Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
* 1921. október 1. fejet nem szüli meg és nem is fog szülni többé a magyar föld. A büntetőjog 172. szakaszának interpretálását tehát rábízzuk a legjobb magyar jogi értelmezőre, Tomcsányi Vilmos Pálra, és az említett hivatalos aktában felsorolt ténykörülmények közül csak egyet ragadunk ki, egy olyat, amelyet a kérdéses hivatalos akta talán véletlenül elfelejtett említeni. Patacsy Dénes elmés kijelentését hivatalos minőségben, hivatalos küldetésében tette, abban a hivatalos küldetésben, amelynél fogva Ilikét, szeretetet kellett volna hirdetnie, békét, szeretetet kellett volna biztosítania. Elismerjük az igazságát annak, amit Apponyi mondott tavaly, hogy Magyarország hosszú, nehéz betegségen esett át és így a lázgörbe csak fokozatosan fordulhat lefelé, de a láz nem múlhat el egyik napról a másikra. Apponyi megállapításához mérten választjuk ki példánkat és azt kérdezzük: mi történt volna a francia konvent korában akkor, ha valamelyik konventbiztos a gyűlölet csóváját veti egy olyan városba, hol békét, szeretetet akart hirdetni akonvent és békét, szeretetet hirdetett bevonulásának napján, a lainvent hadserege. Azt hisszük, a konvent korszaka sign volt a lázmentes napok sorozata és mégis attól tartunk, hogy az ilyen konventbiztos ügyét szintén egy nagyon rövid, de azért egészen más tartalmú akta intézte volna el végleg, mint amilyen Patacsy Dénes államférfiúról és költőről került nyilvánosságra tegnap. De fölösleges volna erről még többet mondani. Mi igenis magunkévá tesszük azt a vádat, amelyet Pécsett elejtettek azok, akiknek tiszte lett volna a vádemelés, mi magunkévá tesszük a vádat és a nyilvánosság rostrumán állítjuk Patacsy Dénesről azt, hogy gyűlölet felkeltésére alkalmas kijelentést tett, méltatlannak bizonyult a reábízott állásra, súlyosan visszaélt a beléje helyezett bizalommal és vétett a nemzeti hadsereg proklamációjában lefektetett elvek ellen. Mi magunkévá teszszük a vádat, egész terjedelmében, és Patacsy Dénes urnak módjában áll ezért a bíróság előtt is felelősségre vonni bennünket, ha Patacsy Dénes uram még mindig úgy találná, hogy kötelességtudóan és tisztességgel járt el a reábízott hivatalban. Patacsy Dénes egyike azoknak az újdonsült államférfiaknak, akik új égi manna gyanánt hullottak tömegesen a magyar földre két esztendősnk előtte. Palacsy Dénes uram hamarosan megtanult automobilon kucserázni, de az egész két év alatt még nem tanulta meg a politika ábécéjét. Erre újabb, mindenki számára világos dokumentumot adott pécsi kiszólásával, azzal a kiszólással, amelynek sok, nagyon sok precedense van ugyan a két elmúlt év alatt, de azért mégis fájdalmas az, hogy éppen Pécsett megismétlődhetett és büntetlenül ismétlődhetett meg ez a kiszólás, az említett hír szerint. De lojálisak vagyunk és ezért elismerjük azt, egy mentségre hivatkozhatik Patacsy Dénes uram. A budapesti tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Angyal Pál, tegnap ugyancsak egy ünnepi szószékről tett ugyanolyan tudós kijelentéseket, mint Patacsy Dénes uram Pécsett. Angyal Pál egy ideig, ha nem csalódunk, éppen a pécsi rabbi beszédeit volt szíves plagizálni, és a pécsi rabbinustól kölcsönkért szónoki fordulatokkal próbált babért aratni. Hirtelenében nem tudjuk egész bizonyosan, hogy a pécsi rabbinus volt-e, de mindenesetre egy rabbinust tisztelt meg bizalmával és ollójává! tudós professzor Angyal Pál, amikor dikciókat kellett kivágnia. Változnak az idők, változnak a divatok és tudós professzor Angyal Pál a pécsi rabbinus lába elé helyezett zsámolyát most Palacsy Dénes lába elé tolta. Tudós profeszszor Angyal Pál most Palacsy Déneshez jár iskolába miután kijárta már a rabbinusok iskoláját. Sok szerencsét kívánunk ehhez Önnek, volt rabbinövendék most Patacsy-tanítvány, tudós