Világgazdaság, 1978. február (10. évfolyam, 22/2276-41/2295. szám)

1978-02-01 / 22. (2276.) szám

. 1978. FEBRUÁR 1. ) Újabb sztrájk? Keveslik a béremelést a nyugatnémet dokkmunkások Nem várt fordulatot vett hétfőn a nyugatnémet kikötői munkások bérharca Az NSZK hét nagy kikö­tőjében a szervezett dolgozók sza­vazáson elutasították a munkálta­tók és a szakszervezetek tárgyalá­sain kialkudott 7 százalékos ■ bér­emelést. A nap folyamán megkez­dődött ugyan a kikötőkben vára­kozó hajók kirakodása, ezzel egy­­időben azonban megszavaztatták a dolgozókat az új bértarifáról. El­fogadása ellen a munkások 57,8 szá­zaléka szavazott. A negatív ered­mény a szakszervezeti vezetőket is meglepte. Sokan arra vezetik vissza az elutasítást, hogy az­­ bérek február 1-vel lépnének élet­be és éves szinten ezért nem 7, ha­nem csak 6,4 százalék a tényleges béremelkedés. A szavazás nyomán a szakszer­vezeteknek új tárgyalást kell kez­denie a munkáltatókkal, s könnyen lehet, hogy elutasítás esetén újból sztrájkra kerül sor. A kikötői munkások bérharca kihathat az NSZK-ban jelenleg fo­lyó összes bértárgyalás alakulására. A kormány idei gazdasági előre­jelzésében „önmérsékletre” intette a munkavállalókat, de a legna­gyobb szakszervezetek vezetői jelez­ték: nem hajlandók a dolgozók ter­hére átvállalni a gazdaság problé­máit és ragaszkodni fognak a re­ális viszonyoknak megfelelő bér­emelésekhez. (Reuter, MTI) A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAMARA A PROTEKCIONIZMUS ELLEN A Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara (ICC) hétfői közleménye „sú­lyos aggodalmát” fejezte ki a világ­kereskedelem jelenlegi összekuszált állapota s a nyomában fellépő pro­tekcionizmus miatt. A testület nem­régiben felállított nemzetközi keres­kedelmi, ipari és kereskedelempoli­tikai bizottsága határozatot fogadott el a GATT Tokió-fordulójával kap­csolatban, s benne elítélte „a kor­mányok állandó beleszólását a nem­zetközi kereskedelembe, ezeknek a beleszólásoknak a túl gyakran torzító hatását, valamint az államok növek­vő szerepét az üzleti életben”. Mind­ezek a tényezők fenyegetik „a nyílt piaci rendszer jótékony hatását és hozzájárulását a világ prosperitásá­hoz”. „Ilyen körülmények között — hangzik közleményük — rend­kívül fontos, hogy a Tokió-fordulót sikeresen fejezzék be, az összes résztvevő ország közös javára.” Az ICC felhívta a Valutaalapot, tegyen erőfeszítéseket, hogy kisebb legyen a kilengés a valutapiacokon. Az IMF-nek jobban oda kell figyel­nie az árfolyamok mozgására, és ezzel elősegítenie a világkereskedel­mi problémák megoldását. Az ICC kétnapos szimpóziumot szervez április 20—21-én Genfben, s megvizsgálja, lehet-e olyan maga­tartás-formulát kidolgozni, amely meghatározná, milyen körülmények között folyamodhatnak az egyes or­szágok biztonsági intézkedésekhez, exportösztönzőkhöz, dömpinget el­lensúlyozó vámokhoz és egyéb, nem tarifális kereskedelmi korlátozások­hoz. (AP—DJ, Reuter) Vita Genfben a fejlődők adósságairól Előkészületek a márciusi UNCMD-konferenciára Eredménytelenül értek véget Genf­ben a fejlődő országok külföldi adósságairól folytatott tárgyalások. Az UNCTAD március 6-án kezdődő rendkívüli miniszteri találkozóját készítették elő a tőkésországok és a fejlődő országok delegátusai, de kép­­telettek voltak közös dokumentum­ban megállapodni. Végül is mindkét fél saját jelentéstervezetét terjeszti a miniszteri találkozó elé. A fejlődő országokat képviselő 77- ek­ csoportja javasolta, hogy töröl­jék a legszegényebb fejlődő orszá­gok még kiegyenlítetlen adósságait, illetve nyilvánítsák azokat térítés­­mentes segélyeknek. Előterjesztésük felhatalmazza a minisztereket, hogy hozzák létre „az adósságok