Világgazdaság, 1993. augusztus (25. évfolyam, 147/6154-165/6172. szám)

1993-08-27 / 163. (6170.) szám

4 m VILÁGGAZDASÁG Nitrokémia Rt. Megerősítették beosztásában a vezérigazgatót Megerősítette pozíciójában az Állami Vagyonkezelő Rt. ve­zérigazgatója Réti Tamást, a ba­­latonfűzfői Nitrokémia Rt. ve­zérigazgatóját. Az igazgatóság elnökének dr. Hegyháti Józse­fet, a felügyelőbizottság elnö­kének pedig dr. Rubovszky Lászlót választották — adta hí­rül az MTI. Az igazgatósági és felügye­lőbizottsági ülésen az Á­V Rt. öt pontban fogalmazta meg elvá­rásait. Ennek értelmében a vál­lalat pénzügyi-gazdasági hely­zetének értékelése mellett el kell készíteni a privatizációs tervet, valamint végrehajtani a társa­ság négy-öt éves tervét is. A rendszerváltás idején két sokk is érte Veszprém megye egyik legnagyobb vegyipari vállalatát: egyrészt a KGST összeomlása, másrészt a ma­gyar mezőgazdasági megren­delések jelentős visszaesése. Ennek ellenére a Nitrokémia gazdálkodása eredményes. Adózás előtti nyeresége idén eddig meghaladta a 100 millió forintot. Mindemellett mintegy 32 százalékos bérfejlesztést is végrehajtottak, és tömeges el­bocsátásokra nem került sor. A 10 milliárd forintos nagyság­rendű termelés megtartása mel­lett az rt. bővíteni tudta export­ját. Reno A szegedi a hetedik “cipőcentrum” Fekete Klára jelenti Szegedről A Reno vállalatcsoport hete­dik magyarországi üzletét nyi­totta meg a napokban Szege­den. Mégpedig a külföldön már bevált elv — a nagy eladótér, kis raktár — alapján. Az új egység 800 négyzetméter alap­területe a közvetlen értékesítés céljait szolgálja. A jelenlegi cipőnagyhatal­mat 1968-ban Franco Prosser — aki ma is az ügyvezetés el­nöke — és Dieter Götz, a jelen­legi ügyvezető alapította, ami­kor létrehozták a Mondial ne­vű, importtal és nagykereske­delemmel foglalkozó vállalko­zást. A tevékenység 1981-ben a Reno csomagküldő szolgálat megszervezésével folytatódott. Az első Reno áruház pedig 1983-ban nyitotta meg kapuit Németországban. Két évvel ké­sőbb a cég terjeszkedni kez­dett, előbb az osztrák piacon, majd Svájcban jelent meg üz­leteivel. Alapvetően új koncep­ciót volt a kelet-európai piacok — előbb Cseh-, majd Magyar­­ország — meghódítása. A Reno-csoporthoz ma is csomagküldő szolgálat­i cipő­áruházak tartoznak, valamint külföldi leányvállalatok bécsi, zugi (Svájc), prágai és buda­pesti központokkal. A Reno évente 30 millió pár cipőt értékesít . Szegeden most 17 ezer portál nyitotta meg az új áruházát. Warner Lambert Egymillió dolláros kampány Szeptember 13-tól két legsi­keresebb termékével jelenik meg hazánkban az amerikai Warner Lambert Co. Magyarországi be­vezetésükre — reklámra, ingye­nes árumintákra — hat hónap alatt egyenként 500 millió dol­lárt költenek. Az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb cége között lévő Warner Lambert 1992. évi for­galma meghaladta a 6 milliárd dollárt. A világ 120 országában 35 ezer embert foglalkoztat, há­rom fő profiljában — gyógysze­rek, fogyasztási cikkek és édes­ipari termékek — kétezernél több terméket gyárt, illetve for­galmaz. A nemzetközi nagyvállalat két, évtizedek óta forgalmazott termékével ugyanazon a napon jelenik meg Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban. Bár a cég 1992-ben a Halls márkanevű lég­tisztító cukorkából 400 millió dollár, a Trident nevű cukor­mentes rágógumiból 250 millió dollár forgalmat könyvelt el, ma­gyarországi bevezetését piacku­tató munka előzte meg. A követ­kező fél évben pedig összesen egymillió dollárt költ reklámra, marketingre. A Warner Lambert cég ma­gyarországi képviselője a Világ­­gazdaság kérdésére elmondta: a hazánkba forgalomba kerülő cu­korka Angliában, a rágógumi Spanyolországban és Belgium­ban készül, de a kelet-európai eladások felfutására számítva gyártási lehetőséget keresnek a térségben. Magos Katalin "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 - értéktőzsde - árutőzsde - deviza-valuta - árfolyamok - bankkamatok - befektetések - értékpapírpiac - nemesfém- és olajárak - exkluzív interjúk - az ÁVÜ privatizációs hírei - a bel- és külgazdaság legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. .