Világgazdaság, 1987. szeptember (19. évfolyam, 166/4665-187/4686. szám)
1987-09-01 / 166. (4665.) szám
1987. SZEPTEMBER 1. MOSZKVÁBAN CÁFOLJÁK A SZOVJETUNIÓ BELÉPÉSI SZÁNDÉKÁT AZ IMF-BE ÉS A VILÁGBANKBA Moszkvai tudósítónktól: „Nem felel meg a valóságnak a Kew York Passban felröppentett hír, hogy a Szovjetunió csatlakozni kívánna a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) és a Világbankhoz” — írja a Moszkovszkije Novosztyi legújabb számában. A szovjet hetilap cáfolatában idézi az amerikai újságot, amely szerint a belépés kilátásai annyira komolyak, hogy a pénzintézetek munkatársai már csendben tanulmányoznak több kérdést arra az esetre, ha Moszkva hivatalosan is a csatlakozás mellett dönt A lap még azt is tudni véli, hogy Berber Conable, a Világbank elnöke szívesen üdvözölné a szovjet jelentkezést. Természetesen senkinek nem lehet megtiltani, hogy csendben megvizsgáljon bármilyen kérdést — folytatja cáfolatát a moszkvai lap —, nem árt azonban emlékeztetni, hogy a Szovjetuniónak nem kell kérnie sem a két pénzintézet vezetőségének, sem pedig tagságának jóváhagyását esetleges csatlakozásához. A Szovjetunió ugyanis az IMF és a Világbank egyik alapítója volt, amikor e két szervezetet 1944- ben létrehozták, ám később „a romló nemzetközi politikai helyzet láttán nem ratifikálta az alapító egyezményeket, így, ha a Szovjetunió most belépne, akkor ez egyszerűen ennek az egyezménynek a ratifikálásával lenne egyenlő” — fejtegeti a Moszkovszkije Novosztyi. A lehetőség és a szándék azonban két különböző ügy. A Szovjetunió álláspontja szerint az IMF súlyos zavarokkal küszködik, amelyek megakadályozzák a szovjet részvételt a szervezet munkájában. A Nemzetközi Valuta Alapnak — írja a lap — nem sikerült stabilizálnia a nemzetközi monetáris rendszert, képtelen gátat vetni a külföldi adósságválság növekedésének, amely már globális méretűvé dagadt. Az IMF valutarendszerében a dollár olyan különleges státust nyert, amely Washington számára lehetővé teszi, hogy a dollárárfolyam manipulálásával egyoldalú előnyökre tegyen szert más országok, különösen a fejlődők kárára. A Szovjetunió emellett antidemokratikusnak tekinti az IMF szervezeti rendszerét, amelynek segítségével a vezető nyugati országok „luba alatt tudják a nemzetközi monetáris rendszer problémáit elsimítani, tekintet nélkül a tagországok többségénél érdekére”. Mindebből azonban még nem következik — folytatja a Moszkovszkije Novosztyi —, hogy a Szovjetunió távol tartaná magát a globális valuta- és pénzügyi problémák megoldásától, s hogy ne akarna kapcsolatba kerülni az IMF-fel és a Világbankkal. A szovjet szakemberek többször is kijelentették, hogy szakértői szinten készen állnak ilyen kapcsolatok létrehozására, s szívesen véleményt cserélnének a nemzetközi monetáris rendszer reformjáról és a valutáris helyzetről. A cikkíró, Szervejen közgazdász azonban arra is kitér, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szovjet külkereskedelempolitikai törekvések Washingtonban nem találtak kedvező fogadtatásra, így például tavaly októberben az USA és legközelebbi szövetségesei elutasították a kérést, hogy a Szovjetunió részt vehessen a GATT égisze alatt folyó kereskedelmi körtárgyalások legújabb fordulójában. A New York Postnak a cáfolat tárgyát képező cikkében olyan kongresszusi véleményeket is idéz, amelyek szerint további megszigorításokat kellene alkalmazni a szovjet—amerikai hitelkapcsolatokban. Mint ismeretes, az amerikai Export-Import Bankot már korábban eltiltották attól, hogy olcsó