Világgazdaság, 1985. július (17. évfolyam, 124/4127-145/4148. szám)
1985-07-02 / 124. (4127.) szám
2 1945- JÚLIUS 2. ALÁÍRTÁK AZ UKIAI SZÉNBÁNYÁSZAT ÜZLETÉT Teng bírálja a sencseni övezetet Többéves tárgyalássorozat után tető alá került az amerikai Gxy cég nagyszabású kínai üzlete. Az amerikai vállalat 25 százalékkal részesedik a Shancziban létesítendő, 650 millió dolláros szénbányászati vegyesvárakozásból, amelynek finanszírozásáról még nem született meg a végső döntés. Korábbi kijelentéseivel ellentétben bírálóan szólt, a legnagyobb kínai különleges gazdasági övezetről Teng Hsziao-ping. Befejezte pekingi megbeszéléseit az amerikai elnök utazó nagykövete, aki a Reagan által tavaly aláírt amerikai-kínai nukleáris egyezmény kongresszusi elfogadtatása végett igyekezett a megállapodás feltételeit finomítani a kínai vezetőkkel. Több mint négyéves tárgyalás után a hét végére az amerikai Occidental Petroleum Corp. végső megállapodást írt alá kínai partnereivel egy 650 millió dolláros vegyesvállalat létesítéséről, amely a világ egyik legnagyobb külszíni szénbányáját fogja kifejteni. A szombati aláírás alkalmából Armand Hammer, az Oxy elnöke kifejtette, hogy amióta az USA és Kína 1978-ban normatizálta kapcsolatait, ez a legnagyobb kétoldalú vállalkozás. A korábbi nehézségekre és megtorpanásokra utalva, hangsúlyozta, hogy ezúttal valóban a végső megállapodást írták alá. Gondot okozott, hogy októberben egy amerikai építőipari vállalat kiszállt a vállalkozásból. Viták támadtak a munkabérköltségek körül is. Hammer szerint ezeket is sikerült elsimítani, a munkásokat a kitermelt szén tonnája alapján fizetik. Végül a vállalkozás ellen hatott, hogy nyomottak a nemzetközi szénárak, de Hammer mostani álláspontja szerint még ilyen szinten is nyereséges lesz a vállalkozás. A megállapodás szerint a vegyes- Vállalat működési ideje 30 év, az Oxy részesedése a tulajdonból 25 százalékos, ugyanekkora a Bank of China leányvállalatáé, 50 százalék pedig a kínai-országos-szénvállalaté. A tervere szerint a termelés 3987 szeptemberében kezdődik meg, egy évben több mint 15 millió tonna szenet hoznak felszínre, amelynek kétharmadát exportálják. A beruházás költségeihez- nek.Oxy ,1175 milHp. gioollárd^Jr.10T8rt.hozzá, ezt a pénzt a Bosise of SlAmerica,..a Crédit Lyonniais, az Industrial Bank of Javan és a Royal Bank of Canada folyósítja. Elképzelhető azonban, hogy a Shahsziban létesülő vállalkozás finanszírozásába még más bankokat is bevonnak, erről még folynak a tárgyalások a kínai partnerekkel. Mindenesetre , a legnagyobb kereskedelmi kölcsönről van szó, amelyet Kína valaha is felvett, bár a finanszírozásról a végső döntés még nem született meg. Meglepő kijelentést tett a sencseni különleges gazdasági övezettel kapcsolatban Teng Hsziao-ping egy algériai delegáció előtt. Azt mondta, hogy „Sancsanben kísérlet folyik, ami még egyáltalán rzera biztos, hogy sikerül, de a kudarcból is le lehet vonni a tanulságokat”. Mostani kijelentése éles eleméiben áll a tavalyi úllfoglalásával, amely szerint a seneschi tapasztalatok a különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos politika helyességét igazolják. Ismeretes, hogy az utóbbi időben több kínai, közgazdász bírálta a Hongkong közelében fekvőövezetet, mert nem teljesíti exportfeladatait, ehelyett egyfajta fogyasztási centrummá vált. Négynapos pekingi megbeszéléseit követően elutazott Kínából Richard Kennedy, az amerikai elnök