átszerve­zésének nemzetközi intézményes ke­retét”. Jóval általánosabb a vezető tőkésországok dokumentumterveze­te. Ez a fejlődő országok „bizonyos csoportjainak bizonyos adósságait illető intézkedésekről” beszél, rész­letekbe nem bocsátkozik. A nyugati államok egymás között is megosztottak, Svédország például felszólította a hitelező országokat, hogy a világ legszegényebb 40—50 országának nyújtott állami fejleszté­si támogatásukat, mintegy 20 milli­árd dollárt írják le az adósságállo­mányból. Az USA és a Közös Piac delegátusai ellenzik az adósságok ál­talános elengedését, ők külön-külön akarják megvizsgálni az egyes or­szágok helyzetét. A szakértők talál­kozóján elnöklő Sri Lanka-i delegá­tus a két csoport alapvető nézetel­téréséről beszélt,­­bár hozzátette, hogy a megbeszélések végül is jól szolgálták a küszöbönálló minisz­teri találkozó előkészítését. (Reuter) ­ Leonyid Brezsnyev kedden a Kremlben fogadta Piotr Jaroszewicz lengyel kormányfőt. A megbeszélé­sen hangsúlyozták a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének és elmélyítésének, valamint a kooperáció és gyártásszakosítás kétoldalú, illetve KGST keretein be­lüli bővítésének szükségességét. A BD Venezuela 1,2 milliárd dolláros, tíz évre szóló eurokölcsönt kap an­gol, svájci és japán bankok konzor­ciumától. A hitel évi kamata 0,75 százalékkal magasabb a mindenkori londoni bankközi kamatnál. mi Brandt, a nyugatnémet Szociál­demokrata Párt elnöke és Mitterrand, a francia Szocialista Párt vezetője pénteken Párizsban megvitatja a két párt nézeteit az általános gazdasági helyzetről, Európáról és a fejlesz­tési politikáról. Jövő vasárnap kezdi tárgyalni az iráni parlament a március 21-én kezdődő pénzügyi év költségvetését. 4B1 A Svájcban élő külföldiek száma tavaly 12 százalékkal alacsonyabb volt, mint a „csúcsévben”, 1974-ben. Hivatalos jelentés szerint a 6 mil­lió lakosú Svájcban tavaly 932 743 külföldi állampolgár élt. 15. Nestorowicz külkereskedelmi és tengergazdálkodási miniszterhelyet­tes vezetésével lengyel kereskedelmi küldöttség érkezett Pekingbe. Kuvaitban aláírták Csehszlová­kia és Kuvait légiforgalmi megálla­podását, amelynek értelmében he­tenkénti repülőjárat lesz Prága és Kuvait között. A Maputóban aláírták az NDK és a Mozambiki Népi Köztársaság 1978—79. évi tudományos-műszaki együttműködési megállapodását. a W(1 JELENTI 9 Szerdától drágul Franciaország­ban a benzin, a szuperbenzin, a gázolaj, valamint a tej és a tejter­mék. A benzin 4, a szuperbenzin 5, a gázolaj 2, a tej 4 centimmel lesz drágább mint eddig. 19 Svájc tavalyi kereskedelmi mér­lege 867 millió frank deficittel zárt. Az import 16 százalékkal, az export csak 13,7 százalékkal emelkedett. .. Ifis Franciaországban az iparcikkek­ nagykereskedelmi ára tavaly de­cemberben 0,3, az év egészében 1,8 százalékkal emelkedett. Az 1982-es, bázisú index decemberben 216,2 ponton állt. Majdnem biztos, hogy április végén—május elején tartják a ja­pán—amerikai csúcskonferenciát, amelyet Fukuda japán miniszter­­elnök kért Carter elnöktől. Véle­ménye szerint a közvetlen tárgya­lások elsimíthatják a két ország közötti nézeteltéréseket.­­ Gellert, a New York-i Atalanta cég elnöke az Egyesült Államokba irányuló jugoszláv hentesáru, gyü­mölcs, tejtermék és zöldség export­jának növeléséről tárgyal Belgrád­­ban. Megbeszélésein közös beruhá­zásokról és harmadik országok piacain való együttes fellépésről is szó van. A decemberi hónapot 420 mil­lió dolláros, a negyedik negyed­évet 1,14 milliárd dolláros aktí­vummal zárta Kanada külkereske­delmi mérlege. A tavalyi teljes évi mérleg 2,91 milliárd dollár szuf­­ficittel zárt, ez a legjobb teljesít­mény 1970 óta. s® Az OECD mezőgazdasági