Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)
1920-07-01 / 155. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy út 47. szám. Előfizetési srak Magyarországban: Egész évre 180 kv. ma, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A . VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona.VIIAG Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG iiadóhivataliban. Blockner J, GyStliensgyraulus és Tia,Teneder Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tia, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz jó.esel sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét bírd. irodákban. Bécsbem Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf voltban. Berlin NW, Unter den Linden 40/40 XI. évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK julius 1. 155-ikszám Még ezen a Héten megtörténik a döntés Rubinak nem akar koncentrációt A kormányba tegnap és ma folytatta a kihallgatásokat. Tegnap Rubinek Gyulát, Túri Bélát, gróf Andrássy Gyulát, Szmrecsénysi Györgyöt és gróf Bethlen Istvánt fogadta. A mai najtón Meskó Zoltán, gróf Klettelsberg Kuné ,nagyatádi Szabó István és Hegyessieniczky Ödön, sakorópátkai Szabó István és Hegyeshalmi Lajos járult*? a kormányzó elé. A kihallgatások sora annyira tintázta a helyzetet, hogy a kormányzó valószínűleg ami a holnapi vagy esetleg a holnaputáni napon befejezi az informatív kihallgatásokat és nincsen kizárta az sem, hogy a dezignálás is még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején megtörténik. A miniszterelnökségre e pillanatban Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter az egyetlen komoly jelölt, őt ajánlotta miniszterelnöknek, hír szerint, Simonyi-Semadam Sándor és nagyatádi Szabó István is, aminek különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A keresztényegyesülés pártjában ugyan még beszélnek Beniczky Ödön, Rakovszky István és újabban Hencz Károly miniszterelnökségéről is. Pártonkívüli jelöltek azonban teljesen lekerültek a napirendről. Abban az esetben, ha Kubinek Gyula földművelésügyi miniszter kap megbízatást a kormányalakításra, akkor ő állítólag még a kormány összeállítása előtt felhívást fog a pártokhoz intézni, amelyben pontokba foglalva kifejti a kisgazdapárt álláspontját és ennek a kormányzati programainak a támogatására és csatlakozásra hívja fel a többi pártok tagjait. A kisgazdapártban remélik, hogy ennek a felhívásnak meglesz az eredménye és a keresztény egyesülés pártjából nagy számban fognak a képviselők egyénenként a kisgazdapártba belépni. Ha ez a terv sikerül és ezen a módon végre kialakult az abszolút többségű kormányzópárt, akkor Rubinek a koncentráció elejtésével megkísérli a tiszta kisgazdapárti kormány létrehozását. A kisgazdapártban megelégednének azzal, ha a megnagyobbodott pártnak legalább százharminc tagja lenne. A kormányzópárt megalakítására irányuló mozgalom élén Gömbös Gyula áll, a keresztény egyesülés pártjában pedig elsősorban Vass József támogatja. Az a kormányzati programul, amelyben Kubinek csatlakozásra fogja felszólítani a pártok tagjait, a zsidó kérdéssel is foglalkozni fog. x x x x x x xxxxxxxxxxxxx x xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxx x xxxxx x xxxxxxx x x A kisgazdapártnak egy része x x x xx xx azt mondják: nem volna helyes a koncentráció megszüntetése, mert ez esetben a keresztény egyesülés pártjának kimaradt része a földbirtokreform kérdésében és a keresztény kurzus intézményes biztosításának érdekében olyan szélsőséges álláspontot képviselnének, amelylyel meghiúsíthatnák a kormány munkáját. Az utóbbi