Világgazdaság, 1983. január (15. évfolyam, 1/3500-20/3519. szám)

1983-01-04 / 1. (3500.) szám

1983. JANUÁR 4. A brazil kormány ultimátuma hitelezőihez Március 31-ét jelölte meg határ­időként a brazil kormány, amed­dig­ egyezségre kell jutnia a latin­amerikai országnak hitelezőivel — jelentette be Carlos Serrano, a bra­zil jegybank egyik igazgatója,s hoz­záfűzte, hogy amennyiben nem jön­ne­­ létre megállapodás, úgy Brazí­lia kénytelen lesz fizetésképtelen­séget jelenteni. Brazília azt várja hitelezőitől, hogy március 1-ig fo­lyósítsanak új kölcsönöket, továbbá állapodjanak meg az esedékes tar­tozások átütemezéséről. Eközben az ország közép- és hosszú lejáratú külföldi tartozásainak esedékes részleteit a jegybanknál letétbe he­lyezik. Újságíróknak arra a kérdé­sére, hogy a külföldi pénzintézetek hozzájuthatnak-e a szóban forgó le­tétekhez, Carlos Serrano azt vála­szolta: elvben lehetséges, gyakorla­tilag azonban adminisztrációs huza­vona előzi meg az ilyen lépést. A brazil jegybank elnökének igazgatója cáfolta azokat az értesü­léseket, amelyek szerint a majd­nem 89 milliárd dollárra tehető külföldi tartozást felhalmozó latin­amerikai ország bármilyen fizetési moratóriumot kért volna, s szerin­te nem igazak azok a híresztelések sem, hogy Brazília nem fizeti ese­dékes tőketartozásait. Carlos Ser­rano elmondta még: a külföldi ban­kok többségétől kedvező válasz ér­kezett arra a felhívásra, hogy üte­mezzék át az ország idén esedé­kes közép- és hosszú lejáratú tar­tozásait. (Reuter) Argentína 1,1 milliárd dollárt kap magánbankoktól Az év utolsó napján Argentína és a számára hitelező 250 külföldi bank aláírt egy 1,1 milliárd dollá­ros hitelmegállapodást, amelyet a szakértők fontos lépésnek tekinte­nek a latin-amerikai ország fizeté­si nehézségeinek megoldása felé. A bankkonzorcium vezetőjének, az amerikai Citibanknak a szóvivője közölte, hogy 15 hónapos időtar­tamra szóló áthidaló kölcsönről van szó, amelyet valószínűleg ha­marosan követ egy további 1,5 milliárd dolláros ötéves lejáratú hi­­tel Pénzügyi szakértők véleménye szerint a bankkonzorcium tagjai hamarosan megállapodnak Argen­tína idén esedékes 5,5 milliárd dol­láros külföldi tartozásának átüte­mezéséről is. Ami a részleteket illeti, az 1,1 milliárd dolláros kölcsön első, 600 millió dolláros részletét Argentína már ezen a héten kézhez kaphatta, a további részleteket pedig 1983 első felében hívhatja le. A hitel kamata 1,625 százalékkal haladja meg a mindenkori londoni bankkö­zi kamatlábat, a LIBOR-t vagy pe­dig 1,5 százalékkal magasabb, mint az amerikai prime rate, a legna­gyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamat, amely jelen­leg 11—11,5 százalékos. A hitelmegállapodás várhatóan felgyorsítja a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) folytatott tárgyalá­sokat is. Ismeretes, hogy Argentína 2,15 milliárd dollár kölcsönt vár a valutaalaptól, s Jorge Webbe ar­gentin gazdasági miniszter szerint a január elsején elindított gazda­sági csomagterv, amelynek kereté­ben jelentősen csökkentik a költ­ségvetési hiányt és felemelik a bel­földi kamatszintet, elnyerte a va­lutaalap szakértőinek tetszését. Az IMF várhatóan január végén hoz­za meg a végső döntést az argen­tin kölcsön ügyében. Az IMF-nek egyébként az volt az egyik követelése, hogy Argen­tína szerezzen hiteleket külföldi magánbankoktól is, mert a valu­taalap szakértőinek meggyőződése szerint az IMF kölcsöne önmagá­ban semmiképpen sem elegendő az argentin problémák megoldásához. (Reuter, AP—DJ, MTI) Franciaországban az idén nem terveznek reformokat * Az idei­ év nem a reformok, ha­nem a konszolidáció éve lesz. Ezt mondta Mitterrand francia köztár­sasági elnök a párizsi televíziónak adott nyilatkozatában. A pozitívu­mok között említette, hogy a mun­kanélküliség lassabban terjed, mint bármely más nagy fejlett tőkésor­szágban, s hozzáfűzte: reméli, hogy a már súlyos helyzet nem fog to­vább romlani. Olyan termékeket kell előállítani, amelyeket az ország el tud fogyasz­tani, ahelyett, hogy importból sze­rezné be, továbbá erőfeszítéseket kell tenni a szegénység felszámolá­sára.