Világgazdaság, 1993. március (25. évfolyam, 41/6048-61/6068. szám)

1993-03-12 / 49. (6056.) szám

12 . VILÁGGAZDASÁG NAPIDÍJAK Ismertetjük az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők de­vizaellátmányát a 30/1992.(11. 13.) kormányrendelet alap­ján. A napidíj valuta OSSZ, valuta ÖSSZ. Európa Ázsia Albánia USD 26 Afganisztán USD 41 Nagy-Britannia GDP 20 Bahrein USD 31 Ausztria ATS 370 Banglades USD 26 Belgium BEF 1007 Burma USD 32 Bulgária USD 24 Egy. Arab Emirátusok USD 31 Ciprus USD 27 Fülöp-szigetek USD 26 Cseh és Szlovák Köztársaság USD 24 Hongkong USD 34 Dánia DKR 229 India USD 24 Finnország FIM 154 Indonézia USD 30 Franciaország FRF 183 Irak USD 52 Gibraltár GDP 20 Irán USD 61 Görögország USD 28 Izrael USD 44 Hollandia NLG 55 Japán JPY 6332 Írország GDP 19 Jemeni Köztársaság USD 34 Izland USD 32 Jordánia USD 30 Jugo­ utódállamai USD 38 Kambodzsa USD 29 Lengyelország USD 26 Katar USD 27 Liechtenstein USD 26 Kina USD 36 Luxemburg BEF 1009 Koreai Köztársaság USD 37 Málta USD 22 Koreai Népi Demokratikus Monaco USD 26 Köztársaság USD 27 Németország DM 62 Kuvait USD 29 Norvégia USD 41 Laosz USD 31 Olaszország USD 37 Libanon USD 41 Portugália USD 26 Makao USD 32 Románia USD 24 Maldiv Köztársaság USD 25 Spanyolország ESP 3850 Malajzia USD 25 Svájc CHF 60 Mongólia USD 30 Svédország SEK 237 Nepál USD 21 SzU. utódállamai USD 26 Oman USD 30 Vatikán USD 37 Pakisztán USD 24 Egyéb USD 26 Sri Lanka USD 31 Szaúd-Arábia USD 30 A napidíj 0 © © V___| Afrika Algéria USD 31 Angola USD 40 Benin USD 30 Botswana USD 29 Burundi USD 33 Comore USD 38 Csád USD 45 Dél-afrikai Közt. USD 30 Dzsibuti USD 37 Egyiptom USD 28 Elefántcsontpart USD 36 Etiópia USD 36 Burkina Faso USD 34 Gabon USD 45 Gambia USD 33 Ghana USD 29 Guineai Közt. USD 35 Guineai Bissau Közt.USD 37 Egyenlítői Guinea USD 37 Kamerun USD 38 Kenya USD 24 Kongó USD 42 Közép-afrikai Közt. USD 41 Leskoto USD 33 Libéria USD 40 Libia USD 44 Malgas USD 26 Mali USD 36 Marokkó USD 29 Mauritánia USD 36 Mauritius USD 26 Mozambik USD 43 Niger USD 31 Nigéria USD 29 Ruanda USD 34 Sao Tome, Principe USD 33 Seychelles USD 31 Sierra Leone USD 33 Szváziföld USD 27 Szenegál USD 32 Szomália USD 37 Szudán USD 43 Tanzánia USD 31 Togo USD 33 Tunézia USD 26 Uganda USD 35 Zaire USD 30 Zambia USD 39 Zimbabwe USD 26 Zöld-foki-szigetek USD 28 Egyéb USD 33 Ausztrália, Óceánia Ausztrália AUD 41 Fidzsi-szigetek USD 27 Pápua Új-Guinea USD 46 Új-Zéland USD 26 Szingapúr Szíria Tajvan Thaiföld Törökország Vietnam Egyéb USD USD USD USD USD USD USD 28 46 28 25 24 25 32 Amerika Argentína Bahama Barbados Bermuda Bolivia Brazília Chile Columbia Costa Rica Dominika USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD Dominikai Köztársaság USD Ecuador Grenada Guatemala Guyana Haiti Holland Antillák Honduras Jamaica Kanada Kuba Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Puerto Rico Salvador Suriname Uruguay USA Venezuela Trinidad és Tobago Egyéb USD USD USD USD USD USD USD USD CAD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD USD 35 35 33 26 25 37 27 31 24 36 32 24 36 30 35 32 36 29 22 39 27 30 51 25 27 42 33 30 44 33 37 35 33 33 USD 33 MENEDZSER KALAUZ S­iker­stori A Hódmezővásárhelyen fel­nőtt későbbi vállalkozó a buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen került először kap­csolatba az üzleti élettel. Nem elsősorban a közlekedés szakon 1976-ban