elé állítva! Végtelen nálunk a teendők száma; de nincs a mi legbensőbb meggyőződésünk szerint egy is, melly fontosb, melly sürgetősb, melly elmaradhatlanabb volna, mint a megyék elrendezése; e nélkül nincs, nem lehet üdv e hazára; sőt mai közállapotjokban hagyván meg azokat, nincs, nem lehet erő, melly e hazát a végveszélytől, az enyészettől megóhassa! Itt kell gyökeresen segitni a bajon, melly ezennel majd minden résznak forrása , melly e hazában a rendet, a törvényes szabadságot felvirulni nem engedi; azon zsarnokság, melly itt majd nagyban, majd kicsinyben, változva, de szakadatlanul űzi vérjátékát, átássa meg a sirt, mellybe nemzetünk nyomom vázzá silányított alkotmánya után önmagát temetendi. Prometheusi karokra van szükség, hogy a bajon gyökeres orvoslás történhessék , de nem akarunk kétségbe esni a felett, hogy van még e nemzetben erő, melly a rákfenét bátor karokkal hasítsa ki kebeléből, ’s megvesse alapját a rendnek, melly nélkül kiúohantom a polgárszabadság! Az idéztük röpirat szerzője azt hiszi ugyan, hogy megyei önhatósági rendszer mellett a közakarat nyilvánulása körüli kicsapongások gyökeresen ki nem irtathatok,s mialatt ebbeli véleményét rövid vázlatban kifejti, gyönyörű vonásokban lobbantja szemökre sokaknak, e visszaélések körüli működéseiket, mondván: „És mégis — nézetem szerint — a legbárgyúbb követelések egyike volna az, hogy szabad országokban, hol az emberi hatályosságoknak és polgári erényeknek annyi mező nyílt , ne mutatkozzék semmi rés a visszaélésre és gyarlóságokra. Ti a tömegnek befolyást adván a közdolgokra, ezer érdeket ráztatok fel, és milliók sorsát kötöttétek a többség akaratához, melly azt, mint triumphalis szekér a rabokat, magához bilincselte, ’s erős lánczokon hordja, li gyakran egy törvényhozási nap vitaterhes határozatába egy század jövendőjét szorítottátok be — mint a magus szeszes üvegébe azon szellemet, melly szabadra bocsátva csoda-erővel ront és alkot — és midőn már a megállapodás mérlege bizonytalankodva ing, módot nyújtatok egy kerületnek, egy városnak, néhány befolyásos egyénnek , hogy szándéka sulyját a serpenyőbe vesse; li a nyilvánosság kedvéért felhagyátok izgatni sajtó által a szenvedélyt, ’s midőn minden kebel forr, és a hatályosság egész köre a rábeszélés szikráitól villanyos lökéseket kap, kihirdetitek a nép közgyűlését, pártoljátok az associatiot és meetingeket, ’s igy költitek fel a hőbb véritekben, a végsőségre hajló jellemben, a becsvágy keselyűkörmétől szaggatott mellben a mindent koczkáztatás elszántságát, aztán ha ezeket megtevétek, vatos szigorral követelitek, hogy annyi érdek, szenvedély, előtolakodó befolyás, ábrándos hit, félelem, remény, kétségbeesés a kötelesség és erkölcs oltárain lobogó tűznél hamvvá égesse minden gyarlóságait, ’s önáldozattal lökje el magától a megvesztegetés csábját, mint ama vértanú, ki midőn az ebbe vezetett kéjhölgy bájaira a bűnvágyat születni érzé minden erezetében, nyelvét harapta el, hogy a fájdalom az érzéki ingereket eloltsa“ És utóbb, midőn a megyei önhatósági rendszer országlattani szemponti jelességeit, a legújabban feltűnt véres kicsapongások után érinti, következő nagytapintatú sorokban nyilatkozik aggálya : „Nem attól tartok én, hogy a megyei rendetlenség valaha alkalmat szolgálhatana kormányunknak a törvényhatósági életnek egy csapássali megszüntetésére, mert igazgatásunk sokkal