hiteleket nyújtson a szovjet vállalatoknak, jóllehet e bankot főként a szovjet—amerikai kereskedelem finanszírozására alapították. Az amerikai törvényhozásban most olyan javaslatokat terjesztenek elő — írja a Moszkovszkije Novosztyi —, amely korlátozná az amerikai kereskedelmi bankok hitelnyújtását a szocialista országoknak. Helmer György is 4 Gyarapodnak a szovjet vállalatok devizaszámlái Önfinanszírozás a szovjet külkereskedelemben Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió külkereskedelmi bankjánál, a Vnyestorgbanknál jelenleg szovjet egyesülések, vállalatok és minisztériumok 15 ezer devizaszámláját vezetik — mondta Andrej Zverev, az állami tervbizottság külgazdasági főszakértője a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Egy ilyen számla megnyitásához a vállalatoknak saját termékeik exportjával kell kitermelniük a valutát. Korábban is a vállalatok bizonyos részt megtarthattak exportbevételeikből. Most azonban ez az összeg jóval nagyobb, mértékét 1990-ig megállapított normatívák alapján kapták meg, így például a normatívák szerint a gépipari vállalatok bevételük 30—50 százalékát tarthatják meg. Sok vállalat, amelynek KGST-exportja révén devizarubel-számlája van, már eldöntötte, hogy mit vásárol majd 1988-ban a szocialista országokból, elsősorban a műszaki fejlesztés és a termelés rekonstrukciójához. A rendelkezések értelmében a gépek és az anyagok mellett a vállalatok egészségügyi felszereléseket, kulturális, háztartási és más termékeket szerezhetnek be a Vállalati kollektíva számára. Röviden szólva tehát arról van szó — mondta a Goszplan szakembere —, hogy a vállalatok teljes egészében maguk rendelkeznek a számláikon lévő pénzeszközökkel. A jövő évi külgazdasági kapcsolatok tervezése során az érintett pénzügyi és tervezési szervezetek nem korlátozzák a vállalatokat importjukban, feltéve, hogy nem lépik túl valutaalapjuk kereteit. Ezek a devizarubel-számlák lehetővé teszik az együttműködés élénkítését a szocialista országokhoz fűződő közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok alapján. 1988. január elsejétől a számlatulajdonosok jogai kibővülnek, saját konvertibilisvaluta-számlát is nyithatnak. A számlán lévő valutát mindenféle egyeztetés nélkül felhasználhatják a műszaki fejlesztésre, a termelés rekonstrukciójára, részegységek beszerzésére. E tekintetben csak az a régi korlátozás maradt életben, hogy új tőkeberuházást csupán állami finanszírozással hajthatnak végre. Mint ahogy a szakértő hangsúlyozta: a gyakorlatban így kezd megvalósulni a valutáris önfinanszírozás elve, amelyet a szovjet külgazdasági reform együk alapvető pilléreként képzelnek el. A japán kormány a hét végén elfogadta a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) költségvetési javaslatát az 1988-as pénzügyi évre. Eszerint a hivatal pénzügyi kerete 6,2 százalékkal nő az előző évhez képest, s összesen 3730 milliárd jenre rúg (ez mintegy 26 milliárd dollár). Brazíliában a június közepén elrendelt ár- és bérstop ellenére júliusban 3,05, augusztusban pedig 6,36 százalékpontos havi infláció volt. Az infláció éves rátája így augusztus végén elérte a 383 százalékot. A Wd JELENTI Az Eurotunnel, a La Manche alatt megépítendő alagútegyüttes építtetői múlt heti 5 milliárd fontos hitelfelvétele után most egy 15 arab bankból álló szindikátustól további 286 millió fontos hitel felvételét tervezik. ma Varsóban tárgyalt vasárnap és hétfőn a holland külügyminiszter. A látogatás tényét a hírügynökségek mint holland—lengyel közeledést kommentálták. A Finnország folyó fizetési mérlege az idei első félévben 4,53 milliárd finn márkás (1 dollár = 4,583 finn márka) hiánnyal zárult. A tavalyi első féléves deficit 3,48 milliárd finn márka volt. Szovjet-spanyol vegyesvállalat különleges műtrágya gyártására? A spanyol Iagrosa cég észtországi vegyes vállalat felállítását tervezi ökológiai szempontból tiszta szerves műtrágya előállítására. A TASZSZ tudósítójának értesülése szerint a spanyol cég a létesítendő vegyesvállalatot csak első lépésnek tekinti a Szovjetunióval folytatandó szélesebb körű együttműködés megteremtésére. A vegyesvállalatnak az elképzelések szerint összesen 30 dolgozója lenne, köztük néhány spanyol szakértő. A Tallinn mellé tervezett üzem évi termelése évi 25 ezer tonna „Biogran” műtrágya lenne. (MTI) Bezárnak egy eladósodott jugoszláviai papírgyárat A macedón köztársaságban határozatot hoztak a huzamosabb ideje veszteségesen gazdálkodó ivangrádi cellulóz- és papírgyár felszámolásáról. A vállalat adóssága meghaladja a 15,5 milliárd dinárt. A szakértői bizottság azt javasolta, hogy a gyár finompapír- és tapétakészítő részlegeit szervezzék újjá, mert ezek rentábilis termelést tudnának biztosítani. Ezzel azt is elérnék, hogy a vállalat eddigi 1800 dolgozójának csak a felét kellene elbocsátani. A belgrádi sajtókommentárok hangsúlyozzák, hogy Ivangrád város és község gazdasági életét a felszabadulás óta még egyszer sem érte olyan nagy megrázkódtatás, mint amekkorát a mostani csődeljárás okoz. A macedón köztársaság gazdasági fejlettségi listáján ezzel az ivangrádi körzet a harmadik helyről az utolsóra esik vissza. (MTI) Kanadai segély Mozambiknak Az eddigieken felüli pótlólagos, 1 millió dolláros szükségsegélyt nyújt Kanada az éhező mozambikiak megsegítésére. Az összeg felét a Nemzetközi Vöröskereszt osztja majd szét a leginkább érintett mozambiki tartományok lakosai között. A fennmaradó összeg egy részéből a segélyszállítmányok szállítási feltételeit biztosítják, illetve különböző ENSZ-programokon keresztül juttatják el Mozambiknak. (APA) A WSFO szerény növekedést és lassú inflációt jósol Ausztriának Az osztrák gazdaság idén 1, s jövőre is csak 1,5 százalékos ütemben fog nőni, míg a munkanélküliek aránya a munkaképes lakossághoz mérten az idén várható 5,8 százalékról jövőre már 6,5 százalékosra fog emelkedni. Ausztria ennek alapján egyértelműen elmarad a többi fejlett országtól — öszszegzi vizsgálódásának eredményeit a XINFO bécsi gazdasági kutatóintézet szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányában. Helmuth Kramer, a kutatóintézet vezetője, az anyag kapcsán rámutatott, hogy a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek önmérsékletet kell majd tanúsítaniuk az új bértárgyalások során, azért, hogy a kedvezőnek számító idei 1,5, és 1988-as 2 százalékos inflációs rátára vonatkozó prognózis valósággá is váljon. Az intézet szerint a bértárgyalások során erősen differenciálni kell majd a prosperáló és a gyengélkedő ágazatok között. Utóbbiba a tanulmány a nehézségekkel küzdő állami szektort sorolta, mégpedig az első helyre. Az osztrák polgárok takarékossági rátája (nettó jövedelmükhöz viszonyítva) a WIFO szerint a tavalyi 12 százalékosról idén már 13 ,századosra nő. Nagy az osztrákok bizonytalanságérzete a foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban, aggódnak amiatt is, hogy esetleg megváltozik az eddigi gazdasági irányvonal, s nőnnek a kétségek azt illetően, hogy mennyire biztosított az idősebb korúak megélhetésének finanszírozása