Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)

1969-10-18 / 198. szám

VILÁGGAZDASÁG 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT__________________________________________________I. ÉVFOLYAM 198. SZÁM A szovjet—francia vegyes bizottság tárgyalásai Pénteken befejeződött a tudományos­technikai és gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó francia—szovjet vegyes bizottság negyedik ülésszaka — jelenti az MTI tudósítója Moszkvából. Az ülésszak elnöke Kirillin, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese volt. A francia küldöttséget kezdetben Schu­mann francia külügyminiszter, majd Giscard d’Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter vezette. Az aláírt jegyzőkönyvben a két fél meg­állapítja, hogy idén sikeresen fejlődtek az országaik közötti tudományos, műszaki és gazdasági kapcsolatok. Élénk tapasz­talatcserét folytattak tudományos téren, teljesítették a két ország tudományos szervezetei közötti csereprogramot. Fo­kozódott az együttműködés az építészeti, a gépipar, az olajipar, a repülőgépipar, a kohászat és más iparágak területén. A jegyzőkönyv vázolja a közös kidol­gozásra váró új problémákat, a vasúti szállítás, a nagyerejű gőzturbinák és a kohászati felszerelések gyártása vona­lán. Megelégedéssel nyugtázza a jegyző­könyv az 1970—1974-es hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési megállapodás aláírását, amely a két ország közötti áruforgalom megkét­szereződését írja elő. A Reuter moszkvai tudósítója ki­emeli a jegyzőkönyvnek azt a pontját, amelyben Franciaország ígéretet tesz a szovjet áruk importjának további libe­ralizációjára és egyben kifejezi kíván­ságát, hogy újabb szovjet árucikkeket vásárol. A vegyes bizottság ülése előtt a szov­jet sajtóban olyan cikkek jelentek meg — írja a Reuter —, amelyek sürgették Franciaországot, vásároljon több szov­jet árut, hogy ily módon kiegyensúlyo­zottabbá válhasson a kereskedelmi mér­leg. Mint ismeretes, az elmúlt két év során a két ország kereskedelmét aka­dályozta, hogy Franciaország túlzott aktívummal rendelkezett. Néhány napon belül megindulnak a szovjet—francia földgáz-tárgyalások — szögezi le a továbbiakban a jegyző­könyv. Megállapodásra kívánnak jutni azzal az elgondolással kapcsolatban, hogy a Szovjetunió földgázt szállít Franciaországnak, Franciaország pedig (hitelre) francia berendezésekkel látja el a szovjet gázipart. Párizsi pénzügyi körökben a soron következő tárgyalásokra vonatkozóan elmondották, hogy a Szovjetunió fel­ajánlotta Franciaországnak, építse meg az európai szovjet földgáz-elosztó háló­zatot, de egyelőre az árak kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni. A jegyzőkönyv szerint a szovjet— francia műszaki és tudományos együtt­működés keretében jövőre közösen lézer-berendezést juttatnak a Hold fel­színére. Mint a Reuter tudósítója hang­súlyozza, a széles területet felölelő együttműködésnek igen fontos része az űrkutatás. A jegyzőkönyv aláírása után Giscard d’Estaing sajtóértekezletet tartott. El­mondotta, hogy a francia lézer-reflek­tort szovjet rakéta segítségével kívánják a Holdra juttatni. Utalva az aláírt jegyzőkönyv többi pontjára, bejelentet­te: megállapodtak, hogy francia szak­értők közreműködésével két cellulóz-üzemet, egy petrolkémiai gyárat és egy automatizált szerszámgépgyárat állíta­nak fel a Szovjetunióban. Megvitatták a gazdasági és kereskedelmi együttmű­ködés egyéb — többek között az atom­energiára és színes televízióra vonat­kozó — kérdéseit is. ÚJ IRÁNYT VETT A NEMZETKÖZI TŐKESPEKULÁCIÓ A legfrissebb jelentések szerint — miután a márka felértékelése nagyjá­ból és egészében befejezett ténnyé vált — megindult a spekulációs roham a holland gulden és a svájci frank ellen. A holland jegybanknak eddig közel 70 millió dollárjába került a gulden ár­folyamának fenntartása, de még így is a felső intervenciós ponton áll a dol­lárhoz képest. Spekulációs