Világgazdaság, 1995. november (27. évfolyam, 211/6720-232/6741. szám)

1995-11-10 / 218. (6727.) szám

1995. NOVEMBER 10. VILAGGAZDASAG Pintér: a rendőrök átlagfizetése bruttó 35 ezer! M­agyarországon „divatos” a befektetési csalás A magyarországi bűncselekmények négyötöde vagyon elleni, e tekintetben elértük a nyugat­európai átlagot. Leggyakoribb a lopás, a betöréses lopás, a csalás és a sikkasztás. Az országos rendőrfőkapitány a Világgazdaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: a rendőrség pilla­natnyilag még reagálóképes.­ ­ Napról napra csökken a rendőrség létszáma, és több­nyire a legtapasztaltabbak hagyják ott a testületet. Csak az utóbbi hónapban, Kecske­méten tízen szereltek le, hogy a nyíregyházi kapitány látvá­nyos távozását ne is említsük. Mennyire tekinthető az adott helyzetben még ütőképesnek a magyar rendőrség? — Pillanatnyilag reagálóké­pes — mondta Pintér Sándor altábornagy. — Abban re­ménykedem, hogy a követke­ző évben várható változások elgondolkodtatják a távozni szándékozókat. Jelenleg 2600 fő a létszámhiány­un­k. Elsősor­ban a diplomás réteg kap na­gyon előnyös és gyakran visszautasíthatatlan ajánlatokat a civil szférából, a gazdaság­ból. Tolnában 1994—95-ben 22 diplomásunk szerelt le. Ed­dig az a nyomozótiszt tartja a csúcsot, aki új helyén tizen­­négyszeresét kapja rendőri fi­zetésének. Ez persze szélsősé­ges eset, s én bízom azonban abban, hogy az elhivatott kol­légák nem engednek a csábí­tásnak. — Mekkora lenne a mini­málisan szükséges béremelés és vajon van-e reményük, hogy ennyit meg is kapjanak? — Jelenleg bruttó 20 száza­lékos béremelésről tárgyalunk. Hogy ez pontosan mekkora net­tó növekedés, még nem igazán tudhatjuk, hiszen az adósávok és a járulékok mértékét a parla­ment még nem döntötte el. Ma a rendőri átlagfizetés bruttó 35 167 forint, ennek nettó reálér­téke azonban alig 70 százalé­kát teszi ki az 1991 -esnek. Szá­­mításaink szerint egyébként a bruttó 20 százalékos béreme­lés a most meglevő adó- és tb­­kulcsokat figyelembe véve át­lag alig 6,5 százalékot jelente­ne nettóban. Ráadásul a kezdő tiszthelyettesek nettó keresete bruttó 20 százalékos emelés esetén nettó 0,7 százalékkal csökkenne! — Milyen pluszpénzek kel­lenének ahhoz, hogy fedezhes­sék például a rendőrautók ben­zinszükségletét? — A rendőrség teljes, 1996- ra tervezett költségvetése 51 milliárd forint, 6-7 milliárddal több, mint az idei. A jövő évi infláció mértéke még nem le­het ismert, és nem tudni az ener­giaszektor árváltozásait sem, igazából nem világos, hogy ez a pénz elég lesz-e. A rendelke­zésünkre bocsátott költségve­tés 1995-ben nominálisan két­szerese volt az 1991 -esnek, re­álértéke azonban alig 80 szá­zaléka. Azt természetesen tud­juk, hogy autóink mennyi ben­zint fogy­asztanak az idén. Leg­alább ekkora, vagyis 10 500 tonna mennyiségre biztosan szükségünk lesz jövőre is. Ha kevesebb benzinre futja, csök­ken a rendőrség reagálóképes­sége. A 3900 rendőrautó több mint 40 százaléka már 200 ezer kilométernél többet futott. Ha nem kapunk fejlesztési lehető­séget, sajnos előfordulhat, hogy a rendőr gépjárművel indul a helyszínre, de gyalogosan ér­kezik meg.­­ Mennyire teszi lehetővé a szervezett bűnözés és a rend­őrségi beosztottak nemkívána­tos kapcsolatát az a körül­mény, hogy a nyomozók és a járőrök túl keveset keresnek? — Ilyen kapcsolatra ez ideig nem bukkantunk, és nagyon bízom benne, hogy nem is fo­gunk. A magyar rendőrség er­kölcsileg szilárd, amit az is bi­zonyít, hogy az apróbb eseti megtévedéseket rendőrök de­rítik fel. Sajnos megjelent a korrupció, elsősorban az út mellett szolgálatot teljesítő, közlekedési területeken dolgo­zó állománynál, de ezekre azonnal megtettük a nagyon kemény intézkedéseket. —Horn Gyula néhány nap­ja Szolnokon jelentette be: 1995-ben 100 ezer gazdasági bűncselekmény ügyében indít eljárást a rendőrség. Hogyan kell ezt értelmezni? — A sértettek száma körül­belül 100 ezer. Ez mind olyan új ügy, amiben most zajlik a nyomozás. A mai kor legjel­lemzőbb