Világgazdaság, 1969. augusztus (1. évfolyam, 144-163. szám)
1969-08-01 / 144. szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG a világsajtóból Hozzászólás a választékbővítéshez Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes a VILÁGGAZDASÁG július 18-i számában munkatársunknak nyilatkozott a választékcseréről. Dr. Russay István, a Külkereskedelmi Minisztérium Könnyű- Vegyipari Kereskedelemfejlesztési és Termelési Főosztályának vezetője a nyilatkozathoz a következő kiegészítéseket tette. — A belső stabilizáció egyik fontos eszköze a lakosság ellátása. Fontos, hogy a vásárlóerőt úgy kössük le, ami megfelel a fogyasztók és az ország érdekeinek is. Ezért, véleményem szerint, a belkereskedelemnek feladata, hogy piackutatással és pszichológiai eszközökkel bizonyos mértékben befolyásolja a közönséget. Úgy gondolom, hogy ebben a külkereskedelem, a maga eszközeivel, a belkereskedelemnek segíteni tud. Ismeretes, támogatunk minden olyan kapacitásnövelést, vagy esetleg szerkezeti változtatást, ami javítja a minőséget és bővíti a választékot. Évek óta javasoljuk, hogy akkor, amikor a külkereskedelem a maga eszközeivel támogatja az exportra kerülő fogyasztási cikkek termelését — ebbe a belkereskedelem is kapcsolódjék be. Bocsásson eszközöket — elsősorban forintot — a termelő vállalatok rendelkezésére. Véleményem szerint ilyen közös összefogással néhány krónikus hiánycikknél gyorsan lehetne eredményeket elérni. Emellett sürgősen ösztönözni kellene a versenyt, aminek eredményeként is jobb minőségű áruk kerülnének a piacra. Ide tartozik az is, hogy a termelésben jelenleg monopol helyzetet élvező vállalatok mellett jelenjenek meg a hasonló terméket gyártó vállalatok is. Ez ma úgy oldható meg, hogy a szövetkezetek között keressünk kiegészítő versenytársat, vagy a nagy monopol vállalatokat szervezzük át. Igen jó példa erre az Orion és a Videoton versenye a televíziógyártásban. Ilyen verseny a textil-, a konfekció-, a cipőipar, a hűtőszekrény, a mosógép-gyártásban is eredményeket hozhat a fogyasztóknak. A verseny másik hatásos eszköze a fogyasztási importáruk behozatalának növelése. Egyetértek dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes nyilatkozatával, a szocialista országokkal bonyolított választékcserével kapcsolatban. A választékcsere azonban csak szerény versenyt eredményez, illetve kevéssé bővíti a választékot. Ezért úgy gondolom, az elkövetkező években tovább kellene növelni a szocialista piacokon található fogyasztási cikkek behozatalát. Ehhez szükséges, hogy a belkereskedelem előre felmérje a hazai igényeket és azokat időben jelezze a külkereskedelmi szerződésekről tárgyaló delegációknak, így már a szerződés, illetve a kontingentálás időszakában a belföldi igényeket is megfelelően érvényesíthetjük. Ez jelenleg a belkeresekdelmi vállalatoknál komoly problémát jelent. Ha a piac igényeit nem tudják megfelelően felmérni, úgy belső forintfinanszírozási szempontból hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ezért célszerű mérlegelni, hogy nem kellene-e bizonyos pénzügyi könynyítésekkel a belkereskedelmi vállalatok vállalkozó kedvét növelni. Partnereink a megkötött magánjogi szerződéseket általában igyekeznek egész évben folyamatosan teljesíteni. Ugyanakkor előfordul, hogy ezeket a cikkeket a fogyasztók csak szezonálisan keresik, így például fenyő-fűrészárut a Szovjetunió egész évben folyamatosan szállít, de a fogyasztók igényei