Világgazdaság, 1978. március (10. évfolyam, 42/2296-63/2317. szám)
1978-03-01 / 42. (2296.) szám
1978. MÁRCIUS 1. JUGOSZLÁV—AMERIKAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Tito elnök március második felére tervezett washingtoni látogatását megelőzően a jugoszláv lapok egyre többet foglalkoznak a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak helyzetével, az együttműködés továbbfejlesztése a csúcstalálkozó egyik központi kérdése lesz. Jugoszlávia és az USA tavalyi kereskedelme megközelítette a 850 millió dollárt, ebből mintegy 300 millió volt a jugoszláv export. Figyelembe véve, hogy 1972-ben a kölcsönös szállítások értéke mindössze 350 millió dollár volt, jól tükröződik az egyenletesnek mondható növekedés. A két ország úgy tervezi, hogy 1980-ra az évi forgalom eléri az 1 milliárd dollárt. Jugoszláv részről elsősorban a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak elterjesztését szorgalmazzák, hiszen az amerikai vállalatokkal eddig mindössze négy kooperációs megállapodást írtak alá. Szó van közös beruházásokról, a kooperációk számának növeléséről, s egyéb tervekről. Amerikai cégek eddig mintegy 30 jugoszláv vállalattal kötöttek megállapodást különböző beruházások finanszírozására. Ezek közül a legjelentősebb a zágrábi INA és a Dow Chemical szerződése, amelyről tegnapi számunkban adtunk hírt. Említést érdemel, hogy a pittsburgi Westinghouse Electric szállítja a szlovéniai krskói atomerőmű (évi teljesítőképessége 4,5 milliárd kilowatt) berendezéseit. (MTI) Rekordot érhetnek el az olajtermelők hitelfelvételei Az idén az olajexportáló országok várhatóan új rekordot állítanak fel a középtávú kölcsönfelvételekből — jósolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet pénzpiacokkal foglalkozó jelentése. A jelentés szerint a tavalyi 6,3 milliárd dollár után az olajexportőrök várhatóan 8—9 milliárd dollár középtávú — 5—10 évre szóló — kölcsönt vesznek fel. A külföldi finanszírozásra a fejlesztési tervek magas költségei miatt van szükség, és a Kőolajexportáló Országok Szervezetének néhány országa ismét nemzetközi bankkölcsönnel akarja majd fedezni költségvetési deficitjének egy részét. Az OECD-jelentés szerint az europiacon Venezuela, Irán, Nigéria és Algéria a legnagyobb kölcsönző. Venezuela az idén várhatóan több mint 2 milliárd dollárt igényel majd, ebből 1,2 milliárd dollárra az ötéves terv alapján meghirdetett közmunkákhoz és egy nagy hitelre az állami acélvállalat működéséhez van szükség. Iránban a légiközlekedési hálózatot bővítik, és egy új gázvezetéket építenek, így az ország körülbelül 2 milliárd dollár hitelért folyamodik majd. Fejlesztési tervei megvalósításához Nigéria és Algéria várhatóan hasonlóképpen 2,2 milliárd dollárt keres majd a hitelpiacokon. (Reuter) ___________ • Marcelino Oreja spanyol külügyminiszter hivatalos látogatásra indult Lengyelországba és Jugoszláviába. Suarez kormányfőnek a múlt hét végén kellett volna felkeresnie az említett két országot, de a kormányválság miatt elhalasztotta útját. Oreja két-két napot tölt Varsóban, illetve Belgrádban. • Milánó után Rómában is fiókot nyit az amerikai Morgan Guaranty Trust Co. bankház. • Khaddam, Szíria miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere felkeresi a Perzsa-öböl tagállamait, hogy informálja a vezetőket Aszszad államelnök moszkvai tárgyalásairól. 9 Hollandia 85 millió holland forint (38 millió dollár) hivatalos segélyt nyújt idén Bangladesnek. 40 Schmidt nyugatnémet kancellár valószínűleg októberben utazik Tokióba, hogy Fukuda miniszterelnökkel és más japán vezetőkkel tárgyaljon. 