Világgazdaság, 1995. november (27. évfolyam, 211/6720-232/6741. szám)
1995-11-10 / 218. (6727.) szám
1995. NOVEMBER 10. VILAGGAZDASAG Pintér: a rendőrök átlagfizetése bruttó 35 ezer! Magyarországon „divatos” a befektetési csalás A magyarországi bűncselekmények négyötöde vagyon elleni, e tekintetben elértük a nyugateurópai átlagot. Leggyakoribb a lopás, a betöréses lopás, a csalás és a sikkasztás. Az országos rendőrfőkapitány a Világgazdaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: a rendőrség pillanatnyilag még reagálóképes. Napról napra csökken a rendőrség létszáma, és többnyire a legtapasztaltabbak hagyják ott a testületet. Csak az utóbbi hónapban, Kecskeméten tízen szereltek le, hogy a nyíregyházi kapitány látványos távozását ne is említsük. Mennyire tekinthető az adott helyzetben még ütőképesnek a magyar rendőrség? — Pillanatnyilag reagálóképes — mondta Pintér Sándor altábornagy. — Abban reménykedem, hogy a következő évben várható változások elgondolkodtatják a távozni szándékozókat. Jelenleg 2600 fő a létszámhiányunk. Elsősorban a diplomás réteg kap nagyon előnyös és gyakran visszautasíthatatlan ajánlatokat a civil szférából, a gazdaságból. Tolnában 1994—95-ben 22 diplomásunk szerelt le. Eddig az a nyomozótiszt tartja a csúcsot, aki új helyén tizennégyszeresét kapja rendőri fizetésének. Ez persze szélsőséges eset, s én bízom azonban abban, hogy az elhivatott kollégák nem engednek a csábításnak. — Mekkora lenne a minimálisan szükséges béremelés és vajon van-e reményük, hogy ennyit meg is kapjanak? — Jelenleg bruttó 20 százalékos béremelésről tárgyalunk. Hogy ez pontosan mekkora nettó növekedés, még nem igazán tudhatjuk, hiszen az adósávok és a járulékok mértékét a parlament még nem döntötte el. Ma a rendőri átlagfizetés bruttó 35 167 forint, ennek nettó reálértéke azonban alig 70 százalékát teszi ki az 1991 -esnek. Számításaink szerint egyébként a bruttó 20 százalékos béremelés a most meglevő adó- és tbkulcsokat figyelembe véve átlag alig 6,5 százalékot jelentene nettóban. Ráadásul a kezdő tiszthelyettesek nettó keresete bruttó 20 százalékos emelés esetén nettó 0,7 százalékkal csökkenne! — Milyen pluszpénzek kellenének ahhoz, hogy fedezhessék például a rendőrautók benzinszükségletét? — A rendőrség teljes, 1996- ra tervezett költségvetése 51 milliárd forint, 6-7 milliárddal több, mint az idei. A jövő évi infláció mértéke még nem lehet ismert, és nem tudni az energiaszektor árváltozásait sem, igazából nem világos, hogy ez a pénz elég lesz-e. A rendelkezésünkre bocsátott költségvetés 1995-ben nominálisan kétszerese volt az 1991 -esnek, reálértéke azonban alig 80 százaléka. Azt természetesen tudjuk, hogy autóink mennyi benzint fogyasztanak az idén. Legalább ekkora, vagyis 10 500 tonna mennyiségre biztosan szükségünk lesz jövőre is. Ha kevesebb benzinre futja, csökken a rendőrség reagálóképessége. A 3900 rendőrautó több mint 40 százaléka már 200 ezer kilométernél többet futott. Ha nem kapunk fejlesztési lehetőséget, sajnos előfordulhat, hogy a rendőr gépjárművel indul a helyszínre, de gyalogosan érkezik meg. Mennyire teszi lehetővé a szervezett bűnözés és a rendőrségi beosztottak nemkívánatos kapcsolatát az a körülmény, hogy a nyomozók és a járőrök túl keveset keresnek? — Ilyen kapcsolatra ez ideig nem bukkantunk, és nagyon bízom benne, hogy nem is fogunk. A magyar rendőrség erkölcsileg szilárd, amit az is bizonyít, hogy az apróbb eseti megtévedéseket rendőrök derítik fel. Sajnos megjelent a korrupció, elsősorban az út mellett szolgálatot teljesítő, közlekedési területeken dolgozó állománynál, de ezekre azonnal megtettük a nagyon kemény intézkedéseket. —Horn Gyula néhány napja Szolnokon jelentette be: 1995-ben 100 ezer gazdasági bűncselekmény ügyében indít eljárást a rendőrség. Hogyan kell ezt értelmezni? — A sértettek száma körülbelül 100 ezer. Ez mind olyan új ügy, amiben most zajlik a nyomozás. A mai kor legjellemzőbb bűncselekménye a