Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-10 / 76. szám

2 1921. április 10.­V/Y v­ilág sörös választásokon döntő,én 't­a*i réftőséget adott a Konstant­i-párt jelöltjeinel'és' tttu­lást, mikor az entente-hatakna­k kívánságához képest plébiszcitum határozott a trón betöltéséről. 'Mind a két alkalommal a béke-király aratott fényes győzelmet és az entente-ha­talmat, amelyek 1917-ben békepolitikájáért űzték el Konstantin ki­rályt, most azt kívánták tőle, hogy hozzon békét a görög-török fronton. Sőt a namihatalmak mafiukra vállalták a békeszerzést "Musztafa Kem­ül pasa és Konstantin király között a londoni konferencián, amelyre meghívták a görög kormányt, a szultán kormányát és Kemál minisztereit. Anglia és Fran­ciaország elérkezettnek látták az időt arra, hogy visszavonuljanak Musztafa Kemál szívós kitartása elől, de presztízs-okokból azt a beái­lítést adták vi­sszavonulásukn­ak, hogy így egyszersmind meg­büntetik Görögországot Konstantin visszahívásáért. Noha ez a beállítás a tárgyalások folyamán egyre inkább letompult, Konstantin még­sem akarta vál­lalni az így reá­hárított felelősséget és megindította aj offenzíváját. A szörng lapok az offenziva elején kicsinylően írtak Musztafa Kemál alig hatvanezer főnyi hadseregéről, és a kicsinylés hangjából az kö­vetkezik, hogy a szörök­ kormány ennek a, hatvan­ezer embernek legalább, kétszeresét vezette a frontra. Viszont Kem­álnak az egész vonalon aratott győ­zelme és a hosszú front nagy részén energikusan keresztülvitt ellentámadása arra vallanak, hogy a nacionalista hadsereg létszáma is jelentékenyen fö­lötte lehet a shativanezernek. Szerény számvetéssel tehát negyedmillió ember volt céltáblája egymás­­n­iak, negyedmillió ember, ami jelentékeny szám. h­a • JucglSondioljuk, hogy Nagy-Görögország is a kis­­állb­­mok sorába tartozik, és ha számot vetünk az­zal, hogy Musztafa Kemál hátvédje és bázisa volta­­képpen­ Anatólia és nem a régi török birodalom. Főleg pedig igen, nagy szám ez a negyedmillió em­ber, ha arra gondolunk, hogy a kat ellenfél közül az egyik rövid fegyverszünetekkel kilencedik, a má­sik pedig tizedik esztendeje visz háborút. És mégis . Vannak más hadi jelentések is. A Lovcs­en-hegy kúpja újból felbukkan a láthatárom. Ezúttal monte­negrói felkelők foglalták vissza, és irányították a Levesen­ ágyúit Gattaro fölé. Igaz ugyan, hogy a Fekete Hegyek országának ismerői azt állítják, hogy a fiatal generáció már teljes megértést tanúsít a jugoszláv birodalmi eszme iránt, és így csak az idő­sebb évjáratoknak kell távozniuk a siralmas földi életből, hogy Montenegró simán összeolvadjon a délszláv imperiuonmal, de ezek az idősebb évjáratok figyelőre, makacsul ragaszkodnak életükhöz és így az összeolvadás processzusa még­ nem játszói­k le olyan simán, mint ahogy kívánatos volna. Ezek nyílt háborúk, és ilyen nyílt­ háború akad m­ég egynéhány, kisebb, vagy nagyobb. KM-három­ hónap előtt tért haza Van Gervidlde, a belga kormány szocialista igazságügy minisztere. Mac Donald, az angol szocialista párt vezére és a munkásmozgalom­ Bak még néhány vezetőembere Georgiából, a szo­­ciáldem­okrata m­intáállamból, amelyről mind­annyian valósággal ódákban beszéltek. Mikorra ezek a­, ódák nyomtatásban megjelentek, a g­eorgiai köz­tár­saság már kétségbeesett élet-halálharcot vívott Szovjetoroszország­ csapataival. Anglia még mindig békeköltségvetésének harmadrészét költi mezoporá,­­­mint csapataira, noha­­a hivatalos jelentések szerint, a teljes' pacifikálás kilátásai biztatóan' erősödnek. Aravén­ában ... De nem folytatjuk a fölsorolást és inkább egy más fejezőire térünk át, a 'világ defiriu­­mmádó­k másfajta tüneteire. Az angol lapok jelentései szeréiy. Írországban január elseje óta a sitinfeineknek 326 halottjuk és 204­ sulitoxi sebesültjük volt, az angol csapatoknak pedig ISO halottjuk és 202 sebesült jut.