Világgazdaság, 1982. március (14. évfolyam, 41/3288-62/3309. szám)

1982-03-02 / 41. (3288.) szám

­ «» Szófiában pénteken aláírták az idei, bolgár—kínai árucsere-forgal­mi és fizetési megállapodást, amely a két ország kereskedelmi kapcso­latainak további szélesítését irá­nyozza elő. «» Beatrix holland királynő és férje háromnapos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. «» A francia kormány jóváhagyta tengeralatti kábel építését Anglia és Franciaország között. A vezeté­ken 1985-től kezdődően 2 ezer me­gawatt áram továbbítható, s akkor áramcsereüzlet jöhet létre észak­franciaországi atomerőművek és angol szénerőművek között. Kuvait bizonytalan ideig felfüg­geszti légitársaságainak bejrúti já­ratait. •­ Clausen, a Világbank elnöke, március első hetében Mexikóba, Kolumbiába és Brazíliába látogat. • Nagy-Britanniában áprilisban 12, októberben 10 százalékkal eme­lik a gázárakat. Az intézkedés ré­sze a kormánypolitikának, amely az éves inflációnál nagyobb mér­tékben emeli a gáz árát. «*] Az angol alsóház ipari és keres­kedelmi bizottsága a terhek ará­nyosabb elosztását követelte a vesz­teséges közös vállalkozásban, a Con­corde repülőgép üzemeltetésében. 1976 és 1983 között Angliának kell fedeznie a veszteség 58,6 százalékát (440,3 millió dollárt), míg Francia­­országra 41,4 százalék (326,7 millió dollár) jut. JELENTI : Az Amerikaközi Fejlesztési Bank 75 millió dolláros kölcsönnel járul hozzá Mexikó 187,5 milliós öntö­zőhálózat-építési programjához. •­ Algériai gazdasági küldöttség tárgyal Vietnamban. Részt vesz a vietnami—algériai együttműködési vegyesbizottság ülésszakán. • Kanada 1,7 milliárd dollárt for­dít az idén a fejlődők megsegítésé­re, jóval kevesebbet, mint ameny­­nyit az ENSZ elvár. A világszerve­zet szerint a fejlett országoknak a GNP 0,7 százalékát kellene segé­lyekre fordítaniuk, Kanada viszont csak 1981—86-ban éri el az 0,5 szá­zalékot. «­ Franciaország kereskedelmi de­ficitje januárban meghaladta a 7 milliárd frankot. A tavalyi teljes évi deficit 59,7 milliárd frank volt. «] Sri Lankában az évszázad leg­nagyobb szárazsága pusztít, észa­kon és észak-keleten több mint négy hónapja nem esett az eső. A szárazság lehetetlenné teszi, hogy a kormány elérje az 1983-ra kitű­zött célt, a gabonaimport mellőzé­sét. «­ Víz és villany nélkül maradt egész Nigéria, mert péntek óta sztrájkolnak a közüzemek dolgozói. Nem kapták meg a múlt év végére ígért prémiumot. Januárban az aktív lakosság 13,9 százaléka volt munka nélkül Spa­nyolországban. Tömegük tavaly ja­nuár óta 20,8 százalékkal, 1,­78 mil­lióra nőtt. 1982. MÁRCIUS 2. AZ INDIAI KORMÁNY ÚJ KÖLTSÉGVETÉSE Javul a gazdasági helyzet A termelés és a beruházások ösztönzését, a katonai kiadások 11 százalékos, a családtervezési program költségeinek 31 százalékos növelését irányozza elő az indiai kormány költségvetési javaslata. Az áprilisban kezdődő új pénzügyi évben csökken a költségvetési hiány, elsősorban a széles körű adóemelés hatására. Az­ indiai pénzügyminiszter szom­baton a parlament elé terjesztette a kormánynak az áprilistól kezdődő új pénzügyi évre vonatkozó költ­ségvetési javaslatát. Mukherdzsi pénzügyminiszter parlamenti beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a költségvetés célja a be­ruházások, a megtakarítások, a kivi­tel növelésének ösztönzése, a pénz­ellátás növekedési ütemének és az inflációnak a fékezése. Az eddigi­nél több pénzt szán a kormány az öntözésre, a mezőgazdaságra, a vi­dékfejlesztésre, a lakásépítésre és a felnőttoktatásra. Az olajbányászat­­tervezett kiadásai 90 százalékkal 20,4 milliárd rúpiára nőnek. A pénzügyminiszter elmondta, hogy meg akarják szüntetni a nagy szál­lodákra kivetett luxusadókat és az ültetvénytulajdonosok vagyonadóit. Kétcsatornás árakat kívánnak szab­ni a cementre, hogy a kormány ál­tal ellenőrzött eladások olcsóbbod­janak. Egyes ellenzéki politikai vezetők attól tartanak, hogy a vámok és az adók növelése tovább fűti az inflá­ciót. A vállalkozók viszont üdvözlik azokat az adókedvezményeket, ame­lyek a belső megtakarítást és az ex­portot ösztönzik. Mások szerint a költségvetés nem megy elég messze a termelés és a beruházás támoga­tásában. Az új költségvetést vizsgál­va, sokan arra kíváncsiak, hogy eb­ben mennyire tükröződnek a Nem­zetközi Valuta Alap előírásai, ame­lyek teljesítésétől függ a rekordösz­­szegű 5,8 milliárd dolláros kölcsön folyósítása. Az IMF feltételei közé tartozik, hogy Új-Delhi szabjon ha­tárt a bel- és külföldi kereskedelmi kölcsönfelvételeknek, liberalizálja a tőkejavak importját, enyhítse a ma­gán- és a külföldi beruházások kor­látozását és csökkentse az élelmi­szerek árának szubvencionálását. Kényszerűségből Új-Delhi eleget fog tenni a kölcsönfelvételek mér­séklésére irányuló előírásoknak, becslések szerint ugyanis a Világ­banktól az idén az eddigi kedvez­ményes kölcsönöknek csak a felét fogja megkapni, 840 millió dollárt a korábbi 1,6 milliárd dollárral szemben. A katonai kiadások nö­velésével függ össze az hír, hogy az indiai kormány elnapolta a Pa­kisztánnal a meg nem támadási szerződés aláírásáról márciusra ter­vezett tárgyalásokat. Az indiai pénzügyminiszter a parlamentben szólt a jelenlegi pénzügyi év várható teljesítményé­ről. A hivatalos várakozások sze­rint az ipari termelés 8 százalék­kal növekszik a tavalyi 4 száza­lékkal szemben. Ez elsősorban a szén-, az acél- és a nyersanyag­­termelés növekedésének, továbbá az áramellátás és a szállítási szolgál­tatások javulásának a következmé­nye. A pénzügyminiszter szerint ja­nuár végén az infláció évi rátán 4,9 százalékra lassul az egy évvel korábbi 15,9 százalékról. A június­ban záruló mezőgazdasági évben 134 millió tonnás gabonatermést várnak, szemben a tavalyi 130 millió ton­nával. (AP—DJ, Reuter) Japán az EGK szövetségét keresi az USA-val szemben Váratlan fordulatot vett a japán —amerikai és a közös piaci—ame­rikai kereskedelmi vita: Tokió Brüsszelt próbálja szövetségesül megnyerni Washington kölcsönös­ségi elvével szemben. Mint ismere­tes, az amerikai kongresszus most fontolgatja a kölcsönösségi elv tör­vénybe iktatását, amely importkor­látozásokat helyez kilátásba a ja­pán termékekre, ha amerikai meg­ítélés szerint nem jut be elegendő amerikai áru a japán piacra. Abe Sintaro, a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) vezetője a Tokióban tartózkodó belga kül­ügyminisztert, Tindemanst próbálta közös állásfoglalásra bírni. Jóllehet Tindemans nincs rá felhatalmazva, hogy a Közös Piac egészének ne­vében tárgyaljon, látogatásának mégis súlya van, mert jelenleg ő a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke. Japán források sze­rint Tindemans kijelentette, hogy a Közös Piac, amely szintén attól szenved, hogy kiegyensúlyozatlan a kereskedelme Japánnal, nem fogad­hatja el a készülő amerikai tör­vényt, ha az protekcionizmust je­lent. Az Egyesült Államok a múlt héten fokozta nyomását Japánra, amikor Washingtonban járt a tokiói kor­mány különleges megbízottja,, Észa­ki. A MITI volt vezetője várhatóan e hónap végén kereskedelmi kül­döttséget vezet Nyugat-Európába is. A japán kormány gazdasági miniszterei ma tanácskoznak a ke­reskedelem további liberalizálására vonatkozó legújabb amerikai köve­telésekről, állítólag új csomagter­vei állnak elő Szakuraucsi külügy­miniszter március 20-án kezdődő amerikai látogatása előtt. Rövidesen Japánba látogat Per­tini olasz köztársasági elnök és Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter, Tokió őket is megpró­bálja megnyerni az amerikai tör­vényjavaslattal szembeni tiltakozás­ra. Az egyik japán lap értesülése szerint a bonni kormány tokiói nagykövetségén keresztül állást fog­lalt a kölcsönösségi elvvel szem­ben, amely megítélése szerint sérti az Általános Vámtarifa és Keres­kedelmi Egyezmény, a GATT elveit. (Reuter, AP—DJ) Bővülő jugoszláv-bolgár együttműködés Rotar jugoszláv és Hrisztov bol­gár külkereskedelmi miniszter va­sárnap Nisben megbeszélést folyta­tott a két ország gazdasági és ke­reskedelmi együttműködésének idő­szerű kérdéseiről. Bulgária a jövőben jugoszláv Zasztava személygépkocsikat vásá­rol. Az első 1500 autót márciusban szállítják le és ezekért bolgár vál­lalatok — 4 millió dollár értékben — cellulózt, fémipari termékeket és Lada-gépkocsi alkatrészeket adnak. Arról is szó volt, hogy jugoszláv vállalatok benzintöltő állomásokat, szállodákat és áruházakat építenek Bulgáriában. ✓ A két miniszter tárgyalásainak középpontjában az ipari kooperáció, valamint a hajóépítő-, a vegy-, az elektromos- és a gépipari szakoso­dás fejlesztése állt. Megállapodtak, hogy még ez év első felében több ilyen jellegű hosszú távú szerző­dést kötnek. A kereskedelmi forga­lom értéke az idén körülbelül 400 millió dollár lesz. (MTI) A Perzsa-öböl és a Szovjetunió viszonyáról Al-Dzsaber al-Szabah, Kuvait uralkodója felszólította a Perzsa­­öbölmenti országok együttműkö­dési tanácsába tömörült valameny­­nyi országot: létesítsenek diplomá­ciai kapcsolatokat a Szovjetunió­val — jelentette február 28-án, a kuvaiti hírügynökségre hivatkozva a Reuter. A felszólítás által érin­tett országcsoportba a Perzsa-öböl olajtermelő államai tartoznak, ame­lyeknek — Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek kivételével — nin­­csenek diplomáciai kapcsolataik a Szovjetunióval. Ezzel a lépéssel „megmutathat­nánk a világnak, hogy olyan sem­leges és független államcsoport va­gyunk, amely képes szavatolni az öböl biztonságát, meg tudja védeni saját földjét és területi vizeit” — mondotta az uralkodó . Az uralkodó egy nappal később, március 1-én cáfolta, hogy­­a sem­legesség bizonyítása végett) java­solta volna Szaúd-Arábiának és a Perzsa-öböl többi konzervatív álla­­­mának a diplomáciai kapcsolatok­ felvételét a Szovjetunióval. A ku­vaiti hírügynökség azt állítja, hogy az emír sosem adott ilyen jellegű nyilatkozatot a libanoni Al-Askar című lapnak, és csupán ez a lap állítja, hogy Kuvait ilyen javasla­tot terjesztett Perzsa-öbölmenti partnerei elé. Az emírnek tulajdo­nított kijelentések a libanoni szer­kesztőségben születtek — közli az uralkodó személyi irodájának veze­tője. (MTI, Reuter) A Ford dolgozói is elfogadták a bérek befagyasztását A hét végén az amerikai Ford szervezett dolgozói 73 százalékos sza­vazattöbbséggel elfogadták az UAW, az amerikai autómunkások szakszer­vezete és az autógyár vezetése által kidolgozott kompromisszumos kol­lektív szerződést (VILÁGGAZDA­SÁG, 1982. február 20., 2. oldal). A szavazás kimenetele történelmi je­lentőségű, hiszen első ízben történt, hogy egy csőd által közvetlenül nem fenyegetett cég dolgozói munka­helyük biztonságáért cserébe le­mondtak a bérek emeléséről. Az USA-ban az a vélemény, hogy a dolgozók döntése után hamarosan újra kezdődnek a január végén meg­rekedt tárgyalások az UAW és a General Motors vezetése között egy hasonló kollektív szerződést tető alá hozataláról. (AP—DJ, Reuter) Újabb értesülések a román adósságokról Késik a tavalyi lengyel tartozások átütemezése Románia feltehetőleg még e héten tudatja nyugati hitelezőivel azokat a feltételeket, amelyekből kiindul­va hivatalosan is meg szeretné kez­deni az 1981-ben, továbbá 1982- ben esedékes tartozások átütemezé­séről folytatandó megbeszéléseket­­, írja az AP—DJ frankfurti tudó­sítója, jól értesült szakértőkre hi­vatkozva. A román külkereskedel­mi bank ugyanis várhatóan , 2—3 napon belül körtelexet küld a neki hitelező legfőbb nyugati bankoknak, amelyben felvázolja az átütemezési tárgyalásokkal kapcsolatos terveit. Az egyik vezető frankfurti bank magas rangú munkatársa szerint a kilátásba helyezett telexüzenet lesz Románia részéről immár a második. Az első, a közelmúltban szétkül­dött telexértesítésben, a román bank az átütemezésről szóló tárgyalások megkezdését kérte nyugati hitele­zőitől. (VIL­ÁGGAZDASÁG, 1982. február 25., 2. oldal.) Az első telex­üzenet kézhezvétele után röviddel, a múlt hét csütörtökön, a Deutsche Bank AG frankfurti központjában meg is tartották első megbeszélésü­ket a román külkereskedelmi bank és a nyugati bankok képviselői. A hírügynökség által idézett, ma­gát megnevezni nem kívánó bank­szakértő szerint Románia nyugati tartozásállománya 10—12 milliárd dollárra tehető. Azt nem tudta megmondani, hogy ennek a teljes összegnek milyen hányada válik esedékessé 1981—82-ben. Arról sem szólt, hogy vajon a nyugati bankok az átütemezési tárgyalásokon Ro­mánia esetében is a Lengyelország­gal szemben alkalmazott eljárást követik-e. (Ismeretes, hogy a Len­gyelországnak hitelező nyugati ban­kok csak akkor ütemezik át az ese­dékes tőketartozásokat, ha Varsó eleget tesz kamatfizetési kötelezett­ségének.) Románia külkereskedelmi bankja megtérítette 5,8 millió dolláros tar­tozását két amerikai magánbank­nak — közölte a washingtoni ro­mán nagykövetségre hivatkozva az AP hírügynökség, az értesülést máshonnan nem erősítették meg. Mint ismeretes, Bukarest mezőgaz­dasági termények kedvezményes, vásárlására kapta a kölcsönt az amerikai CCC-től, az agrártermé­kek vásárlásához kedvezményes kölcsönöket nyújtó, bankkölcsönök felett garanciát vállaló állami szer­vezettől, de tartozásának visszafize­tésével késlekedett (VILÁGGAZ­DASÁG, 1982.­ február 26., 2. ol­dal). A visszafizetésre azután került sor, hogy a washingtoni külügymi­nisztérium felszólította a román fe­let tartozása haladéktalan rendezé­sére. Az 1981. utolsó három negyedében már lejárt lengyel tartozások átüte­mezéséről szóló szerződés aláírására a korábbi tervekkel ellentétben már­cius 4-én mégsem kerül sor — je­lenti ugyancsak Frankfurtból a Reu­ter. (Az eredeti elgondolások sze­rint a szóban forgó mintegy 2,4 mil­liárd dolláros banktartozás átüteme­zéséről szóló okmányt Frankfurtban, a Dresdner Bank AG. székházában írták volna alá.) A hitelező magán­bankok mostani döntésüket azzal in­dokolták, hogy — az előző jelenté­sekkel (VILÁGGAZDASÁG, 1982. február 27., 1. oldal) ellentétben — Varsó mégsem fizette ki maradékta­lanul a nyugati bankokkal szemben fennálló 1981. évi kamathátralékát. Ez pedig az átütemezések feltétele volt. Az átütemezésről szóló egyez­mény aláírására egyelőre nem tűztek ki új időpontot. A még ki nem fizetett 1981. évi lengyel kamathátralék összege —■ írja a hírügynökség — mintegy 50 millió dollár. A hitelezőket képviselő bankcsoport a nehézségek megvita­tására a közeli napokban érintkezés­be lép a lengyel külkereskedelmi bankkal és a varsói pénzügyminisz­tériummal. (Reuter, AP—DJ, MTI) Tanácskozás a román mezőgazdaságról Több napig tartott és a hét végén fejeződött be a román mezőgazda­ság eredményeiről és feladatairól folytatott tanácskozás. Az ülésen részt vett és felszólalt Ceausescu államfő, az RKP főtitkára. Beszé­dében, amelyet szombaton tettek közzé, áttekintette a román mező­­gazdaság utóbbi két évtizedének fejlődését. A mezőgazdaság — mon­dotta — 20 esztendő alatt jelentős eredményeket ért el: a gabonater­melés 9,6 millió tonnáról körülbelül 20 millió tonnára növekedett, és erőteljesen fejlődött a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség­félék, a szőlő, a gyümölcs termelése. A­­ szarvasmarha-állomány 4,5 mil­lióról 6,3 millióra, a sertéseké 4,5 millióról 12,5 millióra nőtt, a juh­állománynál a gyarapodás 5 millió, a baromfinál pedig több mint 70 millió. A gépesítésben is jelentősek az eredmények: 20 esztendő alatt 57 500-ról 155 ezerre nőtt a trakto­rok és az egyéb mezőgépek száma. Az öntözött földterület több mint 2 millió hektárral nőtt. A feladatokról szólva, Ceausescu kijelentette, hogy a jelenlegi ötéves tervben el kell érni a 26—27 millió tonnás átlagos évi gabonatermést; e szándékhoz mérten az idei terv már körülbelül 24 millió tonnás gabona­­termést irányoz elő. Fejlesztik a zöldségtermesztést, tovább növelik a napraforgó, a cukorrépa és a többi ipari növény hozamát. Az állatte­nyésztésben az önellátási program célkitűzéseinek megfelelően bizto­sítani kell a lakossági szükséglet ki­elégítését. A kereslet fedezésével kapcsolat­ban bejelentette: Romániában rövi­desen közzéteszik az ésszerű, tudo­mányos táplálkozási normák prog­ramját, amely feltünteti a munka, az életkor és más életfeltételek te­kintetbevételével előirányzott fo­gyasztást. Románia idei gabonatermése elő­reláthatólag 19,65 millió tonna lesz­ és így elmarad a múlt­­évi,­ 20 mil­l­lió tonnára becsült teljesítménytől — idézi a Reuter angol hírügynök­ség a bukaresti amerikai mező­­gazdasági attasét. Az őszi vetés becslések szerint 2,2 millió hektár búza és 1 millió hektár árpa­­ búzát tehát 80 ezer hektárral ki­sebb területen vetettek­ a tavalyi­nál, árpával pedig ugyanennyivel nagyobb területet. A január és a február szokatlanul száraz volt, a hótakaró a nagyobb vetésterülete­ken elolvadt. A hőmérséklet viszont magasabb volt a megszokottnál, s eddig nem érkeztek jelentések na­gyobb fagykárokról. A téli csapadék hiánya azonban aggodalmakat okoz a talajnedvesség és a víztározók feltöltődését illetően. Minthogy ta­karmányimportra valószínűleg nem állnak rendelkezésre nagyobb ösz­­szegek, fokozott figyelem kíséri a belföldi termelést és nagyobb ho­zamok reményében az eddiginél több műtrágyát hordanak ki a föl­dekre. (MTI, Reuter) KSLAZDASAfi A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség: Bp V . Dorottya u. 6. IV. em­. Postacím: Budapest Pf. 534 1357 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal 1 86 . Blaha lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnol és a Posta Köz­­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással o KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 82.3102/9-03 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán IiI Adatok Mexikó gazdaságáról A mexikói jegybank jelentése szerint az ország külföldi valuta­­tartalékainak értéke tavaly 25 szá­zalékkal 5 milliárd dollár föl emel­kedett. Az aranytartalékok aránya 17, a valutatartalékoké pedig 7,3 százalék volt. Ami a gazdasági mu­tatókat illeti, tavaly a bruttó nem­zeti termék (GNP) 8,1 százalékkal gyarapodott — írja a bank jelen­tése. Hozzáfűzi továbbá, hogy már a negyedik egymást követő évben mértek 8 százalékosnál gyorsabb növekedési ütemet. Az infláció ta­valy 1,1 százalékkal évi 28,7 szá­zalékra lassult, a fizetési mérleg hiánya viszont az 1980-as 6,6 mil­liárd dollárról 1981-ben 11,7­­­il­­liárdra nőtt. A fizetési passzívum finanszíro­zására a mexikói kormány tavaly majdnem 15 milliárd dollár új köl­csönt vett fel, a külföldi állam­­adósság értéke megközelíti a 49 milliárdot — hangzik a bank éves jelentése. (Reuter) VILÁG­GAZDA­SÁG Jugoszlávia felemelte a turista­vámokat Jugoszláviában szombaton átlag harminc százalékkal felemelték a turistaforgalomban bevihető áruk importvámját. A Belgrádban meg­jelenő Novosti című lap jelentése szerint egy kilogramm pörköltkávé után például az eddigi 652 dinár helyett 753 dinár vámot kell fizet­ni. Három hónap leforgása alatt ez a második olyan jugoszláv intéz­kedés, amely a magánforgalomban bevitt áruk mennyiségének csök­kentésére irányul. Mint ismeretes, tavaly decemberben számottevően csökkentették a vámmentesen be­vihető áruk értékhatárát. (AP, APA)

Next