­­Az ipar korszerűsítése és a na­gyobb takarékosság révén (amely élénkíti a beruházásokat) Francia­­ország nemzetközi versenyképessége javulni fog. A Nyugat gazdasági problémáinak egy része a csendes-óceáni államok, így Tajvan, Japán és a két Korea „túl gyors” gazdasági fejlődéséből származik, de a jövőre nézve jók a kilátások. A jó jelek között sorolta fel a francia elnök a dollár értékveszté­sét, az alacsonyabb kamatokat, a fejlett tőkésországok közötti párbe­szédet. A világkereskedelemről szól­va, Mitterrand kifejtette, hogy a legtöbb ország protekcionista. „Egyáltalán nem vagyok a protek­cionizmus híve, abszolút szükségsze­rűség, hogy asztalra tegyük minden kártyánkat. Ha minden protekcio­nista intézkedésről lista készül, kész vagyok lemondani saját intézkedé­seinkről.” (Mitterrand nyilvánvalóan a Franciaország által közelmúltban hozott importkorlátozó lépésekre utalt.) Delors pénzügyminiszter egy heti­lapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy szükségessé válhat a francia gazdaságpolitika felülvizs­gálata, amennyiben romlik a gazda­sági helyzet, így elképzelhetők a változtatások a költségvetésben, az árakban és a jövedelmekben, továb­bá szóba kerülhet a pénzügyi ellen­őrzés szigorítása. Az idén Franciaország várhatóan további sikereket ér el az infláció elleni harcban, de arra kell töreked­ni egyidejűleg, hogy a gazdaságpoli­tika irányítói ne rontsák a fellen­dülés esélyeit A világgazdasági kilátásokról szólva, Delors szerint a fejlődő or­szágok pénzügyi problémái növe­kednek, a nemzetközi kereskedelem stagnálni fog, a fejlett tőkésorszá­gokban pedig nem várható fellendü­lés. Delors síkraszállt az IMF köl­­csönalapjainak bővítése és a fejlett tőkésországok közti együttműködés szorosabbra fűzése mellett. Mitterrandhoz hasonlóan Delors kizárta, hogy Franciaország a közel­jövőben nagyobb reformokat hajtson végre. A cél a frank védelme és a költségvetési korlátok között tartá­sa. (Reuter) 9 Venezuela 95 millió dollár hi­telt vesz fel francia bankoktól. A caracasi metróépítkezést finanszí­rozó hitelt a Banque de Paris et des Pays Bas szervezi és 1,375 szá­zalék kamatfelárat számít fel a londoni bankközi kamatláb, a LIBOR felett. O Dániában dokkmunkás-vad­sztrájkok lassítják a legnagyobb ki­kötők forgalmát, tiltakozásul a munkanélküli segélyek január 1-től tervezett 20 százalékos csökkentése ellen. Az akciót más európai kikö­tők dokkmunkásai is támogatják a Dániába tartó hajók bojkottjával. #1*• Szaúd-Arábia az idén előrelátha­tólag — először — saját termelés­ből fedezi búzaszükségletét, a ri­­jádi mezőgazdasági minisztérium 1933-ra 500—600 ezer tonnás bú­zaterméssel számol, öt évvel ez­előtt még csupán 3 ezer tonna bú­zát takarítottak be az országban. JELENTI O Kuba gazdasági segítséget aján­lott fel Mozambiknak. A kubai ál­lamtanács alelnöke a múlt héten Maputoban tartózkodott és kilátás­ba helyezte kubai technikusok kül­dését az országba. t­­ Tavaly jelentősen nőtt a­ szovjet-nyugatnémet kereskedelem A szovjet—nyugatnémet árucsere­forgalom értéke körülbelül 25 száza­lékkal nőtt a múlt évben és való­színűleg eléri a 21 milliárd márkát (8,64 milliárd dollárt) — jelentette az év utolsó napján a moszkvai Pravda. A szovjet napilap Otto Wolff von Amerongent, a jól ismert nyugatnémet üzletembert idézi, aki a Szovjetunióval fenntartott szoros kapcsolatai