napokban egyes közlések nyomán az a hír terjedt el, hogy Apponyinak a kormányzó a nála történt kihallgatása alkalmával a miniszterelnökséget felajánlotta. Illetékes helyről szerzett értesüléseink szerint ez a hír tévedésen alapszik, amennyiben Apponyi kihallgatása tisztán informatív jellegű volt és őa mai viszonyok között egyébként sem hajlandó a kormányalakítást vállalni. A Tiszántúlról beérkezett újabb jelentések szerint Biharnagybajomban Szabó József református lelkész, Szeghalmon Temesváry Imre kisgazdapárti jelöltek győztek. Orosházán Csizmadia Sándor nemzeti munkáspárti jelöltet választották meg nagy többséggel Csizmadia András kisgazdapárti jelölttel szemben. Hajdúszoboszlón Dáner Béla keresztény egyesülés párti győzött. Nagylétán és Biharkeresztesen július negyedikén lesz a választás, az utóbbiban egyhangú jelölt a kisgazdapárti Könyves Lajos. Cséffán Czebe László kisgazdapárti jelölt megválasztását biztosra veszik. Pótválasztás lesz még július negyedikén Nagylakon és Battonyán. *— — mmm — — 4»i«i w ■» i i I ai ■ ■ Hir a bojkot megszüntetéséről Királyhidáról jelentik. Bécsi információ szerint az amsterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség, több napi tárgyalás után elhatározták a bojkott megszüntetését. Ezt a határozatot állítólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kormánykörök nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de a bevezetésben említett információt nem cáfolják meg. Bécsi jelentés szerint a Telegraf a bojkottról ezeket írja: Az eddigi megbeszélések a nemzetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folytak s a teljesen magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyarországi helyzetre vonatkozó íttéletét lényegesen módosította. A dunai konföderáció a francia szenátusban Párisból jelentik: Imbart de la Tour szenátor a francia, szenátusban jelentést terjesztett elő az osztrák békeszerződésről. A jelentés felsorolja az egyes államok mezőgazdasági és ipari termelését és a következő következtetésre jut: Ausztria és egész Középeurópa jövője megköveteli, hogy a gazdasági elzárkózás jelenleg uralkodó állapota ne tarthasson tovább. A békeszerződésnek legalább is elvileg ki kellett volna mondania a dunai államok gazdasági egységét. Ez az egység megköveteli mindenekelőtt, hogy a vámkorlátok akár vámunió, akár kereskedelmi forgalom útján lehulljanak, hogy a vasúti forgalom szabadsága visszaállíttassék és hogy a dunai hajózást szervezzék és kiépítsék. A jelentés később amellett foglal állást, hogy a dunai hajózás csomópontja ne Budapest, hanem Bécs legyen. Monarchista mozgalom Bajorországban Münchenből jelentik. A bajor királypárt rövid idővel ezelőtt nagygyűlést tartott Münchenben. A gyűlésen állást foglaltak annak a több oldalról megnyilvánult kívánságnak a dolgában, hogy a volt trónörököst válasszák meg a bajor köztársaság elnökéül. A bajor királypárt részint elvi okokból, részint pedig monarchia és a trónörökös érdekében való taktikákokból visszautasította ezt a gondolatot. Figyeleméltó volt dr. Heimnak az a kijelentése, hogy rolendezik ugyan a bajor királypárttal, de azt ha hogy egyelőre várakozó álláspontot kell elfoglaló mert csak később, ha Bajorország helyzete miflirdul, lehet a monarchia visszaállítására gondolni. Venizelosz könnyű győzelemben bízik Venizelosz nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy Görögországnak csak jogos igényeit védi Musztafa Kemal pasa csapataival szemben. Sőt a görög miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy Szmirnában Görögországot szélesebb határok