utazó nagykövete, aki a kínai vezetőkkel a Reagan által tavaly parafált amerikainukleáris egyezmény ügyében tárgyalt. Kennedy magas rangú kínai vezetőkkel találkozott, köztük Zu Peng miniszterelnök-helyettessel. Washingtonnak az a problémája, hogy a kongresszus egyes tagjai fenntartásukat hangoztatják, például azzal kapcsolatban, hogy Kína esetleg harmadik országnak juttatna nukleáris anyagot. S bár a megállapodás megfelel az amerikai törvényeknek, a kormány kedvező alkalomra vár, amikor megnő az esélye annak, hogy a kongresszus jóváhagyja az egyezményt Kepnedy látogatási állama okolta, hogy az érdekelt amerikai cégek egyre inkább nyugtalankodnak, hogy kimaradnak a kínai nukleáris megrendelésekből. Ismeretes, hogy júniusi nyugat-európai körútján Csao Cejang nukleáris együttműködési megállapodást írt alá Nasy-Britanniával, és egy hosszú távú atomenergia-ipari együttműködési tervezetet anyugatnémet Kraftwerk Union céggel. IAP—DJ, Reuter) GYORSULT TAVALY A FEJLŐDŐK EXPORTJÁNAK NÖVEKEDÉSE A fejlődő országok exportja tavaly 4,5 százalékkal nőtt, s elérte az 521,2 milliárd dollárt — jelentette a Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Ilyen mérvű emelkedésre a megelőző három évben nem volt példa. Ugyancsak 1984-ben a fejlődők importja 510,3 milliárd, dollárra rúgott, ez 1,1 százalékkal elmarad az 1983. évitől. Az IMF megjegyzi: a tavalyi eléggé gyors exportgyarapodás ellenére a fejlődők kivitele még mindig elmaradt az 1980-ban mérttől. A fejlődők exportjának emelkedését elsősorban az ázsiaiak teljesítménye fűtötte: az ázsiai fejlődők exportja tavaly nem kevesebb mint 13,1 százalékkal nőtt. A nyugati földrész fejlődői 7,5 százalékkal, a közel-keletiek 5,4 százalékkal növelték kivitelüket, miközben nem változott 1983-hoz képest az afrikai fejlődők exportja. A látványos ázsiai, exportbővülésben Dél-Korea és Hongkong játszotta a vezérszerepet, s Ázsiából csak Pakisztán jelentette, hogy visszaesett exportja az előző évihez képest. Ami az importot illeti, leggyorsabban a kínai bevitel nőtt ,tavaly (21,6 százalékkal 20 milliárd dollárra). A sorban Hongkong következik (19 százalékkal 28,6 milliárd dollárra), majd Dél-Korea (17 százalékkal 30,6 milliárd dollárra), míg három ázsiai ország, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Srí Lanka importcsökkenésről adott hírt — mondta az IMF. (Reuter) • Svédország és Dánia a két országot összekötő híd, valamint egy tenger alatti alagút megépítését tervezi. A beruházás költségei 5,6 milliárd, svéd koronára (640 millió dollár) rúgnának. A francia Renault konszern 400 ezerrel 1,6 millióra akarja csökkenteni a személygépkocsi-gyártást. Az állami tulajdonban lévő konszern évek óta veszteséges, az utóbbi két évben jelentősen csökkent a forgalma. A jelenlegi munkáslétszámot a jövő év végéig 20 százalékkal csökkentik a nagyszabású rekonstrukciós terv keretében. «Kt] A Karibi Közös Piac (Caricom) tagországai közötti kereskedelmi forgalom 12 százalékkal, 444 millió dollárra csökkent tavaly az 1983. évben elkönyvelt 13 százalékos visszaesés után. 1981-ben volt a legnagyobb a forgalom, 592 millió dollár. AZ JELENTI A tokiói Fuji Bank Ltd. szóvivője bejelentette, hogy képviseleti irodát nyit az Északkelet-Kínában levő Dalianban. A banknak ezenkívül Pekingben és Sanghajban van képviselete. « A kínai parasztoknak az idén több mint kétszer annyi volt a jövedelmük, mint 1978-ban, hála a reformintézkedéseimek. A