Világgazdaság, 1983. január (15. évfolyam, 1/3500-20/3519. szám)
1983-01-04 / 1. (3500.) szám
1983. JANUÁR 4. A brazil kormány ultimátuma hitelezőihez Március 31-ét jelölte meg határidőként a brazil kormány, ameddig egyezségre kell jutnia a latinamerikai országnak hitelezőivel — jelentette be Carlos Serrano, a brazil jegybank egyik igazgatója,s hozzáfűzte, hogy amennyiben nem jönne létre megállapodás, úgy Brazília kénytelen lesz fizetésképtelenséget jelenteni. Brazília azt várja hitelezőitől, hogy március 1-ig folyósítsanak új kölcsönöket, továbbá állapodjanak meg az esedékes tartozások átütemezéséről. Eközben az ország közép- és hosszú lejáratú külföldi tartozásainak esedékes részleteit a jegybanknál letétbe helyezik. Újságíróknak arra a kérdésére, hogy a külföldi pénzintézetek hozzájuthatnak-e a szóban forgó letétekhez, Carlos Serrano azt válaszolta: elvben lehetséges, gyakorlatilag azonban adminisztrációs huzavona előzi meg az ilyen lépést. A brazil jegybank elnökének igazgatója cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a majdnem 89 milliárd dollárra tehető külföldi tartozást felhalmozó latinamerikai ország bármilyen fizetési moratóriumot kért volna, s szerinte nem igazak azok a híresztelések sem, hogy Brazília nem fizeti esedékes tőketartozásait. Carlos Serrano elmondta még: a külföldi bankok többségétől kedvező válasz érkezett arra a felhívásra, hogy ütemezzék át az ország idén esedékes közép- és hosszú lejáratú tartozásait. (Reuter) Argentína 1,1 milliárd dollárt kap magánbankoktól Az év utolsó napján Argentína és a számára hitelező 250 külföldi bank aláírt egy 1,1 milliárd dolláros hitelmegállapodást, amelyet a szakértők fontos lépésnek tekintenek a latin-amerikai ország fizetési nehézségeinek megoldása felé. A bankkonzorcium vezetőjének, az amerikai Citibanknak a szóvivője közölte, hogy 15 hónapos időtartamra szóló áthidaló kölcsönről van szó, amelyet valószínűleg hamarosan követ egy további 1,5 milliárd dolláros ötéves lejáratú hitel Pénzügyi szakértők véleménye szerint a bankkonzorcium tagjai hamarosan megállapodnak Argentína idén esedékes 5,5 milliárd dolláros külföldi tartozásának átütemezéséről is. Ami a részleteket illeti, az 1,1 milliárd dolláros kölcsön első, 600 millió dolláros részletét Argentína már ezen a héten kézhez kaphatta, a további részleteket pedig 1983 első felében hívhatja le. A hitel kamata 1,625 százalékkal haladja meg a mindenkori londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t vagy pedig 1,5 százalékkal magasabb, mint az amerikai prime rate, a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamat, amely jelenleg 11—11,5 százalékos. A hitelmegállapodás várhatóan felgyorsítja a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) folytatott tárgyalásokat is. Ismeretes, hogy Argentína 2,15 milliárd dollár kölcsönt vár a valutaalaptól, s Jorge Webbe argentin gazdasági miniszter szerint a január elsején elindított gazdasági csomagterv, amelynek keretében jelentősen csökkentik a költségvetési hiányt és felemelik a belföldi kamatszintet, elnyerte a valutaalap szakértőinek tetszését. Az IMF várhatóan január végén hozza meg a végső döntést az argentin kölcsön ügyében. Az IMF-nek egyébként az volt az egyik követelése, hogy Argentína szerezzen hiteleket külföldi magánbankoktól is, mert a valutaalap szakértőinek meggyőződése szerint az IMF kölcsöne önmagában semmiképpen sem elegendő az argentin problémák megoldásához. (Reuter, AP—DJ, MTI) Franciaországban az idén nem terveznek reformokat * Az idei év nem a reformok, hanem a konszolidáció éve lesz. Ezt mondta Mitterrand francia köztársasági elnök a párizsi televíziónak adott nyilatkozatában. A pozitívumok között említette, hogy a munkanélküliség lassabban terjed, mint bármely más nagy fejlett tőkésországban, s hozzáfűzte: reméli, hogy a már súlyos helyzet nem fog tovább romlani. Olyan termékeket kell előállítani, amelyeket az ország el tud fogyasztani, ahelyett, hogy importból szerezné be, továbbá erőfeszítéseket kell tenni a szegénység felszámolására.Az ipar korszerűsítése és a nagyobb takarékosság révén (amely élénkíti a beruházásokat) Franciaország nemzetközi versenyképessége javulni fog. A Nyugat gazdasági problémáinak egy része a csendes-óceáni államok, így Tajvan, Japán és a két Korea „túl gyors” gazdasági fejlődéséből származik, de a jövőre nézve jók a kilátások. A jó jelek között sorolta fel a francia elnök a dollár értékvesztését, az alacsonyabb kamatokat, a fejlett tőkésországok közötti párbeszédet. A világkereskedelemről szólva, Mitterrand kifejtette, hogy a legtöbb ország protekcionista. „Egyáltalán nem vagyok a protekcionizmus híve, abszolút szükségszerűség, hogy asztalra tegyük minden kártyánkat. Ha minden protekcionista intézkedésről lista készül, kész vagyok lemondani saját intézkedéseinkről.” (Mitterrand nyilvánvalóan a Franciaország által közelmúltban hozott importkorlátozó lépésekre utalt.) Delors pénzügyminiszter egy hetilapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy szükségessé válhat a francia gazdaságpolitika felülvizsgálata, amennyiben romlik a gazdasági helyzet, így elképzelhetők a változtatások a költségvetésben, az árakban és a jövedelmekben, továbbá szóba kerülhet a pénzügyi ellenőrzés szigorítása. Az idén Franciaország várhatóan további sikereket ér el az infláció elleni harcban, de arra kell törekedni egyidejűleg, hogy a gazdaságpolitika irányítói ne rontsák a fellendülés esélyeit A világgazdasági kilátásokról szólva, Delors szerint a fejlődő országok pénzügyi problémái növekednek, a nemzetközi kereskedelem stagnálni fog, a fejlett tőkésországokban pedig nem várható fellendülés. Delors síkraszállt az IMF kölcsönalapjainak bővítése és a fejlett tőkésországok közti együttműködés szorosabbra fűzése mellett. Mitterrandhoz hasonlóan Delors kizárta, hogy Franciaország a közeljövőben nagyobb reformokat hajtson végre. A cél a frank védelme és a költségvetési korlátok között tartása. (Reuter) 9 Venezuela 95 millió dollár hitelt vesz fel francia bankoktól. A caracasi metróépítkezést finanszírozó hitelt a Banque de Paris et des Pays Bas szervezi és 1,375 százalék kamatfelárat számít fel a londoni bankközi kamatláb, a LIBOR felett. O Dániában dokkmunkás-vadsztrájkok lassítják a legnagyobb kikötők forgalmát, tiltakozásul a munkanélküli segélyek január 1-től tervezett 20 százalékos csökkentése ellen. Az akciót más európai kikötők dokkmunkásai is támogatják a Dániába tartó hajók bojkottjával. #1*• Szaúd-Arábia az idén előreláthatólag — először — saját termelésből fedezi búzaszükségletét, a rijádi mezőgazdasági minisztérium 1933-ra 500—600 ezer tonnás búzaterméssel számol, öt évvel ezelőtt még csupán 3 ezer tonna búzát takarítottak be az országban. JELENTI O Kuba gazdasági segítséget ajánlott fel Mozambiknak. A kubai államtanács alelnöke a múlt héten Maputoban tartózkodott és kilátásba helyezte kubai technikusok küldését az országba. t Tavaly jelentősen nőtt a szovjet-nyugatnémet kereskedelem A szovjet—nyugatnémet árucsereforgalom értéke körülbelül 25 százalékkal nőtt a múlt évben és valószínűleg eléri a 21 milliárd márkát (8,64 milliárd dollárt) — jelentette az év utolsó napján a moszkvai Pravda. A szovjet napilap Otto Wolff von Amerongent, a jól ismert nyugatnémet üzletembert idézi, aki a Szovjetunióval fenntartott szoros kapcsolatai arápján úgy