illetnék meg, mint amilyent a legfelsőbb tanács döntése vont meg. Görögország itt 15.200 négyszögkilométer területet kapott 800.000 lakossal, de nem kapta meg a Meander déli völgyét, amelynek városai: Ephesos, Priéne és Miletos, már nevükkel is elég világosan hirdetik görög származásukat. Venizelosz nyilatkozatából az tűnik ki, hogy Musztafa Kemal legyőzése esetén Görögország nagyobb területeket fog birtokba venni, mint amit az entente ítélt neki. Musztafa Kemal pisa hadseregének felszerelése rendkívül hiányos Venizelusz szerint: a csapatok a legkülönfélébb típusú fegyvereket használják, a legrégibb és a legmodernebb típusokat vegyesen. Nehéz ágyuk nincsenek és elég gépfegyverük sincsen a felkelőknek, csak kézigránátokkal vannak bőven ellátva. Nincsenek repülőgépek, nincsenek egészségügyi szakaszok, nincsen hadtápszolgálat. A csapatok egy részét nem tisztek vezénylik, hanem olyan altisztek, akik a háború alatt , tűntek ki vitézségükkel. Musztafa Kemal nem nagy stratéga, azonban nem lehet tagadni, hogy rendkívül energikus katona. Nyílt mezei csatában nem mer mérkőzni, inkább csak éjszakai váratlan rajtaütésekkel próbálkozik meg, és támadás esetén sem veszi fel a harcot, hanem, visszavonul és várja az alkalmat arra, hogy valamilyen meglepetéssel okozhasson kellemetlenséget az ellenségnek. Népszerűségéből sokat vesztett katonái között, mert kérlelhetetlen eszközökkel tartja fenn a fegyelmet, és halállal bünteti a dezertálást, a rablást és a kiadott parancsok minden megszegését. A görög miniszterelnöknek az az érzése, hogy Musztafa Kemal csak addig arathatott sikereket, amíg nem áll szemben egy modern rendes hadsereggel, mint amilyenek a görög csapatok. A görög hadsereg elsőrendű felszereléssel és elsőrendű vezetők alatt veszi fel a harcot, tehát biztosan és gyorsan kell győznie. Londoni lapjelentések szerint az angol csapatok Bakcsaktól keletre visszaverték Mustafa Kernel hadseregét, amely kétezer halottat hagyott a csatatéren: a görög csapatok is folytatják előnyomulásukat és újabban hét ágyút zsákmányoltak. Kilencvenhat város A magyar városok kongresszusának állandó bizottsága a minap huszonkét hónapos pihenő után ülést tartott. Soha ennél szomorúbb tanácskozást. Mikor legutóbb — 1918. augusztus 1-én — együtt ültek a budapesti városházám a vidéki polgármesterek, akkor még tele volt mindenki a jobbjövőbe vetett bizodalommall és reménységgel, akkor sem voltak túlságosa*! rózsásak az lj|sufffinl- de élt bennünk a remény; ra-| gy°sók_ voWik az álmaink. Nagyszer® éveket eszel j tünk ki arról, hogy az energiáit ,-gyesitésével mint fogjuk megépíteni a szebb jövendőt. Szivszorongni les-/ tük a holnapot és eljött a holnap... Nem ilyennek vártuk, nem ezt vártuk. És huszonkét hónapi pihenő után ismét tanácskozásra jött össze a magyar városok kongresszusa a pesti városházára.. A zöld asztalt komoran ülték körül a viidéki városok polgármesterei. Az arcukon nem látszott meg a viszontlátás öröme. Nem olyan idők ezek, amikor örülni lehetne. Mikor a kongresszus igazgatója hozzáfogott referándájához és elmondta, hogy mit jelenti a békeakta a mi számunkra, köny szivárgott a szemekbe. Elmondta, hogy 110 magyar város közül összesen 96-ot szakított el az ország testéből — a béka. Huszonhét magyar törvényhatósági városunk közül tizennyolcat és száztizenhárom rendezett tanácsú magyar város közül hetvennyolcat. Másfélmillió magyart, megmérhetlen kulturális és gazdasági energiát... Olyan nehéz, kimondhatlanul nehéz elhinni, hogy az a kilencvenhat magyar város, amelyet a magyar kéz, a magyar kultúra, szorgalom és találékonyság tett gazdaggá és virágzóvá, nincsen többé. Olyan nehéz elhinni, hogy Nagyváradnak ezután már Oradia Mare, Temesvárnak Timisora, Kolozsvárnak Cluj, Brassónak Brasov, Eperjesnek Presova, Kassának Kosice, Gyulafehérvárnak Alba Júlia, Pozsonynak Bratislava lesz a neve. A magyar városok kongresszusa kimondotta, hogy „annak jeléül, hogy az elszakított városokat ezentúl is Magyarországhoz tartozónak tekinti, a megszállás folytán akadályozott tagok helyét nem tölti be.