Világ, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
a gyon finom és bizonyítvány az angol miniszterelnök gyengéd tapintatáról. Azonban Lloyd George átment a háborús évek nagy diplomáciai iskoláján és ugyan még ma is elsősorban a belpolitika érdekli, de azért annyi diplomáciai érzéke bizonyára van már, hogy nem túlságosan bízik az olyan rossz hangulat eloszlatásának lehetőségében akkor, ha ez a rossz hangulat következménye egy bizonyos államban annak a szövetségnek, amelyet a bizonyos állam ellen köt két másik állam. Az angol-japán szövetség eredetileg Oroszország és az orosz politika keleti céljai ellen irányult, tehát elvesztette bázisát és létjogosultságát az orosz cárizmus összeomlásával. Szövetséget megújítani, szövetséget kötni pedig két nagyhatalom nem azért szokott, hogy egy pecsétes papiroson is kifejezést adjon egymás iránt érzett platonikus rokonszenvének, hanem két nagyhatalom szövetsége általában és rendszerint a közös bizalmatlanság kifejezése és a közös készülődés megpecsételése egy harmadik nagyhatalommal szemben. Ez a harmadik nagyhatalom ma nem lehet többé Oroszország és így nem lehet más, mint az Egyesült Államok. Amerika és Japán feszült viszonyának pozitív okai még kiélezik azt a faji előítéletet, amely az Egyesült Államokat tölti elJapánnal szemben és a megalázottságnak az az érzése, amelyet Japánból vált ki az Uniónak és főleg az Unió nyugati államainak vele szemben folytatott politikája. Philipp Kerr hiába hagyta el az angol miniszterelnök dolgozószobáját, ahol bizonyára nagyon hiányzott Lloyd George-nak, és hiába kelt át az óceánon, ha csakugyan az angol-japán szövetség megújítása által felkeltett rossz hangulat megelőzése vagy eloszlatása volt csupán a célja. Ezt a rossz hangulatot nem lehetett volna megelőzni és eloszlatni akkor sem, ha az Egyesült Államok viszonya Angliával egyébként őszintén meleg és zavartalanul barátságos lenne. Amiért Lloyd George mégis megvált Kerrtől és Washingtonba küldte titkárát, az talán egy más cél volt. Lloyd George és az angol kormány csakugyan nem akarták aláírni az angol-japán szövetség megújítását addig, amíg Kerr nem járt el amerikai missziójában. De ennek a küldetésnek valódi oka aligha volt a rossz hangulat eloszlatása, hanem inkább a puhatolózás arra nézve, hogy az angol-japán szövetség perfektuálásának nyomása alatt nem volna-e hajlandóság az amerikai kormányban, megszüntetni, vagy legalább súlyban csökkenteni azt az okot, amely Angliát a japán szövetség megkötése felé terelte. És ha Kerr válasza megnyugtatóan hangzik, megnyugtatóan abban a tekintetben, hogy az angol-japán szövetség megkötése nem fog árnyékot vetni Anglia és Amerika jó viszonyára, akkor ez a válasz minden valószínűség szerint az igazi küldetés meghiúsulásáról számol be és inkább nyugtalanítóan hat, mint megnyugtatóan. A Kerr által hozott igazi válasz alighanem úgy hangzik, hogy az amerikai kormány nem akar és nem fog tenni olyan engedményeket, amelyek által fölöslegessé válna a Japán szövetség megkötése, az a szövetség, amelynek kockázatait az angol diplomácia alighanem olyan tisztán látja, amint látta annak idején az orosz entente-ét: az a szövetség, amely valószínűleg nem sokkal rokonszenvesebb és népszerűbb ma Angliában, mint amilyen az orosz entente volt a háború előestéjén, minden hivatalosan hangoztatott kordialitás ellenére. Azonban a Kerr által hozott megnyugtatás után szinte természetes az, hogy Anglia mégis aláírja a japán szövetség megújításának okmányát. Ha az Egyesült Államok tovább is megvalósítja flottaépítkezési programmját, úgy mint megvalósította a flottaprogramma idáig esedékes fejezeteit, akkor négy év múlva, 1925-ben az amerikai flotta eléri majd, sőt meghaladja az 1925. évi angol hajóhad nagyságát és kombattáns erejét, nem is szólva azokról a monstre hajókról, amelyekkel az amerikai acélipar akarja meglepni a haditengerészet technikáját. Amikor a német kormány szaporította erőszakosan gyors