Világesemények Dióhéjban, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Munka nélkül maradt a genfi konferencia-központ több száz tolmácsa, fordítója, technikai munkatársa: téli szünetet tart az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza. 35 ország küldöttei a szeptember közepétől december közepéig tartott „első félidő” után azzal váltak el egymástól, hogy januárban folytatják a munkát, az értekezlet harmadik, befejező szakaszának előkészítését. A megfigyelők Európa-szerte igyekeznek megvonni az elmúlt háromhónapos tanácskozás mérlegét. A legfőbb kérdés, amelyre keresik a választ, tovább érlelődtek-e a konferencia sikeres befejezésének feltételei? Bár a tárgyalások zártkörűek voltak, a jelek azt mutatják, hogy az értekezlet közelebb került céljának eléréséhez. Először is azért, mert az első szakaszban, a helsinki külügyminiszteri találkozón lezajlott általános vita után, az ott elfogadott ajánlások alapján Genfben megkezdődött az egyes országok konkrét elképzeléseinek, javaslatainak vitája. Másodszor pedig azért, mert a rendelkezésre álló írásos anyagok összevetésével megindult egy olyan szintetizáló munka, amely elvezethet a záródokumentum megszerkesztéséhez. Mindez pedig a harmadik szakasz előkészítésének egy-egy fontos állomása. Mint ismeretes, a szocialista országok azt javasolják, hogy ez a harmadik szakasz az egyes országok legmagasabb rangú államférfióinak részvételével üljön majd öszsze, s fogadja el az európai államok kapcsolatait szabályozni hivatott alapelveket. Azok a körök tehát, amelyek hívei az európai biztonsági konferenciának és harcosai a fokozatosan megteremtendő európai biztonsági rendszernek, megelégedéssel értékelhetik a genfi „első félidő" eredményét. E körök közé tartoznak elsősorban is a szocialista országok, amelyek küldöttségei nagyok-