Világgazdaság, 1987. szeptember (19. évfolyam, 166/4665-187/4686. szám)

1987-09-01 / 166. (4665.) szám

1987. SZEPTEMBER 1. MOSZKVÁBAN CÁFOLJÁK A SZOVJETUNIÓ BELÉPÉSI SZÁNDÉKÁT AZ IMF-BE ÉS A VILÁGBANKBA Moszkvai tudósítónktól: „Nem felel meg a valóságnak a Kew York Passban felröppentett hír, hogy a Szovjetunió csatlakoz­ni kívánna a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) és a Világbankhoz” — írja a Moszkovszkije Novosztyi legújabb számában. A szovjet hetilap cáfolatában idézi az amerikai újságot, amely szerint a belépés kilátásai annyira komolyak, hogy a pénzintézetek munkatársai már csendben tanul­mányoznak több kérdést arra az esetre, ha Moszkva hivatalosan is a csatlakozás mellett dönt A lap még azt is tudni véli, hogy Ber­ber Conable, a Világbank elnöke szívesen üdvözölné a szovjet jelent­kezést. Természetesen senkinek nem le­het megtiltani, hogy csendben meg­vizsgáljon bármilyen kérdést — folytatja cáfolatát a moszkvai lap —, nem árt azonban emlékeztetni, hogy a Szovjetuniónak nem kell kérnie sem a két pénzintézet veze­tőségének, sem pedig tagságának jóváhagyását esetleges csatlakozá­sához. A Szovjetunió ugyanis az IMF és a Világbank egyik alapítója volt, amikor e két szervezetet 1944- ben létrehozták, ám később „a romló nemzetközi politikai helyzet láttán nem ratifikálta az alapító egyezményeket, így, ha a Szovjet­unió most belépne, akkor ez egy­szerűen ennek az egyezménynek a ratifikálásával lenne egyenlő” — fejtegeti a Moszkovszkije Novosz­tyi. A lehetőség és a szándék azonban két különböző ügy. A Szovjetunió álláspontja szerint az IMF súlyos zavarokkal küszködik, amelyek megakadályozzák a szovjet részvé­telt a szervezet munkájában. A Nemzetközi Valuta Alapnak — írja a lap — nem sikerült stabilizálnia a nemzetközi monetáris rendszert, képtelen gátat vetni a külföldi adósságválság növekedésének, amely már globális méretűvé da­gadt. Az IMF v­alutarendszerében a dollár olyan különleges státust nyert, amely Washington számára lehetővé teszi, hogy a dollárárfo­lyam manipulálásával egyoldalú elő­nyökre tegyen szert más országok, különösen a fejlődők kárára. A Szovjetunió emellett antidemokrati­kus­na­k tekinti az IMF szervezeti rendszerét, amelynek segítségével a vezető nyugati országok „luba alatt tudják a nemzetközi monetáris rendszer problémáit elsimítani, te­kintet nélkül a tagországok több­ségénél­ érdekére”. Mindebből azonban még nem kö­vetkezik — folytatja a Moszkovsz­kije Novosztyi —, hogy a Szovjet­unió távol tartaná magát a globális valuta- és pénzügyi problémák megoldásától, s hogy ne akarna kapcsolatba kerülni az IMF-fel és a Világbankkal. A szovjet szakem­berek többször is kijelentették, hogy szakértői szinten készen áll­nak ilyen kapcsolatok létrehozására, s szívesen véleményt cserélnének a nemzetközi monetáris rendszer re­formjáról és a valutáris helyzetről. A cikkíró, Szervejen közgazdász azonban arra is kitér, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szovjet külke­reskedelempolitikai törekvések Wa­shingtonban nem találta­k kedvező fogadtatásra, így például tavaly októberben az USA és legközeleb­bi szövetségesei elutasították a ké­rést, hogy a Szovjetunió részt ve­hessen a GATT égisze alatt folyó kereskedelmi körtárgyalások leg­újabb fordulójában. A New York Postnak a cáfolat tárgyát képező cikkében olyan kongresszusi véle­ményeket is idéz, amelyek­ szerint további megszigorításokat kellene alkalmazni a szovjet—amerikai hi­telkapcsolatokban. Mint ismeretes, az amerikai Export-Import Bankot már korábban eltiltották attól, hogy olcsó hiteleket nyújtson a