vélekedik, hogy még bő tere van a további fejlődésnek. A kétoldalú kereskedelem értéke 1991-ben 16,9 milliárd márka (6,95 milliárd dollár) volt, és az NSZK már akkor is a Szovjetunió legnagyobb nyugati kereskedelmi partnerének mondhatta magát. A kereskedelem fejlődésének a Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezetékhez szükséges nyugatnémet berendezések szállítása adta a legnagyobb lökést. Wolf von Amerongen szerint az NSZK-nak jövőre az energia és az alapanyagok mellett ipari termékeket is kellene importálnia a Szovjetunióból, s ez megalapozhatná az árucsere további jelentős növekedését. (Reuter) CTK-jelentés a csehszlovák gazdaság helyzetére A csehszlovák gazdaság növekedése 1982-ben a tervezettnél jobban alakult, az ipari termelés a kedvezőtlen feltételek ellenére is 1981-hez képest 1 százalékkal nőtt, szemben az előirányzott 0,4 százalékkal — állapítja meg a CTK hírügynökség jelentése. Igaz ugyan, hogy az ipari termelési előirányzat 0,2 százalékkal elmaradt a tavaly márciusban jósolt szinttől, a gazdasági feltételek változása az eredeti terv leszállítását tette szükségessé. A hírügynökségi elemzés hangsúlyozza, hogy a csehszlovák gazdaságnak 1982-ben fűtőanyagellátás csökkenésével és az 1981-es rossz termés hatásaival kellett megbirkóznia. A Szovjetunióból érkező olaj mennyisége 1982-ben 1,6 millió tonnával, 17,6 százalékkal alacsonyabb volt az 1981. évinél. (A szovjet olaj importja fedezi a csehszlovák teljes olajfogyasztás mintegy 90 százalékát.) Emlékezetes, hogy 1981-ben az ország mezőgazdasági termelése 5,7 százalékkal elmaradt a tervektől. A CTK megállapítja, hogy Csehszlovákia külföldi adóssága a tervezettnél gyorsabb ütemben csökkent, miután mind a nyugati, mind a szocialista országokból érkező import a tervezett alatt alakult A csehszlovák hírügynökség nem közölt adatokat az ország külföldi adósságairól, amelyeket nyugati források az exporthitelekkel együtt közel 8 milliárd dollárra becsülnek. (Reuter) Az olasz kormány adóemelést jelentett be Az olasz négypárti koalíciós kormány a múlt hét végén rendkívüli adóintézkedéseket jelentett be, hogy megállítsa a költségvetési deficit gyors ütemű növekedését. Az államháztartás hiánya a múlt évben 70 ezer milliárd lírára rúgott, ez a hazai összterméknek már 14 százaléka. A Fanjani vezette kormány a pótlólagosan kivetett adókból 6,73 ezer milliárd líra bevételre szeretne szert tenni. Közelállók úgy tudják, hogy a kormány még januárban újabb, összesen 311 ezer milliárdos pótadót készül kivetni. A csütörtökön, bejelentett inntézkedés a kihirdetéstől hatályos ugyan, de ha a parlament mindkét háza nem fogadja el 90 napon belül, a rendelet érvényét veszti. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy négyszeresére emelkedett a kötvények és a részvények adás-vételére kivetett adó. A kormány azonban továbbra is adókedvezményben részesíti azokat, akik állami, vagy az állam által garantált értékpapírokat vesznek. Az ingatlanadót meghatározó kulcsok 40 százalékkal lesznek magasabbak. A pénzügyminisztérium szerint az ingatlanadó emelése 2 ezer milliárd lírát hozhat a költségvetésnek. A felemelt adók közé tartozik még bizonyos luxusjellegű fo°yasztási cikkekre (fényképezőgépek, videojátékok) kirótt pénzektől érvényes 16 százalékos adó. A dízelüzemű személygépkocsik forgalmi engedélyének ára 50 százalékkal emelkedik, míg a másfajta autók tulajdonjogára olyan vagyonadót vetnek ki, amelyet akkor is behajtanak, ha a gépkocsit nem használják. A 200 ezresnél nagyobb városokban 200, illetve 300 líráról 400 lírára emelik a buszviteldíjakat. Eltörlik a szabadfoglalkozásúaknak és a kisüzemeknek eddig nyújtott értéknövekedési