Világgazdaság, 1982. december (14. évfolyam, 233/3480-252/3499. szám)

1982-12-01 / 233. (3480.) szám

1982. DECEMBER 1. JÖVŐRE MÉG FENNMARAD A HÚSADAGOLÁS LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban a jövő év vé­géig biztosan érvényben marad a húsjegyrendszer — mondta Janusz Obodowski miniszterelnök-helyet­tes. A PAP hírügynökség jelentése szerint Obodowski ezt azon a va­sárnapi Varsóban rendezett vitán mondta, amelyen az ország külön­böző részein működő öt nagyüzem dolgozói vettek részt. (A közelmúlt­ban már tartottak egy hasonló vi­tafórumot, akkor Rakowski mi­niszterelnök-helyettes válaszolt a kérdésekre.) A PAP első értékelése a hét órán át tartó vitát „az ellentétek­től és indulatoktól sem mentesnek” minősítette. Obodowski többek közt kijelentette: „Józan megfontolás alapján jövőre még nem hagyhat­juk abba a hús jegyre való árusí­tását Másrészt mindent megte­szünk, hogy a mosópor, a szappan és talán a cipők esetében megszűn­jék a jegyrendszer.” Lengyelországban jelenleg 2,5 ki­logramm a havi hús­fejadag, a legtöbb élelmiszer szintén csak jegyre vásárolható az állami érté­kesítési hálózatban, ugyanez vonat­kozik a cigarettára, a szeszesita­lokra és a benzinre. Obodowski a vitafórumon méltat­ta a Szovjetunió Lengyelországnak nyújtott segítségét, megállapítva, hogy a legutóbbi két évben ez a támogatás jelentős mértékben hoz­zájárult a gazdasági nehézségek enyhítéséhez. Ezzel kapcsolatban Obodowski visszautasította azokat a vádakat, hogy a Szovjetuniónak szállított hajók gyártása nem nyere­séges, s kijelentette, hogy ez az üz­let kifejezetten előnyös Lengyelor­szág számára. (Reuter) Gazdasági kilátások Kuvaitban Kuvait visszafogja az állami és a magánszektor kiadásait és újra rangsorolja a gazdaságfejlesztési célokat — mondják gazdasági és pénzügyi szakértők. Az országot azonban hatalmas devizatartalékai és korábbi külföldi befektetéseinek jövedelme megvédik az olajpiaci pangás és a kuvaiti üzleti életet a közelmúltban felkavaró tőzsdei válság hatásától. Így is várható, hogy a kuvaiti GDP (hazai össz­termék) — amelynek több, mint 65 százaléka az olajtermelésből származik — a tavalyi visszaesés után az idén tovább csökken. Az állami költségvetés pedig a július 1-én kezdődött pénzügyi évben először zár — várhatóan 250 millió dináros (850 millió dollár) — defi­cittel. Ennek fő oka az olajbevételek visszaesése. A túlkínálat folytán Kuvait olajtermelése a korábbi napi 1,25 millió barreles előirányzattal szemben napi 600 ezer körül mozog, azaz elmarad a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC által márciusban szabott alacsony, napi 850 ezer barreles kvótától is. Az iráni-iraki háború nyomán vissza­esett az Irakon át és az iráni ki­kötőkön keresztül folytatott tranzit­kereskedelem. Súlyos pénzeket emészt fel, hogy Kuvait pénzügyi támogatást nyújt Iraknak, e célra eddig becslések szerint 6 milliárd dollárt költött. A kuvaiti vezetés határozott in­tézkedésekkel törekszik a nyáron kirobbant és az üzleti életet meg­rendítő tőzsdei botrány következ­ményeinek felszámolására. A spe­kuláció nyomán 26 milliárd dinár (91 milliárd dollár) kifizetetlen kö­vetelés maradt. A kormány a kamatlábak lenyo­mására és az üzleti tevékenység újjáélesztésére nagy összegeket in­jekciózott a gazdaságba. A minisz­tériumok és a különféle kormány­­szervek jelentős pénzeket irányí­tottak át a központi bankból a ma­gánbankok számláira, és így a köl­csönkamat a négy hónappal ezelőtti 16 százalékról 7,9 százalékra csök­kent. A gazdaság kilátásai az olajpiac­tól és az öbölben folyó háború ala­kulásától függnek. Miután kevéssé valószínű, hogy jövőre az olajpiac