szovjet vállalatoknak, jóllehet e bankot főként a szovjet—amerikai kereske­delem finanszírozására alapították. Az amerikai törvényhozásban most olyan javaslatokat terjesztenek elő — írja a Moszkovszkije Novosztyi —, amely korlátozná az amerikai kereskedelmi bankok hitelnyújtását a szocialista országoknak. Helmer György i­s 4 Gyarapodnak a szovjet vállalatok devizaszámlái Önfinanszírozás a szovjet külkereskedelemben Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió külkereskedelmi bankjánál, a Vnyestorgbanknál je­lenleg szovjet egyesülések, vállala­tok és minisztériumok 15 ezer de­vizaszámláját vezetik — mondta Andrej Zverev, az állami tervbizott­ság külgazdasági főszakértője a TASZSZ hírügynökségnek­­ adott nyilatkozatában. Egy ilyen számla megnyitásához a vállalatoknak sa­ját termékeik exportjával kell ki­termelniük a valutát. Korábban is a vállalatok bizonyos részt megtart­hattak exportbevételeikből. Most azonban ez az összeg jóval nagyobb, mértékét 1990-ig megállapított nor­matívák alapján kapták meg, így például a normatívák szerint a gép­ipari vállalatok bevételük 30—50 százalékát tarthatják meg. Sok vállalat, amelynek KGST-ex­­portja révén devizarubel-számlá­­ja van, már eldöntötte, hogy mit vásárol majd 1988-ban a szocialis­ta országokból, elsősorban a mű­szaki fejlesztés és a termelés re­konstrukciójához. A rendelkezések értelmében a gépek és az anyagok mellett a vállalatok egészségügyi felszereléseket, kulturális, háztartá­si és más termékeket szerezhetnek be a Vállalati kollektíva számára. Röviden szólva tehát arról van szó — mondta a Goszplan szakembere —, hogy a vállalatok teljes egészé­ben maguk rendelkeznek a szám­láikon lévő pénzeszközökkel. A jö­vő évi külgazdasági kapcsolatok ter­vezése során az érintett pénzügyi és tervezési szervezetek nem korlá­tozzák a vállalatokat importjukban, feltéve, hogy nem lépik túl valuta­alapjuk kereteit. Ezek a devizaru­­bel-számlák lehetővé teszik az együttműködés élénkítését a szocia­lista országokhoz fűződő közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok alapján. 1988. január elsejétől a számla­tulajdonosok jogai kibővülnek, sa­ját konvertibilisvaluta-számlát is nyithatnak. A számlán lévő valu­tát mindenféle egyeztetés nélkül felhasználhatják a műszaki fejlesz­tésre, a termelés rekonstrukciójá­ra, részegységek beszerzésére. E te­kintetben csak az a régi korláto­zás maradt életben, hogy új tőke­­beruházást csupán állami finanszí­rozással hajthatnak végre. Mint ahogy a szakértő hangsúlyozta: a gyakorlatban így kezd megvalósul­ni a valutáris önfinanszírozás elve, amelyet a szovjet külgazdasági re­form együk alapvető pilléreként képzelnek el. ­ A japán kormány a hét végén elfogadta a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) költségvetési javaslatát az 1988-as pénzügyi év­re. Eszerint a hivatal pénzügyi ke­rete 6,2 százalékkal nő az előző év­hez képest, s összesen 3730 mil­liárd jenre rúg (ez mintegy 26 mil­liárd dollár). Brazíliában a június közepén el­rendelt ár- és bérstop ellenére jú­liusban 3,05, augusztusban pedig 6,36 százalékpontos havi infláció volt. Az infláció éves rátája így augusztus végén elérte a 383 száza­lékot. A Wd JELENTI Az Eurotunnel, a La Manche alatt megépítendő alagútegyüttes építtetői múlt heti 5 milliárd fon­tos hitelfelvétele után most egy 15 arab bankból álló szindikátustól további 286 millió fontos hitel fel­vételét tervezik. ma Varsóban tárgyalt vasárnap és hétfőn a holland külügyminiszter. A látogatás tényét a hírügynöksé­gek mint holland—lengyel közele­dést kommentálták. A Finnország folyó fizetési