arápján úgy vélekedik, hogy még bő tere van a további fejlődésnek. A kétoldalú kereskede­lem értéke 1991-ben 16,9 milliárd márka (6,95 milliárd dollár) volt, és az NSZK már akkor is a Szovjet­unió legnagyobb nyugati kereskedel­mi partnerének mondhatta magát. A kereskedelem fejlődésének a Szibériát Nyugat-Európával össze­kötő gázvezetékhez szükséges nyu­gatnémet berendezések szállítása adta a legnagyobb lökést. Wolf von Amerongen szerint az NSZK-nak jövőre az energia és az alapanyagok mellett ipari terméke­ket is kellene importálnia a Szov­jetunióból, s ez megalapozhatná az árucsere további jelentős növekedé­sét. (Reuter) CTK-jelentés a csehszlovák gazdaság helyzetére­ A csehszlovák gazdaság növeke­dése 1982-ben a tervezettnél job­ban alakult, az ipari termelés a kedvezőtlen feltételek ellenére is 1981-hez képest 1 százalékkal nőtt, szemben az előirányzott 0,4 száza­lékkal — állapítja meg a CTK hír­­ügynökség jelentése. Igaz ugyan, hogy az ipari termelési előirányzat 0,2 százalékkal elmaradt a tavaly má­rciusban jósolt szinttől, a gazda­sági feltételek változása az eredeti terv leszállítását tette szükségessé. A hírügynökségi elemzés hang­súlyozza, hogy a csehszlovák gazda­ságnak 1982-ben fűtőanyagellátás csökkenésével és az 1981-es rossz termés hatásaival kellett megbir­kóznia. A Szovjetunióból érkező olaj mennyisége 1982-ben 1,6 mil­lió tonnával, 17,6 százalékkal ala­csonyabb volt az 1981. évinél. (A szovjet olaj importja fedezi a cseh­szlovák teljes olajfogyasztás mint­egy 90 százalékát.) Emlékezetes, hogy 1981-ben az ország mezőgaz­dasági termelése 5,7 százalékkal el­maradt a tervektől. A CTK megállapítja, hogy Cseh­szlovákia külföldi adóssága a ter­vezettnél gyorsabb ütemben csök­kent, miután mind a nyugati, mind a szocialista országokból érkező im­port a tervezett alatt alakult A csehszlovák hírügynökség nem kö­zölt adatokat az ország külföldi adósságairól, amelyeket nyugati források az exporthitelekkel együtt közel 8 milliárd dollárra becsülnek. (Reuter) Az olasz kormány adóemelést jelentett be Az olasz négypárti koalíciós kor­mány a múlt hét végén rendkívüli adóintézkedéseket jelentett be, hogy megállítsa a­ költségvetési deficit gyors ütemű növekedését. Az ál­lamháztartás hiánya a múlt évben 70 ezer milliárd lírára rúgott, ez a hazai összterméknek már 14 száza­léka. A Fan­jani vezette kormány a pótlólagosan kivetett adókból 6,73 ezer milliárd líra bevételre sze­retne szert tenni. Közelállók úgy tudják, hogy a kormány még ja­nuárban újabb, összesen 311 ezer milliárdos pótadót készül kivetni. A csütörtökön, bejelentett inntéz­­kedés a kihirdetéstől hatályos ugyan, de ha a parlament mindkét háza nem fogadja el 90 napon be­lül, a rendelet érvényét veszti. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy négyszeresére emelkedett a kötvények és a rész­vények adás-vételére kivetett adó. A kormány azonban továbbra is adókedvezményben részesíti azokat, akik állami, vagy az állam által garantált értékpapírokat vesznek. Az ingatlanadót meghatározó kul­csok 40 százalékkal lesznek maga­sabbak. A pénzügyminisztérium szerint az ingatlanadó emelése 2 ezer milliárd lírát hozhat a költ­ségvetésnek. A felemelt adók közé tartozik még b­izonyos luxusjellegű fo°yasz­­tási cikkekre (fényképezőgépek, vi­­deo­játékok) kirótt pénzektől érvé­nyes 16 százalékos adó. A dízel­üzemű személygépkocsik forgalmi engedélyének ára 50 százalékkal emelkedik, míg a másfajta autók tulajdonjogára olyan vagyonadót vetnek ki, amelyet akkor is be­hajtanak, ha a gépkocsit nem hasz­nálják. A 200 ezresnél nagyobb városok­ban 200, illetve 300 líráról 400 lí­rára emelik a buszviteldíjakat. El­törlik a szabadfoglalkozásúaknak és a kisüzemeknek eddig nyújtott