mi­niszterei február 9—10-én vizsgál­ják meg a tagállamok jelenlegi agrárhelyzetét. Szovjet-iráni energetikai tárgyalások Az új iszfahani hőerőmű megépí­tésére vonatkozó javaslatokkal utá­nzott Teheránná a Technopromexport külkereskedelmi egyesülés elnöke vezette szovjet delegáció. A szovjet elképzelések szerint négy, egyen­ként 200 ezer kilowattos generátort­­ kellene felépíteni úgy, hogy az első 1980-ban már működhessen. A mos­tani megbeszéléseken a beruházás műszaki és finanszírozási kérdései­ről lesz szó, s ha nem merülnek fel váratlan akadályok, a kivitelezési szerződést már az év derekán alá­írhatják — mondják moszkvai kö­rökben. (EKOTASZSZ) A februári szovjet valutaárfolyamok Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió állami bankja feb­ruár 1-től 28 tőkés valuta rubel­­árfolyamát módosította. Köztük van az USA-dollár és a svájci frank is, amelyeknek a jegyzését alig egy hete változtatta meg. Az új lista szerint ismételten fel­értékelték a rubelt a dollárhoz ké­pest, s ezután 69,50 rubelt adnak az ar­erikai valuta 100 egységéért az eddigi 69,89 rubel helyett. Keveseb­bet ér az olasz líra is, 1000 egysé­géért 0,80 rubelt fizetnek, míg ko­rábban 0,81 rubelt számoltak el. Ja­vult a rubel a japán jenhez képest is, 1000 jenért most már csak 2,89 rubelt adnak. Leértékelték viszont a szovjet va­lutát a svájci frankhoz képest. 100 frank ezután 35,05 rubelt ér, az előző 34,75 rubellel szemben. Többet ér a nyugatnémet márka is, 100 egysé­­­géért kereken 33 rubelt fizetnek. Emelkedett az osztrák schilling ér­téke is, 100 schillinget ezután 4,59 rubellel váltanak át, a korábbi jegy­zés 4,55 rubel volt. Leértékelték a szovjet fizetési eszközt a dán, a norvég, a svéd koronához és a finn márkához képest is. Sri Lanka újabb hitelt kap az IMF-től Sri Lanka gazdaságfejlesztési programjaihoz 5 milliárd rúpia (kö­rülbelül 300 millió dollár) segéllyel járul hozzá a Nemzetközi Valuta Alap. A segélyt három év alatt kell felhasználni, kizárólag fejlesztési célokra nem pedig fogyasztási cik­kek beszerzésére, mint az eddigie­ket — közölte De Mel pénz- és ter­vezésügyi miniszter. Az egyelőre még csak megígért 300 millió dollá­ros hozzájárulás azon a 125 millió dolláros készenléti hitelkereten felül értendő, amelyet a pénzügyminisz­ternek tavaly sikerült megszereznie. A most folyó tárgyalásokon további összegek esetleges odaítéléséről is szó esett. (Reuter, AP—DJ) Bizonytalan időszak a belga gazdaságban Belgium gazdasága a bizonytalan­ság időszakát éli, s noha a kilátások nem rosszabbodnak, a javulásra sem mutatnak határozott jelek. A kor­mány központi gazdasági tanácsának havi jelentése szerint az ipari be­ruházások idén névlegesen 10 szá­zalékkal növekednek — tavaly 5 szá­zalékkal estek vissza. A gazdasági minisztérium is megerősíti, hogy né­hány szektor visszaesése ellenére nö­vekednek a beruházások az iparban. A magas kamatlábak hátráltatják a­­gazdasági kibontakozást — írja a jelentés (amely január 18., tehát a bankkamatláb 8,5 százalékról 7,5 szá­zalékra való leengedése előtt jelent­­­en meg)­­, de ez az ára, hogy a belga frankot a monetáris bizontalanság idején a nyugat-európai valutakígyó­ban lehessen tartani. (Reuter) Irán és Pakisztán kereskedelmi) Az 1977 júniusában végződött év­ben 60 millió dollár volt Pakisztán és Irán árucsere-forgalma (leszá­mítva az olajkereskedelmet) három évvel korábban csupán 10 millió — közölték Iszlámábádban. Irán első­sorban pamuttextíliákat, rizst és cit­rusféléket vásárolt. A pakisztáni rizsexport értéke 14 millió dollár, mennyisége 70 ezer tonna volt. A forgalom bővülése mögött rész­ben az áll, hogy Irán részt vesz pa­kisztáni ipari létesítmények finan­szírozásában, így