­ Ötszázba­ halott három hónap alatt, ez ma­ a nagy számokkal elkényeztetett­ időkben, igazán lappéba, akkor is, ha számbavesszük, hogy a sinnd­eineknek van bi­zonyára­ néhány tucat elkönyveletten halódjak, nem is" szólva arról, hogy másik néhány tucat sinnfein a­­fogházudvarokon mondot­l búcsút az életnek, ja­nuár elseje óta, jobbára tisztes katonai módon sor­­t­ itt és csak kisebb részben akasztófa által. Azon' k'-'-n az írországi forrongást nem szabad csupán a baluliak száma szerint mérlegelni. A statisztika É.Vonnban sokkal impozánsabban hangzu­, k,s pél­dául a január elseje óta az egyik és a másik fél ré­széről felgyújtot házak számát állítanák össze. Két-három hónap előtt az angol harcmodor Írországban és a sinnfeínek harcmodora Angliával Krcanben, még specialitásnak számított és az is volt legalább akkor, ha arra gondolunk, ho­gy egy állam határai és polgárai között játszódik le ez a csendi élet. Azonban a sinnfeínek és az Írországba küldött önkéntes rendőrcsapatok gyorsan iskolái­ csinálták és a zöld-szigeten kialakult „politikai" metódusokat előbb az olasz kommunisták és nacionalisták vették át egymással szemben folytatott enyelgéseiknél, majd pedig azok a német kommunista csoportok, amelyek visszatértek a régi puccstaktikához és fegyveres rajtaütésekkel, hidrobbantásokkal és más ilyen eszközökkel akartak új társadalmi rendes kí­­n­.-k­ba? látszik, hogy Oroszország­ban teljesen gyökeret vertek a sinnjein módszerek és az olasz renaissance-városok utcáin ínegtjci­ímek az ágyuk, mint politikai eszközök, anélkül, hogy. .nagyobb emóciót keltenének. Az ír városok utcai élete ezért f­estőibb, mert ott a­ páncélos automobilok és a tan­kok is megszokott látványok. Az olasz aktivisták nagyon hatásos propagandaeszköznek tekintik, fő­leg a telt hangversenytermek és színházak felrobban­tását. Gyárak és földbirtokok szocializálása, vagy a szóváltások m­egtoldása néhány revolvergolyó vál­tásával, a községtanács ülésein. Olaszországban hovatovább nem keltenek többé érdeklődést banali­­tásuknál fogva. És a higgadt Anglia... A bányászok nem én­A Világ munkatársinak ma alkalma volt a válságra vonatkozólag sróf Teleki Pál miniszterel­nök kijelentéseit hallani és azokat a következőkben ismertetjük:­­ — Tulajdon­képpen —­ felelt, a­­z elnök — nem mondhatok sokat. A dolgoi kialakulóban vannak. Ami­­a maga­m fel­fog­ásá­ illeti, annak az utóbbi napokban ma többször tudtam hangot. Ez azonban nem jelenti azt, mintha nem­ lennének tárgyalások. Sőt ■ elle­nkezőleg­ ma kint voltam a tenyészállat-vásáron és mégistt is nagyban folyt a politizálás. Nem is csoda hiszen mind együtt vol­tunk miniszterek és polikusoik. — Kétségtelen, hogy­ a helyzet kezd kiala­kulni, de szükséges, hogy a kisgazdapárt és a ke­resztény­ párt közt ne csak rajtam keresztül, de közvetlenül is meginduljanak a megbeszélések. Mint ismeretes, a kisgazdapárt felállított bizonyos pontokat. Ezeknek a követeléseknek a dolgában maga a kereszténypárt még nem foglalt állást, csak­­..gyesek nyilvánítottak róla véleményt. Meg kell várni, mármig a keresztény­párt is állást foglal bizo­nyos fokig és akkor szerintem meg lehet találni a harmóniát. Meg vagyok róla győződve, hogy a személyi kérdések megoldása nem foci nehézségekbe ütközni. Ha új bonyodalmak nem merülnek fel, akkor, azt hiszem, a kormány megmaradhat. — A mai napon csoportokkal nem érintkez­tem, csak egyes urakkal beszélgettem. Informálód­tam és véleményeket hallgattam meg. A kormányzó ur eddig a keresztény­ párt részéről gróf Andrá­ssyt, a kisgazdapárt részéről nagyatádi Szabó Istvánt és a di­sszidensek közül gróf Klebelsberget hallgatta meg. Holnap ő főmáliósága a kisgazdák csoportját együttesen kéreti m­­ga f­elé, így