“ Meg*ható x x x ez x x x de nem elég hozzá, hogy* visszavehessük azt, ami a mienk, az elvesztett városokat produktív, uttnta a adhat erőt és hatalmat, hogy visszavehessük azt, ami a mienk, az elrabolt, városokat és az elvesztett Magyarországot. És akármiképpen fordul a sorsunk, soha egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy van egy nagy adósságunk, amit le kell törlesztenünk; van egy, nagy adósságunk magyartestvéreinkkel szemben, akik idegen járom alá kerültek. A gyermekeink majd belefoglalják a mindennapi imádságba, hogy a bérces Erdély, az aranykalászos Bánát és a három hegy vidéke, amelyet a Kárpátok hegylánca bekerít, a mieink volt és a mienk lesz örökre. Hogy pedig el ne felejtsük a nevét azoknak a drága magyar városoknak és pompás hegyes-rónás magyar vidékeknek, amelyeket telhetetlen szomszédok elraboltak tőlünk, nevezzük el a főváros utcáit Temesvárról, Kolozsvárról, Brassóról, Eperjesről, Kassáról, Nagyváradról, Szatmárról és a többi magyar városokról. Ezek beszéljenek, ezek agitáljanak, ezek figyelmeztessenek bennünket meg a gyerekeinket folyton-folyvást az adósságunkra, a kötelességünkre. Nevezzük el az egyik utcát Nagyvárad utcájának, a másikat Temesvár utcájának; legyen a harmadik neve Kolozsvár utcája, vagy Brassó város utcája, Hiszem annyi temérdek utcája van a magyar fővárosnak! A Nagymező utcák, a Gyár-utcák, a Nagy János-utcák, a Főherceg Sándorutcák, az Abroncs-utca, Akna-utca, Alkotás-utca, Bürök-utca, Csáklya-utca, Csalma-utca, Csemete-utca, Cserkesz-utca, meg még egy regementje a furcsa és értelmetlen utcanévnek; egy napon eltűnne a forgalomból és Csík vármegye-utca, Hunyad vármegye-utca, Bánfffyhunyad utcája, meg Temes megye utcája foglalná el a helyét. Hiszen furcsa és fölösleges utcanév temérdek vad Budapest térképén, lehet válogatni benne. Az utcaelkeresztelés úgyis rendszerint a politikai hangulatok, változások és divatok tükre volt mindig. Egy fajtája a szervilizmusnak, a hatalommal és a hatalmasokkal szemben való elismerésnek, vagy a rosszul értelmezett lokálpatriotizmusnak. Volt idő, amikor minden főherceg és főhercegnő kapott utcát Budapesten, így a „Főherceg Sándor-utcáit is egy főhercegről keresztelték el. Ennek az elkeresztelésnek pedig az a históriája, hogy a mai Főherceg Sándor-utca mentén terültek el a báró Sándor família kertes telkei és a lojális pestiek, vagy jobban mondva, a hiperlojális közmunkatanács helyes logikával így fabrikálta a Főherceg Sándor-utca nevét. De hogy mire képes a lojalitás, arra jellemző, hogy 1848-ban a régi városház terét Szabadság-térnek nevezték, a Hatvani-utcát pedig Szabadsajtó-utcának, az Egyetem-teret Március 15. térnek, a budai Uri-utcát Batthyány Lajosról, a Werbőczy-utcát pedig Kossuth Lajosról keresztelték el, de a szabadságharc után a lojalitás visszacsinált mindent. A háború idejében a Károly-körutat Károly király útjának, a Múzeumkörutat Mehmed szultán utjainak és a Vámház-körutat Ferdinánd cár utjának keresztelték. Azonban elvesztettük a csatát és jött a Károlyi biradalma. XXXXXXX XXXXXXX xxx s xxxxy xxxxxxx xxx XXXXX -ÍSXXXXXXV