Világgazdaság, 1982. december (14. évfolyam, 233/3480-252/3499. szám)
1982-12-01 / 233. (3480.) szám
1982. DECEMBER 1. JÖVŐRE MÉG FENNMARAD A HÚSADAGOLÁS LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban a jövő év végéig biztosan érvényben marad a húsjegyrendszer — mondta Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes. A PAP hírügynökség jelentése szerint Obodowski ezt azon a vasárnapi Varsóban rendezett vitán mondta, amelyen az ország különböző részein működő öt nagyüzem dolgozói vettek részt. (A közelmúltban már tartottak egy hasonló vitafórumot, akkor Rakowski miniszterelnök-helyettes válaszolt a kérdésekre.) A PAP első értékelése a hét órán át tartó vitát „az ellentétektől és indulatoktól sem mentesnek” minősítette. Obodowski többek közt kijelentette: „Józan megfontolás alapján jövőre még nem hagyhatjuk abba a hús jegyre való árusítását Másrészt mindent megteszünk, hogy a mosópor, a szappan és talán a cipők esetében megszűnjék a jegyrendszer.” Lengyelországban jelenleg 2,5 kilogramm a havi húsfejadag, a legtöbb élelmiszer szintén csak jegyre vásárolható az állami értékesítési hálózatban, ugyanez vonatkozik a cigarettára, a szeszesitalokra és a benzinre. Obodowski a vitafórumon méltatta a Szovjetunió Lengyelországnak nyújtott segítségét, megállapítva, hogy a legutóbbi két évben ez a támogatás jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági nehézségek enyhítéséhez. Ezzel kapcsolatban Obodowski visszautasította azokat a vádakat, hogy a Szovjetuniónak szállított hajók gyártása nem nyereséges, s kijelentette, hogy ez az üzlet kifejezetten előnyös Lengyelország számára. (Reuter) Gazdasági kilátások Kuvaitban Kuvait visszafogja az állami és a magánszektor kiadásait és újra rangsorolja a gazdaságfejlesztési célokat — mondják gazdasági és pénzügyi szakértők. Az országot azonban hatalmas devizatartalékai és korábbi külföldi befektetéseinek jövedelme megvédik az olajpiaci pangás és a kuvaiti üzleti életet a közelmúltban felkavaró tőzsdei válság hatásától. Így is várható, hogy a kuvaiti GDP (hazai össztermék) — amelynek több, mint 65 százaléka az olajtermelésből származik — a tavalyi visszaesés után az idén tovább csökken. Az állami költségvetés pedig a július 1-én kezdődött pénzügyi évben először zár — várhatóan 250 millió dináros (850 millió dollár) — deficittel. Ennek fő oka az olajbevételek visszaesése. A túlkínálat folytán Kuvait olajtermelése a korábbi napi 1,25 millió barreles előirányzattal szemben napi 600 ezer körül mozog, azaz elmarad a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC által márciusban szabott alacsony, napi 850 ezer barreles kvótától is. Az iráni-iraki háború nyomán visszaesett az Irakon át és az iráni kikötőkön keresztül folytatott tranzitkereskedelem. Súlyos pénzeket emészt fel, hogy Kuvait pénzügyi támogatást nyújt Iraknak, e célra eddig becslések szerint 6 milliárd dollárt költött. A kuvaiti vezetés határozott intézkedésekkel törekszik a nyáron kirobbant és az üzleti életet megrendítő tőzsdei botrány következményeinek felszámolására. A spekuláció nyomán 26 milliárd dinár (91 milliárd dollár) kifizetetlen követelés maradt. A kormány a kamatlábak lenyomására és az üzleti tevékenység újjáélesztésére nagy összegeket injekciózott a gazdaságba. A minisztériumok és a különféle kormányszervek jelentős pénzeket irányítottak át a központi bankból a magánbankok számláira, és így a kölcsönkamat a négy hónappal ezelőtti 16 százalékról 7,9 százalékra csökkent. A gazdaság kilátásai az olajpiactól és az öbölben folyó háború alakulásától függnek. Miután kevéssé valószínű, hogy jövőre az