Világ, 1917. december (8. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-01 / 296. szám
f W pötadót most nehéz l«s ne áthárítani és talán ex m okozzi» a pénzügynyr.jszjerkím ktjméletét. De .mindegy, a belső indokokat ne stíKBestík^» *zaMly helyes. Ni' r* Mélye a spéfeufó&aik mí, Ás fíi oszt. kereseti adó Mán nem. .'As első adói « kísípí r.-sdk, házaid ifo cselédek, a másodikat a .flutisz tétü alkáb «uadUA fizéfíti. Felitentetik tehát indexelt Mi méltányost A tfí.. oszt, 'z-resen adót fizetők. Tsozul a péladó alól nu -lesek maradnak«6*'.. akiknek dapadója a Vidéken 60 thóro- Mb Budapesten pedig 80 koronán alul marad. v.zek száma 191?-ban ?■/. összes adófizetők ■'Kte&.át tette ki, ma már alig lehet 15—' 20%. Pótlék alá sem esik a takarékbetétek adója sem. A kérosztályadátlása felmentést nyer minden oly ház, mely nem áll több, mint két lakrészből. Ez a néhány helyes intézkedés roá« szép~ségflastromnak sem reng arra, hogy a!.«karja ajit a provokáló igaazágtalanságot, mely egyrészt a földbirtok, másrészt a« ipstres kerekké,delem ad’«,ásó terén iog hely étkezni. Nam tudunk az tu-ől a becy.unábal! szabadulni, hogy a hermáng mintha erőpróbát akarva megkísérelni, paffon az ivar és kereskedelem tényleg oly gerinctelen- e, hogy ezt az egyenlőtlenséget szó nélkül elviseli is . A javaslat látszólag egyenlő mértékkelny r. A .pótlék a földutó után is, a Hí. oszt. kereseti,16istán is egyformán 60%. De ez Bak látszat, mert a kérdés lényege azon. dől i. n.ilyen természetű az az akivadó, amely tóán a pótlékot kivetik. A földadó kulcsát 11913 januárén 20,5% -al szállították le. A légebi költségvetésekben földadóbevétel citvén. 76—77 volTSó koron' volt előírva, de a különböző visszatérítések forán csak 68 - - 59 millió korona folyt be. Az adókulcs leszakítása folytán a tényleges bevétel 1013 óta 11 billió koronám csökkent, az előírt adótétel pedig 69 mai, 11 órokéra. Ezzel szervben, a HL oszt., kereseti adóbevétel, az 1906—1916. ézi időközben 253 millió K-ról 46.8 millió koronává, tehát 85% -al emelkedett. A földadó, mely 1893 ban még 35.5%-át tette ki az egyezesadó «»szbevételinek, 1912-ben an-nak 28.2%-éra csökkent, mig a kereseti adó Ugyanezen kió adtttas összadóbevétel 110.9 százalék, hol azuran 13.4 százalékraemelkedett. A földadó harminc évig változatlan volt vessen az 1913. évi adókulcs leszábítáviig, ahhoz hozzányúlni nem lehetett és addig, a meddig a vddbirtokoscsatáig, yy ki./ygsv '^^éjSaijij^wSa jatt 'kérdést a népektől, hogy vajjá» sz «reakció» diplomácia az ő gondolataikat és törek ■ tzéseiket fejezi-e ki és megengedik-e a diplonáciának, hogy az orosz forradalom föltárta vagy békelevűséget elejtse?“ , ugyanakkor az entente kormányai, a nyugati demokráciákhivatalos és mindenható, érvényesülései erre is a kérdésre azt felelik, hogy ők pedig nem teszik tudomárul az orosz békcukarsst, írem greszik tudomásul a farsadalmat ét egyenesen i jSieglek ISSíil fenyegetik meg a békére alvite j ^Oroszországot Hatalma», nag»szerű. átélés ez a kérdés és ez » felelet a néplélek részére. És ^megérkezik a központi hatalmak kormányainak üzenete: azt, hogy akarjuk a békék a területi és gazdasági erőszak nélkül való békét és szóba állunk a béke érdekében az orosz köztársaság "kormányával. Ez is olyan szertelen átélés," amelytől semmivé roppannak ** előre eltökélt föltevések, a meggyökerezett biograák, a történelemről való tudasok. Nincs, nem lehet ma más demokrácia, csak az, amely .békeakarás, nincs ma, nem lehet ma más "demokralizális, csak az, amely,az egyetértés és együttmunkálta-tás alapján szerződéstköt a népek közt. Minden olyan demokrácia •amely a néptől és a népnek a mega életéhez való közétől s jogától megtagadja a lehetővétett békét, minden elyan demoratizmus , amely akkor, amikor a fohrszdalom a népek megcsfszéses békéjét akarja, a háborút folytatja, m egyéb, mint a nyerstermény források és áruértékesítő piacok megszerzéséért küzdő olyan imperializmus, amely a népet csakhogy ebbe a piac- és vásárszerzésbe bilegigye, egyenlőségi, szabadsági, sőt testvériség! , oksgiégűRzli, dv «* cc^ék a "teltjeszárók^os puijtikai hatalmat gyakoridi, nem lehet ezt a jövőben sem várni. A keresli nap ezzel szébibeh ihlbdcb- hantntarok évben kivetés alá dtetül,’aifti egyértelmű azzal,'hogy együttedi-fei is- Cipelik. ■ -Tegyük fel, hogy a ̋!