körökben arra számítanak, hogy a márka fel­­értékelésének bejelentése előtt vagy azt követően revalválják a holland forintot. Fokozódott az érdeklődés a svájci frank iránti is, amit az is mutat, hogy az ország dollártartalékai a múlt hé­ten több mint 400 millió dollárral emelkedtek a beáramlott „forró pénz” következtében. Miközben tart az izgalom a valuta­piacokon, az arany szabadpiaci ára újabb mélypontra süllyedt. A londoni piacon péntek délelőtt unciánként 40 dollár 57 centért kínálták az aranyat. Ez a legalacsonyabb ár az elmúlt 10 hónapban. Aranypiaci körökben egye­lőre nem is számítanak a nemesfém árának gyors javulására, annál kevésbé, mert a spekuláció figyelme az elmúlt hónapokban az „erős valutákra” tere­lődött. Egyedül Párizsban ment feljebb az arany ára a nemzetközi irányzattal ellentétben, kizárólag azért, mert fo­kozódott a frank iránti bizalmatlanság. Párizsban rámutattak arra, hogy a fran­cia tartalékok ismételt apadása és a francia bankjegyek magas svájci disz­­ázsiója nyugtalansággal töltötte el a francia befektetőket, akik igyekeznek megszabadulni papírpénzüktől. (Reuter) A LENGYEL-NYUGATNÉMET KAPCSOLATOK Jedrychowski lengyel külügyminisz­ter nyilatkozatát sugározta csütörtökön este a nyugatnémet televízió — jelenti az MTI. A külügyminiszter Lengyel­­ország és az NSZK viszonyának kulcs­­problémáiról, valamint az európai biz­tonság és az összeurópai értekezlet kérdéseiről beszélt. Gazdasági kér­désekről szólva kijelentette, hogy lengyel részről semmiféle akadálya nincs a két ország közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek, amennyiben ez a kölcsönös érde­keken, a partnerek nemzetközi köte­lezettségeinek elismerésén és a köl­csönös előnyök elvén alapul. E téren — mondotta a külügyminiszter — a legnagyobb akadályt az NSZK kor­mányának mennyiségi és más korlá­tozásai jelentik. A dinamikusan fej­lődő lengyel gazdaság érdekelt szá­mos nyugatnémet berendezés és áru­cikk importjában. A kereskedelmi kapcsolatok zavartalan fejlődésének az volna a legbiztosabb útja, ha mindkét fél következetesen alkalmazná a leg­nagyobb kedvezmény elvét. A keres­kedelmi árucsere-forgalmon túlmenően — mint azt a tapasztalatcserék is mu­tatják — lehetőség van az együttmű­ködésre más területeken is. Ez vonat­kozik például a modern technológiára, a licencekre, a műszaki dokumentá­cióra stb. Említést érdemel, hogy e nyilatko­zatával egyidőben folynak Bonnban a lengyel—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások. A japán külkereskedelmi miniszter Európában Ohira Maszajosi japán külkereske­delmi és iparügyi miniszter pénteken Európába repült és hivatalos látogatást tesz Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Nagy-Britanniában. Körútja során el­látogat a Szovjetunióba, Franciaország­ba és Olaszországba is. (MTI) Az EGK minisztereinek tanácskozása Pénteken tanácskozást folytattak a közös piaci országok külügyminisz­terei. A miniszteri tanács luxemburgi értekezletén elsősorban a november­ben tartandó csúcsértekezlet előké­szítésével összefüggő problémákat — lényegében az angol jelentkezéssel kapcsolatos nézeteltéréseket­­ vitat­ták meg. A tanácskozás befejezése után el­lentmondó nyilatkozatok hangzottak el. Luxemburg külügyminisztere az ülés befejezése után azt mondotta az újságíróknak: Franciaország már nem gondolja azt, hogy az új tagok bebo­csátása gyengíti a közösséget. Thorn, luxemburgi miniszter szerint a Hatok képviselői egyértenek abban, hogy a Közös Piac kibővítését és továbbfej­lesztését egyidejűleg kell végrehajtani. Ha az ügy a jelenlegi vágányokon halad tovább, Angliával legkésőbb nyárig­­ megkezdik a­­tárgyalásokat. Megjegyzendő azonban, hogy erre vo­natkozólag még nem tűztek ki pontos dátumot — mondotta Thorn. Nyilatkozott Lans holland külügy­miniszter is, aki a luxemburgi meg­beszélés elnöke volt. Közölte, előre­haladás történt a hágai csúcsértekezlet előkészítése