olajpiac felpezsdüljön, egyesek úgy látják, hogy Kuvait kénytelen lesz felélni 70 milliárd dollárra becsült külföldi beruházásai hozadékának egy részét. (Ez a hozadék nem szerepel az állami költségvetésben.) A folyó pénzügyi évben a kuvaiti központi bank külföldi befektetésekből származó jövedelme 3 milliárd dinár (10,5 milliárd dollár) körüli lesz, azaz első ízben múlja felül az olajbevételeket, amelyeket hivatalosan 2,9 milliárd dinárra tesznek. Ha az iráni-iraki háború folytatódik, akkor Kuvait valószínűleg további pénzügyi segítséget folyósít majd Iraknak. Ha a háború véget ér, akkor Kuvait számára ismét megnyílhat a hatalmas iraki és iráni piac, s feléledhet a tranzitkereskedelem. A két ország olajexportjának ez esetben várható felszökése azonban tovább ronthatja Kuvait eladási lehetőségeit. Irán esetleges győzelme újabb érvágást jelenthet Kuvaitnak, ha hozzá kell járulnia az Irán által Iraktól követelt háborús kártérítés kifizetéséhez. (Reuter) • A Nemzetközi Valuta Alap 47,25 millió SDR (különleges lehívási jogok) készenléti hitelt hagyott jóvá a következő 12 hónapra Szenegálnak. Az országnak az IMF-fel szembeni esedékes tartozásai elérik a 160,9 millió SDR-t. A Tanzánia és Zimbabwe közti olajvezeték több mint egy hete devizaproblémák miatt nem működik. A két állam közös tulajdonában levő vállalat felkérte a kormányokat, hogy teremtsék elő a szükséges pénzösszeget. Aza JELENTI • Tyihonov szovjet miniszterelnök december 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Finnországba utazik. Finnország az NSZK után a Szovjetunió második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere. Görögország a hazai vízenergia és szénkészletek felhasználásával csökkenteni akarja az olajimporttól való függőségét Az ország jelenleg évi 6 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ energiaszükséglete fedezésére, ennek felét külföldi valutában. Az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi többlete az idei év első félévében 20 milliárd dirham volt, a tavalyi azonos időszakénál 19,5 százalékkal kevesebb. Az ország olajbevételei 18,7 százalékkal 28,9 milliárd dirhamra csökkentek. 00 A nyugatnémet autóipar termelése októberben 323 100 darab volt, 13 százalékkal csökkent tavaly októberhez, 8 százalékkal szeptemberhez képest. A Belgium felét megbénító általános sztrájkot tartottak kedden a szervezett munkások, hatékonyabb munkanélküliség-ellenes intézkedéseket követelve a kormánytól és a munkáltatóktól. A jövő héten a másik öt megye dolgozói lépnek sztrájkba. 00 Zimbabwe első, hároméves gazdaságfejlesztési tervét hétfőn tették közzé. A gazdaságot szocialista irányba átalakító átmeneti program a 3 évre 6.1 milliárd zimbabwei dollár (7.9 milliárd USA-dollár) beruházást irányoz elő. A■* FWontrmntpart eredetileg 150 millió dolláros eurókölcsönét 120 millióra csökkentették a hitelezők vonakodása miatt. A pénzvilág attól tart, hm*y az ország kénytelen lesz a millid dolláros kW földi adósságának átütemezését kérni. Külkereskedelmi vállalat FELVESZ németül vagy angolul tudó BEOSZTOTT JOGTANÁCSOST A jelentkezéseket önéletrajzzal. ..Gyakorlott, VG” jeligére, a kiadóba kérjük Argentína már a kamatokat sem tudja fizetni Argentína külföldi segítség nélkül valószínűleg nem fogja tudni törleszteni a 36,6 milliárd dollárra rúgó külföldi adósságai után járó kamattartozásokat a következő egykét évben — mondotta hétfőn az argentin gazdasági miniszter. Webbe a latin-amerikai bankárok szövetségének éves közgyűlésén vett részt, amelyet ezúttal Buenos Airesben tartottak meg. Argentínának feltétlenül szüksége lenne rá, hogy hitelezői