értéknövekedési adó­kedvezménye­ket. A milánói tőzsde pesszimistán reagált az értékpapírok forgalmára kivetett adókra és a részvény­árfo­lyamok általában süllyedésnek in­dultak. Piaci szakértők szerint a kedvetlenséget legalább annyira az intézkedések bejelentése körüli bi­zonytalanság (a részleteket csak adagolva hozták nyilvánosságra a spekuláció elkerülésére), mint a magánszektor értékpapírjainak vá­sárlását valószínűleg letörő hatása váltotta ki. (AP—DJ, Reuter) A jugoszláv iparnak a tavalyi stagnálás után idén a tervek sze­rint 2 százalékkal, a nyugatra irá­nyuló exportnak pedig több mint 20 százalékkal kell növekednie — mondta Milka Planinc kormányfő a parlament múlt évi utolsó ülé­sén, amelyen jóváhagyták az 1983. évi népgazdasági tervet. A parlament elfogadta az idei költségvetési előirányzatot is, ez 245 milliárd dinárt tartalmaz, miután a kormány 2,8 százalékkal csökken­tette — főleg a védelmi kiadások megnyirbálásával — az eredeti ter­vezetet. Az idei költségvetés még így is 23,8 százalékkal magasabb a tavalyinál, itt azonban figyelem­be kell venni, hogy az elmúlt egy év alatt a dinár 60 százalékkal ér­tékelődött le a dollárhoz képest. Az infláció a múlt évben vala­mivel 30 százalék fölé emelkedett — mondta a kormányfő —, de nem érte el a tavalyit megelőző két év­re jellemző 40 százalékot. Planinc beszámolójában figyel­meztetett, hogy a gazdaság stabili­zálása és a külföldi tartozások visz­­szafizetése végett 1983-ban csökken­teni kell a közkiadásokat és a be­ruházások szintjét. A tervben az állami beruházások 20 százalékos, a reáljövedelmek 7,5 százalékos visszaesése szerepel. Jugoszlávia külföldi adósságai 18 milliárd dol­lárra rúgnak, miután az ország tel­jesítette minden tavalyi kötelezett­ségét. Pénzügyi szakértők 5,3 mil­liárd dollárra teszik azt az össze­get, amelyet Jugoszláviának idén adósságszolgálatra kell fordítania. Planinc a részletek ismertetésé­nek mellőzésével elmondotta, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) és a Világbankkal, s eredményeket várnak azoktól a megbeszélésektől is, amelyek jelenleg is folynak még más nemzetközi pénzügyi szerveze­tekkel. Mint ismeretes, Clausen, a Világbank elnöke december eleji belgrádi tartózkodásakor kijelentet­te, hogy a következő öt évben a bank évi 300 millió dollárt hitelez majd Jugoszláviának. Az IMF pe­dig várhatóan 600 millió dollárt fo­lyósít az országnak ebben az év­ben. Jugoszlávia teljes exportja a terv alapján 9 százalékkal lesz maga­sabb a tavalyi 9,8 milliárd dollá­ros értéknél, míg a múlt évi 12,5 milliárd dolláros importszámlát 5,2 százalékkal kívánják lefaragni. Ez­zel az 1981-es 4,3 milliárd és az 1928-es 2,7 milliárd dollárral to­vább mérséklődne a kereskedelmi mű­érleg deficitje. (A tőkés országok­kal folytatott kereskedelem 1982- ben 3,2 milliárd dolláros passzí­vummal zárult.) A láthatatlan ke­reskedelemből tavaly 3,1 milliárd dollár bevétele származott az or­szágnak, ezen belül azonban 25 százalékkal visszaesett a turizmus­ból eredő jövedelem, amely 750 millió dollárt ért csak el. A Nyu­­gat-Európában dolgozó jugoszláv vendégmunkások hazautalásai ta­valy 5,26 milliárd dollárra rúgtak. Az ország fizetési mérlegének fo­lyó tételein 480 millió dolláros de­ficit mutatkozott 1982 végén, ez alig több mint a fele az egy évvel korábbi 946 milliónak. Erre az év­re 170 millió dolláros többletet irá­nyoztak elő, amelyből 50 millió dollár lenne a nyugattal szembeni aktívum. Planinc végezetül megállapítot­ta, hogy 1983 a tavalyihoz ha­sonlóan nehéz évnek ígérkezik gaz­dasági szempontból. (Reuter) Jelentős exportnövekedést tartalmaz az idei jugoszláv terv Jugoszlávia idei népgazdasági tervét a kettősség jellemzi: az ipar, a­ mezőgazdaság és az export