Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-16 / 75. szám

Kedd Anglia blokádja A német tengeralattjárók blokádja s a hajómunkások sztrájkja együttesen nagyon érezteti hatását Angliában. A Times foglalko­zik azzal a rendkívüli esettel, amely ebben az évszázadban páratlanul áll, hogy t. i. tizen­négy nap óta egyetlen személyszállító gőzös sem érkezett Amerikából Angliába. Az „Ara­bic“ egy teljes héten át Liverpoolban veszte­gelt a dokkmunkások sztrájkja miatt, a „Phi­ladelphia“, „Adriatic“ és „St. Louis“ ugyan­ezen okokból nem hagyhatták el az angol ki­kötőket. Ma egy tengeralattjáró, az U. 29. hős­tetteiről érkezik hír. Az U. 29. öt angol hajót torpedózott meg. Lányos, egy hajólegény meghalt. Az áldozatok valamennyien svédek. A többi legénységet egy Helsingborgból elindult gőzös vette fel. Az összes iratok és műszerek elvesztek. (A Wolff - ügynökség ehhez megjegyzi: Minthogy a rob­banás a hajó elülső részén történt, sokkal valószínűbb, hogy a hajó aknára futott.) A Daily Chronicle-nak jelentik South Sfieldsből. A Linhope nevű londoni szénszál­­lító gőzös első tisztje elmondta, hogy a hajót a tengeren egy légi jármű megtámadta. Ez szerdán este történt, mikor a gőzös Spurn Pointtől délkeletre 22 mérföldnyi távolságban hajózott, hirtelen motorberregés hallatszott a levegőben és mintegy ezer méter magasságban egy fényszóró intenzív sugara villant fel. A fénysáv ismét eltűnt, de a másik pillanatban alig hat méternyire a hajótól valami szilárd tárgy zuhant a tengerbe. Magas vízsugár csa­pott fel, de a gőzös sértetlen maradt. A sötét éjszakában nem lehetett a támadó léghajót felismerni, de a tiszt azt állítja, hogy a fény­szóró felvillanása alkalmával egy Zeppelin körvonalait ismerte fel. Az U. 29. hőstettei. rAz angol admiralitás közlése sze­rint az U. 29. német tengeralattjáró naszád Headland, Andalusian, Indian, City és Andemon hajókat megtorpe­dózta. A jelentés hozzáteszi, hogy az U. 29. kapitánya azt állítja, hogy ő volt az, aki szeptemberben a Houge és Aboukir angol páncéloscirkálókat elsülyesztette. A londoni távirat ki­egészítő megjegyzése szerint az U. 29. kapitánya tulajdonképpen Weddingen hadnagy volna, aki mint az U. 9. pa­­rancsnoka sok bajt okozott az ango­loknak. Szeptember 22-én ugyanis ő volt az, aki az Északi-tengeren az Aboukir, a Hogue és Cressi angol páncéloscirkálókat egy órán belül három jól irányzott torpedólövéssel a tenger fenekére juttatta. Ezt a tettet, amely a német U-hajóktól való félel­met az angol kikötőkbe vitte, október 13-án követte a Hawke brit cirkáló elsülyesztése, amely szintén az U. 9. legénységének műve volt. Az Indian City-t a scilly-szigetek közelében, Sanct-Mary magasságában támadta meg a tengeralattjáró, amely majd­nem egy óra hosszat maradt a szom­szédságában. A tengerparton össze­gyűlt tömeg igen jól megfigyelhette a jelenetet. A tengeralattjáró megengedte a legénységnek, hogy a szárazföldre evezzen. Két rendőrnaszád eltávozott a kikötőből és a tengeralattjáró után ment, amely tíz mértföldnyire volt a parttól. Tüzelni kezdtek az ellenséges járműre, amely víz alá merült s né­hány perccel később két mértföldnyi távolságra ismét a felszínre bukkant. Az üldözést folytatták. Az U 29. a Headland ellen fordult, amely teljes gőzzel elkanyarodott. Később a ten­geralattjáró naszád nyugat felé vette irányát, nyilván a harmadik gőzöst véve üldözőbe. Hajók sorsa Egy német búvárhajó csütörtökön St. Pointtól 22 mértföldnyire délre elsülyesz­tette az Augusta Conseil nevű gőzöst. A le­génységet Falmouthba vitték. Havres jelen­tés szerint a Campines nevű gőzös március 12-én Cherbourgh közelében csak ügyes ma-1 nővérrel tudott megmenekülni egy német bú­várhajó torpedója elől. A Politiken jelenti Stockholmból. A Hanna nevű svéd hajó tulajdonosa azt hiszi, hogy n­en az ő hajója az, amelyet a német buvárhajó elsülyesztett. A hajó kapitányának ugyanis utasítása volt, hogy a hajót, amely tegnap Tyneből a Kanári szigetekre indult, Skótországtól északra irányítsa. Miután Scar­borough Tynétől délre fekszik, vagy a Hanna nem követte az instrukciót, vagy pedig ez a hajó pusztult el. A Hanna kapitánya a Slenckel-féle hajó­­vállalatnak azt táviratozta, hogy a hajó ka­tasztrófája szombaton hajnalban 2 órakor történt. A gőzöst torpedólövés sülyesztette el. A robbanás következtében négy fütő, egy­kor­ VILÁG 1915. márciius ML 1t Japán és Kína Jr Világ tudósítójától Amsterdam, március 12. A Roszkoje Szlovo jelenti, hogy japán híradás szerint a pekingi orosz és angol köve­tek látogatást tettek a kínai külügyminiszter­nél és azt a barátságos tanácsot adták neki, hogy Kelet-Ázsia tartós békéje érdekében­ a Japánnal való tárgyalásokat békésen fejezzék be. Ezután a japán követ és a kínai miniszter öt óra hosszat tárgyaltak. Hir szerint oly ér­telmű megegyezés jött köztük létre, hogy a santungi összes német koncessziók Japánra fognak átruháztatni; sem Santungnak vala­mely részét, sem semmiféle szigetet más hata­lomnak bérbeadni nem fognak. Abba, hogy a slinken—­csifui és a senten—csingjan­­fui vasút igazgatása Japánnak engedtessék át, Kína nem egyezett bele, de arra hajlandó, hogy japán tőkét használjon fel e vonalak építé­sére, amely körülmény révén Japánnak bizo­nyos jogok biztosíttatnának. A „Daily Telegraph“ pekingi levelezője a Japán és Kína közötti diplomáciai tárgyalások eredményeinek a következő távirati jelentést küldi: Sant­un­got illetőleg Kina beleegyezését adja, hogy ott Japán számára új piac nyit­tassák, s hogy ott vasútvonalakat fektethessen. Kiatsjau bérletére vonatkozólag Kina azt Ja­pánra ruházza át, Kina szuverenitásának min­denkori tiszteletben tartása mellett. A német­­jiapáni béke­tárgya­lásokhoz K­ina egy képvise­lőt küld. Dél-Mandzsúria és Kelet-Mongo­­k­tában a nagyhata­lmak­kal kötendő szerződé­seket csak Japán beleegyezésével fogja Kiria aláírni. Port-Arthur bérletét 25 évvel kitolja. Az Antung—Mukden és Tjangisjan—Kirin vas­úti szerződést ugyancsak annyi idővel meg­hosszabbítja. Kína japán alattvalóknak Dél- Mandzsúriában letelepülési és birtokvásárlási jogot ad. Japán azon követelését illetőleg, mely szerint a Bankon ás a Jangtse siksáig kö­rül levő hatalmas vasgyárakban és szénbá­nyáikban a közös betekintést óhajtja. Kína némi közeledést tanúsít, de Japán e kibonta­kozási tervét el nem fogadja, mely csak min­denkori nézeteltérésre adna okot. Hogy Kína szigeteiből vagy egyes partrészeiből idegen ha­talmaknak területet át nem engedhet, Kína be­leegyezik s e tekintetben Japánnal egy nézeten van. Kína fenntartja magának a jogot, hogy ezen megállapodásról a vele szerződésben levő nagyhatalmiakat egy nótában értesíti s a nóta a „Pekingi egyezmény“ nevét fogja viselni. A japáni követelések további hat csoport­ját többek között a Fukien—Jangtse völgyi vasúti koncesszióit, a japán rendőrségi felügye­let engedélyezését, mint Kína szuverén jogai­val össze nem egyezhetőket, visszaülöm!ja s kéri a kiküldött képviselőket, hogy ezen köve­telésekről mondjanak le. G. E. A háborút azok is vívják, akik itthon vannak. Spóroljunk a munícióval, az élelemmel A Dardanellák sértetlenek Angol és francia tudósítások és hamis je­lentések nagy összevisszaságot iparkodnak teremteni a Dardanellák ostromának valódi tényállásait illetőleg. A Milli hivatalos távirati ügynökség tisztázza most ezt a szándékosan támasztott homályt, mellyel az entente hír­forrásai leplezni akarják az ostrom teljes si­kertelenségét. A Milli jelentése kiterjed azokra a hazugságokra is, melyeket az Atvaznál meg­kísérelt partra szállításuk véres kudarcáról költöttek az angolok és a franciák. A Milli jelentése kiegészítve a török főhadiszállásnak a mai ostromról kiadott hivatalos kommüni­kéjével, a helyzet általános képét abban fog­lalja össze, hogy az ostromló hajók még min­dig a Dardanellákon kívül állanak, nem tud­ták sem a legkülső erődöket leküzdeni, nem tudták a Gallipoli félszigeten át való bombá­zással a belső erődöket megrongálni, nem tudtak egyetlen epibert sem partra tenni. Az ostromnak tehát semmi eredménye sem volt. Meddő ostom A főhadiszállás jelenti: Egy el­lenséges páncéloshajó ma nagy inter­­valumokban sikertelenül bombázta Szedil-Bahr és Kum-Kaleh erődöket. Tegnap éjjel az ellenség könnyű flo­­tillával újból közeledni próbált az aknamezőhöz, de ütegeink tüzelése visszavonulásra kényszerítette. Tüze­lésünk néhány ellenséges hajót meg­rongált. A B. Z. am M. haditudósítója jelenti. A Dardanellák alaposabb megtekintése után tű­nik ki, hogy Kil­d-ul-Bahr erőszakos lövöldö­zése milyen hasztalan volt. Az angolok 354 nehéz lövedékeikkel, köztük a 38 centiméteres ágyuk lövedékeivel csak jelentéktelen anyagi kárt okoztak. Az ütegek teljesen sértetlenek maradtak és egyetlen ember sem sérült meg. Az Osmanischer Lloyd írja: A hágai táv­irati iroda athéni levelezője jelentést küldött lapjának az angolok veszteségeiről a Darda­nellák mellett. Ez a jelentés általában megfe­lel a valóságnak. E szerint az angol halottak száma száznegyven, a sebesülteké háromszáz - tíz és mintegy kétszáz katonáról nem tudják, hogy mi történt velük.­­A franciák veszteségei­­ről ez a kimutatás nem számol be, pedig ez­re sokkal súlyosabbak, mint az angolokéi. Az angol admiralitás jelenti, hogy a Queen Elisabeth, amely indirekt ágyúzással a Gallipoli-félszigeten át küldve lövedékeit, bom­bázta a Dardanellákat, március 5-én lépett először akcióba, március 8-án három lövés érte, és más­napi szünet után, március 10-én folytatta ismét akcióját. A Dardanellák ellen operáló hajók nem a legmodernebb egységekből állanak, legtöbbje régi, hatamas hajóikból áll, melyek nagy víz­­kiszorításuk folytán alkalmasak a legnehezebb tüzérségi ütegek felállítására. A szövetséges flotta ágyúi 28, 30*4 38,1 centiméteresek. A Queen Elisabeth-en vannak a 38,1 centiméte­res ágyuk. E hajók mind az 1896—1906. évek­ben épültek. Az Invincible és az Inflexible közvetlenül nem vesznek részt a Dardanellák bombázásában, hanem a bejárat előtt helyü­kön állandóan résen állanak, hogy az esetleg kifutó Goeben-t megtámadják. A szövetséges flotta kudarca A Milli jelenti: Az angolok e hónap 8-ról és 9-ről kelt kommünikéiben azt jelentik, hogy a török csapatok Alivá­znál súlyos vere­séget szenvedtek. Az angolok ezáltal az ő vere­ségüket akarják palástolni. Mi csak megismé­telhetjük, hogy e támadásnál 3 gyorstüzelő­­ágyút, 400 puskát és nagymennyiségű hadi­­szert zsákmányoltunk. Négyszáz angolt megöl­tünk és e számba nem tartoznak azok a halot­tak, akiket az angolok magukkal vittek és amit az angolok jelentéktelen veszteségnek monda­nak. Az angoloknak Ahwaznál szenvedett ve­reségét semmivel sem lehet elhomályosítani. A Dardanellákra vonatkozó francia és angol közlemények egyszerűen mulatságosak. A leg­határozottabban kijelentjük, hogy az Agamem­non, Lord Nelson, Cornwallis, Dublin, Bonn-

Next