40 A Nemzetközi Valuta Alap 7,97 millió SDR készenléti hitelkeretet nyitott Mauritius számára. A hitelt egy éven belül kell lehívni. Az USA költségvetési deficitje januárban 3,62 milliárd dollár volt, a decemberi 4,85, illetve a tavaly januári 2,66 milliárddal szemben. A januári bevétel 33,2 milliárd, a kiadás 36,92 milliárd dollár volt. • Kairóban megkezdődött a román-egyiptomi gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizottság 10. ülésszaka, amely a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit elemzi. 4. Rekhai kereskedelem- és iparügyi miniszter vezetésével marokkói küldöttség érkezett Mauritániába. A tárgyalások a két ország halászati együttműködéséről szólnak. A kanadai kormány 200 millió USA-dollárt vett fel annak a másfél milliárdos készenléti hitelkeretnek a terhére, amelyet az ország kereskedelmi bankjai bocsátottak a rendelkezésére tavaly ősszel az ország valutájának támogatására. A devizapiacokon a kanadai dollár árfolyamára nem volt észrevehető hatása a régóta várt ottawai bejelentésnek. • Dohányzásellenes kampányt indított Dánia, 24 órás önmegtartóztatásra hívta fel lakosait. A kieső dohányadó-jövedelmet 15 millió koronára becsülik. XöJEIJENTI • Hrisztov bolgár külkereskedelmi miniszter háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. Várhatóan aláírja az idei árucsere-forgalmi, gazdasági és tudományosműszaki együttműködési megállapodást. 50 százalékkal magasabb lehetne a dél-afrikai GNP, ha nem tartanák fenn a faji megkülönböztetés politikáját — jelentette ki Savage, a Cape Town-i egyetem szociológusa. Az apartheid fenntartása évi 15 milliárd dollárjába kerül Pretoriának. 40 Japán januári kereskedelmi mérlegének aktívuma — végleges adatok szerint — 375 millió dollár volt. A fizetési mérleg deficitje a végleges adatok szerint 208 millió dollár. 9 Havannában megkezdődött az NDK és Kuba gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottságának nyolcadik ülésszaka. Az NDK delegációját Weiss miniszterelnök-helyettes vezeti. A Dell angol kereskedelmi miniszter gazdasági delegáció élén szerdán és csütörtökön Bukarestben, pénteken és szombaton Szófiában tárgyal. A bolgár fővárosban részt vesz a londoni kereskedelmi és iparkamara által rendezett marketing-szemináriumon. • Banglades műholdas távközlési összeköttetést létesít öt közel-keleti muzulmán országgal. • A határvillongások ellenére hamarosan megteremtik a teljes diplomáciai kapcsolatot Thaiföld és Kambodzsa között — jelentette ki Thaiföld miniszterelnöke. • UNCTAD-tanácskozás kezdődött Genfben arról a kérdésről, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a harmadik világ magasan kvalifikált szakemberei elvándoroljanak a több fizetést ígérő fejlett ipari országokba. 41 Teljesen megbéníthatja Izland életét a március első két napjára hirdetett általános sztrájk, amelyben 650 ezer dolgozó (köztük az állami alkalmazottak) vesz részt. A munkabeszüntetés első lépése annak az általános kampánynak, amelyet a kormány új, inflációellenes törvénye ellen indítanak. 40 Franciaország, az USA, Japán és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői tanácskoznak Tokióban az elhasznált nukleáris fűtőanyagot újrafeldolgozó üzemek biztonsági technológiájáról. a • Colombo széles körű gazdasági megállapodást ígér Jugoszláviának Jobb külkereskedelmi feltételeket ígért Jugoszláviának Colombo, az Európai Parlament elnöke. Az EGK konzultatív testületének vezetője Csigorov jugoszláv parlamenti elnökkel folytatott tájékozódó megbeszéléseket a hét végén Belgrádban. Colombo szerint az új egyezmény nemcsak a kereskedelmi feltételeket javítja meg, hanem megkönnyíti az ipari és a műszaki kooperációt, valamint hozzájárul a finanszírozási problémák megoldásához is. Colombót Adria menti üdülőjében fogadta Tito elnök is. A jugoszláv vezető hangoztatta, hogy