felpezsdüljön, egyesek úgy látják, hogy Kuvait kénytelen lesz felélni 70 milliárd dollárra becsült kül­földi beruházásai hozadékának egy részét. (Ez a hozadék nem szerepel az állami költségvetésben.) A folyó pénzügyi évben a kuvaiti központi bank külföldi befekteté­sekből származó jövedelme 3 mil­liárd dinár (10,5 milliárd dollár) körüli lesz, azaz első ízben múlja felül az olajbevételeket, amelyeket hivatalosan 2,9 milliárd dinárra tesznek. Ha az iráni-iraki háború folyta­tódik, akkor Kuvait valószínűleg további pénzügyi segítséget folyósít majd Iraknak. Ha a háború véget ér, akkor Kuvait számára ismét megnyílhat a hatalmas iraki és irá­ni piac, s feléledhet a tranzitke­reskedelem. A két ország olajex­portjának ez esetben várható fel­szökése azonban tovább ronthatja Kuvait eladási lehetőségeit. Irán esetleges győzelme újabb érvágást jelenthet Kuvaitnak, ha hozzá kell járulnia az Irán által Iraktól köve­telt háborús kártérítés kifizetésé­hez. (Reuter) • A Nemzetközi Valuta Alap 47,25 millió SDR (különleges lehívási jo­gok) készenléti hitelt hagyott jóvá a következő 12 hónapra Szenegálnak. Az országnak az IMF-fel szembeni esedékes tartozásai elérik a 160,9 millió SDR-t. A Tanzánia és Zimbabwe közti olajvezeték több mint egy hete devizaproblémák miatt nem műkö­dik. A két állam közös tulajdoná­ban levő vállalat felkérte a kormá­nyokat, hogy teremtsék elő a szük­séges pénzösszeget. Az­a JELENTI • Tyihonov szovjet miniszterelnök december 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Finnországba utazik. Finnország az NSZK után a Szov­jetunió második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere.­­ Görögország a hazai vízenergia és szénkészletek felhasználásával csökkenteni akarja az olajimporttól való függőségét Az ország jelenleg évi 6 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ energiaszükséglete fe­dezésére, ennek felét külföldi valu­tában.­­ Az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi többlete az idei év első félévében 20 milliárd dirham volt, a tavalyi azonos időszakénál 19,5 százalékkal kevesebb. Az or­szág olajbevételei 18,7 százalékkal 28,9 milliárd dirhamra csökkentek. 00 A nyugatnémet autóipar ter­melése októberben 323 100 darab volt, 13 százalékkal csökkent ta­valy októberhez, 8 százalékkal szeptemberhez képest. A Belgium felét megbénító általá­nos sztrájkot tartottak kedden a szervezett munkások, hatékonyabb munkanélküliség-ellenes intézkedé­seket követelve a kormánytól és a munkáltatóktól. A jövő héten a má­sik öt megye dolgozói lépnek sztrájkba. 00 Zimbabwe első, hároméves gaz­daságfejlesztési tervét hétfőn tették közzé. A gazdaságot szocialista irányba átalakító átmeneti program a 3 évre 6.1 milliárd zimbabwei dol­lár (7.9 milliárd USA-dollár) beru­­házást irányoz elő. A■* FWontrmntpart eredetileg 150 millió dolláros eurókölcsönét 120 millióra csökkentették a hitelezők vonakodása miatt. A pénzvilág attól tart, hm­*y az ország kénytelen lesz a milli­d dolláros kW földi adóssá­gának átütemezését kérni. Külkereskedelmi vállalat FELVESZ németül vagy angolul tudó BEOSZTOTT JOGTANÁCSOST A jelentkezéseket önéletrajzzal. ..Gyakorlott, VG” jeligére, a kiadóba kérjük Argentína már a kamatokat sem tudja fizetni Argentína külföldi segítség nél­kül valószínűleg nem fogja tudni törleszteni a 36,6 milliárd dollárra rúgó külföldi adósságai után járó kamattartozásokat a következő egy­két évben — mondotta hétfőn az argentin gazdasági miniszter. Webbe a latin-amerikai bankárok szövetségének éves közgyűlésén vett részt, amelyet ezúttal Buenos Airesben tartottak meg. Argentíná­nak feltétlenül szüksége lenne rá, hogy