reformok nyomán ugrásszerűen növekedett a mezőgazdasági termelés, és így az egy főre jutó évi átlagos jövedelem 134 jüanról (48 dollár) 350 jüanra (127 dollár) nőtt 1978 és 1984 között. A Luffhansa képviselői hamarosan aláírják azt a megállapodást, amelynek értelmében 15 A— 320 S típusú légibuszt vásárolnak 1,3 milliárd dollár értékben. Emellett a cég 10 Boeing 737-es és egy 747-es vásárlásáról is folytat tárgyalásokat. A VSZK több segélyt kap a Szovjetuniótól A Szovjetunió növeli segítségét Vietnamnak, és átütemezi esedékes tartozásait*■ derül ki abból a közleményből, amelyet Gorbacsov szovjet és Le Duan vietnami pártvezető kétnapos moszkvai tárgyalásai nyomán adtak ki. A közös közlemény hangoztatja, hogy az új szovjet segélycsomag keretében nő , vélik a gazdasági segély összegét, kedvezményes feltételű segélyt folyósítanak a VSZK-nak az 1986— 90. közötti időszakra, és átütemezik a korábban folyósított hitelek törlesztését. A közlemény sem a segély, sem a tartozás összegéről nem közöl adatokat. Nyugati értesülések szerint a VSZK minden évben több mint 1 milliárd dollárnak megfelelő segélyt kap a Szovjetuniótól, s a támogatás jelentőségét növeli, hogy Hanoi kambodzsai katonai jelenléte óta a nyugati országok leállították Vietnamnak szóló segélyeiket. Hivatalos szovjet adatok szerint a Szovjetunió tavaly 1 milliárd rubel értékű árut szállított a VSZK-nak, importjának értéke 258 millió rubel volt. (Reuter) Spunyolország újra folyásít exporthitelt Maesrapénak Spanyolország újra megnyitotta a Nicaraguának korábban jóváhagyott, összesen 3,7 milliárd peseta (1 dollár ,172 peseta) értékű exporthitelkeretet. A spanyol exporthitel-biztosítási hivatal, a Cesde március 13-án függesztette fel az összeg folyósítását, Nicaragua ugyanis nem törlesztette időben tartozását. Néhány nappal ezelőtt azonban a managuai kormány átutalta Spanyolországnak a szóban forgó összeget, így hozzájuthat a spanyol exporthitelhez. (Reuter) Az im nem emeli a kölcsönkamatot A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) továbbra is évi 7 százalékos kamatotszámít fel azoknak a tagországainak, amelyek súlyos fizetési nehézségekkel küszködnek. A döntést már június 5-én meghozta a valutaalap vezetősége, de csak most került nyilvánosságra. Az évi 7 százalékos kamat azokra a kölcsönökre, vonatkozik, amelyeket az IMF úgynevezett saját forrásaiból, a kvóták alapján folyósít. Ismeretes, hogy az IMF 148 tagországa bizonyos összeget, úgynevezett kvótát fizet be a pénzintézet számlájára. Ettől a kvótától függ, hogy az illető ország mekkora IMF-kölcsönhöz juthat, továbbá ezen múlik, hogy milyen mértékben szólhat bele a pénzintézet hitelpolitikájába (szavazati jog). A kvóta egy részét konvertibilis valutában kell befizetni. A valutaalap vagy konvertibilis valutában, vagy saját mesterséges pénzében, az SDfZ-ben (különleges lehívási jogok) nyújtja kölcsöneit. A teljes kvótakeret értéke 90 milliárd dollár, de ennek csak egy része konvertibilis valuta. Az IMF maga is felvesz gazdagabb tagországaitól kölcsönt, hogy azt tovább folyósítsa a legjobban rászorulóknak. Az ilyen kölcsönzött összegekből nyújtott hitelek esetében a kamat magasabb, megfelel a nemzetközi pénzpiaci kamatszintnek. (AP—DJ) B kategóriájú gépipari középvállalat pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére. Feltétel: Felsőfokú közgazdasági végzettség és legalább 3 éves vezetői gyakorlat. Lakásmegoldást a vállalat