Világgazdaság, 1985. július (17. évfolyam, 124/4127-145/4148. szám)

1985-07-02 / 124. (4127.) szám

2 1945- JÚLIUS 2. ALÁÍRTÁK AZ U­KIAI SZÉNBÁNYÁSZAT­ ÜZLETÉT Teng bírálja a sencseni övezetet Többéves tárgyalássorozat után tető alá került az amerikai Gxy cég nagyszabású kínai üzlete. Az amerikai vállalat 25 száza­lékkal részesedik a Shancziban létesítendő, 650 millió dolláros szén­­bányászati­ vegyesvárakozásbó­l, amelynek finanszírozásáról még nem született meg a végső­ döntés. Korábbi kijelentéseivel ellen­tétben bírálóan szólt, a legnagyobb kínai különleges gazdasági öve­zetről Teng Hsziao-ping. Befejezte pekingi megbeszéléseit az ame­rikai elnök utazó nagykövete, aki a Reagan által tavaly aláírt ame­rikai-kínai nukleáris egyezmény kongresszusi elfogadtatása vé­gett igyekezett a megállapodás feltételeit finomítani a kínai veze­tőkkel. Több mint négyéves tárgyalás után a hét végére az amerikai Occidental Petroleum Corp. végső megállapodást írt alá kínai partne­reivel egy 650 millió dolláros ve­gyesvállalat létesítéséről, amely a világ egyik legnagyobb külszíni szénbányáját fogja kifejteni. A szombati aláírás­ alkalmából Ar­­mand Hammer, az Oxy elnöke ki­fejtette, hogy amióta az USA és Kína 1978-ban normatizálta kap­csolatait, ez a legnagyobb kétol­dalú vállalkozás. A korábbi nehéz­ségekre és megtorpanásokra utalva, hangsúlyozta, hogy ezúttal­ valóban a végső megállapodást­­ írták alá. Gondot okozott, hogy októberben egy amerikai építőipari vállalat ki­szállt a vállalkozásból. Viták tá­madtak a munkabérköltségek körül is. Hammer szerint ezeket is si­került elsimítani, a munkásokat a kitermelt szén tonnája alapján fi­zetik. Végül a vállalkozás ellen ha­tott, hogy nyomottak a nemzetközi szénárak, de Hammer mostani ál­láspontja szerint még ilyen szinten is nyereséges lesz a vállalkozás. A megállapodás szerint a vegyes- Vállalat működési ideje 30 év, az Oxy részesedése a tulajdonból 25 százalékos, ugyanekkora a Bank of China leányvállalatáé, 50 százalék pedig a kínai-országos-­szénvállala­té. A tervere szerint a termelés 3­987 szeptemberében kezdődik meg, egy évben több mint 15 millió ton­na szenet hoznak felszínre, amely­nek kétharmadát exportálják. A beruházás­­ költségeihez- nek.Oxy ,1175 milHp. gioollárd^Jr.10T8rt.hozzá, ezt a pénzt a Bosise of SlAmerica,..a Cré­­dit Lyonniais, az Industrial Bank of Javan és a R­oyal­ Bank of Canada folyósítja. Elképzelhető azonban, hogy a Shah­sziban létesülő vállal­kozás finanszírozásába még más bankokat is bevonnak, erről még folynak a tárgyalások a­ kínai part­nerekkel. Mindenesetre , a legna­gyobb kereskedelmi kölcsönről van szó, amelyet Kína valaha is felvett, bár a finanszírozásról a végső dön­tés még nem született meg. Meglepő kijelentést tett a sen­­cseni különleges gazdasági övezet­tel kapcsolatban Teng Hsziao-ping egy algériai delegáció előtt. Azt mondta, hogy „Sancsanben kísérlet folyik, ami még egyáltalán rzera biztos, hogy sikerül, de a kudarcból is le lehet vonni a tanulságokat”. Mostani kijelentése éles el­­eméiben áll a tavalyi úllfoglalásával, amely szerint a seneschi tapasztalatok a különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos politika helyességét iga­zolják. Ismeretes, hogy az utóbbi időben több kínai, közgazdász bírál­ta a Hongkong közelében fekvő­­övezetet, mert nem teljesíti export­feladatait, ehelyett egyfajta fo­gyasztási centrummá vált. Négynapos pekingi megbeszéléseit követő­en elutazott Kínából Richard Kennedy, az amerikai