adókedvezményeket. A milánói tőzsde pesszimistán reagált az értékpapírok forgalmára kivetett adókra és a részvényárfolyamok általában süllyedésnek indultak. Piaci szakértők szerint a kedvetlenséget legalább annyira az intézkedések bejelentése körüli bizonytalanság (a részleteket csak adagolva hozták nyilvánosságra a spekuláció elkerülésére), mint a magánszektor értékpapírjainak vásárlását valószínűleg letörő hatása váltotta ki. (AP—DJ, Reuter) A jugoszláv iparnak a tavalyi stagnálás után idén a tervek szerint 2 százalékkal, a nyugatra irányuló exportnak pedig több mint 20 százalékkal kell növekednie — mondta Milka Planinc kormányfő a parlament múlt évi utolsó ülésén, amelyen jóváhagyták az 1983. évi népgazdasági tervet. A parlament elfogadta az idei költségvetési előirányzatot is, ez 245 milliárd dinárt tartalmaz, miután a kormány 2,8 százalékkal csökkentette — főleg a védelmi kiadások megnyirbálásával — az eredeti tervezetet. Az idei költségvetés még így is 23,8 százalékkal magasabb a tavalyinál, itt azonban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt egy év alatt a dinár 60 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest. Az infláció a múlt évben valamivel 30 százalék fölé emelkedett — mondta a kormányfő —, de nem érte el a tavalyit megelőző két évre jellemző 40 százalékot. Planinc beszámolójában figyelmeztetett, hogy a gazdaság stabilizálása és a külföldi tartozások viszszafizetése végett 1983-ban csökkenteni kell a közkiadásokat és a beruházások szintjét. A tervben az állami beruházások 20 százalékos, a reáljövedelmek 7,5 százalékos visszaesése szerepel. Jugoszlávia külföldi adósságai 18 milliárd dollárra rúgnak, miután az ország teljesítette minden tavalyi kötelezettségét. Pénzügyi szakértők 5,3 milliárd dollárra teszik azt az összeget, amelyet Jugoszláviának idén adósságszolgálatra kell fordítania. Planinc a részletek ismertetésének mellőzésével elmondotta, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) és a Világbankkal, s eredményeket várnak azoktól a megbeszélésektől is, amelyek jelenleg is folynak még más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Mint ismeretes, Clausen, a Világbank elnöke december eleji belgrádi tartózkodásakor kijelentette, hogy a következő öt évben a bank évi 300 millió dollárt hitelez majd Jugoszláviának. Az IMF pedig várhatóan 600 millió dollárt folyósít az országnak ebben az évben. Jugoszlávia teljes exportja a terv alapján 9 százalékkal lesz magasabb a tavalyi 9,8 milliárd dolláros értéknél, míg a múlt évi 12,5 milliárd dolláros importszámlát 5,2 százalékkal kívánják lefaragni. Ezzel az 1981-es 4,3 milliárd és az 1928-es 2,7 milliárd dollárral tovább mérséklődne a kereskedelmi műérleg deficitje. (A tőkés országokkal folytatott kereskedelem 1982- ben 3,2 milliárd dolláros passzívummal zárult.) A láthatatlan kereskedelemből tavaly 3,1 milliárd dollár bevétele származott az országnak, ezen belül azonban 25 százalékkal visszaesett a turizmusból eredő jövedelem, amely 750 millió dollárt ért csak el. A Nyugat-Európában dolgozó jugoszláv vendégmunkások hazautalásai tavaly 5,26 milliárd dollárra rúgtak. Az ország fizetési mérlegének folyó tételein 480 millió dolláros deficit mutatkozott 1982 végén, ez alig több mint a fele az egy évvel korábbi 946 milliónak. Erre az évre 170 millió dolláros többletet irányoztak elő, amelyből 50 millió dollár lenne a nyugattal szembeni aktívum. Planinc végezetül megállapította, hogy 1983 a tavalyihoz hasonlóan nehéz évnek ígérkezik gazdasági szempontból. (Reuter) Jelentős exportnövekedést tartalmaz az idei jugoszláv terv Jugoszlávia idei népgazdasági tervét a kettősség jellemzi: az ipar, a mezőgazdaság