megszerzett diploma révén, hanem hogy belekóstol­hatott az akkortájt induló disz­kózásba. Ez annyira bejött, hogy egy jó évtizeden keresztül ebből élt meg — nem is akárhogy. “Egy hét végén megkerestem a Chemolimpexnél kapott havi fi­zetésem másfélszeresét” — idé­zi fel mindössze három hónapig tartó alkalmazotti életszakaszát. Az egyre iparszerűbbé váló diszkóműfajból azonban a 80- as évek elején már tovább akar lépni — főként, hogy ennek ré­vén szert tett némi tőkére. Kapó­ra jött, hogy az ingatlankezelő vállalatok és az egykori taná­csok akkortájt kezdték el felszá­molni az egyszobás utcai laká­ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1993. évi pályázati felhívás a Befektetésösztönzési Alapból nyújtandó támogatás igénybevételére 1993-ban az egyes elkülöní­tett állami pénzalapokról szó­ló 1992. évi LXXXvI. törvény, valamint a 2/1993 (I. 19.) sz. NGKM-rendelet szabályozza a külföldiek magyarországi be­­fektetéseinek ösztönzését szol­gáló Befektetésösztönzési Ala­pot. Az alapot az érdekelt kor­mányzati szervekkel együtt­működve a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riuma (továbbiakban minisz­térium) működteti. 1. A Befektetésösztönzési Alapból (a továbbiakban alap­ból) való támogatás elnyerésé­re a részben vagy egészben kül­földi részvételű gazdasági tár­saságok (korlátolt felelősségű társaságok, illetve részvénytár­saságok) nyújthatnak be pá­lyázatot, korszerű technikát képviselő, főként termelési cé­lú folyamatban lévő beruházá­sokhoz kapcsolódó infrastruk­túra fejlesztéséhez és/vagy közműfejlesztési hozzájárulás­ra. A pályázat benyújtásának to­vábbi feltétele, hogy a gazda­sági társaság alap­ törzstőkéje meghaladja az 50 millió forin­tot, és a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, valamint a külföldi fél része­sedésében a konvertibilis va­lutában teljesített pénzbeni hozzájárulás aránya legalább 50 százalék legyen. Kivételes esetben, így külö­nösen, ha a termelő célú fej­lesztés világviszonylatban ki­emelkedő technológiát alkal­maz, olyan társaság is benyújt­hat pályázatot, amelynél a kon­vertibilis valutában teljesített pénzbeni hozzájárulás eltér a fent meghatározott mértéktől. 2. Az Alap rendelkezésére álló összegből támogatás az 1. pontban meghatározott beru­házások megvalósításához kapcsolódó infrastruktúra (ki­emelten víz-, villany-, gázve­zeték, ipari célú távhővezeték, csatorna, út, iparvágány, szennyvíztisztító, telefonveze­ték kiépítése, bővítése, illetve korszerűsítése) külső telekha­tárig kívülről történő kiépíté­séhez, valamint közműfejlesz­tési hozzájáruláshoz adható, amely az alap céljaihoz kötő­dően­­ fogyasztásarányos. Az alapból nemzetgazdasá­gi szempontból kiemelkedő je­lentőségű beruházást megva­lósító gazdasági társaságban ál­lami tulajdoni részesedés meg­szerzése is finanszírozható a Tárcaközi Bizottság javaslatá­ra, a kormány egyedi döntése alapján. 