bűncselekménye a be­fektetési csalás, összesen 5 mil­liárd forint eddig a felderített kárérték. A károsultak jó része eddig sehol sem tanulhatta meg, hogyan is kell eligazodni a pénzügyekben, ettől a rétegtől csaltak ki jelentős összegeket. Az ígért igen magas kamatok helyett nem kaptak semmit, még a pénzüket is elvesztették. Mindenesetre örülünk annak, hogy sikerült az áttörés, vagyis komoly ügyeket derítettünk fel. — Mennyire érezhetik ma­gukat otthonosan Magyaror­szágon a külföldi maffiák? — Semennyire, nagyon re­mélem. Különösen nem, ha már el is követtek valamit, akkor ugyanis biztosak lehetnek ben­ne, hogy a magyar rendőrség a nyomukba eredt. Megjelentek például azok az ukrán bandák, amelyek busszal ideutazó uk­rán csoportok kirablására sza­kosodtak. Tizenegynéhány esetet regisztráltunk, ebből nyolcban elfogtuk a tetteseket, a többinél tudjuk, kik az elkö­vetők. Ez éles figyelmeztetés mindenkinek: próbálkozni le­het, de a retorzió nem marad el.­­A szervezett bűnözés hely­zetéről és lehetséges kapcso­latáról a politikával már a ta­valyi parlamenti választások előtt összefoglaló rendőrségi jelentés készült. Van-e jele an­­­nak, hogy a maffia megpróbál behatolni a törvényhozásba vagy a helyi hatalomba? — A bűnözés, amióta csak létezik, politikai hatalmat is megpróbál szerezni. Az ókor­tól máig e tekintetben semmi sem változott. A kérdés az, mennyire hajlandó befogadni a társadalom ezeket a törekvése­ket. Úgy látom, Magyarorszá­gon mindenki elutasítaná eze­ket, így a kísérleteket közös erővel vissza tudjuk verni. A rendőrség önmagában kevés. Kiss Péternek önállóságot ígért a kormányfő HLAVAY RICHARD “A pénzügyminiszter úrral még nem kezdeményeztem be­szélgetést, ezt korainak is tar­tottam volna a formális jelölés elfogadása előtt” — közölte a Világgazdaság érdeklődésére Kiss Péter szocialista parla­menti képviselő, a törvényho­zás oktatási bizottságának el­nöke, a munkaügyi tárca váro­mányosa. Pásztói sajtótájékoz­tatóján elmondta: a szakszer­vezetekkel, valamint munka­ügyi szakemberekkel viszont konzultált. Az érdekképvise­letek vezetőivel kölcsönösen keresték egymást. Kiss Péter határozott igen­nel válaszolt arra az újságírói kérdésre, nem zavarja-e az a tény, hogy már öten távoztak a kabinetből. Hozzátette, az el­múlt egy hónapban többek kö­zött azt vizsgálta, mely körül­ményeknek kellene megváltoz­ni, hogy valaki miniszteri fel­adatokat vállaljon. Kiemelte: a szakmai döntések alapvetően a szaktárcáknál dőljenek el. Mi­niszteri jelölését megelőzően Horn Gyulával folytatott négy­­szemközti megbeszélésükön, elmondása szerint a miniszter­­elnök amellett állt ki, hogy a közösen kialakított fő gazda­ságpolitikai irányokon, példá­ul a költségvetési sarokszámo­kon belül a szakmai döntése­ket az ágazati tárcáknak kell meghozniuk. A munkaügyi tár­ca várományosa hozzátette, ter­mészetesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter szerepe fel­értékelődik, ami­kor egy ország komoly egyensúlyi feltételeket kíván teljesíteni. Ez azonban — folytatta Kiss Péter — nem jelentheti azt, hogy szakmai al­ternatívák között a Pénzügy­minisztériumban szülessenek döntések. Úgy látja, nincs is ilyen elvárás a mostani kormá­nyon belül. A sztrájkhullámmal kapcso­latosan a szocialista képviselő úgy vélekedett, a társadalmi bé­kéért mindkét félnek, a mun­kavállalói érdekképviseletek­nek és a kormánynak is, meg­egyezésre kell törekedniük. Nagyon veszélyesnek tartaná, ha egy társadalmi konfliktus­sorozat indulna el, mert ez ve­szélyeztetné a stabilizációs program megvalósulását és a társadalmi együttműködést. Önkormányzati támogatások: Horn engedett Vége a Lágymányosi híd körüli vitának Horn Gyula és Demszky Gábor tegnap megegyezett, megvizsgálják a Lágymányosi hídról lejövő forgalom Duna-partra terelésének lehetőségét. A miniszterelnök jóváhagyta az önkormányzatok költségvetési támogatására benyújtott módosító indítványt, az önkor­mányzati törvény módosítását és a fővárosnak nyújtandó tömegközlekedési támogatás