profeszszor Angyal Pál... És Patacsy Dénesnek ezt a mentségét egész lojalitással kénytelenek vagyunk elismerni. Németország beleegyezett abba, hogy Románia háborús jóvátétel: számláid javára elektromos ipari anyagokat szállítson, amelyek az ország iparának helyreállításához szükségesek. A rokán bizottság a német piac árai szerint állapotsan meg ezeknek az anyagoknak mennyiségét. A wilsfirei román bizottság Az emel országban szántói mozdonyt, vasúti kocsit, továbbá nagymotort minta amelyeket a román megszállás idején németek vittek el. Egyebek között 20 romániaitemplomharang is előkerült. Megtiltanák továbbá a postaigazgatóságnak azt az unikumszámba menő bélyeggyűjteményét, amoyek értékét több millióra becsülik. Az Allgemeiner Tiroler Anzeiger vezető helyen kiáltványt közöl, amelyben többek közt felszólítják a tartományi kormányt, hogy tekintettel az összes szükségtett icikkek árának rohamos emelkedésére és awmftis valutaspekulációra, haladéktalanul tiltsa smeg, hogy a mindennapi életszükségleti cikket idegeneknek eladhassák és rendelje el, hogy az ilyen árukat külön igazolványok ellenében csak a belföldiek vásárolhassák- VILÁG Újabb ultimátum A /reifer-ügynöks cég értesülései szerint a nagykövetek értekezlete tegnap az elhatározta, hogy felszólítják a magyar kormányt, hogy október 4-ig adja át a nyugalmi területeket. Az ultimátumot minden feltétel nélkül teljesíteni kell. (M. T. 1.) V Olaszország a kis-entente közbelépése ellen A .Ilessaggero sugalmazott közleményben a következőket írja: A nagyhatalmak a béke művének természetes gyámjai, mert ők vívták ki a háborúban a katonai győzelmet. Erre az előjogukra támaszkodva, végleg kizárták a kis-ententeot mindenféle diplomáciai közbelépéstől. Erre nincs másnak joga, csak Olaszországnak, annak az országnak, amely Ausztriát legyőzte és a mostani Közép- Európát kialakította. Olaszország ehhez képest a demars után a nagyhatalmak tudtával közvetítést kezdett Ausztria és Magyarország között, miután a két féltől a tárgyalásra alkalmas konkrét javaslatot kapott Az akciónak lényegét ma még titokA Stefani-ügynökség közli: A magyar kormány javaslatot juttatott el Delia Torretto márki olasz külügyminiszterhez amely arra irányul, hogy vállalja el a közvetítést Magyarország és Ausztria között a nyugat-negyarországi kérdés barátságos megoldása érdekelíti. Tekintettel arra, hogy a javaslat a trianoni szerződés végrehajtásán alapszik, az olasz külügyminiszter beleegyezett abba, hogy ezt a javaslatot közti az osztrák kormánnyá annak megállapítása végett, vájjon lehet-e szilárd alapot találni a tárgyalásokra, de kijelentette, hogy az esetleges közvetítés semmiképp sem érintheti a szövetségeseknél’%* a békeszerződés megóvására irányuló akcióját, valamint a nagyköveti értekezlet tanácskozásait. Az osztrák kancellár a maga részéről kijelentette, hogy attól a bizalomtól áthatva, amellyel az olasz külügyminiszter személye iránt viseltetik, holtan tartják. Bármilyen eredménye legyen is, a közvetítésnek meg kell történnie. Olaszország ismeri Magyarország súlyos helyzetét és kész azon a szerződések keretén és Ausztria jogain belül segíteni. Az Ideal Ratiguale ugyancsak sugalmazott közleményben fordálkozik a nyugat-magyarországi kérdéssel. Mirr díja van annak — kérdi a lap —, hogy Nyugat-Magyarország ügyében mások illetéktelen diplomáciai iniciatívával álljanak elő? Ez csak ronthat a dolgon, mert hátráltatja Olaszország akcióját és megkárosítja mind a két érdekelt felet, mély és sürgős megfontolás tárgyává teszi az olasz külügyminiszter közvetítésével hozzá eljuttatott kérüst, egyben megállapított néhány feltételt, amelyeket Della Torretta márki azután tudomására adott a magyar kormánynak. Miután az olasz külügyminiszter ilyen módon megismerkedett az osztrák és a magyar Suttal