mérle­ge az idei első félévben 4,53 mil­liárd finn márkás (1 dollár = 4,583 finn márka) hiánnyal zárult. A ta­valyi első féléves deficit 3,48 mil­liárd finn márka volt. Szovjet-spanyol vegyesvállalat különleges műtrágya gyártására? A spanyol I­agrosa cég észtor­szági vegyes vállalat felállítását ter­vezi ökológiai szempontból tiszta szerves műtrágya előállítására. A TASZSZ tudósítójának értesülése szerint a spanyol cég a létesítendő vegyesvállalatot csak első lépésnek tekinti a Szovjetunióval folytatandó szélesebb körű együttműködés meg­teremtésére. A vegyesvállalatnak az elképzelések szerint összesen 30 dol­gozója lenne, köztük néhány spa­nyol szakértő. A Tallinn mellé ter­vezett üzem évi termelése évi 25 ezer tonna „Biogran” műtrágya len­ne. (MTI) Bezárnak egy eladósodott jugoszláviai papírgyárat A macedón köztársaságban ha­tározatot hoztak a huzamosabb ide­je veszteségesen gazdálkodó ivan­­grádi cellulóz- és papírgyár fel­számolásáról. A vállalat adóssága meghaladja a 15,5 milliárd dinárt. A szakértői bizottság azt javasol­ta, hogy a gyár finompapír- és ta­pétakészítő részlegeit szervezzék újjá, mert ezek rentábilis terme­lést tudnának biztosítani. Ezzel azt is elérnék, hogy a vállalat eddigi 1800 dolgozójának csak a felét kel­lene elbocsátani. A belgrádi sajtókommentárok hangsúlyozzák, hogy Ivangrád vá­ros és község gazdasági életét a felszabadulás óta még egyszer sem érte olyan nagy megrázkódtatás, mint amekkorát a mostani csőd­eljárás okoz. A macedón köztársa­ság gazdasági fejlettségi listáján ezzel az ivangrádi körzet a harma­dik helyről az utolsóra esik vissza. (MTI) Kanadai segély Mozambiknak Az eddigieken felüli pótlólagos, 1 millió dolláros szükségsegélyt nyújt Kanada az éhező mozambi­­kiak megsegítésére. Az összeg felét a Nemzetközi Vöröskereszt osztja majd szét a leginkább érintett mo­zambiki tartományok lakosai kö­zött. A fennmaradó összeg egy ré­széből a segélyszállítmányok szál­lítási feltételeit biztosítják, illetve különböző ENSZ-programokon ke­resztül juttatják el Mozambiknak. (APA) A WSFO szerény növekedést és lassú inflációt jósol Ausztriának Az osztrák gazdaság idén 1, s jö­vőre is csak 1,5 százalékos ütem­ben fog nőni, míg a munkanélkü­liek aránya a munkaképes lakos­sághoz mérten az idén várható 5,8 százalékról jövőre már 6,5 szá­zalékosra fog emelkedni. Ausztria ennek alapján egyértelműen elma­rad a többi fejlett országtól — ösz­­szegzi vizsgálódásának eredményeit a XINFO bécsi gazdasági kutatóin­tézet szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányában. Helmuth Kramer, a kutatóintézet vezetője, az anyag kapcsán rámu­tatott, hogy a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek önmérsékletet kell majd tanúsítaniuk az új bér­­tárgyalások során, azért, hogy a kedvezőnek számító idei 1,5, és 1988-as 2 százalékos inflációs rá­tára vonatkozó prognózis valósággá is váljon. Az intézet szerint a bér­­tárgyalások során erősen differen­ciálni kell majd a prosperáló és a gyengélkedő ágazatok között. Utób­biba a tanulmány a nehézségekkel küzdő állami szektort sorolta, még­pedig az első helyre. Az osztrák polgárok takarékossá­gi rátája (nettó jövedelmükhöz vi­szonyítva) a WIFO szerint a tavalyi 12 százalékosról idén már 13 ,száza­dosra nő. Nagy az osztrákok bi­zonytalanságérzete a foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban, aggódnak amiatt is, hogy esetleg megváltozik az eddigi gazdasági irányvonal, s nőnnek a kétségek azt illetően, hogy mennyire biztosított az idősebb ko­rúak megélhetésének finanszírozása társadalmi méretekben. A WIFO szerint az osztrák