társadalmi méretekben. A WIFO szerint az osztrák export idén stagnál, jövőre viszont várhatóan 3 százalékkal nőhet. Az osztrák deivitelt az utóbbi időkben erősen hátráltatta a dollár árfolyamvesztesége, az OPEC-országok és a KGST-tagországok keresletének csökkenése. Ezt azonban ellensúlyozta az, hogy egyes osztrák cégeknek elsősorban Nyugat-Európában jelentős mértékben sikerült növelniük piaci részesedésüket. (APA) VILAGGAZDASAG Kuvait északi-tengeri olajat vásárol Elhalasztották két OPEC-bizottság ülését Kuvait északi-tengeri kőolajat vásárol európai finomítói számára — adta hírül, a kuvaiti állami olajvállalat (KPC) egyik vezető tisztviselőjére hivatkozva, a KUNA hírügynökség. A tisztviselő nyilatkozata szerint a KPC napi 120 ezer barrel körüli mennyiségű északitengeri olajat vásárol a tulajdonában lévő dániai és hollandiai finomítóknak. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy Kuvait, amely a tőkésvilág második legnagyobb bizonyított olajkészleteit mondhatja magáénak, természetesen képes lenne hazai kőolajjal ellátni a finomítókat, s csak azért vásárol külföldről, hogy ne lépje túl termelési kvótáját. Kuvait OPEC-kvótája napi 996 ezer barrel, s a tisztviselő határozottan állította, hogy nem lépi túl az engedélyezett mennyiséget. Azt is kijelentette, hogy Kuvait két hete leállította szabadpiaci olajeladásait, hogy ezzel is csökkentse az olajárakra nehezedő nyomást. Ismeretes, hogy az OPEC termelési korlátjának túllépéséről érkező hírek az augusztus eleji 20 dollár fölötti szintről a hónap végére 18 dollár körülire nyomták viszsza a szabadpiaci olajárakat. Egy nemrégi nyilatkozatában Lukman nigériai olajügyi miniszter, az OPEC soros elnöke cáfolta azokat a becsléseket, hogy a szervezet együttesen napi 3 millió barrellel többet termelne az elhatározott napi 16,6 millió barreles plafonnál. Szerinte a túltermelés legfeljebb napi 11,2 millió barrel. Az OPEC bécsi titkársága közölte, hogy szeptember 7-ről 10-re halasztották a szervezet két bizottságának legközelebbi ülését. Az egyik bizottság feladata, hogy az egyes tagországokban tett látogatásokkal igyekezzen arra szorítani a tagállamokat, hogy betartsák kvótájukat és az áregyezményt. A másik bizottság a világpiaci olajárak alakulását kíséri figyelemmel, s az OPEC legutóbbi értekezletétől felhatalmazást kapott, hogy ha a szabadpiaci olajárak túlságosan erősen eltérnének az OPEC által megállapodott 18 dolláros átlagtól, akkor az új helyzet megvitatására rendkívüli OPEC-konferenciát hívjon öszsze. Miután a szabadpiaci árak nagyjából 18 dollár körül vannak, ezzel a lehetőséggel a bizottság nemigen él majd. Az utóbbi hónap folyamán eső árakat hétfőn erősítette, hogy a Perzsa-öbölben ismét több tankhajót ért támadás. A kereskedők egy része a konfliktus kiszélesedésétől tart. A megnövekedett kereslet Tokióban a szabadpiaci árakat péntekről hétfőre 30 centtel verte fel, Londonból is jelentősebb, 50 cent körüli drágulásról tudósítottak. (Reuter, AP—DJ) Balladur a francia biztosító intézetek kiárusításáról Leszállított hivatalos prognózisok A francia privatizálási program keretében decemberben árusítják ki az első állami biztosító társaságot — jelentette be egy rádióinterjúban Balladur francia pénzügyminiszter. A biztosító társaságok magánkézbe adását eredetileg korábbra tervezték, de az ágazat bonyolult szerkezete késedelmet okozott. Balladur közölte, hogy szeptember végén döntik el, hogy az Assurances Générales de France (AGF) vagy az Union des Assurances de Paris (CIAP) " kerül-e először