segíti. A pályázók részletes önéletrajzukat „Feltétlen diszkréció 250473" jeligére küldjék a Hódmezővásárhelyi Hirdetőbe. VILÁGGAZDASÁG OKO-JELENTÉS A NEMZETKÖZI HITELPIACOKRÓL A hitelfelvevő országok az év hátralevő részében valamivel könynyebben juthatnak kölcsönökhöz — állapította meg a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A bankárok készségesebben folyósítanak nagyobb összegeket is az adós államok tartozásainak átütemezéséhez — hangzik a szervezet jelentése. Azidei év első néhány hónapjában példátlanul gyors ütemben növekedett az újonan folyósított kölcsönök értéke, és ez az irányzat legalább decemberig eltart. Az adós államok, kihasználva a kedvezőbb hitelfeltételeket, az olcsóbb kamatokat és a hosszabb futamidőket, igyekeznek minél több külföldi kölcsönt megszerezni. A vállalatokra ugyanez a jellemző — olvasható az OECD jelentésében. Legtöbbjük szükségletein fölül vett fel kölcsönöket, hogy profitáljon az alacsonyabb kamatokból. Áprilisban és májusban —negyedévre vetítve — összesen 64,3 milliárd dollár kölcsönt folyósítottak, az első negyedévi 49,6 milliárd dollárral szemben. Tavaly egész évben összesen 105,4 milliárd dollár új kölcsönt vettek fel. Az európai szocialista országok valószínűleg szintén gyarapítani fogják hitelfelvételeiket. Tavaly összesen 3,4 milliárd dollár kölcsönhöz jutottak. Ezek az államok szintén olcsóbban juthatnak újabb kölcsönökhöz, mert hitelbesorolásuk jobb lett. • összesített kereskedelmi mérlegükön ugyanis nőtt az aktívum. Hosszú távon a bankok valószínűleg megtartják fontos szerepüket a nemzetközi tőkepiacokon, noha egyre népszerűbb lett a közvetett módon, azaz kötvénykibocsátás formájában való hitelfelvétel. Az OECD szerint az utóbbi évtizedben ez a legjelentősebb változás a nemzetközi tőkepiacokon. Ez az irányzat az idén folytatódott. Áprilisban és májusban, negyedévre vetítve, 21,3 milliárd dollár közvetlen kölcsönt évefolyósítottak a bankok, vagyis nem sokkal többet, mint az 1984 második negyedéveben mért 18 milliárd dollár. Ezzel szemben a kötvénykibocsátás formájában felvett kölcsönök értéke egy év alatt majdnem megkétszereződött, 43,5 milliárd dollárra emelkedett — írja végül az OECD. (Reuter) Gazdasági hírek Latin-Amerikából Chilében exportösztönző intézkedéseket hoztak. Modesto Collados chilei gazdasági miniszter bejelentette, hogy leértékelik az ország valutáját a pesót, és csökentik az importvámokat. Az új hivatalos árfolyam szerint 1 dollár 168,90 pesóval egyenlő az eddigi 155,72 pesó helyett. Ez 7,8 százalékos devalválást jelent. Az importvámokat 30-ról 20 százalékra csökkentették. Az intézkedéssorozatra azután került sor, hogy a santiagói kormány megállapodott az országnak hitelező magánbankokkal. A pénzintézetek hozzájárultak, hogy fizetési haladékot adnak 5,93 milliárd dolláros chilei tartozás törlesztésére. (Ezen felül a következő két évben 1,08 milliárd dollár új kölcsönt folyósítanak a latin-amerikai országnak.) Az új futamidő 12 év, a törlesztést, hat éves türelmi idő után kell megkezdeni. Chile összes adóssága 19 milliárd dollár , Chilében egyébként háromcsatornás árfolyamrendszer működik. A leértékelés csak az úgynevezett „megállapodásos” dollárárfolyamra vonatkozik. Ez az az árfolyam, amelyen a jegybank azoknak ad el amerikai valutát, akiknek engedélyük van a különféle kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókra. Létezik egy úgynevezett kedvezményes vagy preferenciális