tempóban a német flottaegységek számát, az angol kormány, a two standards to one elvének megvalósításával válaszolt: két új hajóegységet rendelt meg minden német hajóegységért. Németországgal szemben, és a háborúk előtt ezt megteheti Anglia, Amerikával szemben és a háború után nem valósíthatja meg, sőt az új angol flottaprogramm még a one keel to one keel elvét sem viszi keresztül: ugyanannyi új hajóegységet sem épít, mint az Egyesült Államok. Az angol költségvetés kiadási oldala leszállításának kényszerűsége elől nem térhetett ki Lloyd George. Anglia nem tudta volna tartósan viselni a békekiadások hétszeresét és még a békekiadások hétszerese mellett sem lett volna könnyű lépést tartani az Egyesült Államokkal, annál kevésbbé, mert a mai amerikai flottaprogramm igazán nem meríti ki az Egyesült Államok pénzügyi és technikai teherbírását, tehát Harding és államtitkárai szinte tetszésük szerint és korlátlanul kiszélesítihetik flottaprogrammjukat. íViszont az ellen, hogy, M EgXeSÜl Allamok, feajóbada elérje ÍRPí jelezze az angol hajóhadat: ugyanazok, vagy hajszál híján ugyanazok az okok szólónak, mint amelyek miatt már Németországgal szemben a háború fegyveréhez nyúlt Anglia. Az angol kormány a fegyveres béke korszakának politikai kombinációi közül kiválasztotta azt, amelyet Anglia már sikeresen és szerencsésen kihasznált nem egy alkalommal, mielőtt a napóleoni háborúk és Trafalgar végleg megalapozták az angol hadihajók szupremáciáját a tengeren. A második tengeri nagyhatalom ellen a harmadik tengeri nagyhatalommal kell szövetséget kötnie az elsőnek, ha nem tud olyan erős és erősebb lenni, mint amilyen a második és a harmadik tengeri hatalom összevéve, mert különben mindig számolni kell azzal a veszéllyel, hogy a második és a harmadik tengeri hatalom fog össze az első ellen. Ezt a tételt szűrte le híres könyvében Mahan tengernagy, és elsősorban az angol tengeri hatalom kibontakozásának fázisai adtak anyagot a tengernagynak az ilyen következtetésekhez. A tengeren nagyon „tisztulb” a helyzet a háború által, hiszen kikapcsolódott teljesen három olyan nagyhatalom, amely többé-kevésbbé erős pozícióra tartott számot a tengeren : Németország, az orosz birodalom és az osztrák-magyar monarchia. Olaszország költségvetési bajai miatt nem nagyon jöhet számba, és így a porondon nem maradt más a két angolszász nagyhatalommal szemben, mint Franciaország és Japán. Az angolfrancia katonai konvenció megkötésének tervénél Anglia számára az volt a legfőbb, vagy az egyik legfőbb szempont, hogy szükség esetén diszponálhasson a francia hajóhad fölött , Amerikával szemben. Azonban a nemzetgyűlés ma folytatta a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Gerencsér István indítványt terjeszt be, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt hogy gondoskodjék a világháborúban résztvett magyar csapatokkal összefüggő eseményeknek az elemi iskolákban való tanításáról és gondoskodjék a trianoni békének az elemi és középiskolákban a hivatalos tantervbe való beillesztés mellett történő ismertetéséről. Giessspein Sándor: A nevelést új mederbe kell terelnünk. A régi oktatási rendszer nem felel meg a kor követelményeinek, mert az csak elmélettel tömi az ifjúság agyát, de nem helyez súlyt a jellem és az erkölcs fejlesztésére. Akkor, amikor a világháború után a sacroegoismo uralkodik mindenütt a közéletben és a társadalomban és a társadalmi és nemzeti szolidaritás veszendőben van,az ifjúságot rá kell nevelni az összetartás érzésére. Az erkölcsi öntudatnak át kell hatnia az egész tananyagot. A hitoktatásnak is bele kell nyúlnia a gyakorlati életbe, és az erkölcsi oktatásnak nem szabad kizárólag a hitoktatásra szorulnia. A tanítóképzőben külön tantárgynak kellene lenni az erkölcsi nevelésből. De kellene ilyen morálpedagógiai nevelő tanszék az egyetemen is. A nevelésnek nemzetinek és szociálisnak kell lenni. Az iskolában oktatni kell ügyességre is. A sport igen fontos. Már a gyermeket