újabb kölcsönöket juttassanak számára, mert enélkül kénytelen lenne felfüggeszteni adósságszolgálatának fizetését. Ismeretes, hogy a latin-amerikai ország éppen most tárgyal egy külföldi bankokból álló konzorcium képviselőivel 1 milliárd dolláros áthidaló, azaz rövid lejáratú kölcsön folyósításáról. Az argentin gazdasági miniszter a hiteltárgyalásokról annyit mondott, hogy a külföldi bankárok óvatosak, de nem eleve elutasítók. Annál kevésbé — mondotta Webbe —, mert Argentína igyekszik rendbe tenni háza táját. Olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek segítségével kézben tartja a kamatokat és az árfolyamot, ösztönzi a mezőgazdasági és az ipari termékek exportját. Áttérve a nemzetközi pénzpiacok elemzésére a gazdasági miniszter leszögezte: maguk a bankárok is faí°iósek, hogy a térség az utóbbi időben olyan sok kölcsönt vett fel. Az eurodollár-piac teljes hitelkapacitásnak közel a felét latin-Amerikába helyezd ki Ez az oka, hogy Argentína, Mexikó és ■Rrazília mellett Chilia, Bolívia és Costa Rica is közel került a fizetésképtelenséghez. (Reuter) Ja amerikai elnök Brazíliában tárgyal Kedden latin-amerikai körútjának első állomására, Brazíliába érkezett az amerikai elnök. A brazil kormány számára különös jelentőségű Reagan látogatása, hiszen ezzel az amerikai elnök jelét adja, hogy az USA támogatja Brazíliát a fizetésképtelenség elleni harcban és bízik is ennek sikerében. Az utóbbi hetekben a washingtoni kormánynak nagy szerepe volt benne, hogy helyreállítsák a bankárok bizalmát Brazília iránt. Arra szólította fel ugyanis az amerikai bankokat, hogy folyósítsanak újabb kölcsönöket a latin-amerikai országnak és segítsék át pénzügyi nehézségein. Ismeretes, hogy Brazília szeptemberben közel volt a fizetésképtelenséghez, mert jó néhány kis- és középméretű bank, köztük sok amerikai, egyszerűen nem volt hajlandó újabb hiteleket nyújtani. Az amerikai elnök látogatásától azt várják, hogy bebizonyosodik az amerikai bankok számára: Brazília még hitelképes állam. Regan, az USA pénzügyminisztere, aki elkíséri az amerikai elnököt körútjára, szintén felhívta az amerikai, a nyugat-európai és a japán bankokat, hogy folytassák Brazília finanszírozását. Megcáfolta viszont azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az amerikai pénzügyminisztérium garantálna egy 20 milliárd dolláros hitelt. Ennek ellenére megfigyelők biztosra veszik, hogy Reagan ott-tartózkodása idején újabb hitelcsomagot ajánl fel Brazíliának. Úgy hírlik, hogy ennek fejében Reagan arra fogja kérni a brazil kormányt, hogy fokozatosan számolja fel az importvámokat és szüntesse meg az exportszubvenciókat. (Reuter) Sigorú költségvetés Portugáliában A portugál parlamentben beterjesztették a költségvetést. Pinto Balsemac miniszterelnök szerint a kormány a kiadások visszafogásával az 1983-ra előrejelzett hiányt reálértékben ötödével akarja csökkenteni. Pinto Balsemac megerősítette, hogy a kormány elszánta magát a strukturális reformok keresztülvitelére. Az idei költségvetés 187,7 milliárd escudójával szemben (1 dollár 1 91,60 escudo) jövőre 210,7 milliárdot ér el a deficit, ez a hazai össztermék 7,5 százaléka lesz az 1982-es 8,8 százalékos arány után. A kormányfő bejelentette, hogy az állam minden téren korlátozni fogja kiadásait. A bevételeket növelendő, pótjövedelmi adót vetnek ki és emelik a sör, a cigaretta árát és a forgalmi adót. Új elem a repülőtéri illeték bevezetése. A kormány stratégiájénak másik fontos célja a tavalyi rekordméretű, 2,7 milliárd dolláros fizetési mérleghiány leszorítása lesz. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Kereskedelmi háború az USA és az EGK között? Visszhangok a GATT-értekezletről Washingtonban rendkívül harcias hangok hallatszanak a Közös Piaccal szemben, mert a GATT miniszteri értekezletén nem sikerült az EGK-t mezőgazdasági kivitelének támogatásától eltántorítani. Block mezőgazdasági miniszter sajtóértekezletén jelezte, hogy Washington EGK-ellenes akciósorozatra készül, helyettese pedig az USA és az EGK közötti kereskedelmi háború kirobbanásáról beszélt. Még keményebb megtorlásokat fontolgatnak kongresszusi körökben. Washington megtorló lépéseket fontolgat, mert a Közös Piac viszszautasította a mezőgazdasági export szubvencionálásának megszüntetésére vonatkozó amerikai követeléseket — jelentette ki Block amerikai mezőgazdasági miniszter washingtoni sajtóértekezletén, amelyen a hétfőn befejeződött GATT- értekezlet kimenetelével foglalkozott. „Nem kaptuk meg azokat az engedményeket, amelyekre számítottunk. Az export szubvencionálása méltánytalan, és zűrzavarokat okoz a nemzetközi kereskedelemben.” A miniszter elmondta, hogy a kormány egy EGK-ellenes akciósorozatra készül, azt azonban, hogy mit és mikor terveznek, nem mondta meg. A kormány más tagjai viszont nyíltabbak voltak, jelezték, hogy az USA esetleg az állami tartalékokból tejtermék- és gabonafeleslegét a világpiacra dobja, vagy maga is szubvenciókat vezet be az amerikai exportra. Lyng mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Washington a baromfi, a tojás, a konzervgyártás, a liszt és a tésztafélék szubvencionálásával kacérkodik. Lyng, aki a genfi értekezleten is részt vett, a washingtoni sajtóértekezletén kifejtette, hogy az EGK 1978-ban még nettó cukorimportőr volt, tavaly viszont a szubvencióknak köszönhetően már a világ legnagyobb cukorexportőrévé vált. „A támogatásokkal tönkretette a nemzetközi cukorpiacot és különösen sokat ártott a fejlődő országoknak.” Dole republikánus szenátor, aki Genfben az amerikai kongresszusi küldöttség vezetője volt, „rendkívül csalódást keltőnek” nevezte, hogy a nyugat-európai mezőgazdasági politikával kapcsolatos amerikai panaszok orvoslás nélkül maradtak. Dole elképzelhetőnek tartotta, hogy a kongresszus jövőre protekcionista intézkedéseket fog hozni. A nagy mezőgazdasági termelő államok törvényhozói például felvetették, hogy az EGK-tól meg kell vonni kedvezményes kereskedelmi státuszát, új adókat kell kivetni a Nyugat-Európából származó termékekre, és esetleg az USA csökkenteni fogja katonai támogatását az EGK országainak. Maga Lyng is úgy nyilatkozott, hogy a GATT-tárgyalások után megnőttek az esélyei az USA és az EGK közötti kereskedelmi háborúnak. Baldrige kereskedelmi miniszter is elismerte, hogy Genfben számos, az USA által felvetett kérdést nem sikerült megoldani, de legalább gátat tudtak vetni a protekcionizmus terjedésének. A miniszter jónak látná, ha a GATT-tagországok kereskedelmi miniszterei között minden évben vagy kétévenként sor kerülne találkozókra. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a GATT-értekezlet befejezésének napján tette közzé becslését, amely szerint a jelenlegi pénzügyi évben az amerikai mezőgazdasági kivitel 37,5 milliárd dollárra csökkenhet a szeptemberben véget ért pénzügyi év 39,1 milliárd dollárjáról. Az 1982-es pénzügyi évben az amerikai mezőgazdasági kivitel 13 év óta először esett viszsza, a csökkenés mértéke 11 százalékos volt. ..Ha Nyugat-Európa, Dél- Amerika és más érintettek nem vesznek tudomást figyelmeztetéseinkről, akkor rákényszerülünk, hogy rövid távú szubvenciókat adjunk mezőgazdasági termékeinknek, vagy retorziókkal éljünk” — hangoztatja a minisztérium jelentése. A