hitelezői újabb kölcsönöket juttassanak számára, mert enélkül kénytelen lenne felfüggeszteni adós­ságszolgálatának fizetését. Ismeretes, hogy a latin-amerikai ország éppen most tárgyal egy kül­földi bankokból álló konzorcium képviselőivel 1 milliárd dolláros át­hidaló, azaz rövid lejáratú kölcsön folyósításáról. Az argentin gazdasági miniszter a hiteltárgyalásokról annyit mon­dott, hogy a külföldi bankárok óva­tosak, de nem eleve elutasítók. An­nál kevésbé — mondotta Webbe —, mert Argentína igyekszik rendbe tenni háza táját. Olyan gazdaság­­politikát folytat, amelynek segítsé­gével kézben tartja a kamatokat és az árfolyamot, ösztönzi a mező­gazdasági és az ipari termékek ex­portját. Áttérve a nemzetközi pénz­­piacok elemzésére a gazdasági mi­niszter leszögezte: maguk a banká­rok is faí°iósek, hogy a térség az utóbbi időben olyan sok kölcsönt vett fel. Az eurodollár-piac teljes hitelkapacitásnak közel a felét latin-Amerikába helyezd ki Ez az oka, hogy Argentína, Mexikó és ■Rrazília mellett Chilia, Bolívia és Costa Rica is közel került a fize­tésképtelenséghez. (Reuter) Ja amerikai elnök Brazíliában tárgyal Kedden latin-amerikai körútjá­nak első állomására, Brazíliába ér­kezett az amerikai elnök. A brazil kormány számára különös jelentő­ségű Reagan látogatása, hiszen ez­zel az amerikai elnök jelét adja, hogy az USA támogatja Brazíliát a fizetésképtelenség elleni harcban és bízik is ennek sikerében. Az utóbbi hetekben a washingtoni kor­mánynak nagy szerepe volt benne, hogy helyreállítsák a bankárok bi­zalmát Brazília iránt. Arra szólí­totta fel ugyanis az amerikai ban­kokat, hogy folyósítsanak újabb kölcsönöket a latin-amerikai or­szágnak és segítsék át pénzügyi ne­hézségein. Ismeretes, hogy Brazília szeptemberben közel volt a fizetés­­képtelenséghez, mert jó néhány kis- és középméretű bank, köztük sok amerikai, egyszerűen nem volt haj­landó újabb hiteleket nyújtani. Az amerikai elnök látogatásától azt várják, hogy bebizonyosodik az amerikai bankok számára: Brazília még hitelképes állam. Regan, az USA pénzügyminisztere, aki elkí­séri az amerikai elnököt körútjá­ra, szintén felhívta az amerikai, a nyugat-európai és a japán banko­kat, hogy folytassák Brazília finan­szírozását. Megcáfolta viszont azo­kat a híreszteléseket, amelyek sze­rint az amerikai pénzügyminiszté­rium garantálna egy 20 milliárd dolláros hitelt. Ennek ellenére megfigyelők biztosra veszik, hogy Reagan ott-tartózkodása idején újabb hitelcsomagot ajánl fel Brazíliának. Úgy hírlik, hogy ennek fejében Reagan arra fogja kérni a brazil kormányt, hogy fokozatosan számolja fel az import­vámokat és szüntesse meg az ex­portszubvenciókat. (Reuter) Sigorú költségvetés Portugáliában A portugál parlamentben beter­jesztették a költségvetést. Pinto Balsemac miniszterelnök szerint a kormány a kiadások visszafogásá­val az 1983-ra előrejelzett hiányt reálértékben ötödével akarja csök­kenteni. Pinto Balsemac megerősí­tette, hogy a kormány elszánta ma­gát a strukturális reformok keresz­tülvitelére. Az idei költségvetés 187,7 milliárd escudójával szemben (1 dollár 1 91,60 escudo) jövőre 210,7 milliárdot ér el a deficit, ez a hazai összter­mék 7,5 százaléka lesz az 1982-es 8,8 százalékos arány után. A kormányfő bejelentette, hogy az állam minden téren korlátozni fogja kiadásait. A bevételeket növe­lendő, pót­jövedelmi adót vetnek ki és emelik a sör, a cigaretta árát és a forgalmi adót. Új elem a re­pülőtéri illeték bevezetése. A kor­mány stratégiájénak másik fontos­­ célja a tavalyi rekordméretű, 2,7­­ milliárd dolláros fizetési mérleg­hiány leszorítása lesz. (Reuter) VIL­ÁGG­AZD­ASÁG Kereskedelmi háború az USA és az EGK között? Visszhangok a GATT-értekezletről Washingtonban rendkívül harcias hangok hallatszanak a Közös Piaccal szemben, mert a GATT miniszteri értekezletén nem sike­rült az EGK-t mezőgazdasági kivitelének támogatásától eltántorí­tani. Block mezőgazdasági miniszter sajtóértekezletén jelezte, hogy Washington EGK-ellenes akciósorozatra készül, helyettese pedig az USA és az EGK közötti kereskedelmi háború kirobbanásáról be­szélt. Még keményebb megtorlásokat fontolgatnak kongresszusi kö­rökben. Washington megtorló lépéseket fontolgat, mert a Közös Piac visz­­szautasította a mezőgazdasági ex­port szubvencionálásának megszün­tetésére vonatkozó amerikai köve­teléseket — jelentette ki Block amerikai mezőgazdasági miniszter washingtoni sajtóértekezletén, ame­lyen a hétfőn befejeződött GATT- értekezlet kimenetelével foglalko­zott. „Nem kaptuk meg azokat az engedményeket, amelyekre számí­tottunk. Az export szubvencionálá­sa méltánytalan, és zűrzavarokat okoz a nemzetközi kereskedelem­ben.” A miniszter elmondta, hogy a kormány egy EGK-ellenes akcióso­rozatra készül, azt azonban, hogy mit és mikor terveznek, nem mondta meg. A kormány más tag­jai viszont nyíltabbak voltak, je­lezték, hogy az USA esetleg az ál­lami tartalékokból tejtermék- és ga­bonafeleslegét a világpiacra dobja, vagy maga is szubvenciókat vezet be az amerikai exportra. L­yng mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Washington a baromfi, a tojás, a konzervgyártás, a liszt és a tésztafélék szubvencionálásával ka­cérkodik. Lyng, aki a genfi érte­kezleten is részt vett, a washing­toni sajtóértekezletén kifejtette, hogy az EGK 1978-ban még nettó cukorimportőr volt, tavaly viszont a szubvencióknak köszönhetően már a világ legnagyobb cukorex­portőrévé vált. „A támogatásokkal tönkretette a nemzetközi cukorpia­cot és különösen sokat ártott a fej­lődő országoknak.” Dole republikánus szenátor, aki Genfben az amerikai kongresszusi küldöttség vezetője volt, „rendkívül csalódást keltőnek” nevezte, hogy a nyugat-európai mezőgazdasági poli­tikával kapcsolatos amerikai pana­szok orvoslás nélkül maradtak. Dole elképzelhetőnek tartotta, hogy a kongresszus jövőre protekcionis­ta intézkedéseket fog hozni. A nagy mezőgazdasági termelő államok tör­vényhozói például felvetették, hogy az EGK-tól meg kell vonni kedvez­ményes kereskedelmi státuszát, új adókat kell kivetni a Nyugat-Euró­­pából származó termékekre, és eset­leg az USA csökkenteni fogja ka­tonai támogatását az EGK orszá­gainak. Maga Lyng is úgy nyilat­kozott, hogy a GATT-tárgyalások után megnőttek az esélyei az USA és az EGK közötti kereskedelmi há­borúnak. Baldrige kereskedelmi miniszter is elismerte, hogy Genfben számos, az USA által felvetett kérdést nem sikerült megoldani, de legalább gá­tat tudtak vetni a protekcionizmus terjedésének. A miniszter jónak lát­ná, ha a GATT-tagországok keres­kedelmi miniszterei között minden évben vagy kétévenként sor kerül­ne találkozókra. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium a GATT-értekezlet be­fejezésének napján tette közzé becslését, amely szerint a jelenlegi pénzügyi évben az amerikai mező­­gazdasági kivitel 37,5 milliárd dol­lárra csökkenhet a szeptemberben véget ért pénzügyi év 39,1 milliárd dollárjáról. Az 1982-es pénzügyi év­ben az amerikai mezőgazdasági ki­vitel 13 év óta először esett visz­­sza, a csökkenés mértéke 11 száza­lékos volt. ..Ha Nyugat-Európa, Dél- Amerika és más érintettek nem vesznek tudomást figyelmezteté­seinkről, akkor rákényszerülünk, hogy rövid távú szubvenciókat ad­junk mezőgazdasági termékeink­nek, vagy retorziókkal éljünk” — hangoztatja a minisztérium