kalapács ará. A harmadik nagy állami biztosító intézetről, a Groupe des Assurances Nationales-ról (GAN) nem tett említést. Az összesen 300 milliárd frankra rúgó, 1891-ig 65 állami vállalat kiárusítását célzó program keretében az év végéig még két nagyvállalatot árusítanak ki a tervek szerint. A Financiére de Suez részvényeit október 5-én kezdik árusítani, s röviddel azután kerül sor a Matta elektronikai és hadiipari konszernre. Ezenkívül várhatóan novemberben piacra dobják az Air France állami légitársaság részvényeinek egy részét. A tavaly decemberben elindított privatizálási programból eddig 50 milliárd iránti folyt be a francia államkasszába. A francia kormány a korábbinál rosszabbnak ítéli meg a növekedési és az inflációs kilátásokat — ez is kiderült Balladur rádiónyilatkozatából. A pénzügyminiszter közölte, hogy már csak 20 százaléknál kisebb GDP (hazai össztermék)-növekedésre számítanak a korábban remélt 2,8 százalék helyett (a tavalyi ráta 2 százalék volt), az infláció a tavaly év végi 2,1 százalékról az év végére 3 százalék fölé gyorsul, a fizetési mérleg pedig a tavalyi, főleg az olcsó olajáraknak és a gyengülő dollárnak köszönhető 25,8 milliárd frankos többlet után az idén újra enyhén deficitessé válik. (1985-ben deficitje 1,5 milliárd frank volt.) A kereskedelmi mérleg is hiánnyal fog zárni. Ennek mértékéről Balladur nem közölt becslést, de a kereskedelmi minisztérium nemrég 15 milliárd frankos kereskedelmi deficitet, egyéb előrejelző intézetek esetenként 30 milliárd frankra rúgó hiányt prognosztizálnak. (Reuter, AP—DJ) DÉL-AFRIKÁBAN VÉGET ÉRT A SZTRÁJK - AZ ARANYPIAC KÖZÖMBÖS A dél-afrikai aranytermelést 3 héten keresztül megbénító, vasárnap este véget érő bányászsztrájk nem befolyásolta a nemesfémpiacokon az arany jegyzését. A piacok közömbös reakciója a sztrájk végének hírére sem változott. Megfigyelők rámutatnak, hogy az arany árára sokkal inkább kihatással van a dollár helyzete, és az öböl menti állapotok. Mint időközben ismeretessé vált, a Dél-afrikai Köztársaság történetének legnagyobb sztrájkjában 550 ezer fekete bőrű bányász vett részt. Eredeti, mintegy 30 százalékos emelésre vonatkozó bérkövetelésüket munkáltatóik nem teljesítették. A NUM, a sztrájkolókat tömörítő szakszervezet csak azt tudta elérni, hogy a bányászok szabadságolásának feltételei némileg kedvezőbbre változtak. Új vívmány továbbá, hogy ha a bányász üzemi szerencsétlenség folytán életét veszti, akkor az eddigi kettő helyett hároméves átlagbért kap családja. A legnagyobb dél-afrikai bányavállalat, az Anglo American már beleegyezett, hogy visszaveszi munkahelyükre a sztrájk miatt elbocsátott bányászokat. A bányavállalatok összesen 44 ezer főt bocsátottak el a múlt héten, nagyobb részük sorsáról — ők nem az Angio American dolgozói voltak — még további tárgyalások lesznek. A sztrájk a munkáltatóknak napi 17 millió randos (1 dollár , 3,23 rand) veszteséget okozott, míg a sztrájkolók napi 5,5 millió rand keresettől estek el. Idén Dél-Afrikában már mintegy 5,5 millió munkanapnyi sztrájk volt. (APA, AP,DJ) VILIGOMOISIS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPIKIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VI., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: A Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp, Fém u. 5—7* Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely Hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 87.3102/9 08 — Szedte Zrínyi Nyomda, Spest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042—0148