és az export növekedési előirányzatai mellett továbbra is érvényben maradnak a szükségintézkedések, ezenkívül visszafogják a beruházásokat és az állami kiadásokat. Planinc miniszterelnök a tervről szóló parlamenti beszámolójában hangsúlyozta, hogy az ország a jövőben is külföldi pénzügyi támogatásra szorul, különösen az idei első félévben, amikor a kereskedelem és az idegenforgalom javuló teljesítményének hatása még nem lesz érzékelhető. VILÁGGAZDASÁG ROMÁNIA FELFÜGGESZTI AZ ESEDÉKES TŐKETÖRLESZTÉST Románia arról értesítette nyugati bankár hitelezőit, hogy január 1- től felfüggeszti az esedékes konvertibilis tőketartozások törlesztését, folytatja viszont a kamatok megfizetését. A bejelentést a román külkereskedelmi bank telexüzenete tartalmazza, arra való utalással, hogy Bukarest számít az idén esedékes tartozások átütemezésére is. Románia felkér kilenc nagy kereskedelmi bankot, amelyekkel tavalyelőtt és tavaly is tárgyalt az átütemezések ügyében, hogy még januárban kezdjék meg az átütemezési tárgyalásokat. Emlékeztetőül: Románia a hitelező kereskedelmi bankok képviselőivel december 7-én írt alá megállapodást Londonban összesen 2,3 milliárd dollár, 1981-ben, illetve 1982-ben esedékes tartozás törlesztéséről. Román hivatalos számítások szerint az idén az országnak 1,45 milliárd dollár adósságot kellene törlesztenie. Ebből 1,08 milliárd a banktartozás (az utóbbiból 347 millió „tiszta” finánchitel, 590 millió importfinanszírozó hitel, és 148 millió exporthitel garancia). A román külkereskedelmi bank telexe nem tesz közvetlen említést az állami adósságokról, de bankforrások szerint a konvertibilis valutaadósságokba ez utóbbiak is beleértendők. Tavaly márciusban Románia arra kérte fel hitelezőit, hogy 1981-es hátralékát és 1982-es tartozásait ütemezzék át, és a bankárok már számítottak rá, hogy Bukarest újabb átütemezést fog kérni. Az említett román telexjelentés arról nem szól, hogy Románia milyen feltételekkel szeretné az átütemezést, de feltehető, hogy az 1981—1982-es megállapodás a kiindulási pont. Az említett megegyezés értelmében az 1981-ből hátramaradt 500 millió dolláros adósság, valamint az 1982-ben esedékes 2,4 milliárd dolláros tartozás 80—80 százalékát ütemezték át 6,5 évre a mindenkori londoni bankközi kamatot, a LIBOR-t 1,75 százalékkal meghaladó kamatteherrel. A Romániának hitelező nyugati bankok képviselői decemberben jelezték, hogy az 1983-as adósságokat illetően túlzottnak tartanák 80 százalék átütemezését. (Reuter) miAGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztősöd: Bp V . Dörottye u. 6 IV em. Postacím- Budapest, Pf 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj év 1 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok szövetkezetek hatóságok Intézmények) bármely postahivatalál és a Posta Központ HMao Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalásban a KHJ 215*96162 pénz forgalmi Jelzőszámára 83.3102/901 — Szedte Zríny Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta* Szikra lapnyorrda Budapest Felelő* vezető: Csöndes Zoltán Törökország törleszteni tudja külföldi tartozásait Törökország a tavalyi év utolsó hetében 440 millió dollárt törlesztett tartozásaiból — közölte az ország központi bankja. A bank jelentése megállapítja: ez is jelzi, hogy Törökország túljutott a 70-es évek végének súlyos adóssággondjain, amelyek következtében 1980- ban kénytelen volt átütemeztetni mintegy 3,2 milliárd dollárnyi külföldi tartozást. Tavaly júniusban az ország teljes külföldi adósságállománya 20,5 milliárd dollár volt, ebből tavaly összesen 2,1 milliárd dollárt törlesztett. A visszafizetett összegen belül 1,4 milliárd dollár volt a kamatteher. (Reuter)