egy cementgyár lé­tesítésében, valamint különböző ön­tözési programok megvalósításában. Pakisztán 1974 óta összesen 730 mil­lió dollár hitelt kapott Irántól, igen kedvező feltételekkel. A kapcsola­tok to­vábbi erősödése várható, ha megoldódnak a szállítási nehézsé­gek. A közeljövőben várhatóan be­fejeződnek a vasútépítési munkála­tok, s össze tudják kapcsolni a két ország vasúthálózatát. (AP—DJ) Usiba megbeszélése az OECD főtitkárával Végleges adatok a japán gazdaság tavalyi eredményeiről A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és Japánnak együtt kell működnie a nemzetközi méretűvé szélesedett protekcionizmus megfékezésében. Ezt a megállapítást tartalmazza Usiba japán kereskedelmi főmegbízott és Van Lennep, OECD-főtitkár párizsi megbeszéléseiről kiadott közlemény. Abban is egyetértettek, hogy intéz­kedéseket kell hozni az iparágak vé­delmében tett kormányszintű be­avatkozások elterjedése ellen. Ez a fajta intervenció — hangzik a köz­lemény — aláássa az OECD-orszá­­gok piacgazdaságát. Fukuda japán miniszterelnök egy parlamenti bizottság előtt a japán gazdasági növekedés kilátásairól be­szélt. A növekedési ütem — mondta — az 1979-es pénzügyi évben és azt követően 6 százalék körüli lesz. Fu­kuda megerősítette, hogy az április­ban kezdődő új pénzügyi évben a kormány 7 százalékos gazdasági nö­vekedést akar elérni. A gazdaság növekedési üteme már most a szi­­lárdulás jeleit mutatja — állította. A múlt évre vonatkozó végleges külkereskedelmi, fizetésimérleg-ada­­tokat hozta nyilvánosságra a­­tokiói külkereskedelmi­ és iparügyi minisz­térium. Eszerint a múlt évben a fo­lyó fizetések mérlege 11,04 milliárd dolláros többlettel zárult, szemben az 1976-os 3,68 milliárd dollárral. A látható kereskedelem mérlegének többlete 17,49 milliárd dollárra nőtt az előző évi 9,89 milliárdról. Emel­kedett a láthatatlan kereskedelem­ből és az átutalásokból származó deficit, 6,44 milliárd dollárra a ko­rábbi 6,21 milliárdról. A kormány adatai szerint az ipari termelés indexe decemberben 0,3 százalékkal csökkent a novemberi 2,9 százalékos növekedés után. A de­cemberi index éves szinten 2,7 szá­zaléknak felel meg, a novemberi pedig 2,9 százaléknak. Az év utolsó hónapjában a munkanélküliek szá­ma 1,14 millióra emelkedett a no­vemberi 1,13 millióról, a munka­nélküliségi ráta így 2,08 százalékos volt. (Reuter) LEÉRTÉKELIK A „ZÖLD FONTOT Angliának sikerült engedményre késztetnie a Közös Piac mezőgazda­­sági minisztereit. Tegnapi brüsszeli értekezletükön több órás alkudozás után kiegyeztek: a marha- és a ser­téshús, illetve az angolszalonna importjánál a közös piaci árak át­számítására alkalmazott „zöld font” árfolyamát február 1-től 5 százalék­kal leszállítják. További 2,5 száza­lékos devalválás, valamint a tej és a tejtermékek importjánál alapul vett árfolyam 7,5 százalékos leszál­lítása akkor válik esedékessé, ha a miniszterek megegyeznek az 1978/79- es mezőgazdasági évre érvényes árakban. Az angolok — mint ismeretes — a „zöld font” azonnali és általános 7,5 százalékos leértékelését kérték. Az NSZK, Hollandia és Belgium meg­tagadta ennek jóváhagyását, hogy adunak használhassa az ártárgyalá­sokon az angol kérést. Ez a­ három tagállam ugyanis az árak jelentő­sebb emelését akarja, amíg Anglia az áremelés ellen van. A kompromisszummal csak félig sikerült elhárítani az EGK újabb belső válságát: a halászati jogok kérdésében Anglia és partnerei kö­zött változatlanul nagy az ellentét. A brüsszeli döntés eredményeként Angliában drágulnak az érintett ter­mékek, s az angol termelők nagyobb támogatáshoz jutnak a közös agrár­alapból. Az egyéb termékekre vo­natkozóan (főleg cukor és gabona) a szezon elején lép életbe a 7,5 száza­lékos