Világgazdaság, 1972. január (4. évfolyam, 1/750-19/768. szám)

1972-01-15 / 10. (759.) szám

TILAG GAZDASÁG 1972. JANUÁR 15., SZOMBAT IV. ÉVFOLYAM, 10. (759.) SZÁM Próbatétel előtt a decemberi valutamegállapodás A nyugati devizapiacok hangulata tegnap idegesebb volt, mint a washingtoni valutamegállapodás óta bármikor. Híresztelések és cáfolatok egymást váltva lebegtették a jegyzéseket az új középárfolyamok körül. A dollár gyengülése folytatódott és ezúttal New Yorkra is átterjedt. Tekin­télyes összegek áramlottak az Atlanti-óceánon túlról Nyugat-Európába. Ezek a jelek már-már a korábbi spekulációs hullámokat megelőző idősza­kokra emlékeztetnek. Hamarosan eldől, hogy az új középárfolyamok meg­állapításához kapcsolt szélesebb ingadozási sáv kiállja-e a próbát, meg­akadályozza-e a fenyegető újabb spekulációs dollár kiáramlást. A dollár árfolyama pénteken — a hírügynökségi jelentések szerint — tovább hanyatlott az összes nyugati pénzügyi központokban. Az idegessé­get fokozta az a tény, hogy csütörtökön este a dollár gyengülése átterjedt New Yorkra is. Ez a tendencia pénteken is folytatódott a Wall Streeten és a szak­értők szerint jelentős összegek áram­lottak dollárból nyugat-európai valu­tákba. Ezúttal az angol font iránti ér­deklődés is nagy volt, amit főleg a de­cemberi brit külkereskedelmi ered­ményekkel indokolnak. A nyugat-euró­pai valuták közül a márka is csatla­kozott a holland forinthoz és a belga frankhoz, ame­lyeknek jegyzése az új középárfolyam fölé került. A piacok hangulatára jellemző, hogy a nyugat­német szövetségi bank és a holland központi bank hivatalosan cáfolta a híreszteléseket, amelyek szerint lejjebb szállította az árfolyamot, amelyen a dollárt támogatja a devizapiacokon. A Reuter-iroda pénteki valutaindexe (amelyet a negyedik oldalon közlünk), azt mutatja, hogy a dollár a nyugat­európai valutákkal szemben átlagosan már csak 0,73 százalékkal áll fölötte az új középárfolyamnak. Az idegesség és a dollár gyengülése számos bizonytalansági tényezőre ve­zethető vissza — mondják londoni szakértők. Szerepet játszik az is, hogy New Yorkban jelenleg viszonylag ala­csony a kamatok szintje és ez ösztönzi a dollárkiáramlást. Fontosabb azonban annak a véleménynek a terjedése, hogy az amerikai kongresszus nem fog sietni az aranyár emelésének törvény­be iktatásával, s ezzel párhuzamosan az a másik híresztelés, hogy a jelenle­ginél nagyobb mértékben fogja deval­válni a dollárt. Sok szó esett már ed­dig is arról, hogy a japán jen felérté­kelése elégtelennek bizonyult és ha­marosan újabbra lesz szükség. Pénte­ken először bukkantak fel olyan véle­mények is, hogy a márkát is feljebb kell értékelni, mint a jelenlegi közép­­árfolyam. A devizapiaci bizonytallanságnak tu­lajdonítható az is, hogy az aranypiaco­kon ismét fordult a helyzet: London­ban 40 centtel, 45,925 dollárra emelték a jegyzést, ami új csúcseredmény a kettős aranypiac bevezetése óta. A devizapiacok forgalma is na­gyobb volt pénteken, mint a washing­toni megállapodás közzététele óta bár­mikor, londoni bankkörökben azonban az árfolyamingadozásokat aránytala­nul nagynak minősítik a létrejött tranzakciók összegéhez viszonyítva. A Washingtonban elhatározott szé­lesebb ingadozási sávok fő értelme az, hogy alkalmasak a spekulációs pénz­áramlás szabályozására. Ha a nyere­séget kereső pénz egy irányba kezd áramlani, az árfolyamok az új rend­szerben olyan mértékig változhatnak meg, hogy ellenkező irányú áramlást indítanak el. Magyarán: a dollár, amely jelenleg még a legtöbb valutá­val szemben középárfolyama fölött áll, olyan mélyre eshet, hogy újra ér­demes lesz márkáért vagy svájci frankért dollárt vásárolni és