az EGK és Jugoszlávia közötti gazdasági és politikai együttműködés szorosabbra fűzését óhajtja. (Reuter) Lassult a világ kőolajtermelésének üteme A tavalyi év abszolút rekordot hozott a világ olajtermelésében, de a növekedési ütem a korábbi évekhez viszonyítva lelassult — jelenti az amerikai Oil and Gas Journal. A napi olajtermelés tavaly 58,8 millió barrel volt, 4,4 százalékkal több mint 1976-ban. (Két évvel korábban a növekedési ütem 7,9 százalékos volt.) A szocialista országok olajtermelése tavaly 5,4 százalékkal napi 13,1 millió barrelre emelkedett, ebből a Szovjetunió részesedése 10,92 millió barrel volt A tőkés- és a fejlődő országokban napi 45,7 millió barrelt hoztak felszínre, 4,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. (AP-DJ) Athén kiutasítja az illegális munkavállalókat Görögországban egyre nagyobb gondokat okoz a bevándorló illegális munkaerő — írja az AP hírügynökség. A helyzet azért paradox, mert Görögországból még mindig sokan vándorolnak külföldre dolgozni. Az athéni belügyminisztérium a közelmúltban elhatározta, hogy erélyesen fellép az illegális bevándorlók ellen és kiutasítja őket az országból, mert jelenlétük növeli a munkanélküliséget és élezi a társadalmi problémákat. Főként arabok keresnek munkát Görögországban. A görögöknek az sem tetszik, hogy a bevándorlók olykor megnősülnek, családot alapítanak Görögországban, s kérik a görög állampolgárságot is, pedig a kivándorló görögök pontosan ugyanezt teszik külföldön. A kormány szóvivője szerint jelenleg 35 ezer színes vendégmunkás dolgozik az országban, közülük csak mintegy 50 százalék rendelkezik munkavállalási engedéllyel. Januárban 500 illegális bevándorlót utasítottak ki Görögországból. A görög sajtóban egyre hevesebben támadják a bevándorlókat, akik pedig gyakorta a Görögországban fizetett átlagos munkabérnek mindössze 30 százalékát kapják és társadalombiztosításban sem részesülnek. Kamatemelés Törökországban A török kormány kedden kamatemelést rendelt el, hogy ily módon ösztönözze a nagyobb takarékosságot és fékezze a fogyasztást. Az 1— 2 évre szóló bankletéteknél a kamat 12 százalékra emelkedik; 2—3 éves lekötésnél már 16, a 3—4 éves letéteknél pedig 20 százalékos lesz a kamatláb. Korábban az egy évnél hosszabb lejáratú bankbetéteknél a kamat egységesen 9 százalékos volt. A látra szóló betéteknél a kamat változatlanul 3 százalék. (AP—DJ) Transzeurópai autópálya A tervek szerint 1990-re készül el a tíz országot átszelő, mintegy 10 ezer kilométeres autópálya. Lényegében rövidebb lesz az utazás időtartama, csökkennek a szállítási költségek kontinensünk északi és déli része között, s a jövő autópályája nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is jelentős. A nemzetközi vállalkozás központi irodája Varsóban lesz, a sztráda északi kiindulópontja Gdansk. Innen kiindulva, Lengyelországon és Csehszlovákián áthaladva, Magyarországon és Bulgárián át Görögországba és Törökországba vezet. Másik ága Ausztria és Jugoszlávia bekapcsolásával Olaszországban végződik. (MTI) Moszkva—London autóbuszjárat Június 3-tól rendszeres autóbuszjárat indul a szovjet és az angol főváros között — adja hírül az Izvesztyija. A menetideje 84 óra (az utazás vasúton 43 órát vesz igénybe), az utasok menet közben 2 éjszakát töltenek szállodában. A megállapodás a szovjet Szovtranszautó vállalat és az angol Wallace Arnold Ltd. cég között született. Az elsősorban a turisták szállítását szolgáló menetet szovjet és angol autóbuszok látják el hetente kétszer. Főbb állomásai: Minszk, Varsó, Hannover, Brüsszel és Calais. A csatornán átkelőhajóra kerülnek a buszok. (APA) Felépült az omisalji olajkikötő A Krk-szigeti Omisaljban, az Adria-kőolajvezeték kiindulópontjánál felavatták az újonnan épült kikötőt. Ide futnak majd be a Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlovákia számára nyersolajat szállító tartályhajók. Az új kikötő 190 millió dinárba került. A kikötő vízmélysége megközelíti a 30 métert. (MTI) VILÁGGAZDASÁG Eltérő vélemények a legszegényebbek adósságainak elengedéséről A Közös Piac brüsszeli tisztviselői nem voltak hajlandók nyilatkozni arról a hírről, hogy az iparilag fejlett tőkésországok a legszegényebbeknek nyújtott hivatalos segélyek visszafizetésének elengedését fontolgatják. (VILÁGGAZDASÁG, február 28. 2. oldal.) Magánszemélyként azonban bevallják, hogy a szállongó hírek meghökkentők, különösen az a kitételük, hogy az EGK közösségként venne részt egy ilyen döntésben. A miniszteri tanácshoz közelálló körök szerint a tanácsban ismételten felvetődő téma az Észak—Dél dialógus folytatása, de még sosem merült föl a dollármilliárdokra rúgó fejlesztési segélyek törlesztésének elengedése. Így a külügyminiszterek február 7-i brüsszeli tanácskozásán sem volt szó róla, de meglehet, hogy a március 7-én esedékes ülésen felvetődik, jóllehet a napirenden nem szerepel. A végső döntést miniszterelnöki szinten hozhatják meg csak — a közös piaci tagállamok kormányfői április 7—8-án találkoznak Koppenhágában. Egy, az AP—DJ hírügynökség tudósítója által meg nem nevezett magas rangú tisztviselő azonban kijelentette, hogy az EGK állásfoglalása változatlan marad, tehát az esetleges adósságleírás országonként külön-külön vizsgálandó meg. Hasonló, esetről esetre tartandó vizsgálatot vél szükségesnek az Egyesült Államok is. Az USA, Anglia, az NSZK és más országok nem is fontolgatják a hivatalos fejlesztési segélyek visszafizetésének általános elengedését. A jövő heti UNCTAD-tárgyalásokon csak a hivatalos fejlesztési segélyekről lesz szó — hangsúlyozzák Washingtonban, nem pedig a magánbankok és szervezetek hiteleiről. Ami Angliát illeti, India mintegy 600 millió, Pakisztán 111, Malawi 32, Sri Lanka 26, Egyiptom 19, Banglades 15 és Botswana 13 millió font sterlinggel tartozik Londonnak. Az adósságok elengedése mellett érvelő miniszterek szerint nem következetes, hogy Anglia új segélyeket ad a legszegényebbeknek, s ugyanakkor ragaszkodik a korábban nyújtott segélyek visszafizetéséhez. A bonni kormány szóvivője cáfolta, hogy a kabinet foglalkozna a harmadik világ adósságainak általános elengedésével. Ilyen formában a kérdés fel sem vetődött — mondotta — de a kormány hajlandó segíteni a harmadik világ problémáin, ám kizárólag érdemeiktől függően és országról országra különböző alapon. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének legutóbbi miniszteri ülésén Pérez, Venezuela elnöke javasolta, emeljék az olajárakat 5—8 százalékkal, s a többletjövedelemből segítsék a legszegényebbeket adósságaik visszafizetésében. A javaslatot nem fogadták ugyan el, de Pérez továbbra is harcol jóváhagyásáért. Ha az iparilag fejlett országok végre tudják hajtani az adósságelengedést, két legyet üthetnének egycsapásra: elkerülhetnék az OPEC olajár-emelését és nyomást gyakorolhatnának az olajtermelőkre, hogy vegyék magukra a világ segélyterheinek egy részét. (AP—DJ) Svéd javaslat a munkásrészvételről Svédország 200 legnagyobb magáncége kerülhet a dolgozók tulajdonába annak a tervezetnek az alapján, amelyet közösen dolgozott ki a jelenleg ellenzékben levő Svéd Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek szövetsége (SO). A javasat egyik része egy olyan rendszert tartalmaz, amely elősegíti a dolgozók részesedését a vállalati profitból, a másik része pedig a dolgozók tulajdonába átmenő tőkefelhalmozásra vonatkozik az ipari szektorban. Azok a vállalatok vennének részt