ex­port idén stagnál, jövőre viszont várhatóan 3 százalékkal nőhet. Az osztrák deivitelt az utóbbi időkben erősen hátráltatta a dollár árfo­lyamvesztesége, az OPEC-országok és a KGST-tagországok keresleté­nek csökkenése. Ezt azonban ellen­súlyozta az, hogy egyes osztrák cé­geknek elsősorban Nyugat-Európá­­ban jelentős mértékben sikerült nö­velniük piaci részesedésüket. (APA) VILAGGAZDASAG Kuvait északi-tengeri olajat vásárol Elhalasztották két OPEC-bizottság ülését Kuvait északi-tengeri kőolajat vásárol európai finomítói számára — adta hírül, a kuvaiti állami olaj­­vállalat (KPC) egyik vezető tisztvi­selőjére hivatkozva, a KUNA hír­ügynökség. A tisztviselő nyilatko­zata szerint a KPC napi 120 ezer barrel körüli mennyiségű északi­tengeri olajat vásárol a tulajdoná­ban lévő dániai és hollandiai fi­nomítóknak. A tisztviselő hangsú­lyozta, hogy Kuvait, amely a tőkés­­világ második legnagyobb bizonyí­tott olajkészleteit mondhatja ma­gáénak, természetesen képes lenne hazai kőolajjal ellátni a finomító­kat, s csak azért vásárol külföld­ről, hogy ne lépje túl termelési kvótáját. Kuvait OPEC-kvótája na­pi 996 ezer barrel, s a tisztviselő határozottan állította, hogy nem lépi túl az engedélyezett mennyi­séget. Azt is kijelentette, hogy Ku­vait két hete leállította szabadpia­ci olajeladásait, hogy ezzel is csök­kentse az olajárakra nehezedő nyo­mást. Ismeretes, hogy az OPEC terme­lési korlátjának túllépéséről érke­ző hírek az augusztus eleji 20 dol­lár fölötti szintről a hónap végére 18 dollár körülire nyomták visz­­sza a szabadpiaci olajárakat. Egy nemrégi nyilatkozatában Lukman nigériai olaj­ügyi miniszter, az OPEC soros elnöke cáfolta azokat a becsléseket, hogy a szervezet együttesen napi 3 millió barrellel többet termelne az elhatározott napi 16,6 millió barreles plafonnál. Szerinte a túltermelés legfeljebb napi 1­1,2 millió barrel. Az OPEC bécsi titkársága közöl­te, hogy szeptember 7-ről 10-re ha­lasztották a szervezet két bizottsá­gának legközelebbi ülését. Az egyik bizottság feladata, hogy az egyes tagországokban tett látogatásokkal igyekezzen arra szorítani a tagál­lamokat, hogy betartsák kvótájukat és az áregyezményt. A másik bi­zottság a világpiaci olajárak ala­kulását kíséri figyelemmel, s az OPEC legutóbbi értekezletétől fel­­hatalmazást kapott, hogy ha a sza­badpiaci olajárak túlságosan erősen eltérnének az OPEC által megálla­podott 18 dolláros átlagtól, akkor az új helyzet megvitatására rendkí­vüli OPEC-konferenciát hívjon ösz­­sze. Miután a szabadpiaci árak nagyjából 18 dollár körül vannak, ezzel a lehetőséggel a bizottság nemigen él majd. Az utóbbi hónap folyamán eső árakat hétfőn erősítette, hogy a Perzsa-öbölben ismét több tankha­jót ért támadás. A kereskedők egy része a konfliktus kiszélesedésétől tart. A megnövekedett kereslet To­kióban a szabadpiaci árakat pén­tekről hétfőre 30 centtel verte fel, Londonból is jelentősebb, 50 cent körüli drágulásról tudósítottak. (Reuter, AP—DJ) Balladur a francia biztosító intézetek kiárusításáról Leszállított hivatalos prognózisok A francia privatizálási program keretében decemberben árusítják ki az első állami biztosító társasá­got — jelentette be egy rádióinter­júban Balladur francia pénzügymi­niszter. A biztosító társaságok ma­gánkézbe adását eredetileg korább­ra tervezték, de az ágazat bonyolult szerkezete késedelmet okozott. Bal­ladur közölte, hogy szeptember vé­gén döntik el, hogy az Ass­uran­ces Générales de France (AGF) vagy az Union des Assurances de Paris (CIAP) " k­er­ül-e először kalapács ará. A harmadik nagy állami biztosító intézetről, a