­. . . • ' \ . ., . . , A. . . ^ ; "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával VÁLLALKOZÁSOK Magyar Gördülőcsapágy Művek Privatizációs tanácsadó kellene Dombi Margit jelenti Debrecenből A Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) pénzügyi helyzetének javítására és a privatizá­ció elősegítésére stratégiai vagyonkezelőt keres az Állami Vagyonügynökség. A vagyonkeze­lő feladata a vállalat átszervezése, a belső elszámolás optimalizálása lenne. Emellett olyan jó hírű külföldi tanácsadó cégre lenne szükség, amely forgótőkét tudna hozni az MGM tevékenységének finanszírozására, illetve olyan nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, hogy segíthet szakmai privatizációs partnert találni. A hírrel kapcsolatosan meg­kérdeztük Gallódi Istvánt, a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek vállalati biztosát, aki egy­ben a cég vagyonkezelője is. Az MGM első embere elmond­ta, hogy a pályázati kiírást ki­csit megkésettnek találja. Ugyanis azzal a javaslattal, hogy stratégiai vagyonkezelő­re van szükség, a cég vezetése június elején kereste meg az ÁVÜ-t. Ekkor még meglehe­tősen bizonytalan volt a terme­lőszféra konszolidációjának feltételrendszere, illetve nem látszott az sem, milyen prog­ram mellett hajlandók az MGM hitelezői prolongálni a hitele­ket. Jelen pillanatban viszont közel a határidő-módosítás, hi­szen a bankoknak augusztus 29-éig kell a kormány elé ter­jeszteniük, milyen vállalati hi­teleket kívánnak a konszolidá­ciós csomagban elhelyezni. Gallódi István szerint az MGM-nek hitelező bankok a 450 millió forintos kormány­­garantált hitel kivételével a cég valamennyi hitelét bevették a konszolidációs csomagba, s ez 2,5 milliárd forintot jelent. A bankok az MGM-et úgy tájé­koztatták, hogy a konszolidá­ciót követően hajlandók a ter­melést finanszírozni, s ezzel megoldódik a cég egyik legna­gyobb problémája. Jelenleg ugyanis van megrendelésük, az alapanyag megvásárlásához szükséges forgótőke viszont nem áll rendelkezésükre, így a termelés mennyisége jelenleg igen alacsony, és ezt is csak úgy tudják megoldani, hogy az osztrák, angol és né­met vevők finanszírozzák meg­rendeléseiket. Az MGM akut finanszírozási problémáinak megoldásához ugyancsak szükséges lenne, hogy a régóta húzódó 500 millió forintos, ÁVÜ garantálta hitelről végre döntsön a kormány. E hitel fo­lyósítását mind az ÁVÜ, mind a gazdasági kabinet támogatja, s így nagy a valószínűsége, hogy a jövő heti kormányülé­sen e hitel kapcsán pozitív dön­tés születik. A kissé megkésett stratégiai vagyonkezelő pályázatot érté­kelve Gallódi István úgy nyi­latkozott, hogy amennyiben a konszolidáció, illetve az ÁVÜ által garantált hitel sorsa a ter­vek szerint alakul, az MGM működőképes lesz, s nem va­gyonkezelőre, inkább privati­zációs tanácsadóra lenne szük­sége. Baltikintrade Kft. Vállalkozók katalógusa a Baltikumba Mindhárom balti államnak már saját valutája van, és ezzel végképp elhárultak az akadályok a térségbe irányuló kifizetődő export előtt — hangsúlyozta Sebők Miklós, a régióra összpon­tosító Baltikintrade Nemzetközi Kereskedelmi és Marketing Kft. vezetője. A folyamatot segítik a hónapról hónapra “európaibbá” váló helyi jogszabály-módosítások, a kft. pedig hazai partnerei megbízásából cég- és