elnök utazó nagykövete, aki a kínai vezetőkkel a Reagan által tavaly parafált ame­rikai­­nukleáris egyezmény ügyében tárgyalt. Kennedy magas rangú kí­nai vezetőkkel találkozott, köztük Zu Peng miniszterelnök-helyettessel. Washingtonnak az a problémája, hogy a kongresszus egyes tagjai fenntartásukat hangoztatják, pél­dául azzal kapcsolatban, hogy Kína esetleg harmadik országnak juttat­na nukleáris anyagot. S bár a meg­állapodás megfelel az amerikai tör­vényeknek, a kormány kedvező al­kalomra vár, amikor megnő az esé­lye annak, hogy a kongresszus jó­váhagyja­­ az egyezményt Kepnedy­­ láto­gatás­i álla­m­a okolta, hogy az érdekelt­ amerikai cégek egyre in­kább nyugtalankodnak, hogy kima­radnak a kínai nukleáris megren­delésekből. Ismeretes, hogy júniusi nyugat-európai körútján Csao Ce­­jang nukleáris együttműködési megállapodást írt alá Nas­y-Britan­­niával, és egy hosszú távú atom­energia-ipari együttműködési terve­zetet a­­nyugatnémet­ Kraftwerk Union céggel. IAP—DJ, Reuter) GYORSULT TAVALY A FEJLŐDŐK EXPORTJÁNAK NÖVEKEDÉSE A fejlődő országok exportja ta­valy 4,5 százalékkal nőtt, s elér­te az 521,2 milliárd dollárt — je­lentette a Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Ilyen mérvű emelkedésre a megelőző három évben nem volt példa. Ugyancsak 1984-ben a fej­lődők importja 510,3 milliárd, dol­lárra rúgott, ez 1,1 százalékkal el­marad az 1983. évitől. Az IMF megjegyzi: a tavalyi eléggé gyors exportgyarapodás ellenére a fejlő­dők kivitele még mindig elmaradt az 1980-ban mérttől. A fejlődők exportjának emelke­dését elsősorban az ázsiaiak telje­sítménye fűtötte: az ázsiai fejlődők exportja tavaly nem kevesebb mint 13,1 százalékkal nőtt. A nyugati földrész fejlődői 7,5 százalékkal, a közel-keletiek 5,4 százalékkal nö­velték kivitelüket, miközben nem változott 1983-hoz képest az afri­kai fejlődők exportja. A látványos ázsiai, exportbővü­lésben Dél-Korea és Hongkong ját­szotta a vezérszerepet, s Ázsiából csak Pakisztán jelentette, hogy visszaesett exportja az előző évi­hez képest. Ami az importot illeti, leggyor­sabban a kínai bevitel nőtt ,tavaly (21,6 százalékkal 20 milliárd dol­lárra). A sorban Hongkong követ­kezik (19 százalékkal 28,6 milliárd dollárra), majd Dél-Korea (17 szá­zalékkal 30,6 milliárd dollárra), míg három ázsiai ország, Indoné­zia, a Fülöp-szigetek és Srí Lanka importcsökkenésről adott hírt — mondta az IMF. (Reuter) • Svédország és Dánia a két or­szágot összekötő híd, valamint egy tenger alatti alagút megépítését tervezi. A beruházás költségei 5,6 milliárd, svéd koronára (640 millió dollár) rúgnának. A francia Renault konszern 400 ezerrel 1,6 millióra akarja csökken­teni a személygépkocsi-gyártást. Az állami tulajdonban lévő konszern évek óta veszteséges, az utóbbi két évben jelentősen csökkent a for­galma. A jelenlegi munkáslétszá­mot a jövő év végéig 20 százalék­kal csökkentik a nagyszabású re­konstrukciós terv keretében. «Kt] A Karibi Közös Piac (Caricom) tagországai közötti kereskedelmi forgalom 12 százalékkal, 444 mil­lió dollárra csökkent tavaly az 1983. évben elkönyvelt 13 száza­lékos visszaesés után. 1981-ben volt a legnagyobb a forgalom, 592 millió dollár. A­Z JELENTI A tokiói Fuji Bank Ltd. szó­vivője bejelentette,­­ hogy képvise­leti irodát nyit az Északkelet-Kíná­ban levő Dalianban. A banknak ezenkívül Pekingben és Sanghaj­ban van képviselete. «­ A kínai parasztoknak az idén több mint kétszer annyi volt a jö­vedelmük, mint 1978-ban, hála a reformintézkedéseimek. A refor­mok