így meg­fordul a spekulációs áradat, anélkül, hogy a központi bankoknak kellene beavatkozniuk. A szélesebb ingadozási sávokkal együttjáró kevesebb árfolyamingado­zást a devizapiacon működő kereske­dőknek és szakértőknek meg kell szok­niuk, mert ezek a washingtoni meg­állapodás természetes velejárói — je­lentette ki Hankel, a bonni gazdasági minisztérium pénzügyi osztályának ve­zetője a Frankfurter Rundschaunak adott nyilatkozatában. Ezt a felfogást mintha alátámasztaná a frankfurti devizapiacról a hivatalos zárás után érkezett utolsó jelentés. Eszerint a bankok egymás közti ügy­leteiben a dollár árfolyama emelkedett a hivatalos zárásnál jegyzett mélypont­hoz képest. — IP — Stans a nemzetközi kereskedelemről és az amerikai konjunktúráról Eredmény nélkül zárultak Eberle tárgyalásai Stans amerikai kereskedelmi miniszter az amerikai gazdaság kilátásai­val foglalkozott első új évi nyilatkozatában. Kijelentette: az ország bruttó nemzeti terméke reálértékben legalább 6 százalékkal nő az idén. Nyilat­kozatában, amelyet az egyik vidéki kereskedelmi kamara közgyűlésén mondott el, de Washingtonban adtak ki, ismertette a Nixon-kormány ke­reskedelmi elképzeléseit; kifejtette, remélik, hogy 1972-ben fontos válto­zások következnek be a világkereskedelem jellegében. Hasonló hangnem­ben ismertette az Egyesült Államok kereskedelmi igényeit a Brüsszelben tárgyaló Eberle is, a legfrissebb jelentés szerint azonban a Közös Piaccal folytatott megbeszélés eredménytelenül zárult, s a partnerek legközelebb február elején kísérlik meg újra érdekeik összegyeztetését. A portlandi kereskedelmi kamara közgyűlésén felszólaló Stans azt jósol­ta, hogy az amerikai gazdaság reál­­növekedése több mint 6 százalék lesz az idén. „Az sem lepne meg — fűzte hozzá —, ha a GNP növekedése meg­haladná a 6,5 százalékot, vagyis az expanzió nagyobb volna, mint 1955 óta bármikor.” Prognózisát részletezve a miniszter azt mondotta: számottevően csökken­ni fog a munkanélküliség, figyelemre­­méltóan nő a személyi jövedelem és ez a takarékossági ráta csökkenésével párosul, folytatódik az építkezési boom, újabb csúcsszintre emelkedik a lakbe­rendezési cikkek értékesítése „kitűnő autóév” lesz és növekszenek az ipari tőkeberuházások. A közgazdászok túlnyomó része ha­sonló értelmű prognózist tett közzé, általában a GNP 6 százalékos reálnö­vekedését jósolják és az infláció 3 szá­zalékos fokozódásával számolnak. Idézett beszédében Stans kijelentet­te, hogy a múlt havi nemzetközi va­­lutamegál­lapodás után most a világ­kereskedelmi problémák megoldása került napirendre. Idén fontos válto­zások lesznek a nemzetközi kereskede­lemben — hangoztatta. „Partnereinket most meg kell győznünk arról, hogy számolják fel vagy módosítsák a ke­reskedelem nem tarifás akadályait, el­sősorban az EGK agrárpolitikai ren­delkezéseit, és mérsékeljék az ameri­kai termékek útját álló diszkriminá­ciókat, így a Közös Piac preferenciális egyezményeit.” A Brüsszelben tárgyaló Eberle a kö­zös piaci partnerekkel folytatott első megbeszélés után azt mondotta: bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni a megegyezést, még mielőtt az aranyár emelésére vonatkozó javaslat a kong­resszus elé kerül. Lapzártakor érkezett jelentés szerint azonban a tárgyalás­­sorozat eredménytelenül végződött. A következő tanácskozást február 3-ra hívták össze. (Reuter, AFP) Továbbfejlődik a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés A KGST-országok komplex integrá­ciós programjából adódó feladatokat tárgyalta meg a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együttműködési ál­landó albizottság. A január 10. és 14. között tartott 16. ülésszakon