Világgazdaság, 1994. január (26. évfolyam, 1/6257-20/6276. szám)

1994-01-04 / 1. (6257.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Késik az orosz—fehérorosz valutaunió A tervekkel ellentétben nem lépett életbe január 1-jén az Orosz­ország és Fehéroroszország közötti valutaunió. Ennélfogva egye­lőre a fehérorosz rubel marad a törvényes fizetőeszköz az or­szágban. Minszki értékelések szerint a valutaunió azért késik, mert az érintettek megvárják az orosz parlament január 11-én kezdődő téli ülésszakának megnyitását. (VVD) Klaus a cseh GDP csökkenéséről A cseh gazdaság tavalyi teljesítménye várhatóan elmarad a korábban jelzettől, s az 1993-as bruttó hazai termék (GDP) valószínűleg 1 százalékkal fog csökkenni —jelentette ki Václav Klaus miniszterelnök, hozzátéve, hogy a visszaesés mértékét most még nem lehet pontosan megmondani, az lehet mínusz 1, de esetleg akár plusz 0,25 százalék is. A visszaesést a miniszter­­elnök arra a sokkra vezette vissza, amelyet Csehszlovákia janu­ári szétválása okozott a gazdaságnak. A cseh statisztikai hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék a tavalyi első negyedévben 2,2 százalékkal csökkent, a másodikban 1,1 százalékkal növeke­dett, míg a harmadikban ismét 1,5 százalékkal csökkent. No­vember végén a kormány 0,5-0,9 százalékos növekedést jósolt az 1993-as esztendőre. (Reuter) Borúlátó az orosz pénzügyminiszter Az orosz pénzügyminiszter szerint tovább zuhanhat a rubel árfolyama, az árak pedig akár hússzolorosokra is emelkedhet­nek, ha a gazdaság irányítása kikerül a reformerők keze alól. Borisz Fjodorov emlékeztetett arra, hogy az augusztusi havi 29 százalékról decemberre 12 százalékra sikerült visszaszorítani az inflációt. Bármilyen változtatás a pénzügypolitikában csak gaz­dasági káoszt eredményez — vélekedett. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy ha a reformerőket elmozdítják a hatalom éléről, akkor a jelentős áremelkedés mellett azzal lehet számolni, hogy a jelenlegi egy dollár/1150 rubeles kurzus egy dollár/10 ezer rubelre változik. Abban az esetben viszont, ha reformerők ma­radnak a kormányrúdnál, az infláció éves üteme az 1993 évi 900 százalékról az idén 80 százalékra csökken. A költségvetési hiány, amely tavaly a bruttó hazai termék 10 százalékát tette ki, az idén 5 százalékra mérséklődhet, a rubel árfolyama pedig nem lesz rosszabb, mint 2 ezer rubel/dollár. (MTI) Ukrajna nem szállít szenet Bulgáriának A belső ellátási zavarok miatt Ukrajna felfüggesztette a Bulgá­riába irányuló szénszállítmányokat az idei évre, s emiatt az országnak pótlólagos beszerzési lehetőségek után kell néznie a világpiacon — jelentette be a villamos művek elnöke. Tájékoz­tatása szerint Oroszországból fognak szenet importálni, s tár­gyalnak dél-afrikai szén vásárlásáról is. Bulgáriának az idén közel 2 millió tonna szénre van szüksége, hogy működtetni tudja hőerőműveit. (Reuter) Kezdődik a “Csalagút” jegyeinek árusítása Nagy-Britanniában a jövő héten megkezdik a májusban megnyí­ló csatornaalagút jegyeinek az árusítását. A tervek szerint a díjtételeket négy sávban határozzák meg, az alapár egy átlagos személygépkocsi esetén 160 font, függetlenül az autóban utazók számától. Ez az összeg azonban a csúcsszezonban eléri a 260 fontot. Ez alig valamivel több, mint a hagyományos kompátke­lés költsége, ezért a hajózási társaságoknak kedvezőbb árajánla­tot kell tenniük, ha állni akarják a versenyt. Az alagutat működ­tető társaság arra számít, hogy a csatornán évente átkelő 18 millió utas fele fog átpártolni a “Csalagúthoz”. (Reuter) Szaúd-Arábia az olajár szorításában Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre, a kőolaj világ­piaci árának hanyatlása miatt 20 százalékkal csökkenti 1994. évi költségvetési kiadásait. A megváltozott pénzügyi helyzetben a költségvetés 42,7 milliárd dollárnak megfelelő összeg lesz, és szakértők 1,2 milliárd dollár hiánnyal számolnak a tavalyi 7,4 milliárdos hiányt követően. (Reuter) Berlusconi bírálja Állami mentőöv a RAI-nak Az olasz kormány pénzügyi csomagtervet hagyott jóvá az állami rádió és televízió életben tartására. Az egyes becslések több százezer milliárd lírára rúgó intézkedéscsomag előirá­nyozza a jelenlegi, 88 dollárnak megfelelő éves előfizetési díj 5 százalékos emelését, illetve a RAI költségvetési befizetése­inek jelentős csökkentését. A RAI 350 ezer milliárd lírás adósságát értékpapírrá alakítják, és a kormány ígéretet tett arra is, hogy szigorúbban fognak fellépni a zugtévézők ellen. A kormány ezenkívül egy új tagot is kinevezett a szervezet igazgatótanácsába, akinek az lesz a feladata, hogy szorosan figyelemmel kísérje az állami pénzek felhasználását. Ez utób­bi intézkedést a baloldali De­mokrata Párt és az újságírók a szerkesztői szabadság elleni tá­madásnak minősítették, ezért a kormány ígéretet tett, hogy a jelölt csak a pénzügyi kérdé­sekkel foglalkozó igazgatósá­gi üléseken fog részt venni — írja az International Herald Tribune. A kormány azután fogadta el a pénzügyi csomagtervet, hogy a RAI vezetője, Claudio De­­matte többször is felhívta a fi­gyelmet: kormányzati beavat­kozás nélkül az állami rádió­tévé kénytelen lesz beszüntet­ni működését. Hevesen bírálta ugyanakkor az intézkedéscso­magot Silvio Berlusconi, há­rom jelentős olasz magánadó tulajdonosa. A Corriere della Serának adott nyilatkozatában a sajtócézár puszta pénzkido­básnak nevezte a tervet, amely szerinte ajándék a jövő évi vá­lasztásokon amúgy is jó esély­­lyel induló baloldali pártoknak. Ugródeszka lesz Kelet-Európának? Megszületett az Európai Gazdasági Térség Az új év beköszöntével életbe lépett az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló szerződés, amelyet az Európai Unió (EU) és a Svájc, valamint Liechtenstein nélküli Európai Szabad­kereskedelmi Társulás (EFTA) hozott létre. Jacques Delors, a brüsszeli bizottság elnöke kijelentette, hogy a térség létrehozását eszköznek tekinti a közép- és kelet-európai országok gazdaságainak európai vérkeringésbe való bekapcsolásához. Az EGT a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége, fel­ülmúlja az észak-amerikai álla­mok által nemrég létrehozott NAFTA-t is. Ez utóbbinak terü­lete ugyan nagyobb, de az EGT 372 millió fogyasztót integrál a NAFTA 360 milliójával szem­ben, a kereskedelmet tekintve pedig két-háromszor nagyobb az európaiak forgalma. Az EGT -szerződésből, a szak­értők szerint, profitálni fognak az EFTA-államok, mivel Nor­végia és Izland könnyebben eladhatja halait az EU piacán. Finnország ugyanakkor máris konfliktussal kezdte EGT-tag­­ságát, mivel nem oldotta fel az alkoholimportra vonatkozó ren­delkezéseit. Finnországban ál­lami monopólium a tömény al­kohol forgalmazása. Rövidesen változhat az EGT struktúrája, mivel az öt EFTA- tagállamból négy, Ausztria, Svédország, Finnország és Nor­végia 1995. január elsején sze­retne teljes jogú taggá válni az EU-ban. Valószínű, hogy az EGT ré­szese lesz Liechtenstein is, Svájc azonban egyelőre nem fog a sza­badkereskedelmi térséghez tar­tozni annak következtében, hogy választópolgárai népszavazáson utasították el a csatlakozás gon­dolatát. Az alpesi ország az EU- val kötendő kétoldalú szerződé­sekkel igyekszik majd enyhíteni a kívülmaradás okozta vesztesé­geket. (Reuter) Lesz német kamatcsökkentés? A pénzellátás és az infláció további mérséklődésére számít az idei év során a német szövetségi jegybank elnöke. Hans Tietmeyer ezzel kapcsolatban kijelentette: a feltételek kedvező alakulása esetén további jelentős kamatcsökkentéssel sietnek a továbbra is gyengélkedő konjunktúra élénkítésére. Az 1993-as év egészében 4 százalék felett volt az infláció átlagos üteme. A drágulás csak az év vége felé kezdett el mér­séklődni, ennek köszönhető, hogy decemberben már csak 3,6 százalékos áremelkedést regiszt­ráltak a statisztikusok. A pénzel­látás növekedésére 4,5-6,5 szá­zalékos sávot határoztak meg a tavalyi évre, ezt azonban még novemberben is túllépték, ami­kor a mutató — éves rátára át­számítva — 7,2 százalékon állt. Tietmeyer megerősítette, hogy az általa vezetett pénzinté­zet továbbra is elszántan küzd az áremelkedés 2 százalék alá szorításáért. A kilátásokkal kap­csolatban azt valószínűsítette, hogy már 1994-ben 2-es szám­jegy kerülhet a tizedesvessző elé. A kedvező irányzat mege­rősödése esetére további jelen­tős kamatlábcsökkentést ígért a szakember. A Bundesbank elnöke ugyan­akkor óvott a túlzott derűlátástól és az elhamarkodott intézkedé­sektől. A cselekvésre egyébként sem a jegybanknak vannak a legjobb lehetőségei — hangoz­tatta — hanem az államháztar­tásban és bértárgyalásokban részt vevő feleknek. A vezető sürgette a közkiadások vissza­fogását és a társadalombiztosí­tás reformját, egyúttal felszólí­totta a szakszervezeteket és a munkáltatókat a béremelések te­rén tanúsítandó önmérsékletre. (Reuter, AP—DJ) Kamatemelésre lehet szükség Élénkül az amerikai gazdaság­­ Az Egyesült Államokban az 1993/94-es év fordulóján is tartották magukat a gazdaság teljesítményével kapcsolatos pozitív értékelések. A szakemberek többsége 3-4 százalékos vagy afeletti — éves rátára átszámított — növekedést tart valószínűnek a tavalyi utolsó negyedévre. A megélénkülő gazdaság láttán legtöbbjük az irányadó kamatláb kismértékű emelésére számít a folyó negyedév során. A kilátásokat illetően megosz­lanak a vélemények. Egyesek ar­ra számítanak, hogy deficitcsök­kentés jegy­ében elhatározott adó­emelések és az állami kiadások csökkentése visszafogja a növe­kedést. Mások viszont arra utal­nak, hogy — a mai lehetőségek­hez képest — a feltételeknek egy különlegesen kedvező kombiná­ciója állt elő, amikor alacsony az infláció és a kamatok szintje, emel­lett pedig tartósnak mutatkozott a mérsékelt növekedés. A várható kamatemelésekkel kapcsolatban többnyire a jelen­legi 3 százalékos irányadó jegy­banki kamat 0,25-0,5 ponttal va­ló növelésére számítanak. Ezt a lépést — amelyet a szakembe­rek többsége az amerikai jegy­bank szerepét betöltő Fed febru­ári ülésétől vár — az infláció feléledése elleni “megelőző csa­pásnak” minősítik. Nagyobb mértékű kamatemelést azért tar­tanak valószínűtlennek, mert az utóbbi néhány évben számos vád érte a monetáris hatóságokat, hogy a pénzpolitika szigorának enyhítésével későn léptek fel a recesszió leküzdésére. Az elemzők többsége nem szá­mít arra, hogy a hosszabb lejáratú kamatok jelentősen emelkedné­nek. Az előrejelzések szerint a 30 éves állampapírok hozama meg­marad a jelenlegi 6,5 százalék körüli szinten, így a kamatgörbe inkább laposodni fog, semmint teljes hosszában emelkedni. Egy, a Time magazin által megszólaltatott szakértői csoport úgy vélekedett, hogy a növeke­dés “állandósítja” önmagát a so­ron következő hónapokban, így az amerikai gazdaság a nyolcva­nas évek kedvező konj­unktúrája utáni legkedvezőbb időszaknak néz elébe. A megkérdezett köz­gazdászok szerint a lakosságnak az a része, amely a 7 százalék körüli munkanéküliség közepet­te meg tudta őrizni munkahelyét sikeres túlélőnek érezheti ma­gát, és joggal remélhető, hogy rövidesen költekezni kezd. A szakértői csoport azonban úgy véli, hogy hosszabb távon a jelenlegi fellendülés nem lesz tartós, mert tovább tart a kény­szerű költségcsökkentésből ere­dő létszámleépítés, ami idővel ismét visszaveti a fogyasztást. Emiatt már 1996 tájékán újabb visszaeséssel lehet számolni — hangoztatják az amerikai Time magazin által megszólaltatott szakértők. (Reuter, AP—DJ) Bankbotrány Spanyolországban Megmentik a Banestót Spanyolország legnagyobb magánbankja, a Banco Bilbao Vizcaya valószínűleg megvásárol­ja a negyedik legnagyobb spanyol pénzintézetet, a Banco Espanol de Créditót, ismertebb nevén a Banestót — jelenti a Financial Times. A bank súlyos anyagi helyzetére tekintettel a madridi jegybank a múlt héten a Banesto egész vezetését leváltotta. A bank ügyvezető elnöke vasárnap az állami televízióban nyugalomra intette a betéteseket, miután hírek szerint eddig 120 milliárd pesetát (860 millió dollár) vettek fel a bizonytalan helyzet miatt. Luis Angel Rojo jegybankel­nök szerint mintegy 500 milliárd pesetára van szükség a Banesto megmentésére. Az új tőke bevo­nása azonban ennél kevesebb le­het, hiszen a bank számottevő eszközállománnyal rendelkezik, és néhány kétes kinnlevőséget is be lehet hajtani. A Banestónak már hosszú hónapok óta súlyos anyagi gondjai vannak, okai többrétű­­ek. A Banesto kezében van Spa­nyolország legnagyobb ipari holdingja, és emiatt igen érzé­keny a spanyol ipari részvé­nyek árfolyamának ingadozá­saira. Tőkemegfelelési muta­tója erősen kileng attól függő­en, hogy részvényportfoliójá­nak értéke mekkora. A gondok további forrása a kétes kinnlevőségek felduzzadá­sa. A Banesto ügyfelei zömmel a recesszió sújtotta kis- és közép­­vállalatok köréből kerülnek ki. A hitelverseny éleződése nyo­mán a Banesto korábbi vezetése még a recesszió beköszönte előtt agresszív kölcsönpolitikával igyekezett ügyfelei kegyében jár­ni, s ez most visszaütött. Mario Conde — a Banesto most leváltott elnöke, egyben 3,87 százalékkal a bank máso­dik legnagyobb részvényese — Spanyolország egyik legismer­tebb bankára júliusban 700 mil­lió dolláros kölcsönt vett fel belföldi és külhoni befektetők­től a J.P. Morgan amerikai bankház garanciájával. (Ennek tulajdonában van egyébként a Banesto főrészvé­nyese, a 8,17 százalékkal bíró Corsair Alap.) A Banesto hely­zetén azonban már ez sem se­gített. 1994. január 4. Szlovénia Beindul a tömeges privatizáció Január elsején kezdetét vette Szlovéniában az a privatizáci­ós folyamat, amelynek kereté­ben 2700 állami vállalatot fog­nak magánkézbe adni. A válla­latoknak ez év végéig meg kell találniuk vevőiket, ellenkező esetben 1995 elejétől kezdő­dően a Szlovén Privatizációs Ügynökségen keresztül fognak kalapács alá kerülni. Az ügynökség tájékoztatása szerint a tavalyi év végéig 135 vállalattól kaptak privatizáci­ós terveket, ezek közül 31-nek adtak engedélyt arra, hogy be­indítsák az eladást. A legtöbb vállalatot valószínűleg a valós ár feléért a dolgozóknak fog­ják eladni. Még a volt Jugoszlávia pri­vatizációs rendszerében, élet­kortól függően, minden állam­polgár 100-400 ezer tolár(760- 3050 dollár) értékben kapott kuponokat, amelyeket 1995 jú­liusáig kedvezménnyel saját munkahelyén, vagy kedvez­mény nélkül más vállalatoknál lehet befektetni. A kuponokat befektetési alapoknak is el le­het adni, ilyenek azonban az országban egyelőre nincsenek. (Reuter) ­© A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Csabai Károly Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eldenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Pekár Erzsébet, Thoma Csaba, Vígh Gábor Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kézirat szarkasztok: Róna Judit, Tatai Miklós, Welsz Györgyi Tórdd­őszerkeztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsén Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGé Kft. Szarkasztoaég­ia Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331, Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdstésakfelvétels, Budapest I, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával ,és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. _________________________________

Next