nyomán ugrásszerűen növeke­dett a mezőgazdasági termelés, és így az egy főre jutó évi átlagos jövedelem 134 jüanról (48 dollár) 350 jüanra (127 dollár) nőtt 1978 és 1984 között. A Luffhansa képviselői hama­rosan aláírják azt a megállapo­dást, amelynek értelmében 15 A— 320 S típusú légibuszt vásárolnak 1,3 milliárd dollár értékben. Emel­lett a cég 10 Boeing 737-es és egy 747-es vásárlásáról is folytat tár­gyalásokat. A VSZK több segélyt kap a Szovjetuniótól A Szovjetunió növeli segítségét Vietnamnak, és átütemezi­ esedékes tartozásait­­*■ derül ki abból a közleményből, amelyet Gorbacsov szovjet és Le Duan vietnami párt­vezető kétnapos moszkvai tárgya­lásai nyomán adtak ki. A közös közlemény hangoztatja, hogy az új szovjet segélycsomag keretében nő­ , vélik a gazdasági segély összegét, kedvezményes feltételű segélyt fo­lyósítanak a VSZK-nak az 1986— 90. közötti időszakra, és átüteme­zik a korábban folyósított hitelek törlesztését. A közlemény sem a segély, sem a tartozás összegéről nem közöl adatokat. Nyugati érte­sülések szerint a VSZK minden évben több mint 1 milliárd dol­lárnak megfelelő segélyt kap a Szovjetuniótól, s a támogatás je­lentőségét növeli, hogy Hanoi kambodzsai katonai jelenléte­­ óta a nyugati országok leállították Vietnamnak szóló segélyeiket. Hivatalos szovjet adatok szerint a Szovjetunió tavaly 1 milliárd rubel értékű árut szállított a VSZK-nak, importjának értéke 258 millió rubel volt. (Reuter) Spu­­nyolország újra folyásít exporthitelt Maesrapénak Spanyolország újra megnyitotta a Nicaraguának korábban jóváha­gyott, összesen 3,7 milliárd peseta (1 dollár ,172 peseta) értékű ex­­porthitelkeretet. A spanyol export­hitel-biztosítási hivatal, a Cesde március 13-án függesztette fel az összeg folyósítását, Nicaragua ugyanis nem törlesztette időben tartozását. Néhány nappal ezelőtt azonban a managuai kormány át­utalta Spanyolországnak a szóban forgó összeget, így hozzájuthat­­ a spanyol exporthitelhez. (Reuter) Az im nem emeli a kölcsönkamatot A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) továbbra is évi 7 százalékos ka­­matot­­számít fel­ azoknak a tagor­szágainak, amelyek súlyos­ fizetési nehézségekkel küszködnek.­ A dön­tést már június 5-én meghozta a valutaalap vezetősége, de csak most került nyilvánosságra. Az évi 7 százalékos kamat azokra a kölcsö­nökre, vonatkozik, amelyeket az IMF úgynevezett saját forrásaiból, a kvóták alapján folyósít. Ismere­tes, hogy az IMF 148 tagországa bizonyos­ összeget, úgynevezett kvó­tát fizet be a pénzintézet számlá­jára. Ettől a kvótától függ, hogy az illető ország mekkora IMF-köl­­csönhöz juthat, továbbá ezen mú­lik, hogy milyen mértékben szólhat bele a pénzintézet hitelpolitikájába (szavazati jog). A kvóta egy részét konvertibilis valutában kell befi­zetni. A valutaalap vagy konverti­bilis valutában, vagy saját mester­séges pénzében, az SDfZ-ben (kü­lönleges lehívási jogok) nyújtja kölcsöneit. A teljes kvótakeret ér­téke 90 milliárd dollár, de ennek csak egy része konvertibilis valuta. Az IMF maga is felvesz gazda­gabb tagországaitól kölcsönt, hogy azt tovább folyósítsa a legjobban rászorulóknak. Az ilyen kölcsönzött összegekből nyújtott hitelek eseté­ben a kamat magasabb, megfelel a nemzetközi pénzpiaci kamatszint­nek. (AP—DJ) B kategóriájú gépipari középvállalat pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére. Feltétel: Felsőfokú­ közgazdasági végzettség és legalább 3 éves vezetői gyakorlat. Lakásmegoldást a vállalat segíti. A pályázók