terén. Hozzáfűzte azonban, november 10-én még egy előkészítő ta­nácskozást tartanak a függőben levő részletek tisztázására. A holland kül­ügyminiszter elmondotta, valószínű, hogy a felvételi tárgyalások időpontját a csúcsértekezleten állapítják meg. Tá­jékoztatta az újságírókat arról, hogy a minisz­teri tanács sok pozitív elemet talál a Közös Piac Végrehajtó Bizott­ságának az új tagok felvételére vonat­kozó jelentésében. Luns nem bocsát­kozott részletekbe, csupán annyit mon­dott: a miniszterek a közösség felépí­tésének befejezésével, a közösség meg­erősítésével és kibővítésével foglalkoz­tak. A francia külügyminiszter nyilatko­zatából viszont a pénteki tanácskozás eltérő értelmezése csendül ki. Schu­mann francia külügyminiszter a mi­niszteri tanács értekezlete után ki­jelentette: Franciaország az Angliával kezdendő tárgyalásokat két előfeltétel­hez köti. Az egyik előfeltétel, hogy a Hatok közössége jusson túl az átmeneti szakaszon, s ennek keretében oldja meg a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának problémáját, illetve találjon megoldást a mezőgazdasági feleslegek elhelyezésének kérdésére. A másik előfeltétel így hangzik: ha az át­meneti szakaszt lezárták, a­datok álla­podjanak meg egymás közt arról, mi­lyen közös álláspontot foglaljanak el a jelentkező országokkal való tanácsko­zásokon. Csak ezután kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások — szö­gezte le Schumann. Újságírók előtt Chaban­ Delmas miniszterelnök ki­jelentette: az EGK kibővítése nem je­lenthet változásokat a Közös Piac fennállásában. Franciaország az új tagok bebocsátását attól teszi függővé, sikerül-e a Közös Piacot a jelenlegi átmeneti szakaszból a végső szakaszba átvezetni. Meg kell állapodni — han­goztatta ezzel összefüggésben Chaban- Delmas — a függőben levő mezőgaz­dasági problémák rendezéséről, ama nehézségek ellenére is, amelyeket a frank leértékelése és a márka árfolya­mának szabaddá tétele okozott. (Reu­ter) ­ Az EGK kereskedelempolitikája a kívülálló országok irányában 111. • Kamarai ankét a magyar aktív vámrendszerről II. § Aggályok a különleges lehívási jogokkal szemben AZ EGB KERESKEDELEMFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGA 18. ÜLÉSSZAKA A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) 47. júliusi ülésszakán Janez Szlanovnik, az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának (EGB) végrehajtó titkára az EGB legfontosabb feladata­ként a kereskedelem, különösen a kelet -nyugati kereskedelem fejlesztését, a tudományos-technológiai együttműkö­dést, a hosszú lejáratú tervezést és az ember környezete kérdéseivel kapcso­latos problémák megoldását jelölte meg. Az október 20—24. között Génf­ben ülésező EGB Kereskedelemfejlesz­tő Bizottsága a végrehajtó titkár által megjelölt témákból a kereskedelemmel és a tudományos-technológiai együtt­működés egyik ágazatával, az ipari­kereskedelmi kooperációval foglalkozik. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság mostani, 18. ülésszaka, — mint neve mondja —, az Európáin belüli keres­kedelem, mindenekelőtt a kelet-nyu­gati kereskedelem fejlesztésének lehe­tőségeit veszi szemügyre. Áttekinti a világkereskedelem e szektorának utolsó másfél éves alakulását, a kereskedelem­politikákban bekövetkezett változáso­kat és megpróbálja felderíteni a növe­kedési ütem lanyhulásának okait. Ami a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztésének kereskedelempolitikai le­hetőségeit illeti, a bizottságnak három kérdéscsoporttal kell foglalkoznia: 1. az árucsere-forgalom bővítésének útjában álló mesterséges akadályokkal; 2. az integrációk létéből származó problé­mákkal; 3. a kereskedelem szélesítését előmozdító, a kormányok által teendő pozitív intézkedésekkel. A szocialista és a fejlett tőkésorszá­gok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítésének mesterséges akadályait azok a diszkriminációk alkotják, ame­lyeket