meghall­gatták több magyar és szovjet kutató­­intézet és vállalat beszámolóját a kö­zös munkákról, s azok eredményeiről. Az albizottság megállapította, hogy a magyar és a szovjet szakemberek az utóbbi időben különösen a fényforrás­technika fejlesztésében, az elektromos­­energetikai kutatásokban és a vízépí­tési technika fejlesztésében értek el jelentős eredményeket: nagy teljesít­ményű izzólámpagyártó gépsort dol­goztak ki közösen, sikeres volt az együttműködés az elektromos távveze­tékek karbantartásának gépesítésében, valamint az automatizált öntözőrend­szerek kialakításában. Elhatározták a közös kutató-fejlesztő munka kiterjesztését 14 újabb témá­ra, mindenekelőtt az autóközlekedés­sel kapcsolatosan. Közösen dolgozzák ki például a különféle autó­javítási munkák gépesítését és együttműköd­nek olyan készülékek, berendezések kialakításában, amelyek a levegő szennyezésének mérésére, illetve a szennyeződés kiszűrésére alkalmasak. Az ülésszak jegyzőkönyvét pénteken este írta alá dr. Jávor Ervin, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese és M. E. Rakovszkij, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnökhelyet­tese. NAPRÓL NAPRA ♦ A DOLLÁR DEVIZAPIACI GYENGÜLÉSE, a nyugati központokban tapasztalható valutaidegesség már-már a korábbi spekulációs hul­lámokra emlékeztet, amelyek végül is megdöntötték a Bretton Woods­ban kialakított valutarendszert. Ezúttal azonban az árfolyamok na­gyobb mértékben ingadozhatnak és ez talán védelmet nyújt a túlzott dollárkiáramlás ellen. ♦ KÍNA MEGSZŰNT A NYUGAT-EURÓPAI fejlemények puszta szem­lélője lenni — mondta bécsi előadásán a brüsszeli bizottság ázsiai szakértője. Az ázsiai ország bizonyos feltételek esetén készen állna az együttműködésre. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödtek Kína és a Közös Piac országainak kapcsolatai. Kereskedelmi és műszaki delegációk érkeznek a Hatok tagállamaiba, amelyekkel ma már a kínai külkereskedelem egyhetede bonyolódik le. ♦ A KÖZÖS P­IAC MEZŐGAZDASÁGI POLITIKÁJA jelenleg a ter­mékek egymás közti szabad áramlásának, a külső országokkal szem­beni egységes protekcionizmusnak és az exportfeleslegek elhelyezé­sére vállalt közös gazdasági felelősségnek az elve alapján működik. A jövőt illetően szükség van a strukturális átrendeződésre, amelynek hatására az aránytalanul magas mezőgazdasági árak közelebb kerül­hetnek a világszínvonalhoz — fejtette ki budapesti előadásán Luc Fauvel, a párizsi egyetem professzora. ♦ N­AGY-BRIT­ANNI­A EGÉSZ GAZDASÁGÁRA hatással lehet az angol bányászsztrájk, amely az új év első hetének a végén kezdődött — írja a Világsajtóból című rovatban közölt cikk. A sztrájk nemcsak az angol bányászat kritikus és zilált helyzetére vet fényt, hanem — ha tartós lesz — veszélyeztetheti Nagy-Britannia konjunkturális kilá­tásait is. MAGYAR TERVEZÉS EXPORTRA Tervezővállalataink tevékenységében egyre nagyobb szerepet kapnak az ex­porttervezések. A Középülettervező Intézet, a KÖZTI megbízott igazgatója, Mányoki László arra a legbüszkébb, hogy Algírban ez év júliusában helyezik ünnepélyesen üzembe az általuk tervezett olimpiai stadiont és létesítményeit. Még az idén több kisebb és nagyobb középületet terveznek algíri megbízásból, így pél­dául egyetemi épületeket, gyárépületet, szanatóriumot. Nigériából további városrendezési tervek készítésére kaptak megbízást és oda középületeket terveznek, így pél­dául vízkutató intézetet, kórházat, ál­lamigazgatási épületeket. Iránnal sportcsarnokok tervezéséről tárgyalnak. Jugoszláviában idén fejezik be a lendavai fürdőkomplexum tervezését. Az Élelmezési Tervezőiroda export­munkáiról Kerekes Ferenc főmérnök adott