megadását. SZABADOS KRISZTIÁN A megbeszélés után Demsz­ky Gábor tájékoztatta az újsá­gírókat: a jövő évi költségve­tés vitája során egyes koalíciós képviselők módosító indít­ványt nyújtanak be az önkor­mányzatok támogatásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy az önkormányzatoknak átengedett szja-mérték 36 szá­zalék, a helyben maradó szja mértéke 27,5 százalék, a jövő évi állami támogatás teljes összege pedig 437 milliárd fo­rint legyen. Az elképzelést, amelyet eredetileg az önkor­mányzatok szövetsége dolgo­zott ki, az MSZP-frakció és Horn Gyula is támogatta. Demszky felhívta a minisz­terelnök figyelmét, hogy a par­lamentnek a hónap végéig mó­dosítania kell a helyi adókról szóló törvényt. Amennyiben ez elmarad és az önkormányza­tok december 15-ig nem hir­dethetik ki a helyi adókat, a jövő évben komoly veszteség­gel és forráskieséssel kell szá­molniuk. A Lágymányosi híd körüli vitáról szólva a főpol­gármester elmondta: már az el­ső napok forgalmi adatai iga­zolták a Lágymányosi hídhoz fűződő elvárásokat. A hídon csúcsidőben 2 ezer gépjármű halad át, ugyanakkor a Petőfi és a Szabadság híd forgalma 25-30 százalékkal, a Ferenc körút—Üllői úti kereszteződés forgalma pedig felére csökkent. Sikerült a belvárosi forgalom délre irányítása — vélekedett a főpolgármester. Azzal a lakossági javaslattal kapcsolatban, hogy a Lágymá­nyosi hídról jövő forgalmat a Duna-partra tereljék, Demszky elmondta, hogy az már a híd tervezése során is szóba került. Az elképzelés a kerületi önkor­mányzat ellenállásán bukott meg, amely kiemelt zöldöve­zetté nyilvánította a területet és pihenőparkot kívánt létesíteni. A lakossági megkeresések után az önkormányzat a közeli jövő­ben megvizsgálja a Duna-parti elterelés lehetőségét. Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását az akadá­lyozza, hogy a Kőbányai úti vasúti felüljárót át kell törni ahhoz, hogy a villamos átha­ladhasson alatta. A hídhoz kap­csolódó beruházások befejezé­­hez 15 milliárd forintra lenne szükség, amit a főváros nem tud előteremteni. A kormány lehetséges támogatásáról a fő­polgármester Lotz Károly köz­lekedési miniszterrel folytat majd megbeszéléseket. Szóba került az a 2,3 milliár­dos tömegközlekedési támoga­tás, amelyet a főváros a koráb­bi években kapott a költségve­tésből és amely a kormány jö­vő évi költségvetési javaslatá­ban nem szerepel. Demszky szerint enélkül a főváros kép­telen fenntartani a tömegköz­lekedést. Gond, hogy a Világ­bank és az EBRD nyújtotta köz­lekedésfejlesztési hitelekről szóló szerződések szerves tar­tozéka a most hiányzó 2,3 mil­liárd forint. A támogatás meg­vonása a hitelszerződések kényszerű felmondását vonná maga után, ami beláthatatlan következményekkel járna — állította a főpolgármester. Sándor László az MSZOSZ új elnöke (Folytatás az 1■ oldalról) Az MSZOSZ-nek a jövőben a korábbi kettő helyett három alelnöke lesz. Ugyancsak la­punk érdeklődésére válaszol­va kifejtette: az áru bér-meg­­állapodás megkötésére helye­zik a fő hangsúlyt, de úgy érzi, jelenleg a makroszintű érdeke­gyeztetés súlytalanná vált. Amennyiben nincs országos megállapodás, a spontán gaz­dasági automatizmusok a pol­gárok többségét hátrányosan érintik. Bejelentette: amennyi­ben az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) jövő hétfői és szerdai ple­náris ülésén nem lesz lényeges elmozdulás a kormányzat ré­széről egy valóban komoly, nulla százalékos reálbérpozí­ción alapuló ár—bér—járu­lék—szja komplex megállapo­dás felé, megkezdik a közvet­len felkészülést egy országos tiltakozó megmozdulásra. En­nek érdekében a megyei regio­nális szervezetekkel közvetle­nül értékelik majd a helyzetet, és felmérik a munkavállalók támogatását. Nem fognak meg­hátrálni, úgy érzik, a jövede­lem elosztásának a jelenlegi­nél van reálisabb alternatívája. Sándor László nem tagja az MSZP-nek és nem parlamenti képviselő, így megváltozhat az általa vezetett szakszervezeti szövetség és a szocialista párt kétoldalú viszonya. Ezt nyilat­kozatában ő is