általában az építkezések megkezdésekor jelentkeznek. Ha időben nem biztosítjuk az áru beérkezését, úgy nincs lehetőség, hogy az évközben jelentkező hullámzó igényeket ki tudjuk elégíteni. Erre számtalan példát tudok felsorolni a kerékpároktól a különböző ruházati cikkekig. Tudjuk, hogy a belkereskedelmi és a készletező vállalatoknak — a szigorú pénzügyi gazdálkodása következtében — elsőrendű érdeke a forgóalap megfelelő szinten tartása. Feltételezhető, hogy egyes esetekben a vállalatok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ha forgóalapjukat megfelelő szinten tartják, mivel ezt nem ellensúlyozza a forgalom növekedéséből eredő haszon. Talán merésznek hat a gondolat felvetése: külön kellene kezelni a forgóalap-ellátottság és esetleg a forgóalap kamatterheinek nagysága szempontjából is az importból beérkező áruk finanszírozását. Célszerűnek tartanám, ha a nagykereskedelmi vállalatokon kívül a kiskereskedelmi vállalatok bátrabban élnének lehetőségeikkel, és közvetlenebb kapcsolatot alakítanának ki az importáló külkereskedelmi szervekkel. Régebben felvetődött már, hogy célszerű lenne, ha egy külkereskedelmi vállalat áruházat létesítene, ahol kísérletképpen, saját piackutatásai alapján behozott árukat értékesítené. Ezzel versenyt támasztana az itthoni áruházak között. Az árstabilitás, illetve a belföldi termelői árakkal a versenyeztetés végett talán helyes lenne, ha az importcikkek forgalmi adóját nem százalékosan állapítanák meg, hanem a hasonló magyar cikkek után fizetett forgalmi adót fix összegként vetnék ki. Ugyanez vonatkozna a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi haszonrésze is. Nem biztos, hogy indokolt, hogy ugyanolyan munkaráfordítással értékesített cikkek abszolút számokban magasabb nyereséget hozzanak. Ez vonatkozik a sörimportra is. A bekerülési ár és az utána fizetett vámösszeg után százalékosan jelentkezik a forgalmi adó, a nagy és a kiskereskedelmi haszon. Így ez a furcsaság jelentkezik, hogy ugyanazon üveg sör a vendéglátóiparban és a nagykereskedelmi szervnél lényegesen nagyobb hasznot hoz, mint a magyar sör. A külkereskedelem a tárgyalásokon messzemenően figyelembe veszi a belkereskedelem szükségleteit. Az úgynevezett keresett cikkeknél semmiféle előnyben sem kívánjuk részesíteni az exportot. Ennek ebben az évben a tények látszólag ellentmondanak. Az egyes fogyasztási cikkeket termelő vállalatok szívesebben adták el áruikat külföldön, mint belföldön, még akkor is, ha forintbevétel szempontjából kedvezőtlenebbül is jártak. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy a belkereskedelem nem adott megfelelő rendelést, illetve a múlt év őszén meglevő rendeléseket is sztornírozta, s a termelők nem akartak bizonytalan helyzetbe, valamint pénzügyi nehézségekbe kerülni. Amennyiben nem használjuk ki az import nyújtotta előnyöket, úgy a szabad árkategóriába tartozó fogyasztási cikkeknél utat nyithatunk az áremelkedéseknek. Ezen keresztül jogtalan előnyökhöz juthatnak különösen a monopolhelyzetben levő termelő vállalatok, és az értékesítés területén is versenytárs nélkül állnak. Ezért a külkereskedelem a jövőben is messzemenően támogat minden törekvést, ami a fogyasztásicikk-ellátásban mennyiségi és minőségi javulást eredményez. fonódhsblatt A szovjet—nyugatnémet gázvezeték és a szovjet—osztrák tárgyalások Az osztrák külügyminisztérium hivatalos jelentést tett közzé a gazdasági és tudományos együttműködési