a nyugati országok mintegy két évtizeddel ezelőtt vezettek be, elsősor­ban politikai okokból, a szocialista or­szágokkal szemben. A megkülönbözte­tések a legnagyobb kedvezmény elvétől való eltérést jelentik. Ezért a szocia­lista országok legfőbb törekvése a Ke­reskedelemfejlesztő Bizottságban olyan kereskedelempolitikai határozat elfo­gadtatása, amely kimondja a legna­gyobb kedvezmény elve alkalmazásá­nak szükségességét az eltérő gazdasági és társadalmi rendszerű országok kö­zötti kereskedelemben. Bár az elmúlt években a diszkriminációk mértéke csökkent, alkalmazási területe szűkült, a nyugati országok ellenállása folytán nem emelkedett határozattá a Keres­kedelemfejlesztő Bizottság 1965. évi ülésszakán beterjesztett, a szocialista országok fenti törekvését kifejező ma­gyar—csehszlovák javaslat. A megkülönböztetések fenntartásának Nyugat-Európában ma már gyakorlati­lag nincsenek politikai motívumai, az okokat gazdasági területen kell keresni. Ez elsősorban a mennyiségi korlátozá­sokra vonatkozik. A kelet-európai ex­porttermékekre a fejlett tőkésországok­ban fenntartott kontingensek elsősor­ban azt a célt szolgálják, hogy erősít­sék az illető nyugati ország pozícióját a szocialista országokkal szemben a két­oldalú megállapodások tárgyalásán. A gazdasági megfontolások előtérbe ke­rülése természetesen nem teszi feles­legessé a kelet-nyugati kereskedelem normalizálásához szükséges, és a fejlett tőkésországok többségében még ma is hiányzó politikai akaratot. Az integrációs szervezetek nem te­kinthetők a kereskedelem fejlesztését mesterségese­n gátló akadályoknak. Mégis a nyugat-európai gazdasági cso­portosulások, mindenekelőtt az Európai Gazdasági Közösség, ma már nagyobb akadályát képezik a magyar kivitelnek, mint a megkülönböztetések. Így na­gyobb vitára lehet számítani az érde­kelt országok között az integrációs szer­vezetek nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásának megítélésében. A téma különösen időszerű: a kelet— nyugati árucsere növekedésében az utolsó két esztendőben — a megkülön­böztetések csökkenése ellenére — be­következett megtorpanás magyarázatát főként a csoportosulások kereskedelem­elterelő hatásában kell keresnünk. A szocialista és a fejlett tőkésorszá­gok közötti kereskedelmi kapcsolatok szélesítése és erősítése olyan pozitív intézkedések megtételét is igényli, ame­lyek a kereskedelem fejlesztésének új formáit hivatottak elősegíteni. A Keres­kedelemfejlesztő Bizottság ezen a terü­leten jelentős vállalkozásba kezdett: fel kívánja mérni az EGB-régió országai közötti ipari-kereskedelmi kooperáció eddig szerzett tapasztalatait, s ezek ál­talánosítása alapján javaslatokat szán­dékozik kimunkálni. Ezek útmutatásul szolgálhatnak a kormányok számára, milyen intézkedéseket kell tenniök a kooperáció kiszélesítésére. A diszkriminációk megszüntetése és az ipari-kereskedelmi kooperáció széles körű elterjedését ösztönző gazdasági környezet kialakítása szorosan össze­függ. A nemzetközi gazdasági együtt­működés magasabb rendű formái ugyanis csak a kölcsönös bizalom tala­ján, a működésüket meghatározó ke­retek stabilitása mellett alakulhatnak ki. Kelet—nyugati vonatkozásban — a gazdasági együttműködés területén — semmi sem erősíthetné jobban a köl­csönös bizalmat, mint a megkülönböz­tetésekről való végleges lemondás, visszatérés a korlátlan és feltétlen leg­nagyobb kedvezmény elvéhez, a teljes törvényesség állapotához. A Kereske­delemfejlesztő Bizottság tevékenységé­nek sikerét tehát ezen a területen nagy­mértékben az első kérdésben való előre­haladás határozza meg. A Kereskedelemfejlesztő Bizottság 18. ülésszakának napirendjén szerepel — az előbbiekben vázlatosan ismertetett témák mellett — azoknak a tanulmá­nyoknak a kérdése is, amelyeket az EGB-titkárságnak kell készítenie a hosszú lejáratú kétoldalú árucsere­forgalmi megállapodások és magánjogi szerződések szerepéről a kelet-nyugati