elő kell készíteni a honvédelemre. A gyermekbe a nemzeti szolidaritás mellett bele kell nevelni az emberiség szolidaritását is. Csak így lehet elkerülni azt, hogy a nemzetek állandóan fegyverben álljanak egymással szemben, ami végeredményében az egész európai keresztény kultúra elpusztulásával fenyeget. Az ember a saját anyanyelvét is csak úgy érti meg igazán, ha egy idegen nyelvet tanul meg. A saját nyelvét az ember mechanice tanulja. Csak akkor kezd igazán gondolkozni, ha egy idegen nyelvet tanul. A népek érintkezése szükséges és ezért kell az idegen nyelvek elsajátítása. Ennek legegyszerűbb eszköze az esperantó nyelv elsajátítása. A felekezeti tanítók panaszát ismerteti, majd a katolikus autonómiát sürgeti. Hetven óta folyik a mozgalom ebben az irányban. Erdélyben régen megvolt. Már tavaly azt mondták, hogy készen van a törvényjavaslat. Úgy hírlik, hogy annak idején a katolikus autonómiát az akadályozta meg, aki ma a kereszténypárt elnöke, Andrássy. Hát jelentse ki most a pártvezér, hogy kívánja az autonómiát. Nagy János (egri) hangoztatja, hogy a katolikus autonómia ellenkezik a keresztény egyház alaptörvényeivel. Andaházy-Kasnya Béla: A miniszterelnök azt mondotta, hogy jogrend van. Ő azt kérdezi : létezik-e jogrend jogegyenlőség nélkül. Amikor azt látta, hogy felelőtlen elemek zavarják a jogrendet, bízott a kormány erejében, de most azt látja, hogy megszűntek ezek a kilengések, de úgy látszik, csak azért,, mert ezeket az igazságtalanságokat átvették a felelős . . . (Elnök figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra. Dánér Béla: A művészeti direktórium tagjai felelős vagy felelőtlen elemek voltak ?) Természetesen felelős, de jellemző a képviselő egész ideológiájára, hogy folyton gyanúsít, mert én soha életemben semmiféle direktóriumnak tagja nem voltam. A numerus clausus a valóságban másként fest, mint a papíron. Csodálkozom, hogy egy képviselő az egyetemi karhatalom támogatásáról beszél. Nekünk nem szabad különítményeket támogatni. Támogassuk az egyetemi hallgatókat, mint diákokat, de nem mint különítményeket. Úgy látszik, ezekre a kurzus fenntartására van szükség. (Tassler Béla : Igen, a kurzus az ország érdeke.) Én elfogadom a numerus clausust, de akkor vegyék fel az egyetemre azt az 1600 hallgatót, akit törvény ellenére rekesztettek ki. (Budaváry László: A numerus claususnak egy hibája van, hogy nem terjed ki az egész országra.) A karhatalom a felvételnél csak a 1&I&LU- estt Ltot® át az angol-francia katonai konvenció és az angol - francia szövetség kiépítése meghiúsult, részben azért, mert Anglia nem köthette le magát olyan mértékben Franciaország kontinentális céljainak érvényesítése mellett, amint azt a francia kormány, kívánta volna. Franciaország helyébe lép tehát Japán, mint a másik kombinációra alkalmas tengeri hatalom. És ennek az a fatális következménye, hogy a flottaversengés és az egyéb okok miatt amúgy is eléggé elhidegült viszony a két angolszász nagyhatalom között még hűvösebbre változik. Hiszen a koalícióknak és a szövetségi rendszereknek általában megvan az a fátumuk, hogy az egyik és a másik oldalon összeadódnak az ellentétek, míg azután a kibontakozás minden reménye nélkül kerülnek szembe egymással államok, amelyeknek voltaképpen nincs is követelnivalójuk egymástól. Olyan diplomatája nincsen a történelemnek és nincsen a mi korunknak sem, aki a koalíciók és a szövetségek rendszerét kigyógyíthatná ebből a szervi betegségből. A koalícióknak ez a végzete most újból felbukkant és mélyíti a szakadékot Anglia és Amerika között. A józan ember természetesen optimista és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a modern civilizációnak ez a két leghatalmasabb bázisa nem ütközhetik össze a szövetségi kombinációk valamelyik szervi betegsége miatt. De minden józan ember optimista volt 1912-ben vagy 1913-ban is, felszámlálta az okokat, amelyek valószínűtlenné és képtelenné tették azt, hogy a modern civilizációnak két