tájékoztatást. Algériai megrende­lésre két komplett konzervgyár kivi­teli terveit készítik és másik kettő ter­vezésére rövidesen ajánlati tervet kül­denek. Az NDK számára korszerű, óránként 2000 baromfit feldolgozó üzemet ter­veztek, kilenc újabb hasonló üzem ter­vezésére és technológiai felszerelésére most kaptak megbízást. Egy új rende­lést is kaptak NDK-ból, óránként 500 pulykát feldolgozó vonalra. A LAKÓTERV mérnökei — tájékoz­tatott Koltai Endre főmérnök — Viet­nam részére évenként 600 lakást felépítő poligonüzemet terveznek és még ha­sonló kettő tervezéséről tárgyalnak. Csehszlovákia és Lengyelország pane­lekből összeállítható szállodák, turing­­hotelek és munkásszállók tervezéséről tárgyal a vállalattal, a nagyobb NDK- megrendelésnek az elmúlt hónapokban tettek eleget, több lakónegyedet ter­veztek Berlin és Gera számára. Az IPARTERV 1972-ben is tovább növeli szellemi exportját. Vietnam ré­szére erőművet terveznek, a Szovjet­unió megbízásából hűtőtárolókat, Cseh­szlovákia, az NSZK és Algéria részére pedig könnyűszerkezetből gyorsan ösz­­szeállítható raktárakat és üzemi csar­nokokat. Az Általános Épülettervező Vállalat megbízást kapott az NDK-beli Frei­berg város részére új modern könyv­tárépületek, Karl Marx Stadtból pedig nagyobb egészségügyi intézmények ter­vezésére. V. P. SORSDÖNTŐ TALÁLKOZÓ A NORVÉGOKKAL Brüsszelben ismét összeültek a Közös Piac és Norvégia képviselői, hogy meg­próbálják végre elérni azt a döntő frontáttörést, amelyben a halászati probléma megoldatlansága miatt eddig hiába reménykedtek. Az a benyomás uralkodik a Közös Piac magas rangú tisztviselői között — írja a Reuter brüsz­­szeli tudósítója —, hogy a mostani tár­gyalások kudarca, legalábbis egy időre,­­ szertefoszlathatja a norvég csatlakozás esélyeit. Az eszmecsere nagyköveti színvona­lon folyik, de a norvég delegátus ál­landó telefonösszeköttetésben van kor­mányával. Akörül legélesebb a vita, hogy, milyen biztosítékokat nyújtsanak a norvég halászoknak a csatlakozás után. Norvégia „addig, míg szükséges” protekcionista intézkedéseket követel, a Hatok viszont a különleges kedvez­ményeket csak tízéves átmeneti perió­dusra akarják megadni, a továbbiakra vonatkozóan pedig csak homályos ígé­retekre szorítkoztak. Vitás a kizárólagos halászati zóna nagysága is. Cappelen norvég külügyminiszter a stortingban nyilatkozott és optimistán ítélte meg a kilátásokat. Rámutatott, hogy a halászati kérdés a közös piaci kérdéskomplexumnak csak egy kis ré­szét képezi. Kiemelte, hogy minden más területen már megegyeztek. A norvég ipar és a norvég mezőgazdaság jó fel­tételeket kapott. A halászati problémá­ban felmerült nézetkülönbségek a való­ságban nem olyan nagyok — mondotta. Nagy-Britanniával is folytatódnak a tárgyalások. Igaz, a hírügynökségek napról napra olyan jelentéseket küld­tek, hogy a legrövidebb időn belül vár­ható minden hátramaradt kérdés mara­déktalan rendezése. A határidőket azon­ban egyre későbbi időpontra halasztot­ták. A hét elején még csütörtök éjfél volt a végső időpont, ezután péntek éjjel, a legutóbbi jelentések pedig már hétfőről beszélnek. Az idő mindenesetre sürget, mert 22-én a csatlakozási cere­móniát mindenképpen le szeretnék bo­nyolítani. Az ír kormány már döntött: elfo­gadja a Közös Piac feltételeit a cukor­kvóták kérdésében és így gyakorlatilag a csatlakozás elől minden akadály el­hárul. Dublin így január 22-én már alá­írhatja a csatlakozási okmányt. A vég­leges jóváhagyásig azonban még meg kell várni a népszavazás eredményét, amelyet március végén, vagy április elején rendeznek meg. (Reuter, UPI, MTI, AFP, DP­A) Eredménytelen az olajtárgyalások első hete A kőolajexportáló országok