termékismertető katalógust állít össze lettországi, litvániai és észtországi terjesztésre. A viszonylag szerény méretű, de igen megbízható balti piac kifejezetten érdeklődik a ma­gyarországi szállítók iránt — ecseteli a lehetőségeket az ügy­vezető igazgató, aki soké­ves sze­mélyes tapasztalatain kívül a Baltikintrade lettországi képvi­selőjének, valamint litván és észt partnercégének információira is támaszkodhat. A másfél évvel ezelőtt alakult kis létszámú tár­saság Lettországban például 312 vállalat Magyarországgal kap­csolatos igényeit gyűjtötte össze eddig, a Baltikum iránt érdeklő­dő hazai cégek közül pedig mint­egy negyvennel állnak kapcso­latban, és a múlt évben húsz üzletet hoztak össze — köztük két teljes technológiaátadást. A moszkvai irányítású “terv­­gazdaság” szétesése után a balti cégek többnyire teljesen szállí­tók nélkül maradtak, ám rövide­sen elkezdtek tapogatózni a szá­mukra ismerős, megszokott szín­vonalat képviselő kelet-európai vállalatok irányába — mondta Magó Zoltán, a kft. kereskedel­mi vezetője. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az ottani fogyasz­tók a kezdeti vásárlási láz után kiábrándultak az olcsó távol­keleti cikkéből, és most kifeje­zetten keresik a közepes minő­ségű, de még megfizethető eu­rópai árut. A balti piac stabilitását több tényező is garantálja. Az ottani lakosság fizetőképes kereslete nagyságrenddel nagyobb az orosznál vagy az ukránnál, a helyi infrastruktúra viszonylag fejlett, a közeli skandináv álla­mok nagy pénzekkel segítik az önállóvá vált országokat, és a világ egyik leginkább liberali­zált valutapiacát működtető Ri­ga a maga ötven bankjával nem­csak a balti térség, hanem Euró­pa egész keleti régiójának pénz­ügyi központjává válhat. Észtország júluisban közel 800 millió észt korona értékű (1 dollár , 13,5 észt korona) im­portot bonyolított le, ebből az élelmiszer több mint 8 százalék volt. Helyi értesülés szerint a magyar élelmiszereknek komo­lyak lennének piaci lehetősége­ik, amennyiben a termelők nagy­­kereskedelmi raktárat létesíte­nének ott — hasonlóan a nyuga­ti szállítókhoz. A baltikumi ke­reskedelmi kapcsolatokat segíti a korábbi vámmentesség után is viszonylag szerény— 15 száza­lékos — vámtarifa, a vízum nél­küli utazás, valamint az, hogy a Malév és minden nagyobb nyu­gati légitársaság közvetlen jára­tokat irányít a térségbe. A Baltikintrade — az NGKM támogatásával — mind a há­rom ország nyelvén ki fogja adni “Magyarországi vállala­tok ’93" című katalógusát, amelynek szervezése szeptem­ber 10-én zárul. Ebbe kétféle módon lehet bekerülni: a je­lentkező vagy befizet egy meg­határozott összeget, vagy szer­ződésben vállal kötelezettsé­get arra, hogy a katalógus ter­jesztésétől számított egy éven belül a megkötött üzletek érté­kének bizonyos százalékát átu­talja a társaságnak. K. L. Taurus, Rába, Remete és Társa Magyar cégek a moszkvai autókiállításon Elek Lenke jelenti Moszkvából A szerdán megnyílt moszkvai nemzetközi autókiállításnak a tavalyival ellentétben most van magyar résztvevője, immáron három hazai vállalkozás képviseli a magyar ipart: a Taurus, a Rába és a Remete és Társa Remete András, a Remete és Társa Kft. ügyvezetője szerint érdemes Oroszországban hasz­nált, de teljesen felújított Ika­­rusokat értékesíteni, hiszen nem mindenkinek van pénze vadonatúj buszokra. Az orosz piacon sosem volt divat telje­sen felújítani a buszokat — öt­hat, később hét-nyolc év után egyszerűen leselejtezték a jár­műveket, jobbik esetben alkat­részekre bontották. Holott hat nagyjavító volt és van a vala­mikori Szovjetunió területén, és ezek kapacitása korántsem kihasznált. Tavaly 120 felújított buszt adott el ezen a piacon a vállal­kozás, idén pedig már 85-öt és