népszerűbb, lassú kiegyenlítésre hajlóbb, és erőszakos szabályoktól irtózóbb, hegysem hatalmát önkényileg gyakorolja akkor is, midőn talán e lépést a kivételes helyzet tekintetéből Európa szabadabb országai sem fognák szigorún megbírálni. „De másfelől attól minden pillanatban rettegek, hogy maga a nemzet veszti el végtére bizodalmát olly intézmény iránt, melly minden ámításnak eszközül, minden izgatottak fegyverül, minden bűnnek palástul szolgál “ Miután keresztül ment a kórállapot velejázó nyilatkozatain,s felsorolta ádáz hatását a nemzet alkotmányos életerére, munkája e füzetét bezárólag így szól a nemes szerző: „Csak néhány szavam van még. „1195 ben meghatároztatok, hogy országgyűlésekre ne követek által, hanem személyesen jelenjen meg a nemesség. Ezen év óta rendesen tízezer ember vett részt a tanácskozásban , de esztendőnkint legfölebb kétszer hivatok össze a diaera. Nálunk jelenleg négyezer kortesnél többet Nagy-Károlyba és Zala-Egerszegre nem lehet csödíteni , de másfelől az is igaz, hogy évenkint 208 megyei közgyűlés tartalik. Azonban napi eseményeinknek főhasonlatosságát a 16 század elején kell keresnünk. Forgassunk keresztül néhány lapot krónikánkból. „Elvek fölöd az első verekedés 1516ban történt a rákosmezei országgyűlésen-midőn Zápolya fegyverzett párthíveit Tomory megszalasztotta„Bácson (soróban) a felekezetek már formaszerűti tábort alkotnak,, és Bornemiszát karddal veszik űzőbe. A diákoson (1525 ben) Werbőczy elnöksége alatt kevésnek találtatott azon fegyver, mellyel a nemesség az elvkérdések utalmazására megjelent. Ez hibául tétetett ki A tömeg megkedvelvén a nyilvános élet erőteljes mozgalmait, diaeta után Szerencsesilek — a kincstárnoknak — házát ostromolni kezdi, és a főnök ur a vár falazatáról kötéllel leereszkedés útján menekedhetik „A hatvani gyűlés forradalommá változott. „Ezen vitatkozások alatt óriássá nőtt egy szomszéd hatalom ; nálunk pedig nem kelle orákulumi szó annak megjósolására , hogy a viszályokba merült és elerőtlenült magyar nemzet egy véletlen — egy vesztett csata által tönkre jut /is nyers erőnek elvkerdésekbeni első zsarnoksága ///an az est/end/ múlva földéről Mohács ver napja „Jelenkorunkban 1841 ben, decemberben nyert elvek fölöd első diadalt a nyers erő. Jegyezzük naptárainkba hármas vonással föl — mert az emberi elme feledékeny— ezen hónapot. Mekkora hasonlatossága kül- és belviszonyainknak a régiekkel! és hány év kell 1*41101....... De ne törődj, nyájos olvasóm! jóslatokkal ... . ...... nec Babylonicos Tentaris numeros , ut melius quidquid erit pali ........................................sapias." ! Íme itt a gyászpélda előttünk ! Értsük meg azt, ’s igyekezzünk — mig időnk van — a tátongó sírtól menekülni, melly második Mohácskint teljesen ne nyelje el azt, mit az többbi év még meghagyott! Hozzászólás. Olvasom a hírlapokat, látom a zavart honomban: a megyében sötét ostracismus, a hongyűlésen sükerhiány. A kalauzokra térek illy zavarban. Széchenyi adót javasol, de az olly bonyolult ’s maga után egy akaratlan tömeget von aladságon, úgy hogy itt nincs kilátás — vagy ha van, a javaslati pénz bő anyagi életet szerez az arra hajló országnak, melly értetlensége elötapintasánál fogva, mint az évidök minden népe, letollozódja életét. Kossuthnak alapeszméje : mindenkit felvonni az alkotmány sánczai közé,—de hogyan a mohón értetlenek között ? Wesselényi