és annak alapján lehetőnek találta az ág elérését, értesítette erről a párisi és a tanormányokat is és arra kérte a szövetségeseket vele együtt működjenek közre a súlyos pro,gyors és kielégítő megoldásán. A nagyköveti szeekezlet ezek után a dolgok mostani állapotáról nyert tájékozás alapján kedvezően fogadta a folyamatban levő közvetítést és ugyanekkor leszögezte, hogy a közvetítés nem érinti a Magyarországnak átadott ultimátumot, amelynek határideje októberben telik le. (MTI.) Della Torretta közvetítése zsitt érinti az ultimátumot A tárgyalások nem szakadtak meg A R neues Achfuhrblatt jelenti: Az osztrák, ma a két államférfin, e napon találkozzék. Ezen a Tonfegyar és cseh kormány hivatalos tárgyalásai még rendán a nyugat-magyarországi újabb eseményeket is nem szakadtak meg, mivel az eszmecsere nem oly meg fogják beszélni, amiért annak fokozottabb jelenésénk és közvetlen, hogy pillanatnyi befolyásolás tőséget tulajdonítanak, történhetnek. Így például a területi engedmények*1 ‘ kérdését az első megbeszélés alkalmával csak fu-1, V A bécsi Telegraphen Korrespomlenzbureau utólag érintették. .1 részletes tárgyalás csak akkor Hivatalosan közlik: Szeptember 28-ika óta kezdődhetik meg, ha a nyugatmagyarországi téti - A1 magyar fölkelők, különösen a brneki határszaglet sima átadása már megtörtént. (MTI.)’ \[,kasz irányában, élénk földerítő tevékenységet A Neue Brein Presse jelent.: Politikai köröket- folytatnak A fölkelők átlövöldöztek a mi terük..., -Livit' , - • titünkre. A III. zászlóalj 1. századának három kalcsülese szerint dr. Sehuber szövetség. Kancellárnak longja megsebesült. " Betles cseh miniszterelnökkel való találkozása október 4-én, kedden fog Budweisban megtörténni. A két félhivatalos cáfolat a nyugatmagyarországi államról állami cikkó legutolsó találvozásakor megbeszélt újabb Bécsből jelent a Magyar Távirati Iroda. A lapok összejövetelt már két ízben elhalasztották, egyrészt jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugatazért, mert Benes, aki addig külügyminiszter volt, idő magyarországi államot és hogy a Friedrich István veközben átvette a miniszterelnökséget és igy a njál-zsóisa,aki országvédelmi bizottság proklamaációt bocsátott ki, hozásbart akadályozva volt, másrészt pedig azért is, , , . . , ,, , . ,, , . . ... . . A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szemben mert meg akarták várni az entente ulimátumúnak a Miagyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Friedrich hatását Magyarországra. Az ultimátum határ ideje István Budapesten tartózkodik. Nyugat-Magyarorszáoktóber 1-én jár le és ezért kívánatosnak tartják, hogy pedig ilyen proklamációról semmit sem tudnak, a két államférfim e napon találkozzék. Ezen a konferencián a nyugati magyarországi újabb eseményeket is meg fogják beszélni, amiért annak fokozottabb jelentőséget tulajdonítanak. A bécsi Telegraphen Korrespondenzbureau Heufchi. Hivatalosan közlik: Szeptember 28-ika óta ha magyar fölkelők, különösen a brucki határszabdász irányában, élénk földerítő tevékenységet folytatnak. A fölkelők átlövöldöztek a mi területünkre. A III. zászlóalj 1. századának három hatonáje megsebesült. Félhivatalos cáfolat a nyugatmagyarországi államról Bécsből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A lapok jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugatmagyarországi államot és hogy a Friedrich István vezetése alatt álló országvédelmi bizottság proklamációt bocsátott ki. A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szemben a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Friedrich István Budapesten tartózkodik. Nyugat-Magyarországon pedig ilyen proklamációról semmit sem tudnak. A mozivesztegetők Zsoltija A színházak körül valami készül, hír szerint törvény készült arról, hogy a színházak