Közös Piac egyelőre hallgat, Brüsszelben a december elején kezdődő közös piaci—amerikai miniszteri megbeszélésekre készülnek föl. Egyes értesülések szerint azonban az EGK kész belemenni a kereskedelmi háborúba, állítólag tervezi, hogy korlátozza az amerikai kukoricasikér importját, megszüntetve eddigi vámmentességét. Londonban a brit kormány tagjai védelmükbe vették a miniszteri értekezlet záródokumentumát, amelyet a parlament ellenzéki tagjai kudarcnak minősítettek. Rees kereskedelmi miniszter biztatónak nevezte, hogy a GATT tagországai megerősítették elkötelezettségüket a nyílt kereskedelmi rendszer megőrzésében. Az egyik munkáspárti képviselő a konferencia sikertelenségének egyik fő okát az EGK merev protekcionizmusában látta, Kees szerint azonban a mezőgazdaságot a legtöbb ország mint a gazdasági tevékenység különleges területét kezelte. Mitterrand francia köztársasági elnök Új Delhiben a GATT-értekezlettel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Nyugat-Európa egységesen szállt szembe az amerikai követelésekkel, mint mondotta, a nyugateurópai országok szolidaritása elégedettségre ad okot. Egyáltalán nem elégedettek viszont az ausztrálok, akik attól tartanak, hogy a mezőgazdasági kereskedelemben az USA és az EGK között esetleg kirobbanó háborúnak ők lesznek az áldozatai. Félnek attól, hogy az USA tejtermék-fölöslegeivel elárasztja az amúgy is túltelített világpiacot. Ez rendkívül hátrányosan érintené az évi 300 millió dollár értékben exportáló ausztrál tejipart, amely hosszú depresszió után az utóbbi időben kezdett magára találni. Japán kormánykörökben némi megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az értekezleten elfogadott nyilatkozat nem tér ki a japán exportpolitika bírálatára, bár elismerték, hogy a tárgyalások során és a folyosókon érezhető nyomás nehezedett Japánra, hogy jobban nyissa meg piacait. Sajnálkoztak amiatt, hogy nem születtek konkrét megállapodások, amint Gotoda, az új kormányszóvivő mondta: „az ország elvárásai jobban is teljesülhettek volna.” A hétfő esti tokiói lapok a genfi nyilatkozatról úgy vélekedtek, hogy az a szakítás elkerülése végett kompromisszumot kompromiszszumra halmozott, s jóformán minden pontban elmaradt a korábban előirányzott javaslattervezettől. Mindez sötét árnyékot vet a világkereskedelem jövőjére — mutattak rá. (Reuter, AP—DJ, MTI) Egyiptomi olejárcsökkentés Egyiptom kedden csökkentette olajának árát. A legjobb minőségű Suez fajta árát az eddigi barrelenkénti 32,60 dollárról 31,75-re szállította le. Az egyiptomi általános olajipari vállalat szóvivője elmondta, hogy az árleszállítás a rendszeres havi felmérés következménye, és nincs köze Egyiptom gazdasági helyzetéhez. Egyiptom napi mintegy 700 ezer barrel olajat termel, ennek egyharmadát exportálja. (Reuter) miGGiZMSZfi A MAGYAR KERESKEDElMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik Hetenként ötször .szerkesztő* GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. , Dorottya u 6 IV. em. Postacím • Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vásolat Felelős kiadó? Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaho lv?a tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj év* 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok Intézmények) bármely postahívatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (posthum • Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz forgalmi kfzó*zártáre 8? 3102/9 11 - Sedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelő* vezető* Vona Sándorné Nyomta* Szikre bonyolídó Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán