Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám)
1919-12-03 / 150. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal VI. Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 120 korona. A„VILÁG“ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes Szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér*VILÁG Hirdetések felvétetele Budapestem a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J., Győri és Nagy, Jaulus éa Tsa, Tepczer Gyula, Bigyó Lajos, Leopold Cortsil, Schwarz József, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát bírd. irodákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. • Dukes Nachi., Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Kolban, Berlin KW, Lanter den Linden 40/411 X. évfolyam Budapest, 1919 SZERDA december 3. 150-ik szám =*=-----=sgé=s ^ , ■ ■■ ....■ •. . kV ...........áss Szabad forgalom s&z országok között Sir George Clerk elutazása elött óva intette attól Magyarországot, Ausztriát és a monarchia örökébe lépett többi országokat, hogy határaikat egymás között elzárják és a kölcsönös forgalmat megnehezítsék, mert ezzel csak növelnék a területükön már eddig is uralkodó szegénységet. Mindegyik ország érdeke, hogy közöttük a szabad kereskedelem minél előbb helyreálljon, ami a valutakérdésnek megoldását is nagy mértékben könnyítené meg. A korona értékének emelkedése az entente államoknak is érdekükben áll, mert Keleteurópa pénzügyi összeomlása a szövetséges hatalmakat is súlyosan károsítaná meg. Clerk reménye szerint az új nemzeti államok közötti forgalom megindulása maga is nagy mértékben fog hozzájárulni a valutás helyzet javulásához. A cseh nemzetgyűlésen is érdekes nyilatkozatok hangzottak el ugyanerről a kérdésről. A pénzügyi bizottság előadója a dunai konf,föderációról, mint komoly gazdasági lehetőségről beszélt, amelyet csakis úgy tud magának elképzelni, hogy ha Magyarországon, Ausztrián és Csehországon kívül Jugoszlávia is részt vesz benne. Nézete szerint a kereskedelempolitika elé kitűzendő cél csakis az egyes országok közötti szabad kereskedelem lehet. Heidler cseh pénzügyminiszter a pénzügyi előadó fejtegetéseit még azzal egészítette ki, hogy egy esztendő önálló állami gazdálkodása arról győzte meg, hogy Csehország izolált államként nem maradhat fönn. A monarchia örökébe lépett többi országokkal való gazdasági viszony irányát az eddig járt útrólletéríteni lehetetlen, mert a cseh kivitelt a legnagyobb, erőfeszítésekkel sem lehetett Nyugat felé irányítani. Az egykori osztrák-magyar monarchia területe maradt a cseh termelés legnagyobb fogyasztója. A magas védővámok politikájától óvakodni kell és megfontolás tárgyává kell tenni a szabad kereskedelem alapján fölépülő gazdasági politika követelését. Mint a Világban már megírtuk, az osztrák békeszerződés 222. §-a Ausztria, Magyarországés Csehország között a gazdasági közeledés politikáját teszi lehetővé és ezzel egyszersmind utal is arra, hogy ily gazdasági közeledést ez országok érdekében állónak tart. Magyarországot egy ily, csupán Ausztriával és Csehországgal létrejövő gazdasági szövetség vagy velük kialakuló szabad forgalom nem elégítheti ki. Magyarországnak is érdekében áll — épp úgy, amint a cseh álláspont is hangsúlyozza —, hogy ebben a dunai konföderációban Jugoszlávia is részt vegyen. A Romániának ítélt magyar területekké való sűrű gazdasági kapcsolataink (nem beszélve e helyen a nemzeti és politikai szempontokról) Romániának, e szövetségbe való belépését is kívánatossá tennék. Ezt a kombinációt azonban Romániának Magyarországgal szemben követett ,kíméletlen gazdasági politikája, a milliárdokra rugó értékek elhurcolása, amelyek nagy részét pénzben egyáltalában nem lehet felbecsülni, mert teljesen pótolhatatlanok, belátható időre lehetne a napirendről. Mikor mindenünnen a gazdasági közeledés, a szabad forgalom szükségességét hangsúlyozó, kibékítő szavak hangzanak felénk és midőn az osztrák pénzügyi államtitkár is melegen üdvözli a cseh kezdeményezést és attól mind Ausztriának, mind Csehországnak javát várja, mi önálló vámterületre rendezkedünk be, a határokon, amelyeken át azelőtt szabadon és vámmentesen jöhetett be az áru, csak a szerb vámháborúból ismert, autonóm vámtételeket szedjük ‘200%-os félpénzzel, de igen nagyszámú árut egyáltalában . nem engedünk* cflgV » mert nem szerepel azon a szabad lf®táxi',amely a szabadon, külön behozatali’^.fthgedély nélkül behozható árukat l (látstámazza. Az osztrák sajtóba*^ csflft- ftfrst kezdenek fölszólalni az egyoldalú trencfszabály ellen, mely az osztrák kormánynyal való előzetes megállapodás és az osztrák- j&OTMlfy értesítése nélkül lépett életbe^V^A^n'Taban fanyalogva, és kedvetlenül, retorziós rendszabályokra gondolnak, amelyeket azonban csak Ausztria politikai presztízse kívánna meg, nem az osztrák közgazdaság érdeke. Hisz Ausztriának nem lehet érdekében, hogy a Magyarországból úgyis csak szűkösen teszéletkém mezőgazdasági cikkek bevitelét megnehezítse. A koncentrációs kormánynak sürgés, jkgtell'ssége, hogy Ausztriát ebből k^ellepietni politikai helyzetből szármanom Magyarország érdekében, mert iparunk újraépítését a mai t^rsanyag- és szénhiány mellétt , az^öinálló vámterület nemcsak, hogy ijepi mozdit^vle,-'hanem nagy mértékben gátolja, rog nehtszitvén a hiányzó üzemi anyagok be szenes? Érzés mert annyira ki Vagyunk fosztva írinttési nyersanyagból és szükségletil nl?gy nagyon is ráigorulunk a körülöttünk levő országokkal ismninél szabadabb forgalomra. A hevenyészetterv, elméleti és gyakorlati gazdaságpolitikusai** és mértékadó szakemberek megkérdezése nélkül életbe léptetett vámkezelési rendszabályokat hatályon kívül kell helyezni, a behozatali tilalmakat revideálni kell. Általában olyan kereskedelempolitikát kell követni, amely az ország érdekében áll. Nem furcsa, hogy ezt ebban a szerencsétlen országban még külön kell hangsu-' lyozni. Székely Artúr: ■ Ostromállapot Erdélyben Désen és Marosvásárhelyen fellázadt a román katonaság — Sürgős csapatszállítások — A nagyszebeni puccs részletei ' luiBii^f I ’ilág mai számában megírtuk, hogy a nagyszebeni román kormányzótanács, a Conciliat Dirigent ellen Nagyszebenben puccsot követtek el a múlt hónap vége felé. A régi kormányzótanácsot a puccs résztvevői, akik közt magyarok és szászok mellett erdélyi románok játszották a vezetőszerepet, letették, még pedig azért, mert Erdély annexiója mellett voltak s egy másik kormányzótanácsot állítottak fel az erdélyi autonómia jelszavával. Ma újabb részletek érkeznek a puccsról, amelyekből kiviláglik, hogy a mozgalom sokkal jelentősebb, semmint az első pillanatban azt meditálni lehetett. Az összeesküvésnek főleg az erdélyi románok, leginkább azonban a nagybefolyásu papságkörében volt gyökere. Erdélynek minden rétege legalább is az autonómiát követeli s a Bukarest felé orientálódó politikusok végképp eljátszották szerepüket. A hangulat az annexionisták ellen annyira elkeseredett, hogy ma már egész Erdély ostromállapot alatt áll, mert a román hatóságok félnek az elégedetlenség nyílt kirobbanásától. A katonavonatak folytonosan