vezetésé- ben a magyarnemzeti érdekek új nemzeti szellem biztosíthatta legyen. A tulaldím sajtó igen természetesen rábírt arra, hogy ír színházak megreformálása teljesült analóg lejár a mozik megrendszabályozásával. SÉs világgá eresztenek egy homályos, burkolt vámit, hogy építeg nem nevezett valakik, akik a ..momvesztgetők Zsoltijában** állottak. most a f»agyw*4g kurlurétetére törnek „a mármarosi vidékről világgá szalasztott amerikai tőzsér dollárjainak enyhe árnyékában". Nem igen lehet kétség aziránt, hogy a nős lelen vád, amely kellős megvesztegetettséget hirdet, egyet a mozisok, egyet a színházi tröszt részéről, a liberális sajtót akarja meggyanúsítani. Sajnos, a Nemzeti Újság, amely ma ezzel a kérdéssel foglalkozik, nem áll elő konkrétumokkal és nem kiáltja ki, hogy melyik liberális orgánum mit kapott ennek vagy amannak az üzleti érdeknek a védelmében. Akár a mozisok, akár a színházi tröszt fizette meg valakinek, vagy valakiknek a tollát igenis ez a nyilvánosság elé tartozik és pedig a nevekkel és a kapott pénzösszegekkel együtt, dr Estina erre a helyes útra lépett. Annakidején, amikor a Domcsányi-féle mozirendelet ellen küzdöttek érdekeik védelmében a régi, ,zsidó" mozi tulajdonosok és memorandumban tiltakoztak a rendelkezések ellen, amelyeket jogfosztásnak tartottak. Tomcsányi minisztert ebben az ügyben meleg tapsokkal ünnepelte a túloldali sajtó , annál meglepőbb, hogy ma, amikor d. Est neveket és összegeket közöl azokról a lapokról, amelyek a Mozgóképtulajdonosok Egyesületének memorandumát pénzért közölték, ez a névsor és ezek az összegek a következők: UjBarázda 20.000, UjLap 10.000 19 UjNemzedék 30.000, 99 Szózat 20.000 19 Virradat 30.000 99 NemzetiÚjság 30.0001* A közérdek védelmét megfizettetni akkor Emu szabad, akkor sem erkölcsös dolog, ha egyébként belső érzések ösztökélték erre az újságot Hova tűnt azonban a keresztény erkölcs akkor, amikor ezek az újságok ünnepi cikkekben ömlengtek, a keresztény és nemzeti gondolát diadalának hirdették a Tomcsányi-féle intézkedéseket, a mozijognak politikai érdemek szerint való kiosztását és ugyanakkor, ugyanannak az újságszámnak nem is túlságos távolba eső oldalán a ..zsidó** mozisok tiltakozása, .jajkiáltása jelent meg. Hogy a szerencsétlen, naiv olvasó milyen lelki harcot vívhatott magában a lélekből fakadó és a megfizetett véleménynek egy újságszámban való olvasásakor, azt intézzék el ezek a lapok olvasóközönségükkel , de engedtessék meg nekünk, hogy vakmerőségnek nevezzük, hogy az egyik ilyen "újság, amelynek nyilván kötelessége saját üzleti ügyeit ismerni, a mozivesztegetők zsoldjáról szaval. Nem tudjuk azonban, hogy teljes-e az a névsor, amelyet d. Est közöl. Ila nem teljes, ám a nem leplezetten, nyíltan, nevekkel és összegekkel megvádolt újságokon a sor : egészítsék ki a névsort. Igenis, kötelességük megnevezni azokat a liberális újságokat, amelyek talán szintén kaptak pénzt, talán szintén áruba bocsátották a véleményükes talán szintén sápért szegődtek a közérdek védelmére, írják meg, leplezzék le azt is, hogy kapott-e pénzt és mennyit a Vitául A nemzetgyűlés szombati ülésének egy jelenete idéződik emlékezetünkbe. Rakovszky István kemény, férfias ostorcsapásai hullottak a kiviteli botrány hősei felé, amikor félénken, ijedten megszólalt az egyik megvádolt képviselő: — Hát mit csináljak ? Rakovszky pedig egy gesztussal kurta félkört húzott, amelybe bekerítette az ellenzéki képviselők csoportját és önérzetesen jelentette ki : — Miért vádolnak meg csupán négy képviselőt és miért nem vádolnak meg bennünket, többieket. A mozivesztegetők zsoldjából, látjuk, kik részesedtek, van- legalább látjuk, kiket vádolnak meg a megfizetettséggel és a Rakovszky István önérzetével kérdezzük mi is, hogy miért éppen ezeket vádolják és miért nem bennünket is .2 Szombat