magunkkal ellenkezőleg, még a benlévőket is ki akarja tudni, — mi lesz igy a többek érdekéből? Deák a nagy rokonszenv ellenében nem állott ellen a baráti erőszakolásnak idején, ’s levonták őt, ’s nem is tudhatni sarkgondolatját. Másnak alaptervéröl semmit nem tudok, a mondottak, látjuk sem elméletileg sem gyakorlatilag ki nem bonyolítják a hont, mert ez zavarban húzódik, mint a horgon vont hal. ’S miért van ez? — mert a tervezők nincsenek tisztában, szövevényesen beszélnek, holott a ki világosan tud, egyszerűen beszél- Vegyük csak azt, a ki többször beszél valamit ’s az állat világos átlátásra vergődik, milly tisztán beszél, nálunk az elsők világosan nem halván át, bonyolultan szólnak. Jöjenek előbb tisztába, akkor gondolatjok oszlassák el az egész népség közt mint isten elosztja mindenek közt a nap világát, engedtessék a verzéválásra időt s az összesen felvilágosultak közt nem lesz zavar. Sőt a megtettek közti elosztásnál, hatékonyabb nevelni az ifjú ellenzetten vért mindenkép ; teljes tisztán látók közt nem lehet homály, é s a nevelés nem kerül olly roppant milliókba, mint gondoljátok, mert ha mindenikünk az értesültek közöl buzgón tekint a nevelésbe lakhelyén, úgyszólva pénz nélkül fejült ki a nevelés. Például én eljártam a próbatételekre, pénzt alig költöttem, néhány czikket irtam,s mennyire szaporodtak, javultak itt az iskolák. Tegye mindenikünk e csekélységet lakhelységében ’s a nemzet nevelve leend. De illyenre nincs még ez országban ügyelés; hamari bőséget óhajtunk, ’s zavar a hamarnak ’s a bőségnek hivség lesz vége, ’s úgy járunk mint azon tudós és művész, ki munkája mellett nem akarván időt veszteni, nem megy a természetnek folyást engedni, természete fölháborodik, iszapot hagy ’s ő hólyagköre tesz szert. Jó, ha ezt sokan olvassák, figyelmeztetésül a futók közt! Simon István: Iflasiyaa* academia liöznlése. Múlt vasárnap (oct. 8kán) tartotta a magy. tud. társaság számos mindkét nembeli vendég-gyülekezet előtt Pest megye nagyobb teremében 12dik nyilvános ülését. Gróf Teleky József excllja , mint a tud. társaság elnöke nyitá meg az ünnepélyt egy rövid de velős tartalmú beszéddel, mellyben ezen társaság czéljait fejtegette, ’s többek közt elmondá, hogy sokan milly fonák véleményeket táplálnak még ezen, már tizenkét év óta fenálló, tudományos egyesület felöl, mintha t. i. a magyar akadémia egyéb nem volna nyelvmívelő társaságnál; czáfolatul megemlité az alapítók czélját, melly szerint az academiai munkálatkört azok hat tudományos szakosztályra osztották. Említé, milly parlag volt nemzeti liter,*túránk mezeje, milly elhagyatott hazai nyelvünk állapotja csak 15 év előtt is,midőn nevelés,iskolák, társalgás a szó valódi értelmében idegen ajkú vala. Azonban az academia keletkezte óta nyelvünk diplomaticai méltóságra emeltetvén, bizton reménybetni atyai kormányunk kegyességétől ’s a hazafi érzelmű törvényhozó testülettől, hogy rövid idő múlva a magyar nyelv hazaszerte közoktatási nyelvvé leend, mire nézve az akadémia hatása és munkálkodásától, ha (. sőt a nemzet lelkes pártfogásával is gyámolítandja, legüdvösb sikert várhatni. — Elnöke exclljának ezen hangos jeljenekkel kisért beszédét a tudós társaság múlt évi munkálkodásiról tett titoknoki jelentés követte , mellyel alább közlendőnk. Utána Balogh Pál r. emlékbeszédet olvasott Nyíry Istv. elhunyt apad. r. tag fölött. Továbbá Hetényi