megerősítette: “bár a középbal pártokkal ha­gyományosan jó a szakszerve­zetek kapcsolata és a parlamen­ti választások alatt jogos egy kétoldalú együttműködésről beszélni, a választásokat köve­tően már érdekvédelmi szer­vezetként kell működni. Ezért a parlamenti választások után ellenőrizhetőbb megállapodás­ra kellett volna törekedni az MSZOSZ-szel szövetséges po­litikai erőknek.” Aláhúzta: nincs szükség alapvető irányváltásra, de szemléletbeli váltásra feltétle­nül. Nem bonyolódnak öncélú radikalizálódásba, hanem ko­moly, felelőségteljes, kiszámít­ható politikát folytatnak. V. M. G. HÍRSOROK Csintalan Sándor a Mérleg utcában A Magyar Szocialista Párt novemberi kongresszusán várható­an kemény kritikával illetik a küldöttek a párt vezető politiku­sait — jelentette ki Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke az SZDSZ Szemtől szembe című csütörtöki politikai fórumán. Politikai hibának nevezte, hogy a koalíciós megálla­podásba nem került be, a dokumentumot évente felül kell vizsgálni. A két párt koalíciója valóban érdekházasság, ismer­te el a politikus, de hangsúlyozta: amíg a szocialisták és a szabaddemokraták felelősséget éreznek az ország sorsáért, nem lehet kérdéses a koalíció fenntartása. (MTI) Állománygyűlés a BM kórházában A Belügyminisztérium vezetésének alapvető szándéka köz­ponti kórháza és intézményeinek megtartása. Ezért a rendelke­zésre álló összegeket sokkal tudatosabban kell felhasználni a gyógyításban. A belügyi tárca ezért kezdeményezi az egész­ségügyi intézmény közhasznú társasági formában történő mű­ködtetését. Erről Lajtár József, a Belügyminisztérium helyet­tes államtitkára tájékoztatta a dolgozókat a csütörtöki állo­mánygyűlésen. A Belügyi Dolgozók Szakszervezetének kép­viselője sürgette az előzetes — konkrétumokat is tartalmazó — gazdasági megvalósulási terv kimunkálását. (MTI) Legyen koordinációs szervezet Az MSZP vállalkozói tagozata támogatja a miniszterelnök javaslatát, amely szerint egy olyan gazdasági kormányzati koordináló szervezetet kell létrehozni, amely összefogná a gazdaságfejlesztési elképzeléseket és segítené azok megvaló­sulását. Szerepe legyen e szervezetnek a nyugati tőke- és technológiaimport, valamint a keleti piacszerzési törekvések közötti egyensúly megteremtésében, és segítse a belső piac védelmét, bővítését. (MTI) Növekvő tb-ki­ntlévőség A tb szeptember végi adatok szerint 218 milliárd forintra rúgó kintlévőségeinek behajtásakor elsődleges cél a járulékfizetők megtartása és nem a felszámoltatás ■— mondta Berki Zolna, a OEP behajtási-végrehajtási főosztályának vezetője tegnap Ba­­latonöszödön. A társadalombiztosító évről évre emelkedő kintlévőségének növekedésének üteme idén számottevően lassult, a tavaly szeptemberi adathoz viszonyítva már “csak” 15,5 százalékkal emelkedett. Tavalyelőtt 13,8 milliárd forin­tot, tavaly 14,8 milliárdot sikerült behajtani az adósoktól, ami idén várhatóan eléri a 25-26 milliárdot. Vidéken minden 1 millió forint feletti, Budapesten minden 5 millió forint feletti tb-adós számolhat december végéig arra, hogy foglalkozni fog vele az OEP behajtási-végrehajtási főosztálya. (VG) Vasutas-tanácskozás Sopronban Öt közép-európai ország vasúti vezetői a Vasúti Vezérigazga­tók Regionális Együttműködési Tanácsának résztvevői meg­vitatják a “gördülő országút”, azaz a kombinált fuvarozás térségi fejlesztésének lehetőségeit és hogy az európai uniós tag osztrák vasút milyen jellegű segítséget tud nyújtani az egye­sült Európába bejutni szándékozó vasutaknak. A regionális együttműködésben érdekelt szervezethez csatlakozott tavaly a szlovák vasút és a GYSEV Rt. (MTI) Árengedmény a háztartási tüzelőolajra A Mal november 11-től árengedményt ad a háztartási tüzelő­olajra. A kedvezmény nagysága 2,5 forint literenként. Ezt a mindenkor érvényes hto-árjegyzéki eladási árból adják a tár­saság nagykereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomá­sain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától függően tartják meg. (MTI)

Next