jelen­tése. A Közös Piac egyelőre hallgat, Brüsszelben a december elején kez­dődő közös piaci—amerikai minisz­teri megbeszélésekre készülnek föl. Egyes értesülések szerint azonban az EGK kész belemenni a keres­kedelmi háborúba, állítólag terve­zi, hogy korlátozza az amerikai ku­­koricasikér importját, megszüntetve eddigi vámmentességét. Londonban a brit kormány tag­jai védelmükbe vették a miniszteri értekezlet záródokumentumát, ame­lyet a parlament ellenzéki tagjai kudarcnak minősítettek. Rees ke­reskedelmi miniszter biztatónak ne­vezte, hogy a GATT tagországai megerősítették elkötelezettségüket a nyílt kereskedelmi rendszer megőr­zésében. Az egyik munkáspárti képviselő a konferencia sikertelen­ségének egyik fő okát az EGK me­rev protekcionizmusában látta, Kees szerint azonban a mezőgazda­ságot a legtöbb ország mint a gaz­dasági tevékenység különleges te­rületét kezelte. Mitterrand francia köztársasági elnök Új Delhiben a GATT-érte­­kezlettel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Nyugat-Európa egységesen szállt szembe az amerikai követelé­sekkel, mint mondotta, a nyugat­európai országok szolidaritása elé­gedettségre ad okot. Egyáltalán nem elégedettek vi­szont az ausztrálok, akik attól tar­tanak, hogy a mezőgazdasági ke­reskedelemben az USA és az EGK között esetleg kirobbanó háborúnak ők lesznek az áldozatai. Félnek at­tól, hogy az USA tejtermék-fölösle­geivel elárasztja az amúgy is túl­telített világpiacot. Ez rendkívül hátrányosan érintené az évi 300 millió dollár értékben exportáló ausztrál tejipart, amely hosszú dep­resszió után az utóbbi időben kez­dett magára találni. Japán kormánykörökben némi megkönnyebbüléssel vették tudomá­sul, hogy az értekezleten elfoga­dott nyilatkozat nem tér ki a japán exportpolitika bírálatára, bár elis­merték, hogy a tárgyalások során és a folyosókon érezhető nyomás nehezedett Japánra, hogy jobban nyissa meg piacait. Sajnálkoztak amiatt, hogy nem születtek konk­rét megállapodások, amint Gotoda, az új kormányszóvivő mondta: „az ország elvárásai jobban is teljesül­hettek volna.” A hétfő esti tokiói lapok a genfi nyilatkozatról úgy vélekedtek, hogy az a szakítás elkerülése vé­gett kompromisszumot kompromisz­­szumra halmozott, s jóformán min­den pontban elmaradt a korábban előirányzott javaslattervezettől. Mindez sötét árnyékot vet a világ­kereskedelem jövőjére — mutattak rá. (Reuter, AP—DJ, MTI) Egyiptomi olejárcsökkentés Egyiptom kedden csökkentette olajának árát. A legjobb minőségű Suez fajta árát az eddigi barrelen­kénti 32,60 dollárról 31,75-re szál­lította le. Az egyiptomi általános olajipari vállalat szóvivője elmond­ta, hogy az árleszállítás a rendsze­res havi felmérés következménye, és nincs köze Egyiptom gazdasági helyzetéhez. Egyiptom napi mint­egy 700 ezer barrel olajat termel, ennek egyharmadát exportálja. (Reuter) miGGiZMSZfi A MAGYAR KERESKEDElMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik Hetenként ötször .szerkesztő* GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. , Dorottya u 6 IV. em. Postacím • Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vásolat Felelős kiadó? Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaho lv­?a tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj év* 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely postahívatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (posth­­um • Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz forgalmi k­fzó*zártáre 8? 3102/9 11 - S­edte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelő* vezető* Vona Sándorné Nyomta* Szikre b­onyolídó Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next