olyan bázisa, mint amilyen Németország volt és Anglia, megindítsák egymás ellen azt a küzdelmet, amely megindult 1914-ben. (f- g) a megbízhatóságra.) Ragaszkodom ahhoz, hogy igenis csak a felekezetet nézzék. Ha a numerus clausust betartják, akkor fel kell venni még 1600 zsidó hallgatót. Itt van nálam a névsor, olyanok vannak közöttük, akik három és fél évig voltak a harctéren. (Ereki Károly: Ott züllesztették a hadsereget.) Az egyetemi karhatalom valóságos ítélőszék volt. Vannak olyan diákok, akiket a tiszti igazoló-bizottság igazolt és a karhatalom mégsem írta alá az igazolványokat. Szóval, a karhatalom állam az államban. Pázmány Péter nem azért csinálta meg az egyetemet, hogy oda katonákat vigyenek. Át fogok adni a miniszter úrnak egy névsort azokról a zsidó vallású hallgatókról, akiket a tisztibizottság igazolt, akiknek nagy része a kommün alatt itthon sem volt és akiket mégsem vettek fel. A kurzus vadhajtása Van a kurzusnak egy másik vadhajtása is. (Dánér Béla: Andaházy-Kasnya Béla.)" Én igazán nem vagyok a kurzus embere. A karhatalom átírt a kultuszminiszterhez, hogy ha a zsidó vallású hallgatóknak megengedi a vizsgát, akkor ők ezeket a hallgatókat újból felül fogják vizsgálni. Az én véleményem szerint, ha egyszer már felvettek valakit az egyetemre, még a mai kurzus törvénye szerint is, akkor azt többé semmiféle rostálásnak nem lehet alávetni. (Felkiáltások: Nincsen kurzustörvény. Nem tekinthetem jogrendnek azt az állapotot, ha egy bizonyos váltáshoz tartozó hallgatókat másképp bírálják el, mint a többieket. Minden magyar állampolgárnak egyforma joga kell, hogy legyen ebben az országban. Nagy sérelem az is, hogy akik fél év óta nem hallgathatták az egyetemet, elvesztik a beiratási jogot. Itt van egy lista, hatszáz olyan hallgatóról, akik részben rokkantak, részben vitézségi érmekkel vannak felszerelve és akiket mégis megfosztottak a beiratkozási joguktól. A numerus clausus antiszociális, mert a gazdag zsidók gyermekei kimentek a külföldre, a szegény zsidók pedig kénytelenek közgazdasági pályára lépni, amelyet szintén a keresztények akarnak ilsajátítani maguk céljaira. A legnagyobb veszedelme ennek a törvénynek az, hogy növeli a zsidó vallásúnk összetartozásának érzését. Ha ez volt a törvénynek célja, akkor ezt elérte, ha azonban a hazafias érzést akarta emelni, akkor éppen az ellenkező hatást érte el. Nem lehet kívánni azoktól a zsidóktól, akiket kiüldöztek az országból, hogy hazafias érzésükben erősödjenek. A keresztény kurzus csak a keresztény szeretetre alapítható. Foglalkozik a képzőművészeti intézettel, amelynek a kultuszkormány legutóbb 16.000 koronát szavazott meg, ami azonban nemcsak művészetpártolásra, de a betört ablakok javítására sem elegendő. Budavári László elfogadja a költségvetést. Határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy három hónap alatt nyújtson be javaslatot a tanítói és tanári kamara létesítéséről. Dr. Sebestyén Károlyt 25 éves tanári működése alkalmából a kultuszminisztérium értesítette, hogy hivatalos helyről is megfelelő elismerésben részesíti. Ő nem ismeri Sebestyén Károlyt, de tudja, hogy Sebestyén alakította az Erzsébet szabadkőműves páholyt, amelynek főfelügyelője volt. Nem érti, hogy miért intéz üdvözlő iratot a kormány Sebestyénhez. Ha nem is üldözzük el ezeket a katedráktól, bár ki kellene korbácsolni őket.. . (Felkiáltások az Andrássy-párton: Úgy van.)... akkor is megköveteljük, hogy keresztény kormány ezeknek ne küldjön üdvözlő iratokat. Schlachta Margit a kisdedóvók kérdésével foglalkozik. Sürget a közgazdasági egyetem talpraállítását. Beszél a lakáshivatalról is, amelynek két szíve van, egy a kisemberek és egy a luxuslakók számára. A keresztény erkölcstan szerint a magántulajdon nem azt jelenti, hogy annak segélyével kiuzsorázzunk másokat, hanem, hogy segítsünk embertársainkon. A A felsőkáziléjyt délutánnégy óráig felfüggesztve A magyar kultúra a nemzetgyűlés előtt , 1921. júmius 10. VILÁG Péntek