bizottság moszkvai üléséről, amelyet Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter vezetett, és amelyen Ausztriát Mitterer kereskedelmi és iparügyi miniszter képviselte. A jelentés szerint megvizsgálták a szovjet földgáz és az osztrák csövek, valamint a gépek és felszerelések kölcsönös szállításában elérhető bővítés lehetőségét. Az osztrák küldöttség nem értesült a szovjet—nyugatnémet földgáz-tárgyalások részleteiről, de hazatérése után Mitterer közölte, a tárgyaláson bejelentette, hogy Ausztria elvben érdeklődik egy osztrák területen át Bajorországba vezető földgáz-vezeték építése iránt, amelynek egy leágazása Ausztria nyugati tartományait is elláthatná. Mitterer hozzáfűzte, még nem döntötték el, hogy a vezeték osztrák vagy csehszlovák te-A japán Thosiba-konszern Bécsiben létesített irodájának az osztrák piac ellátása mellett feladata a KGST-országokkal és Jugoszláviával való kapcsolatok ápolása is. A konszern képviselője a sajtóval folytatott beszélgetésében elmondotta, hogy a bécsi iroda a jövőben azt a feladatot hivatott ellátni, amit az említett országok felé beruházási javakban eddig a londoni Thosiba, fogyasztási javaikban pedig a düsseldorfi látott el. A bécsi irodára így nagy jelentőségű feladat hárul a Thosiba-konszern európai értékesítési tevékenységének szorgalmazása terén. A világ jelentősebb nagyvárosaiban a cégnek közel harmincra tehető fiókvállalata működik. A bécsi összekötő szerv fő feladata a Thosiba-cég erősáramú berendezéseinek, így turbógenerátorainak, termikus és hidraulikus turbináinak, területen halad-e majd át. A tervezett földgázvezeték építését igen nagy mértékben befolyásolja Nyugat-Németország és Hollandia e téren folyó együttműködése. A moszkvai tárgyalások során a tudományos-műszaki együttműködés területére tartozó négy egyezményt is kötöttek. Kohászati, gépipari, könnyűipari és vízi erőművi egyezmények előkészítése folyamatban van. Mindkét fél részéről fokozni kívánják a szakemberek kölcsönös látogatásait. Új munkacsoportokat hívtak életre, amelyek a szabadalmak, licencek és az erdőgazdaság kérdéseivel foglalkoznak. Ezenkívül megállapodtak a növényvédelem és a mezőgazdaságikártevők leküzdése terén folytatandó együttműködésről is. Az 1970 januárban a Bécsben folytatandó tárgyalások során új kereskedelmi egyezményt is előkészítenek. (1969. július 23.) melóüzemek elektromos felszereléseinek, távközlő berendezéseinek, elktromos orvosi műszereinek, színes képcsövek gyártását szolgáló különféle ipari berendezéseknek, fénycsöveknek és elektronikus alkatrészeknek az értékesítése lesz. A konszern Japánban levő 24 nagy gyárában 70 ezer személyt foglalkoztat. A nagy szériában történő termelésre beállított gyártási program az izzótól a rádión, tv-készüléken és magnetofonon keresztül háztartási készülékig, konputerig és atomerőművi berendezésig egyaránt kiterjed. A szeptemberben végetért 1967/68. gazdasági év forgalma 1,46 milliárd dollárra volt tehető, ami 30 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. A tiszta nyereség 43,5 millió dollár volt a korábbi 26,9 millióval szemben. (1969. július 21.) Die Presse A bécsi Thesida-iroda és a kelet-nyugati kereskedelem fransfurter Allgemeine Aki ma Portugáliába látogat, az az egy-két év előttiekkel szemben, változott viszonyokra talál. Úgy tűnik, hogy Caetano miniszterelnök, aki múlt év szeptember óta irányítja az ország ügyeit, az új nemzedék számára evolúcióval