Groupe des Assuran­ces Nationales-ról (GAN) nem tett említést. Az összesen 300 milliárd frankra rúgó, 1891-ig 65 állami vállalat ki­árusítását­ célzó program keretében az év végéig még két nagyválla­latot árusítanak ki a tervek sze­rint. A Financiére de Suez részvé­nyeit október 5-én kezdik árusítani, s röviddel azután kerül sor a Mat­ta elektronikai és hadiipari kon­szernre. Ezenkívül várhatóan no­vemberben piacra dobják az Air France állami légitársaság részvé­nyeinek egy részét. A tavaly de­cemberben elindított privatizálási programból eddig 50 milliárd iránti­ folyt be a francia államkasszába. A francia kormány a korábbinál rosszabbnak ítéli meg a növekedé­si és az inflációs kilátásokat — ez is kiderült Balladur rádiónyilatko­zatából. A pénzügyminiszter közöl­te, hogy már csak 2­0 százaléknál kisebb GDP (hazai össztermék)-nö­vekedésre számítanak a korábban remélt 2,8 százalék helyett (a tava­lyi ráta 2 százalék volt), az inflá­ció a tavaly év végi 2,1 százalékról az év végére 3 százalék fölé gyor­sul, a fizetési mérleg pedig a ta­valyi, főleg az olcsó olajáraknak és a gyengülő dollárnak köszönhető 25,8 milliárd frankos többlet után az idén újra enyhén deficitessé vá­lik. (1985-ben deficitje 1,5 milliárd frank volt.) A kereskedelmi mér­leg is hiánnyal fog zárni. Ennek mértékéről Balladur nem közölt becslést, de a kereskedelmi minisz­térium nemrég 15 milliárd frankos kereskedelmi deficitet, egyéb előre­jelző intézetek esetenként 30 mil­liárd frankra rúgó hiányt prognosz­tizálnak. (Reuter, AP—DJ) DÉL-AFRI­KÁBAN VÉGET ÉRT A SZTRÁJK - AZ ARANYPIAC KÖZÖMBÖS A dél-afrikai aranytermelést 3 héten keresztül megbénító, vasár­nap este véget érő bányászsztrájk nem befolyásolta a nemesfémpia­cokon az arany jegyzését. A pia­cok közömbös reakciója a sztrájk végének hírére sem változott. Meg­figyelők rámutatnak, hogy az arany árára sokkal inkább kihatással van a dollár helyzete, és az öböl menti állapotok. Mint időközben ismeretessé vált, a Dél-afrikai Köztársaság történeté­nek legnagyobb sztrájkjában 550 ezer fekete bőrű bányász vett részt. Eredeti, mintegy 30 százalékos eme­lésre vonatkozó bérkövetelésüket munkáltatóik nem teljesítették. A NUM, a sztrájkolókat tömörítő szakszervezet csak azt tudta el­érni, hogy a bányászok szabadsá­golásának feltételei némileg kedve­zőbbre változtak. Új vívmány to­vábbá, hogy ha a bányász üzemi szerencsétlenség folytán életét veszti, akkor az eddigi kettő he­lyett hároméves átlagbért kap csa­ládja. A legnagyobb dél-afrikai bánya­vállalat, az Anglo American már beleegyezett, hogy visszaveszi munkahelyükre a sztrájk miatt el­bocsátott bányászokat. A bánya­­vállalatok összesen 44 ezer főt bo­csátottak el a múlt héten, nagyobb részük sorsáról — ők nem az Angio American dolgozói voltak — még további tárgyalások lesznek. A sztrájk a munkáltatóknak napi 17 millió randos (1 dollár , 3,23 rand) veszteséget okozott, míg a sztrájkolók napi 5,5 millió rand keresettől estek el. Idén Dél-Afri­­kában már mintegy 5,5 millió munkanapnyi sztrájk volt. (APA, AP,DJ) VILIGOMOISIS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI­­KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VI­., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: A Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp, Fém u. 5—7* Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely Hírlapkézbesítő pos­­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215—96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9­ 08 — Szedte Zrínyi Nyomda, Spest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042—0148

Next