növekedési előirányzatai mellett továbbra is érvényben maradnak a szükségintézkedések, ezenkívül visszafogják a beruházásokat és az állami kiadásokat. Planinc mi­niszterelnök a tervről szóló parlamenti­ beszámolójában hangsúlyoz­ta, hogy az ország a jövőben is külföldi pénzügyi támogatásra szo­rul, különösen az idei első félévben, amikor a kereskedelem és az idegenforgalom javuló teljesítményének hatása még nem lesz érzé­kelhető. VILÁGGAZDASÁG ROMÁNIA FELFÜGGESZTI AZ ESEDÉKES TŐKETÖRLESZTÉST Románia arról értesítette nyugati bankár hitelezőit, hogy január 1- től felfüggeszti az esedékes konver­tibilis tőketartozások törlesztését, folytatja viszont a kamatok megfi­zetését. A bejelentést a román kül­kereskedelmi bank telexüzenete tartalmazza, arra való utalással, hogy Bukarest számít az idén ese­dékes tartozások átütemezésére is. Románia felkér kilenc nagy ke­reskedelmi bankot, amelyekkel ta­valyelőtt és tavaly is tárgyalt az át­ütemezések ügyében, hogy még ja­nuárban kezdjék meg az átüteme­zési tárgyalásokat. Emlékeztetőül: Románia a hite­lező kereskedelmi bankok képvise­lőivel december 7-én írt alá meg­állapodást Londonban összesen 2,3 milliárd dollár, 1981-ben, illetve 1982-ben esedékes tartozás törlesz­téséről. Román hivatalos számítások sze­rint az idén az országnak 1,45 mil­liárd dollár adósságot kellene tör­lesztenie. Ebből 1,08 milliárd a bank­­tartozás (az utóbbiból 347 millió „tiszta” finánchitel, 590 millió im­portfinanszírozó hitel, és 148 millió exporthitel garancia). A román külkereskedelmi bank telexe nem tesz közvetlen említést az állami adósságokról, de bankfor­rások szerint a konvertibilis valuta­­adósságokba ez utóbbiak is beleér­tendők. Tavaly márciusban Románia arra kérte fel hitelezőit, hogy 1981-es hátralékát és 1982-es tartozásait ütemezzék át, és a bankárok már számítottak rá, hogy­­ Bukarest újabb átütemezést fog kérni. Az említett román telexjelentés arról nem szól, hogy Románia mi­lyen feltételekkel szeretné az át­ütemezést, de feltehető, hogy az 1981—1982-es megállapodás a kiin­dulási pont. Az említett megegyezés értelmében az 1981-ből hátramaradt 500 millió dolláros adósság, vala­mint az 1982-ben esedékes 2,4 milliárd dolláros tartozás 80—80 százalékát ütemezték át 6,5 évre a mindenkori londoni bankközi ka­matot, a LIBOR-t 1,75 százalékkal meghaladó kamatteherrel. A Romá­niának hitelező nyugati bankok képviselői decemberben jelezték, hogy az 1983-as adósságokat ille­tően túlzottnak tartanák 80 száza­lék átütemezését. (Reuter) miAGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztősöd: Bp V . Dörottye u. 6 IV em. Postacím- Bu­dapest, Pf 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj év 1 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok szövetkezetek hatóságok Intézmények) bármely postahivatalál és a Posta Köz­pont­ HMao Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalásban a KHJ 215*96162 pénz forgalmi Jelzőszámára 83.3102/9­01 — Szedte Zríny­ Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta* Szikra lapnyorrda Budapest Felelő* vezető: Csöndes Zoltán Törökország törleszteni tudja külföldi tartozásait Törökország a tavalyi év utolsó hetében 440 millió dollárt törlesz­tett tartozásaiból — közölte az or­szág központi bankja. A bank je­lentése megállapítja: ez is jelzi, hogy Törökország túljutott a 70-es évek végének súlyos adóssággond­jain, amelyek következtében 1980- ban kénytelen volt átütemeztetni mintegy 3,2 milliárd dollárnyi kül­földi tartozást. Tavaly júniusban az ország teljes külföldi adósságállo­mánya 20,5 milliárd dollár volt, ebből tavaly összesen 2,1 milliárd dollárt törlesztett. A visszafizetett összegen belül 1,4 milliárd dollár volt a kamatteher. (Reuter)

Next