akar új utakat nyitni. Mindenesetre a ma tapasztalható aktivitás egy politikai és gazdasági légkörváltozásnak az előjele. Caetano, miniszterelnökségének aránylag rövid ideje alatt meglátogatta Angolát és Mozambikot — amint Salazar soha sem tett meg —, sőt, nemrégiben Brazíliában is járt, hogy az óceánon túli nagy testvérnemzetet, amely portugál nyelven beszél arról próbálja meggyőzni, hogy Portugáliában demokratikusabb és liberálisabb szelek fújnak. Ha a bizonyítás sikerül, úgy ez a kis országra nézve — a lap liszszaboni tudósítja szerint — beláthatatlan, pozitív eredményekre vezethet. A 40 esztendő óta tartó közömbösség élénk tevékenységbe csapott át. A néhány hónapos kormányválság ideje alatt több rendeletet és törvényt hoztak, mint azelőtt éveken keresztül. Ezek közé tartoznak: a harmadik fejlesztési terv teljesítését szolgáló speciális beruházásokkal kapcsolatban 50 százalékos adóelengedés; a vámelengedés kiterjesztése a nyersanyagokra és beruházási javakra az ipar korszerűsítése érdekében; bankpolitikai vonalon az eddigitartalékolási rendszer újjászervezése és a pénztőkék szabaddá tétele közép- és hoszszú lejáratú hitelek céljaira; a régen tervbe vett exporthitel életbe léptetése egy külön exportfejlesztési alap létrehozása és egy olyan formula, amely a béreket összekapcsolja a termelékenységgel és a munkásháztartások minimális színvonalának (standardjának) alapjául szolgál; a már 1962 óta tervezett nemzeti termelékenységi központok létrehozása és végül a közigazgatás újjászervezésének megkezdése. A jelek szerint mindez úgyszólván az utolsó órában történt: a fejlődés 1963-ban stagnált. Míg 1965—1966-ban a bruttó tőkeképződés 17 százalékkal emelkedett, 1966—1967-ben csak 1,3 százalékkal. A múlt évben lejárt harmadik fejlesztési tervben 18,5 milliárd escudo beruházási összeget irányoztak elő, de ebből szeptember végéig csak 1,26 milliárdot folyósítottak. Változások Portugália gazdaságában A magánipar beruházási részesedése ijesztően alacsony volt. Míg az élelmiszerárak és a lakásbérek emelkedtek, a textíliák és a cipők ára — a kereslet elmaradása miatt — olcsóbb lett. A bruttó nemzeti termék 1967-ben 7,8 százalékkal nőtt, 1968-ban csak öt százalékkal. A külkereskedelemben ezzel szemben javulás mutatkozott, mert míg 1968-ban a kivitel a behozatalnak 70 százalékát fedezte, 1967- ben csak 66 százalékát Az idegenforgalom a francia, az angol és az amerikai megszorító intézkedések következtében a vártnál kevésbé fejlődött és így az ebből származó bevételek is ennek megfelelően alakultak. A reméltnél kisebb eredmények ellenére is igen erőteljesen hozzáláttak új szállodák és vendéglátóipari létesítmények építéséhez különösen Algerve-ban, a déli tartományban és újabban Madeira szigetén is. Évek óta komoly gondja Portugáliának a drágulás: 1966-ban 5,1, 1967- ben 5,5 és 1968-ban 6,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Főleg az élelmezési és lakbérköltségek emelkedtek, a textíliáké nem. A textilipar helyzete válságos, ami az egész feldolgozó ipar növekedési arányát hátrányosan befolyásolja. A valutát továbbra is stabil. A fizetési eszközök forgalma 1967 októberétől 1968 októberéig 6,5 százalékkal, a bankjegyforgalom nyolc százalékkal emelkedett. Az arany- és devizakészletek ugyanezen idő alatt 10,3 százalékkal nőttek. A „kemény”valuta politikája még a salazari időkből származik és Caetano sem akarja ezt megváltoztatni. Portugália felfogása