szállítják mindenütmén Erdélyben nélkülözhető katonaságot, sokhelyütt azonban a katonaság sem szabnyult megbízhatónak. Ma érkezett távirataink a következők: Ostromállapot Szolnokról táviratoztak: A nagyszebeni puccs következtében egész Erdélyben de facto ostromállapot van, attvaazonban nyíltan nem proklamáltak a nyugati közvéleményre való tekintettel. A magyar megszállott területről és Besszarábia határáról még mindig érkeznek katonavonatok Erdélybe. Désen és Marosvásárhelyen az erdélyi román katonaság fellázadt, mert nem akar résztvenni vérei üldözésében. A letartóztatottak nagy része román Szegedről jelentik. Kolozsvári információk szerint a puccsot az erdélyi kormányzótanács ellen az erdélyi autonomista románság szervezte és vitte keresztül. Később csatlakoztak hozzájuk a szászok, s végül az eddig minden mozgalomtól tartózkodó magyarok. A letartóztatottak legnagyobb része nagyszebeni román, való orientálódását. A kormányzótanács utóbb végképpManiu befolyása alá került, akit, mióta Bukarestben kormányelnökül szemeltek ki, árulónak tekintenek az erdélyi románok. Az ismeretes puccs széleskörű és jól szervezett akciónak csupán egy fázisa, csik figyelmeztető, amely után komolyabb lépések is várhatók az erdélyirománság részéről. További komplikációktól kell tartani Kolozsvárról jelentik. Most már kétségtelen, hogyrre nu csak egyedül Nagyszebenben, hanem Désen és Marosvásárhelyen is lázadásra került a sor az erdélyi románok és szászok között a román erőszakos diktátum ellen. A magyar lakosság ebben a lázadásban nem vett részt. Itteni politikai körökbenahhoz a nézethez ragaszkodnak, hogy eltekintve aromán kormányférfiak embertelen magatartásától*,’a benlakó román és szász lakosság elkeseredéset főképpen a választások keresztülvitele, okozta, illetitek egyszerűen bukaresti kinevezésen alapultak. A románok rögtön nagy katonai készültséget mozgósítottak és csak így sikerült a lázadókon felülkerekedniök. Tömegelfogadások napirenden vannak. A lakosság hangulata rendkívül nyomott. Általában az a meggyőződés uralkodik, hogy további komplikációktól kell tartani. A lakosság minden rétegének lázasodása okául azonkívül azt a körülményt is említik, hogy az erdélyi románok és szászok Erdély autonómiája iránti törekvéseikben megcsodálva érzik, magukat. Dr. Maniut, az erdélyi kormányzótanács volt elnökét rendkívül hevesen támadták, és szemére vetették, hogy a bukaresti központ ősi fás düh által rá hagyta iszidni magát. A demarkációs vonalról / , jr , ■ ■ '* Bécsi december 2. A Neues Wiener Tagbhul* nak felérni/^Jmnasilieströl. A románok abbahagyták a tiszántúli terület kiürítését. Az entontenakvalószinüen újabb nyomást kell majd a románokra gyakorolni, hogy rábírja őket a kiürítés folyta-,tására. ,Belgrádi, december 1. (Délszláv sajtóiroda.) A cioparancsnoksás idén ii november 29-én. November 29-én egy magyar osztag, amelyhez több polgári személy is tartozott, a demarkációs vonalon, a Muraszigetrt levő határőrségünket váratlanulmeg-, támadta és betöri a demarkációs , vonaltól két kilométernyire fekvő Lendva községbe. Lendvai megszálló csapatunk nyomban felvette a harcot. A magyarokat visszavetettük a demarkációs vonalain túl, A jut. veszteségeink csekélyek, a magyarok veszteségeiismeretlenek. Pécsről írják: A fögá.19 at sajtóban jó megjelent Miért tart ki az elégedetlenség ? Szegedről jelentik: A nagyszebeni kormányzótanács elkergetésének előzménye az, hogy az autonómiát követelő erdélyi románság régóta rossz szemmelnézi ,a kormányzótanácsnak Bukarest felé