kereskedelemben, a tőkejavak termelé­séről és piaci helyzetéről, valamint az üzletemberek közötti kapcsolatokról; a bizottság megvitatja azt is, milyen árucsoportokra készítsen a titkárság hosszú távú prognózisokat. Szőnyegre kerül a végrehajtó titkár által a jövő tavaszi KGB-közgyűlés elé terjesztendő, a kelet-nyugati kereske­delem helyzetével foglalkozó elemző ta­nulmány is; e tanulmány készítésének célja, hogy alapul szolgáljon a keres­kedelem fejlesztését gátló akadályok eltávolítását célzó ajánlások kidolgozá­sához. Bartha László: A Kereskedelemfejlesztő Bizottság 18. ülésszakára Havas Károlynak,a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztály­vezető-helyettesének vezetésével ma­gyar küldöttség utazott. Nixon nyilatkozata az inflációs veszélyről Nixon elnök péntek esti rádióüzene­tében együttes erőfeszítésre szólította fel az amerikai népet az inflációelle­nes harc sikere érdekében. Sürgette, hogy a tőkések tartózkodjanak az ár­emelésektől, a munkások pedig a bér­követelésektől — jelenti a Reuter­­iroda. „Felhívok minden amerikait, hogy vi­selje a gazdasági korlátozások terheit, hitelfelvételi és vásárlási döntéseit ha­lassza el, s így csökkentse az árakra nehezedő nyomást.” Az amerikai elnök megerősítette, hogy a kormánynak nem áll szándékában az ár- vagy bérellen­őrzés bevezetése. A továbbiakban az elnök felszólí­totta a törvényhozást, fogadja el a kereseti pótadó meghosszabbítását jövő év első felére. Sürgette a kongresz­­szust, vesse el azt az adóreform­javaslatot, amely az állam adóbevé­teleinek tetemes csökkentését célozza. „Ha ez bekövetkeznék, általános drá­gulás lépne fel, amit végső soron a fogyasztóknak kellene megfizetni” — mondotta Nixon. Amerikai gazdasági körök szerint Nixon felhívása kedvező időpontban történt, mert az infláció lelassulására, illetve az üzleti tevékenységre vonat­kozó gazdasági mutatók — néhány hó­nap óta először — többségben vannak a kedvezőtlen statisztikákkal szemben (Reuter) ANGLIA HITELSZŰKÍTŐ INTÉZKEDÉSEI Jenkins, Nagy-Britannia pénzügymi­nisztere sürgette a bankokat, korlátoz­zák hitel­kihelyezéseiket a következő hónapokban is. A pénzügyminiszter a bankok vezetőinek részvételével meg­tartott díszvacsorán szólalt fel, s hang­súlyozta, hogy a hitelszűkítő intézkedé­sek mind a bankok, mind az ügyfelek számára súlyos problémákat okoznak, ennek ellenére e politika kezdi meg­hozni gyümölcseit Jenkins szerint Nagy-Britannia fize­tési mérlege azon az úton van, hogy tel­jesül 1970-re az előirányzott 300 mil­lió fontos aktívum és kifejezte meg­győződését, hogy a kedvező irányzat nem csupán néhány hónapig tart. Hoz­zátette, mindenképpen kívánatosnak tartja a tőkeberuházások idei jelentős növelését. Aggódását fejezte ki amiatt, hogy a bankkölcsönök volumene mere­deken és nem kívánatos mértékben emelkedett augusztusban és a jelek sze­rint szeptemberben sem csökkent. A vacsorán felszólalt az angol jegy­bank kormányzója, O’Brien is. Ugyan­csak azt hangoztatta, hogy szükség van a hazai kereslet korlátozására, egyúttal a beruházások fokozására. A beruházásokat a megnövekedett ex­portrendelésekkel kell ösztönözni, nem pedig a túlzott hazai kereslet révén — mondotta O’Brien. Az állami ki­adásokkal kapcsolatosan kifejezte ag­godalmát, ugyanakkor „gratulált” a pénzügyminiszternek, hogy következe­tesen tartja magát kijelölt programjá­hoz és biztosítja, hogy az állami ki­adások kérdése a figyelem állandó kö­zéppontjában legyen. (Reuter) VÁRHATÓ A FRANCIA HITELKORLÁTOZÁSOK MEGSZÜNTETÉSE Chaban­ Delmas francia miniszter­elnök üzletemberek előtt kijelentette: a jelenlegi hitelmegszorítást megszünte­tik, amint arra mód nyílik. A hitel­korlátozások enyhítése elsősorban az export- és a beruházási hitelek számára jelent előnyöket. A francia kormány nem ellenzi a kül­földi tőkebefektetéseket az országban, sőt határozottan támogatja az ilyen irá­nyú kezdeményezéseket. (Reuter)

Next