körülbelül a következő: kis ország lévén és Európában sem említésre méltó nyersanyagokkal, sem egyéb tartalékokkal nem rendelkezik, kereskedelmi partnereinek pénzügyi segítségére rá van utalva, fontos tehát, hogy jó valutával rendelkezzék és pontosan fizető adós legyen. A jövőt illetően túlságosan optimisztikusan nem lehet egy ilyen „mini-belső piac” kérdéseit megítélni. A portugálok azonban a korszerűsítésre törekvés, sőt, a gazdaság liberalizálására irányuló munkájuk alapján remélik a külföld megértését. (1969. július 21.) E HETI MELLÉKLETÜNK SAJTÓSZEMLÉJE. HANDELSBLATT: Az amerikai gazdaság haszna az Apollo-programból. FINANCIAL TIMES: A konténerhajók forradalmasítják a tengeri szállítmányozást. A békési Kosárfonó Vállalattól, a külkereskedelmen keresztül, francia cégek az idei 5 millió forintos exportrendelés helyett 1970 első felére 10 millió forint értékű színes fonott garnitúrákat rendeltek . Nagy nemzetközi figyelmet kelt a magyar szabadalom alapján készülő görgős eire. A Lipcsei Vásár után most Párizsban, a mezőgazdasági gépek szalonjában állították ki. Egyre több mintapéldányt rendelnek a külföldi érdeklődők a gyártóktól: az NSZK-ba, Hollandiába, Norvégiába, Ausztriába, Kubába, Svédországba, Pakisztánba, Olaszországba, Csehszlovákiába, legutóbb pedig 3 darabot az Egyesült Államokba küldtek a mezőgazdasági szakembereknek. A szeptember 1. és 11. között Budapesten megrendezésre kerülő VI. Nemzetközi Borversenyre beérkeztek a külföldi jelentkezések. A nemzetközi versenyre 21 ország képviseletében 263 külföldi vállalat és cég küldte el nevezését. RÖVIDEN : Angliába, Svájcba és az NSZK-ba exportált 5200 teenager-táskát a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepe. i© Az október 1-én nyíló Bagdadi Nemzetközi Vásáron 16 magyar külkereskedelmi vállalat mutatja be exportcikkeit a HUNGEXPO rendezésében. A kiállítás anyagát már útnak indították az iraki fővárosba. A Remix Rádiótechnikai Vállalatnál az NSZK-beli Siemens, a francia Sores, a svéd Ericsson és az olasz Raul Levy vállalat képviselői tekintették meg az üzem exporttermékeit. A külföldi cégek kondenzátor alkatrészeket és szénréteg-ellenállásokat vesznek át a szombathelyi üzemtől. 13 vagon sajtot exportált ebben az évben, és további 24—25 vagonnyi árura kapott megrendelést a Veszprém megyei Tejipari Vállalat. Készítményei közül a trappistát, elsősorban Csehszlovákiában, az NDK-ban és Angliában kedvelik, de szállítottak belőle Libanonba, Spanyolországba és egyes afrikai országokba is. 1969. AUGUSZTUS 1. 3 TÖBB MINT 4 MILLIÓ RUBELES ÜZLETKÖTÉS önálló árubemutatót tartott július 4-e és 15-e között Moszkvában az ARTEX. A magyar vállalat már a kiállítás megnyitása előtt tájékozódott a szovjet partnerek igényéről, mintakollekcióját tehát ennek alapján állította össze. Az árubemutató jelentős üzleti sikerrel zárult. Az Exportleszszel a most aláírt szerződés értelmében négymillió háromszázezer rubel értékű modern és stílbútorokat — háló, dolgozó és nappali szobákat —, fémbútorokból pedig 120 ezer rubel értékűt exportál a magyar vállalat a Szovjetunióba. A szovjet partner bútorigénye igen nagy, s kilátás van további jelentős megrendelésekre is. A bemutató szervezői meghívták a különböző szovjet köztársaságok küldöttségeit is. A velük folytatott beszélgetések alapján felmérték mindazokat az új lehetőségeket, ahonnan az ARTEX további rendelésekre számíthat a jövőben. Megállapodtak a Raznoexporttal 