reménykednek további üzlet­kötésekben is. Sokaknak meg­éri 37 ezer dollárt fizetni egy teljesen felújított buszért. A Rába és a Taurus neve hajdanán legalább olyan jól csengett errefelé, mint az Ika­­rusé — már ami a “klasszikus” korszak exportmutatóit illeti. Mostanában csendesebb örö­mökkel is kénytelenek beérni e cégek. A Rába az új motorcsa­ládot vonultatja fel, akárcsak a nemrég megrendezett hasonló kijevi vásáron. A Taurus sem kisebb világ­nagyságok között állít ki, mint a Michelin és a Goodyear. Egervári Attila, a cég moszk­vai képviselője szerint az idén ezer teherautó-abroncsot adnak el, ami igencsak kis tétel egy ekkora piacon — az oroszok azonban nagyon olcsón állít­ják elő a hasonló gumikat. Igaz, nem olyan jó minőségben — viszont sokan megelégszenek ezzel is. Ezer autógumi eladásának haszna még képviseletük fenn­tartását sem fedezi , ezért megpróbálják más üzletek pro­fi­tjából fedezni a költségeket. 1993. augusztus 27. Folyó ügyek Tőkehiány a vízgazdálkodásban Kelet-Európában a vízgaz­dálkodás terén a tőkebefek­tetések hiánya a fő gond — mondta a Világgazdaságnak Leonard Bays, ama Nemzet­közi Vízellátási Szövetség (IWSA) brit titkára, amely az idén októberben Budapes­ten rendezi 19. világkong­resszusát. Ami a Duna vizének szlovák részről történt egyoldalú elte­relésének magyarországi kö­vetkezményeit, rendezésének esélyeit illeti, a brit szakember elmondta, hasonló problémák voltak évekkel előtt a Rajná­val. Szerinte ha nemzeti jelle­gű döntések születésénél a problémák elkerülése érdeké­ben nemzetközi megállapodás­ra lenne szükség a folyó men­tén élők között; ez történt a Rajna esetében. A brit szakem­ber szerint a Duna menti érin­tett országok környezetvédel­mi minisztereinek is érdemes lenne összeülniük a nemzetkö­zi folyóval kapcsolatos prob­lémák közös megoldásának megvitatására. Kelet-Európában sok pénz kellenne a vízhálózat karban­tartására. A bank viszont csak akkor ad a rendszer javításá­hoz, ha rendbehozzák a háló­zatot. Ez azonban kizárólag a vízdíj emelésével érhető el. Amennyiben azonban emelik a díjat, a lakosság 60 százaléka nem fizet. Ez az ördögi kör Magyarországra is érvényes. Ebből csak akkor lehetne ki­törni, ha a bankok és az állam összehangolt segítséget nyúj­tana az infrastruktúra javításávgll hoz. ■■...Ál­.'­ B. Gy. Vidám Park Jövőre is a fővárosé “A legnagyobb eredménynek azt tartjuk, hogy idén nem csökkent a budapesti Vidám Park látogatóinak száma, 1993-ban eddig 1,2 millióan szórakoztak itt, tavalyi ára­kon” —jelentette be Tari Ju­lianna igazgató a Fővárosi Vi­dám Park sajtótájékoztató­ján. Legutóbbi kezdeményezése­ik közül az igazgatónő kiemel­ten sikeresnek ítélte a “Liget­koncepciót”, amelynek kere­tében szoros együttműködést alakítottak ki a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz és a Fővárosi Vi­dám Park között. Bejelentette: szeptemberben az állatkerti be­lépőkkel ismét látogatható a szórakoztatópark, vagyis az áp­rilisban megkezdett akció to­vább tart. Idén egyébként jelentős mű­szaki fejlesztésre nem futotta a park költségvetéséből, ám az igazgatónő reményei szerint jö­vőre már újdonságokkal is vár­hatják a látogatókat. Erre az a gazdasági átalakítás adhat mó­dot, amelynek során a Főváro­si Vidám Park — a tervek sze­rint 1994. január 1-jére — első lépésben részvénytársasággá alakul, a tulajdonos a főváros lesz. Az átalakítás második üte­mében a részvények egy részét értékesítik, remélhetőleg szak­mai beruházóknak. Az igazga­tónő leszögezte: a Vidám Park mindezen tranzakciók után is megőrzi majd jellegét, hiszen területe nem idegeníthető el, s hosszú távra csak olyan beru­házónak adható bérbe, aki gon­doskodi­k az eredeti funkció megőrzéséről. (MTI)

Next