rövidebben és gyorsabban megy a dolog­, mint­ az elvenkint való kih­allgatások­kal. " Valószínűleg a kereszténypárti politikusok is egy csoportban mennek majd a kor­mányzó úrhoz, de hogy ez már holnap megtörté­nik-e, azt nem tudom, mert hiszen a kormányzó urnál más fogadások is lesznek és így az egész csak idő kérdése. — Meg vagyok ról­a győződve, hogy mindkét oldalon megvan a belátás, hogy meg kell egyezni. Ha ez meg nem történnék, igen nehéz szituáció ál­lana elő, hiszen kétségtelen, hogy egyik párt­ sem találná könnyűnek egyedü­l, a maga erejére utalva, a kormányzást. Ennek oka meg a választások­­al­kalmával létrejött helyzetben gyökerezik, "amikor gedik dolgozni a szivattyú-munkásokat, és a bánya­víz elárasztja a­ tárnákat, jóvátehetetlen károkat okozva. A sztrájkba lépett munkások kézigránáto­kat dobnak ez önkéntes munkáscsapatokra, vagy­ re­­volvergolyókkal fogadják a rendőrséget. Egy kis gyújtogatás, egy kis rombolás nagyon természetes kiegészíői­­az ilyen összetűzéseknek. Bajorországnak olyan kormánya van, amely feltétlen szükségesség­nek tartja azt, hogy a bajor nép egyik része állan­dóan fénegvert viseljen a bajor nép’ másik részével szemben. Továbbá... Hiszen ez, csak találomra vi­lágít meg néhány kis részletet abból a mozaikból, amiré az elmúlt hat-hét év hasogatta és tördelte­ a vi­lág organikus rendjét. (f. g.) két, körülbelül egyforma nagyságú párt került be a parlamentbe. Azóta voltak imitt-amott eltolódá­sok, apró hullámzások, de lényegében semmi sem változott. Ezután az új választójog megalkotására és az alkotmányjogi reformokra terelődött a szó. — A választójogi reformmal szerves össze­függésben van a főrendiház reformja is és mind­egyikhez a népszámlálás adataira van szükség. A népszámlálás adatai ebben a részben már fel is vannak dolgozva, úgy, hogy már meg is kezdőd­hetnek a további munkálatok. Mint­ már régebben megmondtam, ezeknek a kérdéseknek tárgyalása a nemzetgyűlésen az év közepe táján kezdődhetik meg. A mandátum-meghosszabbítás ötlete tényleg felvetődött, de e tekintetben igen heterogén még a képviselők véleménye is. Ettől a lehetőségtől egyelőre el kell tekintenünk.­­ Nincsen rá ok, hogy ez a válság békessége­­sen meg ne oldódjék. Hiszen a királykérdést, mint ahogy őfelsége elutazásával most tettük, erősebben kikapcsolni igazán nem lehet. Ez mindenesetre megnyugtathat mindenkit. Ebben a kérdésben tö­kéletes a­z egyértelműség. Józan észszel fel sem le­het fogni, hogy ebből kavarodás jöhetne ki.­­finnen ezért azt hiszem, hogy hétfőig meg lehet oldani a válságot, de a nemzetgyűlés legfeljebb csütörtökre ülhet össze. Megkérdeztük a miniszterelnököt, hogy Gratz külügyminiszter távozása befejezett dolog-e? — Gritz külügyminiszter úr — volt a válasz — 4-én adta át lemondását és ehhez állandóan ra­gaszkodik. Sajnos, éppen a legrosszabb időben jött ez az esemény, mert hiszen Gratz tudására igen nagy, szükséikek"k" leinné a­­cseh"é­s" az osztrák ■ tárgya­­lásoknál. Nagyatádi Szabó és Tomcsányi miniszte­rek csak szóval mondták nekem, hogy az együtt­működés lehetősége megingott, de én az összkor­­mány lemondásáról formális jelentést tettem a kormányzó úrnak,­ aki azonban a lemondást nem fogadta el. A legsúlyosabb azonban a külügymi­niszteri tárca betöltésének kérdése. Bárki veszi át a külügym­inisztéri­um vezetését, nem­­tudja pótolni Gratz Gusztáv n­agyszer­ű gazdasági­­ képzettségét. Egészen önkényes minden kombináció,, ami az utó­dokra vonatkozólag megjelenik­ a lapokban. A leg­, valószínűbb, hogy egyelőre ismét magam veszem át a külügyi tárcát és csak később keresünk új minisztert. Teldfei Mzi és megműr­el másikban Hétfőre megoldódik a válpáts — A pártoknak egymás között kell megegyezniük — Gróf Teleki Pál ! nyilatkozata fia,sssyy a vamsm.:e£@pii£és feloszlatását fc’SveteS.l' Re’stay Károly a válság megoldásáról, a kisgazda­­párt nyilvánosságra hozott#feltételen'él a következőket íuond­otta munka társunknál® — A kisgazdapárt, tulen.