3. Az alapból igénybe vehe­tő infrastruktúrafejlesztési tá­mogatás a beruházási költsé­gek (termelő és infrastruktúra együtt) 20 százalékáig, illetve 100 millió forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a telek­határon kívüli infrastruktúra összegét. Egy beruházási pro­jekthez egyszer nyújtható be pályázati kérelem. A támogatás vissztehermen­­tes, kivéve a közműfejlesztési hozzájárulás fedezetére igé­nyelt összeget, amelyet ked­vezményes feltételekkel , hétéves törlesztési futamidő­vel, két év türelmi idővel, s a mindenkori jegybanki refinan­szírozási hitelkamatláb mellett­­ lehet elnyerni. Az állami tulajdoni részese­dés megszerzéséhez nyújtott támogatás által létrejött állami tulajdon nagysága a jegyzett tőke 20 százalékát nem halad­hatja meg. 4. Az alapból nyújtható tá­mogatások elnyerését az 1—3. pontban ismertetett feltételek­nek megfelelő gazdasági tár­saságok pályázati kérelem for­májában kezdeményezhetik. A pályázónak a pályázatban igé­nyelt támogatási összeg három ezrelékét a Befektetésösztön­zési Alap 232—90171—2944 számú MNB-számlára pályá­zati díjként be kell fizetnie. A pályázati díj befizetését iga­zoló okmányt a pályázathoz csatolni kell. Sikertelen pályázat esetén a pályázati díj nem téríthető visz-SZftr-----------------------------------------­A pályázat főbb tartalmi ele­mei: a) az igénylő(k) cégszerű megnevezése, magyarországi székhelye; b) az 1992. évi LXXXIII. törvény 3. paragrafusa (1) be­kezdésében foglalt feltételek teljesülését igazoló okmány; c) az igénylő(k) gazdálko­dására vonatkozó főbb adatok, beleértve a termék piaci elhe­lyezési terveit; d) a beruházás részletes költ­ségkalkulációja, beleértve a költségek ütemezését is; e) a beruházás finanszírozá­si forrásainak megoszlása (sa­ját, hitel, támogatás stb.), ha a beruházáshoz a saját forráson és az alapból igényelt támoga­táson kívül további pénzügyi forrásokat terveznek felhasz­nálni, ígérvény a forrás bizto­sítására. A pályázatokat a minisztéri­um Befektetésösztönzési Alap titkárságának (1880 Budapest, Honvéd u. 13—15.) címezve kell benyújtani, ahol egyben a pályázat kidolgozásához szük­séges dokumentációk is besze­rezhetők. 5. A pályázatok elbírálása negyedévente történik, a pá­lyázatok beérkezési határideje az 1993. évben: április 30., jú­lius 30., október 15., majd folyamatosan minden negyed­év első hónapjának utolsó nap­ja­ 6. A pályázatok elbírálásá­nak rendje: a pályázatokat 8 példányban kell benyújtani. A titkárság által befogadott pá­lyázatok esetében a pályázó­nak helyszíni vizsgálat során kell bizonyítani a társasági tő­ke befizetését, a szükséges épí­tési telek rendelkezésre állá­sát, a vonatkozó építési, szak­­hatósági, pl. környezetvédel­mi engedélyek meglétét, a fej­lesztés költségeit valószínűsí­tő ajánlatok vagy szerződések rendelkezésre állását, valamint a szükséges források igazolá­sát. Bizonyítani kell továbbá a támogatandó infrastruktúra te­lekhatáron kívüliségét. Az el­bírálás és a döntéshozatal a pá­lyázatok fentebb ismertetett be­adási határidejéhez igazodva 1993-ban június 30-ig, szep­tember 30-ig, illetve decem­ber 31-ig, majd folyamatosan minden negyedév utolsó nap­jáig történik. Az állami tulajdoni részese­dés megszerzésére beadott pá­lyázatoknál a kormány egye­dileg dönt, a Tárcaközi Bizott­ság előterjesztése alapján. 7. A pályázatok elbírálásá­ról, illetve a kormány állami tulajdoni részesedés megszer­zésére irányuló döntéséről a titkárság értesíti a pályázót, s a pályázaton támogatást, tulaj­doni részesedés finanszírozá­sát elnyert gazdasági társasá­gok nevét, a beruházás rövid leírását, a kapott támogatás összegét a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riumának kiadványai — Kül­gazdasági Közlöny és Külke­reskedelmi Tájékoztató — közzéteszik, amennyiben eh­hez a pályázó hozzájárul. Pozitív döntés esetén a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok minisztere szerződést köt a pályázóval a támogatás fel­­használásának feltételeiről, a pénzügyi teljesítés ütemezésé­ről, a támogatás rendeltetésel­lenes felhasználása esetén ér­vényesítendő szankciókról. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Befektetésösztönzési Alap titkársága Böszörményi Gergely lemezboltos A jó zene­i üzlet Magyarország legnagyobb magánhanglemezboltja nyílt meg februárban Budapesten, a Bartók Béla úton, de a 120 négyzet­­méteres Budai Zeneböngészdének a korábbi állami hangle­mez-kereskedelemben, illetve a kft.-k által jelenleg fenntartott üzletek között sem igen akad párja. A bolt tulajdonosa, Böször­ményi Gergely — akit a 70-es évek diszkólátogató közönsége “Böszme” néven ismer—nemcsak erre a szó szoros értelmében vett magánvállalkozásra büszke, hanem az üzlettér lényegében saját erővel — és fantáziával — végzett kialakítására is­ sokat, és adták bérbe boltok cél­jára. Egy teljesen felállványo­zott házban lévő helyiséget sze­melt ki, az átépülőben lévő Bo­ráros tér környékén, — és meg is nyerte a pályázatot, “való­színűleg versenytárs híján” — mondja. A Liliom utcában 1983-ban megnyílt Stereo Shop lemez­bolt volt az üzleti megalapozója az éppen tíz évvel később elké­szült Budai Zeneböngészdének. Az “előkép” hamar ismert lett a lemezgyűjtők körében: a rock­zene legtöbb értéket teremtő progresszív korszakának (ez lé­nyegében 1968—1974 közé te­hető) reprezentatív felvételei mindig megtalálhatók voltak benne. Ez még önmagában ke­vés lett volna az üzleti sikerhez, hiszen az akkortájt induló ma­­gán-hang-lemezboltok némelyi­­ke szintén erre a vásárlókörre épített. Böszörményi Gergely azonban szisztematikusan mér­te fel a keresletet; nála komo­lyan lehetett venni a megrende­lést — még ritkaságokat is be tudott szerezni külföldi családi kapcsolata révén —, katalógu­sokat tartott, és figyelmesen gyűjtötte az ismereteket az el­mélyültebb lemezgyűjtőktől. “A nyugati utazások korábbi korlátozottsága révén több nem­zedéknek is alapélményévé vált, hogy kimaradtak valamiből, és ez a hiányérzet mindmáig ható, óriási piaci erő” — magyarázza a fiatalok és középkorúak egy rétegének szűnni nem akaró le­mezvásárlási kedvét. Ez a felis­merés vezetett 1990-ben a hang­­lemez-nagykereskededés meg­kezdéséhez — akkor ez a cikk még nem volt liberalizált ter­mék —, majd az új bolt megnyi­tásához. Az új hely­zet némi­képp össze­függ a CD megjelenésével, amit nemcsak a gyűjtők, hanem a bol­tosok is fenntartásokkal fogad­tak. Sajátos módon éppen egyes kompaktlemezek beszerzésének nehézségei irányították Böször­ményi Gergelyt a nagykereske­delem felé — nagyobb mennyi­ség esetén, vagy esetleg közvet­lenül a gyárhoz fordulva ugyan­is csak-csak előkerültek a kere­sett tételek. Változatlanul épít azonban a vájtfülűekre — az egyéni vásárlók a forgalom te­kintélyes részét adják” —, és a konzervatív gyűjtőkre is, a kö­zel 2 ezer féle rock-CD mellett változatlanul tart a már csak gyé­ren hozzáférhető vinillemezek­­ből is. A tervezett további bővü­lés során fel kíván hagyni egyé­ni vállalkozói státusával: a fel­új­ítás alatt álló Liliom utcai bolt­ban — hozzátoldva néhány szomszédos üzlethelyiséget is — hifi-üzletet készül megnyit­ni, immár társasági formában. K. L. 1993. március 12. MENEDZSER­KALAUZ Szerkeszti: Kvassinger Klára Telefon: 175-6722/20-29 Telefax: 175-4191

Next