részletes önéletrajzukat „Feltétlen diszkréció 250473" jeligére küldjék a Hódmezővásárhelyi Hirdetőbe. VILÁGGAZDASÁG OKO-JELENTÉS A NEMZETKÖZI HITELPIACOKRÓL A hitelfelvevő országok az év hátralevő részében valamivel köny­­nyebben juthatnak kölcsönökhöz — állapította meg a­ párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD). A ban­károk készségesebben folyósítanak nagyobb összegeket is az adós ál­lamok tartozásainak átütemezésé­hez — hangzik a szervezet jelen­­­­tése. Az­­idei év első néhány hónap­jában­ példátlanul gyors ütemben növekedett az újonan folyósított kölcsönök értéke, és ez az irány­zat legalább decemberig eltart. Az adós államok, kihasználva a ked­vezőbb hitelfeltételeket, az olcsóbb kamatokat és a hosszabb futam­időket, igyekeznek minél több kül­földi kölcsönt megszerezni. A vál­lalatokra ugyanez a jellemző — olvasható az OECD jelentésében. Legtöbbjük szükségletein fölül vett fel kölcsönöket, hogy profitáljon az alacsonyabb kamatokból. Áprilisban és májusban —­­ne­gyedévre vetítve — összesen 64,3 milliárd dollár kölcsönt folyósítot­tak, az­­ első negyedévi 49,6 mil­liárd dollárral szemben. Tavaly egész évben összesen 105,4 milliárd dollár új kölcsönt vettek fel. Az európai szocialista országok valószínűleg­­ szintén­­ gyarapítani fogják hitelfelvételeiket. Tavaly összesen 3,4 milliárd dollár köl­csönhöz jutottak. Ezek­ az államok szintén olcsóbban juthatnak újabb kölcsönökhöz, mert hitelbesorolásuk jobb lett. • összesített kereskedelmi mérlegükön ugyanis nőtt az aktí­vum­. Hosszú távon a bankok valószí­nűleg megtartják fontos szerepü­ket a nemzetközi tőkepiacokon, no­ha egyre népszerűbb lett a közve­tett módon, azaz kötvénykibocsátás formájában való hitelfelvétel. Az OECD szerint az utóbbi évtized­ben ez a legjelentősebb változás a nemzetközi tőkepiacokon. Ez az irányzat az idén folytatódott.­ Áp­rilisban és májusban, negyedévre vetítve, 21,3 milliárd dollár köz­vetlen kölcsönt é­vef­oly­ósítottak a ban­kok, vagyis nem sokkal többet, mint az 1984 második negyedéve­ben mért 18 milliárd dollár. Ezzel szemben a kötvénykibocsátás for­májában felvett kölcsönök értéke egy év alatt majdnem megkétsze­reződött,­­ 43,5 milliárd dollárra emelkedett — írja végül az OECD. (Reuter) Gazdasági hírek Latin-Amerikából Chilében exportösztönző intézke­déseket hoztak. Modesto Collados chilei gazdasági miniszter bejelen­tette, hogy leértékelik az ország valutáját a pesót, és csökentik az importvámokat. Az új hivatalos ár­folyam szerint 1 dollár 168,90 pe­­sóval egyenlő az eddigi 155,72 pe­­só helyett. Ez 7,8 százalékos de­valválást jelent. Az importvámokat 30-ról 20 százalékra csökkentették. Az intézkedéssorozatra azután ke­rült sor, hogy a santiagói kormány megállapodott az országnak hitele­ző magánbankokkal. A pénzintéze­tek hozzájárultak, hogy fizetési ha­ladékot adnak 5,93 milliárd dollá­ros chilei tartozás törlesztésére. (Ezen felül a következő két évben 1,08 milliárd dollár új kölcsönt fo­­­lyósítanak a­ latin-amerikai ország­nak.) Az új futamidő 12 év, a törlesztést, hat éves türelmi­­ idő után kell megkezdeni­. Chile összes­ adóssága 19 milliárd dollár­ , Chilében egyébként háromcsator­nás árfolyamrendszer működik. A leértékelés csak az úgynevezett „megállapodásos” dollárárfolyamra vonatkozik. Ez az az árfolyam, amelyen a jegybank azoknak ad el amerikai valutát, akiknek engedé­lyük van a különféle kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókra. Létezik egy úgynevezett kedvezményes