-130m. .szerint. a fek-lő."­ségrevonás kérdésében már egyszer állást foglalt. Kjjpi látok sámani olyan in esne­ mn'-not, amely ezt a tájtak­o­­zatot tárgytalanná tette vo­na. Ami engem­ mendffibent, az az, hogy — amint a kisgazdapárt lek­éljéből lá­tom —­ ki akarják kapcsa­ni a nemzetgyűlés jogköréből a királykirdis meg­oldás­á't. Véletm­ényem szept­ár, csak akkor volna lehetséges, ha egyben a nem gyűlés szá­mára rövid marsrutát ál­­­lí­tanának mi, amely fel­ölelni ti felsőké- és a­ vé­sztőjog reformját, kapcsolat­­ban Hegedűs pénzügyi jermlátainak^­egvalósításával. Ha azonban a no.r./.elgyű­­ íti kirüj kérdés megoldását az o­rszággyűlé­sre bízza az új választá­sok időpontját meghatározná, v­el­e a tényem­ szerint ön­­gyilkosságot követ el. Ha ezt megteszik, és a nemzet­­gyűlés életét nem kötik rövid terminushoz, akkor a nemzetgyűlés saját létalapját n­ámadja meg. Mi l­étjogo­­sultsá­ga­ lehetne a nemzet,gyűlésnek, ha nem az, hogy az alkotmány a legfontosabb kérdésért meg kell oldania? — Másrészről nekem is az a meggyőződésem, nem ■feltétlenül szükséges, hogy a királykérdést a nemzet-. gyűlés ol­­ja meg,­­mert a legfontosabbnak ezt tartanám, hogy a két­kamerás országgyűlés a legrövidebb időn beüli összeüljön. A mostani válság végleges és teljes megoldására nem­­is látok m­ás módot,"­­mint azt, hogy megállapodnak egy választási kabinetben, amely a­­Vá­lasztójogi törvény és a felsőház reformjának tető alá hozatala­­után, körülbelül júliusban feloszlatja a nemzet­­gyűlést és szeptemberre kiírja az ú­j választásokat. Ami azt a tervet illeti, hogy a nemzetgyűlés feloszlatását a választójogi törvény megalkotásai nélkül hajtják végre és az új választójogot rendeleti után léptetik életbe, az a véleményem, hogy­ ez a legsúlyosabb­ alkotmánysértés, amihez a kormányzó nem adhatja beleegyezését. Ezzel a nemzetgyűléssel eredményes munkát nem lehet vé­gezni, különösen, mióta a kivált­ kérdésben is ennyire kiéleződtek az ellentétek. Itt­ n­inc­s más expediám, mint az, hogy feloszlatják a nemzetgyűlési és a választási kampány lipsében kialakuló többségi párt az országgyű­lésen megoldja a királykérd­ést. — Telekinek­ azonban feletlenül távozni kell, mert súlyos hibákat­ követett e­l. Ö volt az oka­, hogy ez or­szág olya® -h­elyzetibe "került, amely a ,­külföldi beavat­kozások által megaláztatásnak tette ki .a,. nemzetet. Meg vagyok győződve arról, hogy Teleki eddigi politi­­kájával ittjabb megaláztatások elé viszi az osságot, mert bisonttosra lehet venni, hogy a kisentense — bármeny­­nyiért is’ tiltakoznak ez ellen már előre is — Teleki námissiterelnöksége esetén további garanciákat fog kü­­etetni. ül­és ■k&Tf&ua évtmzének statíizálásá&ól •Szögedről jelentik: A II. segedi országos keresd kedő-kon­tresszuson dr. trlücks ! JAU Samu felolvasiff Hegedj!5 Lóránt pénzügyüri uiv-z tor*k hozzáintézett M- velét, amely többek közt ,­ következőket mondja: Jr Kedves Barátom! Miután az 0!%KE részéről porról ért­esültem, hogy Te fogod az, egyesületet a magwiv ké­ri - .ved­ek szegedi kongresszusán képvi Aui, általad kül­döm üdvözletemet. Célom a magyar és­ koroná­nak felemelése és stabilizálása. Az a reménységem, hogy’ ezt a stabilizálást meg cu­cc folyamén nehéz áldozatok­ká­­ el fogjuk írni. Az áldozatokat minden polgárnak meg kell hoznia, mert koronánk elrothadim clroshasz­­totta volna az ország egész fogyasztóképességét és ezzel a kereskedelmet is örökre megbénította volna talán egyesek­- pillanatnyi haszna. Szent hitem, hogy reform­jaim meghozztik a stabilizációt is. A beteg életre kel és az ország kivívja feltámadását. Vasárnap

Next