szerve­zetének (OPEC) tárgyaló küldöttsége Genfben az olajvállalatok delegációja elé terjesztette új, revideált javasla­tát, amely a dollár leértékeléséből adódott hátrányok kompenzálására hi­vatott. Az OPEC új javaslata a leg­utóbbihoz hasonlóan a tavaly február­ban Teheránban megállapított árak 8,57 százalékos emelésén alapszik. A szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy többről van szó, mint az árak egy­szerű 8,57 százalékos emeléséről, a ja­vaslat ugyanis sok részletet tartal­maz. A 8,57 százalékos áremelés füg­getlen a teheráni egyezményben rög­zített évi 2,5 százalékos, inflációt el­lensúlyozó tényezőtől. Az OPEC az első genfi ülésen, hét­főn az olajár 12,2 százalékos emelését követelte. Ezt arra alapozta, hogy Connally amerikai pénzügyminiszter saját bevallása szerint a decemberi valutaátrendezés nyomán a dollár gyakorlatilag 12 százalékkal értékelő­dött le a legjelentősebb nyugat-európai valutákhoz képest. Miután az olajvál­lalatok ezt a javaslatot visszautasítot­ták, az OPEC 8,57 százalékos drágí­tást is hajlandó elfogadni. Ez meg­egyezik a dollárnak a font sterlinggel szembeni értékveszteségével. Az OPEC új javaslata még egy kérdésben rugal­masabb, nem ragaszkodik már mere­ven az augusztus 15-i visszamenőleges határidőhöz. Az olajvállalatok delegációja a pén­teki ülésen gyakorlatilag nem jutott szóhoz, meghallgatta az OPEC javas­latát és ígéretet tett annak tanulmá­nyozására. A vállalatok öttagú dele­gációja már két különböző javaslatot terjesztett elő. Az elsőben nem ár­emelésre tett ajánlatot, hanem egy importárindex alapján pótlólagos adó fizetésére vállalt volna kötelezettsé­get, a második szerint pedig 3,2 szá­zalékos áremeléshez járult volna hozzá. Az OPEC mindkét rendezési javaslatot visszautasította. A genfi tárgyalások nem mentesek a drámai pillanatoktól. Csütörtökön este például az OPEC nyilatkozatban jelentette be, hogy a maga részéről megszakítja a megbeszéléseket, s ekkor az egyoldalú áremelés, az esetleges olajembargó, vagy a szállítások lassí­tása is felmerül. Természetesen a je­lenlegi helyzet még nem olyan súlyos, hogy ezekről beszélni lehetne. A hét végén és a jövő hét elején nem ta­lálkoznak a küldöttségek, s így lehe­tőség nyílik újabb kompromisszum kidolgozására. A legközelebbi ülést január 19-én tartják Genfben, s egy nappal később az OPEC Abu Dhabi­­ban tartott rendkívüli konferenciájá­nak határozata szerint új napirendi pontot is felvesznek: az olajtermelő országoknak a nemzetközi vállalatok­ban való részesedésének kérdését. A dollárleértékelés hátrányos ha­tásainak kompenzálásáról az OPEC egyelőre csak a hat Perzsa-öböl menti ország képviseletében tárgyal. Ezek Irak, Irán, Kuwait, Abu Dhabi, Katar és Szaúd-Arábia, amelyekben napi 12,2 millió barrel kőolaj került fel­színre 1970-ben. Az országok a tehe­ráni olajár-megállapodás eredménye­ként jelentős új bevételekhez jutot­tak, s az olajárak 8,57 százalékos eme­lése további 500 millió dollár bevételt eredményezhet. (Reuter, AP, AFP) Magyar berendezések a Lihacsov Autógyárban A Lihacsov Autógyár a rekonstrukció után 250 ezer teherautót gyárt majd. A nagyszabású beruházás egyik részt­vevője a pénteken aláírt szerződés ér­telmében a NIKEX lesz. A Prommas­­import komplett felületvédelmi beren­dezéseket vásárolt, amelyekkel a teher­gépkocsik vezetőfülkéjének alkatrészeit festik. A szovjet megrendelést szé­les konkurrenciaharcban nyerték el francia, nyugatnémet és japán cégek elől. A siker nem utolsósorban annak köszönhető, hogy ebben az autógyárban már több mint 8 éve működik hat ma­gyar felületvédelmi berendezés. A vál­lalt teljesítési határidő 1974. első ne­gyedéve.

Next