befektetési csalás, összesen 5 milliárd forint eddig a felderített kárérték. A károsultak jó része eddig sehol sem tanulhatta meg, hogyan is kell eligazodni a pénzügyekben, ettől a rétegtől csaltak ki jelentős összegeket. Az ígért igen magas kamatok helyett nem kaptak semmit, még a pénzüket is elvesztették. Mindenesetre örülünk annak, hogy sikerült az áttörés, vagyis komoly ügyeket derítettünk fel. — Mennyire érezhetik magukat otthonosan Magyarországon a külföldi maffiák? — Semennyire, nagyon remélem. Különösen nem, ha már el is követtek valamit, akkor ugyanis biztosak lehetnek benne, hogy a magyar rendőrség a nyomukba eredt. Megjelentek például azok az ukrán bandák, amelyek busszal ideutazó ukrán csoportok kirablására szakosodtak. Tizenegynéhány esetet regisztráltunk, ebből nyolcban elfogtuk a tetteseket, a többinél tudjuk, kik az elkövetők. Ez éles figyelmeztetés mindenkinek: próbálkozni lehet, de a retorzió nem marad el.A szervezett bűnözés helyzetéről és lehetséges kapcsolatáról a politikával már a tavalyi parlamenti választások előtt összefoglaló rendőrségi jelentés készült. Van-e jele annak, hogy a maffia megpróbál behatolni a törvényhozásba vagy a helyi hatalomba? — A bűnözés, amióta csak létezik, politikai hatalmat is megpróbál szerezni. Az ókortól máig e tekintetben semmi sem változott. A kérdés az, mennyire hajlandó befogadni a társadalom ezeket a törekvéseket. Úgy látom, Magyarországon mindenki elutasítaná ezeket, így a kísérleteket közös erővel vissza tudjuk verni. A rendőrség önmagában kevés. Kiss Péternek önállóságot ígért a kormányfő HLAVAY RICHARD “A pénzügyminiszter úrral még nem kezdeményeztem beszélgetést, ezt korainak is tartottam volna a formális jelölés elfogadása előtt” — közölte a Világgazdaság érdeklődésére Kiss Péter szocialista parlamenti képviselő, a törvényhozás oktatási bizottságának elnöke, a munkaügyi tárca várományosa. Pásztói sajtótájékoztatóján elmondta: a szakszervezetekkel, valamint munkaügyi szakemberekkel viszont konzultált. Az érdekképviseletek vezetőivel kölcsönösen keresték egymást. Kiss Péter határozott igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, nem zavarja-e az a tény, hogy már öten távoztak a kabinetből. Hozzátette, az elmúlt egy hónapban többek között azt vizsgálta, mely körülményeknek kellene megváltozni, hogy valaki miniszteri feladatokat vállaljon. Kiemelte: a szakmai döntések alapvetően a szaktárcáknál dőljenek el. Miniszteri jelölését megelőzően Horn Gyulával folytatott négyszemközti megbeszélésükön, elmondása szerint a miniszterelnök amellett állt ki, hogy a közösen kialakított fő gazdaságpolitikai irányokon, például a költségvetési sarokszámokon belül a szakmai döntéseket az ágazati tárcáknak kell meghozniuk. A munkaügyi tárca várományosa hozzátette, természetesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter szerepe felértékelődik, amikor egy ország komoly egyensúlyi feltételeket kíván teljesíteni. Ez azonban — folytatta Kiss Péter — nem jelentheti azt, hogy szakmai alternatívák között a Pénzügyminisztériumban szülessenek döntések. Úgy látja, nincs is ilyen elvárás a mostani kormányon belül. A sztrájkhullámmal kapcsolatosan a szocialista képviselő úgy vélekedett, a társadalmi békéért mindkét félnek, a munkavállalói érdekképviseleteknek és a kormánynak is, megegyezésre kell törekedniük. Nagyon veszélyesnek tartaná, ha egy társadalmi konfliktussorozat indulna el, mert ez veszélyeztetné a stabilizációs program megvalósulását és a társadalmi együttműködést. Önkormányzati támogatások: Horn engedett Vége a Lágymányosi híd körüli vitának Horn Gyula és Demszky Gábor tegnap megegyezett, megvizsgálják a Lágymányosi hídról lejövő forgalom Duna-partra terelésének lehetőségét. A miniszterelnök jóváhagyta az önkormányzatok költségvetési támogatására benyújtott módosító indítványt, az önkormányzati törvény módosítását és a fővárosnak nyújtandó tömegközlekedési támogatás megadását. SZABADOS KRISZTIÁN