526 500 rubel összegű esernyő és gomb szállításában. Ugyanezzel a szovjet vállalattal 425 ezer rubel értékben szerződést kötöttek hálózsákok, labdák és vívófelszerelések exportjára is. A Novoexport több mint 100 ezer rubelért rendelt keféket a magyar vállalattól. A moszkvai kiállításon először szerepelt az ARTEX magyar gyártmányú gáz-öngyújtóval és töltőpalackkal, különböző bútorszövetekkel és összecsukható esernyőkkel. A szovjet vállalatok részéről igen nagy az érdeklődés az ARTEX új és hagyományos termékei iránt, s mint elmondották, elégedettek a magyar áruk minőségével. P. A. Tanácskozás a közgazdasági szabályozókról Július 14-e és 26-a között a gazdasági vezetők — a közgazdasági szabályozók koordinálásáért felelős Országos Tervhivatal irányításával — Dunavarsányban kéthetes szimpozionon vitatták meg a IV. ötéves terv kialakítandó közgazdasági szabályozó rendszerére vonatkozó elgondolásaikat. A megbeszélés alapja az a közös előterjesztés volt, amellyel a javaslatokat a Gazdasági Bizottság, illetve a Minisztertanács elé viszik. A tanácskozás kiinduló bázisai az egyes érdekelt tárcák és szervek (Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium, KKM, Munkaügyi Minisztérium, Országos Anyag- és Árhivatal, Magyar Nemzeti Bank) előre elkészített értékelő anyagai voltak. Ezekben a jelenleg ható közgazdasági szabályozók működésének mérlegét vonták meg. A szimpozion két menetben zajlott le, első részében az előzetes anyagokról folyt általános vita, másodikként pedig a közösen kialakult álláspontokat, illetve az egyes különvéleményeket foglalták írásba. A tanácskozás főbb témái: az árrendszer és a jövedelemszabályozás általános kérdései, a beruházásokkal összefüggő szabályozók, a termelékenység és ennek számítási módszere, a támogatási politika, a mezőgazdaság sajátos problémái, valamint a külkereskedelemre vonatkozó szabályozók voltak. Ez utóbbi keretében az egységes külkereskedelmi árszorzók helyzetét, az exportképesség fejlesztését célzó támogatási politikát, a kivitellel összefüggő preferencia-rendszer és az import szabályozási politika kérdéseit vitatták meg. A tanácskozások során elhangzott széles körű és alapos viták kétségtelenül alkalmasak voltak arra, hogy a gazdasági szakemberek egymás nézetét és álláspontját közelebbről megismerjék, és megkönnyítsék az összes érdekeltek egyetértésével beterjesztendő javaslatok kialakítását. A TECHNOINFORM és az UIMIDO szerződése Az UNIDO először idén vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Erre az alkalomra az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ külkereskedelmi szolgálata a TECHNOINFORM, az UNIDO megbízása alapján különböző tárgykörökből szakirodalom-kutatást készített. E kapcsolatok eredményeként az UNIDO Bécsben székelő képviselője, D. C. Newton, a napokban egyéves szerződést írt alá a TECHNOINFORM-mal. A megállapodás értelmében a magyar TECHNOINFORM az UNIDO megbízása alapján a fejlődő iparosodó országok részére különböző információs munkát végez. Elsősorban olyan szakirodalmi és dokumentációs öszeállításokat, amelyek a fejlődő országokat műszakilag segítik. Ezenkívül szakfordításokat végez magyar, orosz, cseh, lengyel, román, szerb és horvát nyelvről, angol, illetve francia nyelvre. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ Intézet ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. 69.3212/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008■