vagy preferenciális árfolyam, amely sze­rint 1 dollár 101,44 pesóval egyen­lő. Ezen számolják el a külföldi adósságokat. Végül pedig a párhu­zamos (értsd: fekete-)piacon 1 dol­lár 185 pesóval egyenlő. * * • A mexikói állami bankok a hét végétől ismét lebonyolíthatnak pénzügyi tranzakciókat szabad­piaci árfolyamon. Ez gyakorlatilag egyet jelent a mexikói peso le­értékelésével — állapítják meg a szakemberek. Az utóbbi időben a mexikói valuta erős spekulációs nyomás alá került. Ennek első­sorban az az oka, hogy csökkent a nemzetközi kőolajár és ezzel együtt Mexikó olajbevétele. A mexikói­ kormány a július 7-i időközi választások előtt azonban nem akarta megkockáztatni a peso hivatalos leértékelését, ezért vá­lasztotta ezt a megoldást — mond­ják a megfigyelők. Mexikóban ugyancsak háromcsa­tornás árfolyamrendszer van. Az egyik ellenőrzött árfolyam, amely az adósságok törlesztésére és kü­lönféle kereskedelmi ügyletekre ér­vényes. A másik a kormány által megszabott „szabadpiaci” árfolyam (1 dollár­­ 245 peso) magánsze­mélyek számára. Végül pedig lé­tezik e párhuzamos árfolyam, amely szerint 1 dollár 350 pesóval egyenlő. • • • Argentínában kényszertakarékos­sági intézkedést hoztak, amely ré­sze a Buenos Aires-i kormány két hete bejelentett inflációellenes szükségprogramjának. (Mint isme­retes, Argentínában az első számú gazdasági probléma a több mint 1000 százalékos árdrágulás.) Az új intézkedés szerint köte­lezni fogják azokat, akik magas adófizetési kategóriába tartoznak, hogy legalább két évre meghatáro­zott összeget helyezzenek el a ban­koknál betétként. (Reuter, API-DJ) yd LZ, " '‘í .fV Ismét erőre kapott s japán kivitel Miközben a japán kormány a végső simításokat végzi ,sokadik imnportliberalizáló csomagtervén, a tokiói pénzügyminisztérium újabb látványos kereskedelmi többletről számol be. Májusban a kivitel 14,23 milliárd dollár volt, szemben a ta­valy májusi 14,09 milliárd dollár­ral, az import viszont az alacsony olajárak következtében 9,95 milliárd dollárra esett vissza, a tavalyi 11,1 milliárdról. Ezzel az év első öt hónapjában a kereskedelmi többlet elérte a 17,29 milliárd dollárt, azaz csaknem 20 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Növekedett májusban a folyó fizetési mérleg többlete is: 3,58­­milliárd dollárra a tavalyi májusi 1,99 milliárd dollárról. A kormány gazdaságtervezési hi­vatalának jelentéséből az is, kitű­nik, hogy folytatódik a japán gaz­daság expanziója, és ennek, egyik legfőbb motorja április óta ismét a növekvő export. Átmenetileg az ösztönző szerepet a személyes ki­adások és a vállalati beruházások vették át, összefüggésben az ameri­kai gazdaság lanyhulásával, amely mind a japán kivitelt, mind az ipa­ri termelést visszavetette. Április óta azonban — a korábbi korláto­zások megszüntetése nyomán — megugrott az USA-ba irányuló autókivitel, és látványosan növe­kedtek a Kínába irányuló acélszál­lítások. Mindazonáltal továbbra is élénkek a személyes­ kiadások, a vállalati tőkeberuházások, és fellen­dülőben vannak a lakásépítkezések. (AP—DJ, Reuter) 1—j,-H—*~J. iMJ? IN­JIjE IPKjjg m mmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. •. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-033 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közéletett (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) . bármely postahivatalnál 4* a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 85.3102/9­0? — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148

Next