A megbeszélés után Demszky Gábor tájékoztatta az újságírókat: a jövő évi költségvetés vitája során egyes koalíciós képviselők módosító indítványt nyújtanak be az önkormányzatok támogatásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy az önkormányzatoknak átengedett szja-mérték 36 százalék, a helyben maradó szja mértéke 27,5 százalék, a jövő évi állami támogatás teljes összege pedig 437 milliárd forint legyen. Az elképzelést, amelyet eredetileg az önkormányzatok szövetsége dolgozott ki, az MSZP-frakció és Horn Gyula is támogatta. Demszky felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy a parlamentnek a hónap végéig módosítania kell a helyi adókról szóló törvényt. Amennyiben ez elmarad és az önkormányzatok december 15-ig nem hirdethetik ki a helyi adókat, a jövő évben komoly veszteséggel és forráskieséssel kell számolniuk. A Lágymányosi híd körüli vitáról szólva a főpolgármester elmondta: már az első napok forgalmi adatai igazolták a Lágymányosi hídhoz fűződő elvárásokat. A hídon csúcsidőben 2 ezer gépjármű halad át, ugyanakkor a Petőfi és a Szabadság híd forgalma 25-30 százalékkal, a Ferenc körút—Üllői úti kereszteződés forgalma pedig felére csökkent. Sikerült a belvárosi forgalom délre irányítása — vélekedett a főpolgármester. Azzal a lakossági javaslattal kapcsolatban, hogy a Lágymányosi hídról jövő forgalmat a Duna-partra tereljék, Demszky elmondta, hogy az már a híd tervezése során is szóba került. Az elképzelés a kerületi önkormányzat ellenállásán bukott meg, amely kiemelt zöldövezetté nyilvánította a területet és pihenőparkot kívánt létesíteni. A lakossági megkeresések után az önkormányzat a közeli jövőben megvizsgálja a Duna-parti elterelés lehetőségét. Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását az akadályozza, hogy a Kőbányai úti vasúti felüljárót át kell törni ahhoz, hogy a villamos áthaladhasson alatta. A hídhoz kapcsolódó beruházások befejezéhez 15 milliárd forintra lenne szükség, amit a főváros nem tud előteremteni. A kormány lehetséges támogatásáról a főpolgármester Lotz Károly közlekedési miniszterrel folytat majd megbeszéléseket. Szóba került az a 2,3 milliárdos tömegközlekedési támogatás, amelyet a főváros a korábbi években kapott a költségvetésből és amely a kormány jövő évi költségvetési javaslatában nem szerepel. Demszky szerint enélkül a főváros képtelen fenntartani a tömegközlekedést. Gond, hogy a Világbank és az EBRD nyújtotta közlekedésfejlesztési hitelekről szóló szerződések szerves tartozéka a most hiányzó 2,3 milliárd forint. A támogatás megvonása a hitelszerződések kényszerű felmondását vonná maga után, ami beláthatatlan következményekkel járna — állította a főpolgármester. Sándor László az MSZOSZ új elnöke (Folytatás az 1■ oldalról) Az MSZOSZ-nek a jövőben a korábbi kettő helyett három alelnöke lesz. Ugyancsak lapunk érdeklődésére válaszolva kifejtette: az áru bér-megállapodás megkötésére helyezik a fő hangsúlyt, de úgy érzi, jelenleg a makroszintű érdekegyeztetés súlytalanná vált. Amennyiben nincs országos megállapodás, a spontán gazdasági automatizmusok a polgárok többségét hátrányosan érintik. Bejelentette: amennyiben az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) jövő hétfői és szerdai plenáris ülésén nem lesz lényeges elmozdulás a kormányzat részéről egy valóban komoly, nulla százalékos reálbérpozíción alapuló ár—bér—járulék—szja komplex megállapodás felé, megkezdik a közvetlen felkészülést egy országos tiltakozó megmozdulásra. Ennek érdekében a megyei regionális szervezetekkel közvetlenül értékelik majd a helyzetet, és felmérik a munkavállalók támogatását. Nem fognak meghátrálni, úgy érzik, a jövedelem elosztásának a jelenleginél van reálisabb alternatívája. Sándor László nem tagja az MSZP-nek és nem parlamenti képviselő, így megváltozhat az általa vezetett szakszervezeti szövetség és a szocialista párt kétoldalú viszonya. Ezt nyilatkozatában ő is megerősítette: “bár a középbal pártokkal hagyományosan jó a szakszervezetek kapcsolata és a parlamenti választások alatt jogos egy kétoldalú együttműködésről beszélni, a választásokat követően már érdekvédelmi szervezetként kell működni. Ezért a parlamenti választások után ellenőrizhetőbb megállapodásra kellett volna törekedni az MSZOSZ-szel szövetséges politikai erőknek.” Aláhúzta: nincs szükség alapvető irányváltásra, de szemléletbeli váltásra feltétlenül. Nem bonyolódnak öncélú radikalizálódásba, hanem komoly, felelőségteljes, kiszámítható politikát folytatnak. V. M. G. HÍRSOROK Csintalan Sándor a Mérleg utcában A Magyar Szocialista Párt novemberi kongresszusán várhatóan kemény kritikával illetik a küldöttek a párt vezető politikusait — jelentette ki Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke az SZDSZ Szemtől szembe című csütörtöki politikai fórumán. Politikai hibának nevezte, hogy a koalíciós megállapodásba nem került be, a dokumentumot évente felül kell vizsgálni. A két párt koalíciója valóban érdekházasság, ismerte el a politikus, de hangsúlyozta: amíg a szocialisták és a szabaddemokraták felelősséget éreznek az ország sorsáért, nem lehet kérdéses a koalíció fenntartása. (MTI) Állománygyűlés a BM kórházában A Belügyminisztérium vezetésének alapvető szándéka központi kórháza és intézményeinek megtartása. Ezért a rendelkezésre álló összegeket sokkal tudatosabban kell felhasználni a gyógyításban. A belügyi tárca ezért kezdeményezi az egészségügyi intézmény közhasznú társasági formában történő működtetését. Erről Lajtár József, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a dolgozókat a csütörtöki állománygyűlésen. A Belügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselője sürgette az előzetes — konkrétumokat is tartalmazó — gazdasági megvalósulási terv kimunkálását. (MTI) Legyen koordinációs szervezet Az MSZP vállalkozói tagozata támogatja a miniszterelnök javaslatát, amely szerint egy olyan gazdasági kormányzati koordináló szervezetet kell létrehozni, amely összefogná a gazdaságfejlesztési elképzeléseket és segítené azok megvalósulását. Szerepe legyen e szervezetnek a nyugati tőke- és technológiaimport, valamint a keleti piacszerzési törekvések közötti egyensúly megteremtésében, és segítse a belső piac védelmét, bővítését. (MTI) Növekvő tb-kintlévőség A tb szeptember végi adatok szerint 218 milliárd forintra rúgó kintlévőségeinek behajtásakor elsődleges cél a járulékfizetők megtartása és nem a felszámoltatás ■— mondta Berki Zolna, a OEP behajtási-végrehajtási főosztályának vezetője tegnap Balatonöszödön. A társadalombiztosító évről évre emelkedő kintlévőségének növekedésének üteme idén számottevően lassult, a tavaly szeptemberi adathoz viszonyítva már “csak” 15,5 százalékkal emelkedett. Tavalyelőtt 13,8 milliárd forintot, tavaly 14,8 milliárdot sikerült behajtani az adósoktól, ami idén várhatóan eléri a 25-26 milliárdot. Vidéken minden 1 millió forint feletti, Budapesten minden 5 millió forint feletti tb-adós számolhat december végéig arra, hogy foglalkozni fog vele az OEP behajtási-végrehajtási főosztálya. (VG) Vasutas-tanácskozás Sopronban Öt közép-európai ország vasúti vezetői a Vasúti Vezérigazgatók Regionális Együttműködési Tanácsának résztvevői megvitatják a “gördülő országút”, azaz a kombinált fuvarozás térségi fejlesztésének lehetőségeit és hogy az európai uniós tag osztrák vasút milyen jellegű segítséget tud nyújtani az egyesült Európába bejutni szándékozó vasutaknak. A regionális együttműködésben érdekelt szervezethez csatlakozott tavaly a szlovák vasút és a GYSEV Rt. (MTI) Árengedmény a háztartási tüzelőolajra A Mal november 11-től árengedményt ad a háztartási tüzelőolajra. A kedvezmény nagysága 2,5 forint literenként. Ezt a mindenkor érvényes hto-árjegyzéki eladási árból adják a társaság nagykereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomásain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától függően tartják meg. (MTI)