&%**,■ potadé már 1906 óta . érvényben .v»»„ s ser egyszerüség -. kar véért a III. oszt. káreseti adónál hagyjuk -l. figy címén kniif'a kisebb aófizésüknek kyuj.tett kedveezményeket .A számítás alapján a földbirtok pótadója 1906-ban 46 ráillió koronát, a III. év 21.. kereseti adóé pedig 15 millió koronát tett volna ki. líhs 6-ban már a földadó pótléka csak 41 millió korona, a kereseti adóé azonban 27 millió Kenne. Ex. is igen j. dín*o Igazságodimség lett volna, de ilyenni- [ hez már igazánis hozzá vagyunk szokva a magyar adórendszerben. De az igazságtalanságot most már provokálóvá teszi az a tény, hogy 1916-ban a III. oszt. kereseti adó lényeges változáson ment keresztül. A későbbi korok történeiitói szempontjából ez a változás • egyike lesz a legérdekesebb dokumentumoknak, iskolai példája ' artnak, hogy * miképpen lehet egy osztálylyal elbánni, ámetffnek megfelelő , 'iriamenti képviselete és bátorsága nincsen. A ■ - TUza-kontinvng suktolatlanuul hagyta a földallót, fiazadót és tőkekamatadót. Joggal kivánhatták tehát az iparosok és a kereskedők is, hogy a III. oszt. kereseti adók változatlanul maradjon, annál is inkább, mivel a háborús új adókat: a jövedelemadót, bendi nyereségadó elsősorban, sőt kizárólag ők fizették. Bekövetkezett rajtuk a mesebéli békák Sorsa, királyt kiváltták és megkapták királyul a gólyát. A törvénytárba beiktatást nyert ,a»... 1916. XXIIII. c. a Hl. oszt. kebeceti adó érvény fentartásáról. Amikor ezt a törvényt lapozzuk, az az ,érzésünk van, mintha antsak betűi gunyosasi és csufolydot» költenének .i reánk. Az 1916 évre érvényes XII. «szí- k'ere- seti adót ugyan névleg érvényben tartotta,a törvényi de megengítdte azadó elemelését abban az eset.eliáva a fél fogtartozásának terjedelme lényegesen envelkedett, vagy h* adója az ugyanazon vagy hasonló f~)¡^a!kozá.d űzők adójával arányban nem á!L Akikimk ;• kereseté * háború «Mit és a háború folytán , lényegesen emelkedett, azoknak adója felemelendő és pedig akkor is, ha kizentük az 1917—-1919. években már nem tagolv eredményeket felmutatok mint előzők^ és a többletet akkor tartoznak fizetni, ,ival«g .i»'ir-a«gaa»«aaaBi ségét, a hitét kiszivj* és a profilért, gyömölcsözteti. Az orosz demokrácia , az ő retvevele L. szertelen átélése révén ráeszntelt erre * tudásra és fölborította az orosz hatalmi imperializmust. Pedig ebben az imperializmusban nem is járt elöl a nyers termény- és a készárupiac kérdése; csak másodsorban érvényesült a politikai*'-a hatalmi, a világuralmi eszmény mögött, de az orosz demokráciamegtudott • ■ szabadulni ennek az eszménynek a minden- hatósága tan. Elképzelhetetlen, hogy a nyu-gati demokráciák, az igaziak, az elkáboltak-.áz álarcul szolgálók, ne tudjanak megszabadulni attól az uralomtól, amely nem, is mint Alezményt kábítja őket,, hanem mint antvasz- likus erő és erőszak hatalmaskodik rajtuk és. • a háború táplálására készteti őket, ha majd belekap az ő lelkükbe.is a szertelen, » pagy,szerű, a világvistoztató átélés tudat«. Elképzelhetetlen, hogy amikor a népet fölszabadító forradalom békét kér a demokráciáktól, a formatisztikus demokráciák azt feleljék, hogy mi pedig háborúskodunk, gyilkolunk, pusztítunk a népszabadságért. Leljetdtleg hogy ne eszméljenek, rá. a nyugati demtokráciák is arra,hogy a világ öss-ics .nyer, .yag forrásai és áruértékesítő piacai-nem étjj; megazt,. hfigy:,cipus/.fujjon a.y^ág ,és a népnek élethez. való joga. "TSizünk""a holnaputanban, ha már a holnap nem hozza meg az entente népeinek azt, amit már a va meghozott a központi hatalmak népeinek, annak a lehetőségét, hogy az ellenséggel együtt a békét keresse. s.o LU^jtó foglalkozásuk időközben m^s M. ml., feleszky volt pénzügyminiszter azzal igyek-roett aluiak ide,- i a háborgó kedélyeket !egnyugtatni, hogy , a véfelemelés csak )»., vételé* eset lesz, szabályképen a régi adó, h'á, ;n»fog maradni. Émier /. ígéretnek azonban ezen ellenkezője következett be. Úgy a. y»».kosban, mint a vidéken ..z adóhaté^gokj u mimszkijiUn egyenesadó u.osztályának tits’ kos lórtatásána valósával szenvedés viyd vetet-* ték njpgiiko: az ,aeef • c-nc'c .o. A flankettáki áraaaia ümlöU szojje,'. Mar kény.im okolvhójl ts als .adókivető közegek mindig vr. adó'iétel felemelésére tették javá.Mí r, gondolvácá hogyha az adózó soknak talál j ., ám védelcet kellene,, ha belenyug: li.. ,a.,a' juMx. Ál ha még csak mérsékelt eu,. I krái lenne szól Ám az estitek óriási számáról tudunk, amikor»aas emelés 300—400% -nál is magasabb. A törvény kimosulta a tanknat, hogy a jövedel» leromló kivetésénél szer-' ti ládátok] alapján, a líl. oszt. kereseti adó felemelését indítványozni nem lehet. Ezt az utasítást az adó- hatóságok szó szerint betartják, mert tényleg nem hivatkoznak rá. Viszont minden indoklotás nélkül ugyanazon, vagy csak éppen valaki mivel csekélyebb adóalap, után javasolják. Mi Hl. oszt. kereseti adó kivetését - Sehol nincs; a törvényben eltiltva, hogy az adóhatóság ad HL oszt. kereseti adónál is a keresetét asij utolsó fikléng ki ne kutassa. Tehát alapjábsal véve ez is jövedelmi adó. Ami kereseti adó- kulcs a legkisebb kérésévnél is 10%-os, tehátf* kétszer olyan magas, mint eddig a jövedelemadó legmagasabb tétele. Mindenki tehát, aki a jövedelem és hadi nyereségadóban becsüle í tesen bevallotta jövedelmét, jutalmul a kea-e- set! adó felemelését fogja kapni 10%-os adóskulcs alapján, ehhez a felemelt adóhoz jön] most hossá a 60%-os pótadó, vagyis ez a pótlék Valójában t nem 60, hanem 120, 210,1 30ö°/o-os a háború előtti állapothoz képest? Ha a mostani magas adókiszámítást javasló i tokai a pénzügyminisztérium nem mérsékiig vagy az adókivető bizottságok te nem szállíti fát, úgy egész biztosra vehetjük, hogy a HL,oszt. kereseti adó főösszege 65—70 millió koronára is emelkedik. Ennek 60%-os pótlkát (a kis adófizetőket tekintetbe nem véve) 42 millió korona, tehát több, mint a III. oszt. k.CMN vett adóból a háború előtt befolyt összeg. Valnnak régi pótadók is. Az általános vetelmi pótadó a IIi. oszt kereseti adó ülte 35%-os, ehhez járul a községi és törvényhatósági pótadók sorozata. Ezek mind az súzm-i adóhoz idomulnak, tehát a III. oszt. kereseti adó emelésével ezek is nőnek. Már 1960-b®ef 1386 oly község volt, ahol a pótadó kulcsa felül volt a 190%-on. Ezeknek száma a háls ború alatt megháromszorozódott N«n kuls kommenstár hozzá, mit jelent az, ha az alayi adót is 100—400%-al felemelik. A földbirtalokot az emelés kevésbbé érinti, mert az alagyi adó változatlan. A javaslatnak legnagyobb hibája, hogy pótlás nem fokozatos. 1000 koronánál100.000 koronánál egyformán 60%-os. Az igazságos adóztatás elemi követelménye az lenne, hogy a pótlék kulcsa is emelkedjék mondjuk - 30%-tól 150%-ig, vagy akár 200%-ig is. Az indokolás pénzügytani kompenidiumokból vett érvekkel igyekszik azt a dajkamesét elhitetni, hogy kétszeres fokrozásnak ugyanazon adónemnél nem lehet helye. De csak a földbirtokra nézve viszi ecst az elvet keresztül, mert az indokolás bőbeszédű közhelyeivel ellentétben az adóhatóságok a kereskedőknél és iparosoknál fokozatosan emelik az alapadót és ezzel a pótlékot is. Az 1996. évi törvénymegengedte, hogy4 felemelt kereseti adóból a hadmyere-A adót le tehessen vonni, csak éppen a bevonás nem lehet nagyobb, mint az adóösszeg fele. Ezt azonban a hatóság csak a fél kérelmére rendeli el, az adótétel marad várhozatassól. A 60%-os pótlék kirovásának helye lesz, — hacsak a törvényt nem módosítják — akkor is, ha a fél a hadinyereségadót tényleg leiette és ezért kereseti adóját törölték. —x A^kepeakodókkal és jearosokkal ha*o©ló .je VILÁG 3zonjt*A ----------................................................................