devalválás. A miniszterek elő­ző napi ülése vita nélkül jóváhagy­ta az olaszok „zöld lírájának” 6 százalékos devalválását, a francia „zöld frankot” pedig a tavaly de­cemberi döntés értelmében február 1-től 2,5 százalékkal devalválják. (Reuter) Megkezdődtek az EGK és Kína tárgyalásai Hétfőn Brüsszelben megkezdődtek az EGK és Kína képviselőinek tár­gyalásai egy öt évre szóló nem pre­­ferenciális kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Az egyezmény rész­leteiről folyó megbeszélésekre a hét második felében kerül sor. Az EGK által javasolt egyezmény hasonló a Jugoszláviával kötött megállapodás­hoz. Szerepel benne a legnagyobb kedvezmény elvének megadása, s egy úgynevezett „kiegyensúlyozó zá­radék”, amely szerint mindkét fél a kereskedelmi mérlegegyensúlyra tö­rekedve növeli kivitelét. Brüsszeli vélemények szerint komolyabb vitá­ra az úgynevezett biztonsági zára­dék ad majd okot. Ez előírja, hogy mindkét félnek tartózkodnia kell a másik piacát zavaró árak megszabá­sától. Brüsszel szerint Kína számá­ra ismeretlenek az ilyen biztonsági klauzulák, és ezért gondot okoz el­fogadása. (Reuter, AP,DJ) onnan származott behozatalának 79 százaléka. Ugyanebben a relációban Kína külkereskedelmi aktívuma az 1976-os mindössze 10 millió dollár­ral szemben jelentősen gyarapodik és várhatóan eléri a 739 millió dol­lárt. A teljes külkereskedelmi több­let ugyancsak nyugati elemzők szá­mításai alapján 1,5 milliárd dollár helyett hozzávetőleg 2 milliárd dollár lesz. A kínai valutatartalékok 1977 vé­gére az év eleji 4 milliárd dollárról mintegy 4,5 milliárd dollárra nőttek — véli az Asian Wall Street Jour­nal. Megfigyelők szerint a tavalyi fizetésimérleg-többlet mintegy 1,1 milliárd dollár volt. (AP—DJ) Csökkent Peking tőkés relációjú áruforgalma Kína és 15 legfontosabb tőkés partnerének áruforgalma az előző évhez viszonyítva mintegy 7 száza­lékkal csökkent 1977-ben — jelenti az AP—DJ. Az említett partnerek közé az USA, tíz nyugat-európai ország, valamint Japán, Hongkong, Szingapúr és a Fülöp-szigetek tarto­zik. A múlt év első hét hónapjában az ezekbe az államokba irányuló kínai export 7 százalékkal nőtt, míg az import 21 százalékkal visszaesett. Nyugati szakértők szerint az áru­csere-forgalom értéke körülbelül azonos lesz az 1976. évivel, azaz 10,9 milliárd dollár körül alakul. Tavalyelőtt­e 15 államba irányult Kína exportjának 62 százaléka és VHAGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp. V., Dorottya u. 6. IV. 8 ffl. Postacím 1397 Budapest Pf. 534. Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3 Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 78.3102­ 9-1 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda. Budapest F. v. Roder Imre VILÁGGA­Z­DASÁG Beindul Tanzánia ötéves terve Két éve húzódik Tanzánia har­madik ötéves fejlesztési tervének beindítása. Miéi pénzügy- és fejlesz­tési miniszter sajtókonferencián be­jelentette, hogy júliusban beindul az ötéves terv; a késlekedést nagyrészt az okozta, hogy a második ötéves terv egyes kulcsfontosságú létesít­ményeit nem sikerült időre elkészí­teni, közrejátszott a szárazság, a kőolaj drágulása s az infláció is. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv finan­szírozási szükségleteinek 60 száza­lékát külföldi forrásokból fedezik, a tanzániai kormány és az állami in­tézmények külföldi hiteleket és se­gélyeket kapnak. Hozzáfűzte, hogy Tanzánia a bel- és a külföldi ma­gánberuházást is öröm­mel látja, s noha a gazdaság egésze tanzániai kezekben van, semmi akadálya, hogy a külföldiek beruházzanak bi­zonyos szektorokban — együttmű­ködve a körzeti fejlesztési tanácsok­kal — és elősegítsék egyes ipar­ágak kiépítését. (Reuter)

Next