ebben a „hatalommegosztó modellben”, amelyek jegyzettek a tőzsdén és legalább 500 dolgozót foglalkoztatnak. Mint emlékezetes, az LO már tett korábban ilyen javaslatot, amely minden legalább 50 embert foglalkoztató cégre vonatkozott. Ezt a javaslatot annak idején élesen bírálták, s az eredeti terv nem kis részben járult hozzá a szociáldemokrata kormány 1976-os bukásához. Az új javaslat szerint az érintett cégek, profitjuk 20 százalékát helyeznék egy olyan alapba, amelyet a dolgozók ellenőriznének. A svéd parlament joga lenne, hogy ötévenként felülbírálja az átadandó profit nagyságát. (AP—DJ) Becslések India gazdasági kilátásairól Indira Gandhi politikai újjászületése India bruttó nemzeti terméke az áprilisban kezdődő pénzügyi évben 5 százalékkal növekszik — állítja az indiai pénzügyminisztérium jelentése, amelyet az Asian Wall Street Journal ismertet. A külügyminisztérium véleménye szerint ez a növekedési ütem kielégítő, figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékos növekedési ütemet. A minisztérium úgy véli, hogy alapvetően változtatni kell a két évtizede uralkodó importtámogatási stratégián, amely egy viszonylag zárt gazdaság körülményei között volt érvényes. A mostani helyzetben Indiát lendületes exportja és a hazai piac nagyobb nyitottsága jellemzi. A jelentés szerint két új problémával kell egyre inkább szembenézni: csökkennek az ipari beruházások, s nőnek a külföldön tartott vagyonok. Becslések szerint 5 milliárd dollárnyi indiai vagyon fekszik külföldi bankokban, miközben a hazai beruházások vontatottak. A pénzügyminisztérium felhívást tett közzé, s ebben a tartalékok mozgósítására, az import növelésére buzdít. Az indiai kormány szerint nem egyszerűen nyersanyagokat kell importálni vagy olyan gépeket, amelyeket India nem gyárt, hanem olyan árucikkeket, amelyekből a hazai ipar nem képes kielégíteni a keresletet. Megfigyelők ebből a homályos okfejtésből arra következtetnek, hogy a kormány hamarosan az import-restrikciót könnyítő intézkedéseket tesz közzé. A jelentés egyébként a idei gabonatermést 121 millió tonnára becsüli, ugyanannyira, mint a tavalyi termés volt. A nagykereskedelmi árak az előrejelzések szerint úgy alakulnak, mint tavaly, a fogyasztói árak esetében azonban 6 százalékos emelkedésre számítanak. Az Ausztráliában tartózkodó Indira Gandhi volt miniszterelnök nyilatkozott a szombati dél-indiai helyi parlamenti választásokon elért sikereiről. Kijelentette, hogy egyelőre nem kíván visszatérni a parlamentbe, arra azonban igényt tart, hogy pártját, a Kongresszuspártból januárban kiszakadt „igazi” Kongresszust az egyetlen ellenzéki pártnak ismerjék el. A helyi parlamenti választásokon — mint ismeretes — szavazatokat szerzett a kormányzó Dzsanata Párt, s jelentősen előretört a Gandhi-párt. A hagyományos Kongresszus viszont súlyos vereséget szenvedett, s emiatt a párt elnöke le is mondott tisztségéről. Megfigyelők így nem tartják kizártnak, hogy a Kongresszuspárt ismét egyesül, s a Dzsanata komoly vetélytársává lép elő. (AP—DJ, Reuter) VNIAGGJIZMSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTAIO INTÉZET IAPIA MedelBikh-tenVent Stszfir INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 föszeMesílS GYUlAI ISTVÁN ►Őszerké$?16 helyettes VÁJNA JANOS $zerkes* *tőség Bp. V . Dorottvo u 6 *V em. Poetodm ’397 Budapest. Pt 334. Telefon 1 84 055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalói Telefon kiadó Cspltány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal Bp '085 Blaho lajív tér 1—3' Postacím Budapest Telefon 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 78.3102/9? • Szedte Zrínyi Nyomdki. Bpest Fw. Gelár Imre Nyomta 5?IWo lapnyomda Budapest P. v. Roder Imre