Világesemények Dióhéjban, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Munka nélkül maradt a genfi kon­ferencia-központ több száz tolmácsa, fordítója, technikai munkatársa: téli szünetet tart az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második sza­kasza. 35 ország küldöttei a szeptem­ber közepétől december közepéig tar­tott „első félidő” után azzal váltak el egymástól, hogy januárban folytatják a munkát, az értekezlet harmadik, be­fejező szakaszának előkészítését. A megfigyelők Európa-szerte igye­keznek megvonni az elmúlt háromhó­napos tanácskozás mérlegét. A leg­főbb kérdés, amelyre keresik a vá­laszt, tovább érlelődtek-e a konferen­cia sikeres befejezésének feltételei? Bár a tárgyalások zártkörűek voltak, a jelek azt mutatják, hogy az értekez­let közelebb került céljának elérésé­hez. Először is azért, mert az első sza­kaszban, a helsinki külügyminiszteri ta­lálkozón lezajlott általános vita után, az ott elfogadott ajánlások alapján Genfben megkezdődött az egyes or­szágok konkrét elképzeléseinek, javas­latainak vitája. Másodszor pedig azért, mert a rendelkezésre álló írásos anya­gok összevetésével megindult egy olyan szintetizáló munka, amely elve­zethet a záródokumentum megszer­kesztéséhez. Mindez pedig a harma­dik szakasz előkészítésének egy-egy fontos állomása. Mint ismeretes, a szo­cialista országok azt javasolják, hogy ez a harmadik szakasz az egyes or­szágok legmagasabb rangú államfér­fióinak részvételével üljön majd ösz­­sze, s fogadja el az európai államok kapcsolatait szabályozni hivatott alap­elveket. Azok a körök tehát, amelyek hívei az európai biztonsági konferenciának és harcosai a fokozatosan megteremtendő európai biztonsági rendszernek, meg­elégedéssel értékelhetik a genfi „első félidő" eredményét. E körök közé tar­toznak elsősorban is a szocialista or­szágok, amelyek küldöttségei nagy­ok-

Next