árfolyam, amely szerint 1 dollár 101,44 pesóval egyenlő. Ezen számolják el a külföldi adósságokat. Végül pedig a párhuzamos (értsd: fekete-)piacon 1 dollár 185 pesóval egyenlő. * * • A mexikói állami bankok a hét végétől ismét lebonyolíthatnak pénzügyi tranzakciókat szabadpiaci árfolyamon. Ez gyakorlatilag egyet jelent a mexikói peso leértékelésével — állapítják meg a szakemberek. Az utóbbi időben a mexikói valuta erős spekulációs nyomás alá került. Ennek elsősorban az az oka, hogy csökkent a nemzetközi kőolajár és ezzel együtt Mexikó olajbevétele. A mexikói kormány a július 7-i időközi választások előtt azonban nem akarta megkockáztatni a peso hivatalos leértékelését, ezért választotta ezt a megoldást — mondják a megfigyelők. Mexikóban ugyancsak háromcsatornás árfolyamrendszer van. Az egyik ellenőrzött árfolyam, amely az adósságok törlesztésére és különféle kereskedelmi ügyletekre érvényes. A másik a kormány által megszabott „szabadpiaci” árfolyam (1 dollár 245 peso) magánszemélyek számára. Végül pedig létezik e párhuzamos árfolyam, amely szerint 1 dollár 350 pesóval egyenlő. • • • Argentínában kényszertakarékossági intézkedést hoztak, amely része a Buenos Aires-i kormány két hete bejelentett inflációellenes szükségprogramjának. (Mint ismeretes, Argentínában az első számú gazdasági probléma a több mint 1000 százalékos árdrágulás.) Az új intézkedés szerint kötelezni fogják azokat, akik magas adófizetési kategóriába tartoznak, hogy legalább két évre meghatározott összeget helyezzenek el a bankoknál betétként. (Reuter, API-DJ) yd LZ, " '‘í .fV Ismét erőre kapott s japán kivitel Miközben a japán kormány a végső simításokat végzi ,sokadik imnportliberalizáló csomagtervén, a tokiói pénzügyminisztérium újabb látványos kereskedelmi többletről számol be. Májusban a kivitel 14,23 milliárd dollár volt, szemben a tavaly májusi 14,09 milliárd dollárral, az import viszont az alacsony olajárak következtében 9,95 milliárd dollárra esett vissza, a tavalyi 11,1 milliárdról. Ezzel az év első öt hónapjában a kereskedelmi többlet elérte a 17,29 milliárd dollárt, azaz csaknem 20 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Növekedett májusban a folyó fizetési mérleg többlete is: 3,58milliárd dollárra a tavalyi májusi 1,99 milliárd dollárról. A kormány gazdaságtervezési hivatalának jelentéséből az is, kitűnik, hogy folytatódik a japán gazdaság expanziója, és ennek, egyik legfőbb motorja április óta ismét a növekvő export. Átmenetileg az ösztönző szerepet a személyes kiadások és a vállalati beruházások vették át, összefüggésben az amerikai gazdaság lanyhulásával, amely mind a japán kivitelt, mind az ipari termelést visszavetette. Április óta azonban — a korábbi korlátozások megszüntetése nyomán — megugrott az USA-ba irányuló autókivitel, és látványosan növekedtek a Kínába irányuló acélszállítások. Mindazonáltal továbbra is élénkek a személyes kiadások, a vállalati tőkeberuházások, és fellendülőben vannak a lakásépítkezések. (AP—DJ, Reuter) 1—j,-H—*~J. iMJ? INJIjE IPKjjg m mmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. •. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-033 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közéletett (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) . bármely postahivatalnál 4* a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 85.3102/90? — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148